Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
PÉNTEK, 1972. MÁJUS 19. 3 Az 1972. évi Budapesti tást, felújítást, újrafestést Tegnap délután a HungexNemzetközi Vásár kapunyi- nem igényel, használata elő- po vezérigazgatósága hivatatas előtti első hivatalos ese- segíti az építőipar korszerű- los sajtótájékoztatón muményét, a díjkiosztó ünnep- sítését, csökkeneti a tőkés tatta be a magyar és a külséget csütörtökön reggel tar- faimportot, nemzetközi szín- földi újságíróknak az idei tották a Gundel étteremben, vonalát tekintve egyenérté- Budapesti Nemzetközi VáA díjkiosztáson megjelent kű a legújabb szerkezeti sárt. dr. Bíró József külkereske- anyagprofilokkal. Mind szo- A ... . ... „ delmi miniszter és dr. Hor- cialista, mind tőkéspiacra _A vásárváros területéből gos Gyula kohó- és gépipari exportálható; Chinoin ,negf z®mecer a miniszter. A vendégeket a Gyógyszer- és Vegyészeti külföldi kiállítók rendelkevásár házigazdája, Földes Termékek Gyára: Fundasol zesere> 57 e^fr negyzetmeter László, a Hungexpo vezér- 50 WP: Csepel Vas- és a magyar vállalatoké, igazgatója köszöntötte, majd Acélöntödék: Rába-Mann Az idei Budapesti Nemzeta hagyományoknak megfej- motor öntöttvas forgattyús- közi Vásáron negyvenegy őrlőén a vásárbizottság nevé- ház; Csőszerelőipari Válla- szág vesz részt. A múlt éviben Kelemen Lajos, a fő- lat: UNI-PA, univerzális nél háromszázzal több, öszvárosi tanács általános el- szerelőlap; Egyesült Izzó: szesen 1700 külföldi vállalat nókhelyettese adta át a dí- nagy nyomású nátriumiám- termékeit láthatják a szakiakat. pa; Ganz Műszer Művek: emberek, a vásár vendégei. A szakértői zsűri vélemé- időjárástól függő fűtéssza- A hazai kiállítók száma: nye alapián a vásárdíj bi- hályozó központi fűtéshez; 1159. A BNV legnagyobb kizottság 12 terméknek, illet- Hazai fésűsfonó és Szövő- állítója a Szovjetunió. A ve azok előállítóinak ítélte f>VaT: raszter fesusgyapju- második legnagyobb külföloda Budapest főváros nagy- szövet; Hiradótechnikai Vál- di kiállító is szocialista ordíját Ezenkívül elismerés- lalat: antennaerősítő család; szág: Lengyelország, képpen 80 terméknek adták ^us Karosszéria- es Jar- tárgyalások zavartalan át a Budapesti Nemzetközi = lebonyoZséért a szakmai Vásár 1972 díjat. városi autóbusz; Pamuttextil Művek: pafix, ragasztós köznapok délelőttjein 10—14 Budapest főváros nagydí- bélés anyag; ' Szerszámgép- óra a nagyközönséget ját a következő üzemek, il- ipari Müvek Eszterga Gép- ne™ fogadja,a ^sar. Ekkor letve termékek kapták meg: gyarű; EV 630_02 szerszám- ^^ővef feh^vás^Borsodi Vegyikombinat: vezérlésű szerszámcsörlős város területére lépni. A porplast műanyag ajtó: új táresaeszterga; VBKM Elek- szakmai napok programja: összetételű, pvc-granulatum- ^^ Gyára; AX_70 típu. május 22, hétfő: szerszámtó1 akeS"estéH,°rSaan burkolári sú panoráma elektromos tűz- gépipar, járműipar, garázsmunkák után is. Karban tar- hely. Somogyi Károlyné felvétele A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjában állítják ki a BNV szenzációját, a Lunahod—1-et. Képünkön: a holdjármű pontos mása. ipar. kőolaj- és gázipar: május 23, kedd: műszeripar és számító- és irodagépgyártás, híradástechnika, erősáramú ipar és automatika; május 24, szerda: építő- és útépítő gépek, építőipar, légtechnikai berendezések és klímaberendezések; május 25, csütörtök: mezőgazdasági, élelmiszeripari, továbbá vegyipari gépek és termékek, csomagológépek, textil- és könnyűipari gépek, termékek; május 26. péntek: fogyasztási cikkek, kohászati és bányaipari gépek és termékek, valamint anyagmozgatási és raktározási eszközök. Fontos tudnivaló, hogy a vásár naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig lesz nyitva, de a pavilonok egy órával hamarabb: este 7-kor zárnak. A belépőjegyek ára az idén is 10 forint a felnőtteknek és 5 forint a gyerekeknek. A Hungexpo az idei BNV-n egymillió belföldi és hatezer külföldi látogatóra, üzletemberre számít, s 350 hazai és külföldi újságírót fogad. II gép számol Párbeszéd: — Elgépiese- központ igazgatója egy fiadünk teljesen. — A gépeket tal, nagy tudású matematiis az ember találja ki, s a kus. Ö maga is, meg a gépgép csak akkor működik, ha sor is mély benyomást tett az ember működteti. — Az rám. Mintha a jövő szele igaz, de a mai elektronikus csapott volna meg. A bemasinák önmagukat képesek szélgetés közben aztán kideirányítani. Nem kell ahhoz rült, hogy nem is annyira a ember. — A gép az gép. — jövő, hanem a mai valóság Jó, jó, kérem, de ismeri azt látható abban az épületben, a mondást, hogy amelyik mivel mi magyarok egy kisszervünket nem használjuk, sé el is maradtunk ebben a az elsatnyul. Ugye rágni se nagy elektronikus fejlődésrágunk, s fogak nélkül tá- ben. vozunk a világból. Mi lesz, örültem, hogy ott, a legha az agyunkat se használ- modernebb — hazai tulajjuk gondolkodásra, mivel donban levő — elektronikus majd az okos gépiek ezt is megteszik helyettünk? A szellemünk is elsatnyul? Nem folytaJÖVÖ JELENBEN a beszélgetést. Különben nem úgy találtam ki. Nemrégiben hallottam a vonaton, az első osztályú fülkében. Elgondolkodtam magam is ezeken a megjegyzéseken. Nem is tudom melyik embernek van igaza? Annak-e, aki félti az embert az agyát is helyettesítő géptől, vagy annak, aki a gépet semmilyen körülmények között nem ismeri el olyasvalaminek, mely valamikor az számítógép mellett milyen nagy elismeréssel emlegették Szegedet, Kalmár professzor intézetét. Szóba került köz^ _ ben a Számítástechnikai és tom' to- Ügyvitelszervezési Vállalat, vább ezt melynek hat telepe van vidéki városokban, köztük Szegeden is. Lássuk hát, milyen is ez az kis előretolt bástya az elektronikus számítógépiek világában. TÖBBRE LENNE KÉPES Ez csak felderítő őrjárat, igazgató Mészáros László szabadkozik, hogy nehéz er ről a szegedi telepről úgy beszélni, hogy munkájuk ember "fölé "kerekedik." Majd eredménye azonnal „láthameglátja, aki megéri. tová" váljék. Hat esztendeje dolgoznak Holerit lyukMindenesetre rám az kártyarendszerű gépekkel, s utóbbi időben egyetlen tech- csak nemrégiben kaptak egy nikai berendezés tett ko- BULL-GAMMA—15 jelű moly hatást, mégpedig az elektronikus számítógépiét. Országos Tervhivatal szá- amely e masinák között a mítástechnikai központjában Budapesten, az Angol utcában. Ott helyezték üzembe azt a nagy teljesítményű számítógépet, amelyet a tavalyi nemzetközi vásáron mutattak be az angolok. A Meglátta és megállt. Mintha számított volna rá, mintha emlékezett volna arra, hogy néhány évvel ezelőtt — amikor még srác volt — ő is szeretett a meredek utcákon biciklivel lerobogni. Pedig nem elnézőek a finnek a gyerekekkel szemben, csak bölcsen tudják, hogy nem lehet őket felnőtt mércével mérni. Mindennapi pedagógiájuk: a gyerekekkel — miután a mi gyerekeink — nem harcolni kell, hanem együtt kell velük élni. Ezt a bölcs magatartást különben másutt is tapasztaltam. A serdültebb ifjúság hosszú hajú. Miután csaknem mindenkinek hosszú a haja, ez senkinek sem tűnik fel. Kampányt sem indítanak az iskolaigazgatók a hoszszú haj ellen, aminthogy a diákok sem indítanak kampányt az igazgató és kortársai egyhangú, sötét színű ruházata ellen. Az idősebbek ilyenek, a fiatalok meg olyanok, életkori sajátosságok ellen nem harcolunk — gondolják. A finn ember nehezebben oldódik fel, kevésbé igényli a társaságot, mint mi, ezzel szemben a rátartozó vagy vállalt feladatát pontosan és korrekt módon teljesíti. A postáskisasszony, a kalauz, a pincér, a pénztáros nem sértődik meg, ha megkérdezik, hogy ezt és ezt az ügyet hogyan s mi módon lehetne elintézni. Válaszol és intézkedik, mert természetesnek tartja, hogy feladata — szolgálat az ablak vagy a pult másik felén állónak, vagy a vendégnek, nem pedig az ablaknak, pultnak, asztalnak. Csendes, keveset beszélő nép a finn — szűrtem le kétheti tartózkodás után. Mígnem elkövetkezett május elsejének — ahogy ott nevezik, Vappunak — az előestéje. (Az ünnep a nevét — germán jövevényszó a finnben — Valpurgiszról, egy régen volt angolszász királyleányról és szentről kapta, és az ünnep maga egy megkeresztényesített pogány tavaszünnep.) Május elseje ott is a munkásság és a munka ünnepe, együtt ülik a tavaszünneppel. Valamelyest a tni szilveszterünkre emlékeztet az a vidám tombolás, ami ezen az estén elkezdődik, és tart másnap éjfélig. Az emberek az utcákon tolonganak, kurjongatnak, trombitálnak, konfettiket, később már üres pálinkásüvegeket dobálnak (de, hogy a pálinkát honnan szerezték előzőleg, az rejtély, mert április közepe óta az alkoholelárusítók sztrájkja miatt hivatalosan nem lehetett — sört kivéve — alkoholhoz jutni.) Férfiakon, olykor nőkön is, fehér színű, simlis diáitsapka, némelyiken bojt. A tömeg éjfél felé a tengerpartra tódul, ugyanis régi diákszokás, hogy éjfélkor a diákok „megsapkázzák" a piactér szélén álló szökőkút fő figuráját, egy bronzbaöntött csupasz és csinos hölgyet. Igen ám, de a vállalkozó kedvű férfiúnak előbb át kell gázolnia a szökőkút medencéjén (a levegő hőmérséklete plusz 6 fok), aztán felkapaszkodni a szobor talapzatára, majd följebb, s mire felér, a ruhája csurom víz. A sapka helyére kerülését éppen ezért óriási üdvrivalgás követi. A következő legény már jégeralsóban indul útnak, hogy a sapkát lehozza, őt is megéljenzik. S aztán ismét felkerül a sapka a hölgy fejére, ezúttal egy alsónadrágos fiatalember jóvoltából. Végül fürtökben lógnak már a szobrokon, most már mindenki ordít, a lentiek és a fentiek is. A sapka egyelőre sehol, de kit érdekel a sapka, amikor azt csak néhányan tehetik fel vagy vehetik le, hiszen itt mindenki szerepelni akar, mindenki ordítani akar — s mivel ennek akadálya nincs, a hangzavar felerősödik. S MOST HADD GYŐZZEM MEG a „iózan és megfontolt" olvasót arról, hogy ez ennek ellenére nem felelőtlen fiatalok huligánkodása, féktelen garázdálkodása Vége a nyomasztó télnek, hidegnek, sötétségnek, az efölötti öröm elementáris megnyilvánulása ez, és semmi több. Hiszen bármilyen szorgalmasak, szívósak és fegyelmezettek északi rokonaink, bármilyen jólétet is sikerült ott teremteniük, a napfényt és a meleget semmilyen igyekezettel sem tudják előteremteni, meg kell várniuk, amíg a természet meghozza nekik azt a nyúlfarknyi kis nyarat. Hát ennek örülnek ők oly nagyon. Ne irigyeljük tőlük, nálunk sokkal jobb az időjárás. SIMONCSICS PÉTER kisebbek csoportjába tartozik, s ha a generációs viszonylatukat is tekintetbe vesszük, akkor is a második generációba sorolhatjuk. Eszembe jutott a pesti cég igazgatója, amikor arról csevegtünk, hogy helyes-e a számítógép kifejezés. A szakember nemigen helyeselte, bár megjegyezte, hogy a nyelvészek feladata ezen vitatkozni. Ő egyszerűen abból indult ki, hogy a gép az számol és nem számító, mint az emberek némelyiket. Persze nem ez a lényeg. A szegedi telepen, amely a kábelgyár Huszár utcai épületének egyik szárnyában helyezkedik el, elsősorban ügyviteli feldolgozás történik, bár az új elektronikus gép sokkal többre lenne képes. Az igazgató így magyarázza: — Komoly információt adhatna a vezetésnek, részleteket tárhat fel a termelés kapcsolatairól. Ami munka jelenleg komolyabbnak számít nálunk, az a kábelgyár rendelésállományának a feldolgozása, valamint a DÉLÉP sorrendprogramjának a feldolgozásában való közreműködés, amelyet különben az egyetem végez. Az ügyviteli feldolgozás sorrendje így alakul: befutnak az adatok a vállalatoktól. s bizonylatok alapján lyukkártyára teszik át a beküldött adatokat, majd betáplálják a gépekbe, feldolgozzák, és megkapják az eredményt. Kissé mechanikusnak tűnik a munkavégzés. Kártyák, papírlapok, -számok, jelek, számok és jelek, csupán az elektronikus gép üt le betűket, mondatokat. A terem ajtaja mellett lyukasztógépen dolgozik Csorna Éva. Amint „betáplál" egy köteg kártyát, számokat igazgat a gépen és megnyom egy gombot. A gép villámgyorsan rendezgeti a szürke cédulákat. Kérdem a kislányt: — Nem fárasztó és unalmas ez az egyforma mechanikus munks? — Nem, szeretem. — Könynyen megtanulta? — Én igen. — Mennyi az iskolai végzettsége? — Nyolc általános. — S mennyi a fizetése? — Két év után 1100 forint havonta. — Kevés. — Nagyon kevés. Az igazgató is panaszkodik, hogy náluk viszonylag alacsonyak a fizetések, s ezért nehezen kapnak ügyes, ráttermett, érettségizett fiatalokat. A kezdőknek nem tudnak többet fizetni 1000— 1100 forintnál. Később emelkednek a jövedelmek, de sajnos nem számottevően. A nomenklatúrában van a hiba, alacsony a besorolásuk. Pedig nem is olyan egyszerű ez a munka. Ügy vélem, legalább olyan fárasztó, mint a gépírónőké, s igen komoly figyelmet, koncentrálást igényel. VAGY VEZETŐ VAGY MŰSZERÉSZ A számi tástechnikai cég szegedi telepén kél műszakban dolgoznak. A gépiek mellett alig látni férfit, ha sürög-forog is ott férfiember, az vagy vezető, vagy műszerész. Minden masina kattog, szortírozza a kártyákat. kopogja a számokat. Csúcsidőszak van. Az ügyvitelnél, különösen a bérek kiszámításánál kétszer „tetőzik" a gépek munkája. Ilyenkor teljes a leterheltség. Különben volna szabad kapacitás, de csak a csúcson kívüli napokon. A szegedi telep 25 helybeli és környékbeli vállalattal áll szerződéses kapcsolatban, s új ügyfeleket nem is tudnak fogadni. Nézegetem az elektronikus gépet. Külsőre nem mutat semmit. Szépen beborították, nem látni az ezer számra kanyargó vékony vezetékeket. Kérdem az igazgatót, hogy kik irányítják, kik szervezik a gépi adatfeldolgozást. Válasz: — Szakemberek. A partnereknek kellene erőteljesebben lépni, hogy felismerjék és alkalmazzák a számítógépeket munkájukban. Beszédtéma: az egész dolog csupán divat, az okos emberek „játéka". Az igazgató mosolyog: Nem divat, és nem is játék, egyáltalán nem az. Az információkra egyre nagyobb mennyiségben szükség van. Manuális munkával ezt nem lehet megoldani, csak a gép segít. A gazdálkodás hatékonyságához, a döntésekhez gyors és pontos adatokra van szükség. Különben egyetlen vállalat sem dolgoztat fel olyasmit, melyre ne lenne égetően szüksége. Gazdagh István átadták a BNV díjait Ma nyílik a vásár