Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
a IMS-.-JB1 KEUlí, 1912. Al'KILlb IS. A háztáji földterületről Mitől szocialista a brigád? K. I.-né termelőszö vetke- var és a szérűskert a 300 de portája 400 négyszögöl, zeti tag olvasónk személyi négyszögöl mentesülő terület ezen kívül pedig van a zárt tulajdonában 700 négyszögöl fogalmi körébe tartozik es kertben tíüo négyszögöl földszőló- cs gyümölcsös van, „művelés alól kivett terület" je, akkor a portából (400— azonkívül családi ha/a és 250 címén csak a művelésre 300) 100 négyszögöl, a szenégyszögöl porta, l'gy hal- egyéb ok miatt alkalmatlan mélyi használatú földből lotta, hogy a személyi tulaj- területek mentesíthetők (pl. mind a 600 négyszögöl bedonban levő földterület ncin kacsaúsztató, gödrös, vagy számít. A közösből így 700 számit be a háztáji földtcrü- kopár földek). négyszögöllel kevesebb, leibe. Kérdezi: jogosult-e az A rendelkezés szerint a vagyis 900 négyszögöl háztáji alapszabályban előírt egy termelőszövetkezeti tagnak földet kap. E rendelkezés hold háztáji földre vagy joga van a háza körül 300 szerint a tagnak tulajdonúim? négyszögöl portához. Ami ban és használatában levő A termelőszövetkezeti tör- földje ezen kívül még van. azt mezőgazdasági művelésre alvény 72. paragrafusa szerint: — a fent közölt kivételektől kalmas földet akkor is be „A termelőszövetkezeti közös eltekintve — a háztáji föld- kell számítani a háztáji földföldekből háztáji föld hasz- területbe beszámítják, azaz a területbe, ha azon nem rennálatára a termelőszövetke- közösből juttatott területből deltetésszerű • termelés folyik, zet tagja jogosult, ha a ter- levonják. Tehát abban az Olvasónk esetében a 250 melőszövetkezet. által mégha- esetben, ha a ház körüli por- négyszögöles porta nem szátározott munkamennyiséget ta 300 négyszögölnél na- mit be a háztáji föld terülnék naptári évenként leg- gyobb, vagy ha a termelőszö- letébe, de a 700 négyszögöl alább 100, férfiak pedig 150 vetkezeti tagnak személyi tu- szőlő- és gyümölcsös igen. tízórás munkanapnak meg- lajdonban levő földterülete Ha olvasónk a termelőszövetfelelő munkát) végez. Az van. az a háztáji területbe kezet alapszabálya szerint öreg, rokkant vagy tartósan beszámít, a közösből ennyi- 1600 négyszögöl háztáji földmunkaképtelen termelőszö- vei kevesebb háztáji földet területre jogosult, akkor a vetkezeti tagot a háztáji föld- kap. közösből csak 900 négyszögöl használatának joga a mun- Például: ha valakinek 1600 földterület jár. kavégzéstöl függetlenül meg- négyszögöl háztáji föld jár, Dr. V. M. illeti." A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként H00—1600 négyszögöl lehet A háztáji szőlő- és gyümölcsös területe ezen belül nem haladhatja meg a 600 négyszögölet. A tag a belterületen, zárt kertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használhatja. A végrehajtási rendelkezés szerint a háztáji föfd területébe be kell számítani: a személyi tulajdonban álló földet, ideértve a házkörüli kertet és a be nem épített házhelyet, továbbá minden olyan földet is, amelyet nem művelnek, bár művelésre alkalmas. Nem számítható be — ugyané rendelkezés szerint teleknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül a 300 négyszögöl nagyságú, továbbá művelés alól kivett terület. Természetesen az udMadarak piactere Vasárnaponként nagy ka- meg —, nagy csend támad varodás kezdődik kora reg- hirtelen: megkezdődik a piacgel a kubai főváros, Havan- téri madárénekverseny. Az na egyik nagyon régi piacte- énekes résztvevők különös rén. A környező szűk utcács- sorsú kis jószágok. Szakértő kákból idős nők, öreg férfiak és tapasztalt madarászok ejés gyermekemberek nyoma- tik foglyul őket, hónapokig kodnak a térre, hogy a már tanítják, s aztán elhozzák szokásos találkozón madara- ide, a vasárnapi énekverkat cseréljenek és megbe- senyre. A csend után egy pilszéljék a legújabb „madár- lanatra fülsiketítő hangzahíreket". varnak tűnik a madárfesztiA madárcseréket állandóan vál, de azután egyszercsak kíváncsiskodó és vitatkozó bámulatos harmóniába oltömeg tolongja körül. Dicsé- vad össze az ezernyi „trilla": rik, csepülik a cserére kerü- az apró madártorkok örömlő kolibriket, papagájokat —. mámora zeng a havannai réa távoli szigetvilág, vagy a gi piactéren, hazai pálmaerdők színestollú, A „madarászok" legtöbbje fütyülő, éneklő rikoltozó ma- fiatal, mindegyik apró gyerdarait. mekként kezdi a madárvadáA vásári hangzavart egy- szatot és őei tudományként szercsak éles kiáltás szakítja kezdi el az énektanítást. L KERÜLET llazassái;: Nagy János oj vincze Rozália, Gál János es Lakatos Erzsébet. Szél Lajos oa FaiKas Étin, K.tjos János és Olált Ilona Margit, Llnnert István e-i savanya Gizella, Masa Gyula és Papp Gyöngyi, Miklös József es Kurucsui Emma. Varga Gyula es Borús Magdolna, Peregi Imre es Szabó Eva, Csépányi DoAnyakönyvi hírek III. KERÜLET meth Istvánnak és Szabó Irénnek Edit, Papp Szilveszternek cs Tóth Ilonának Eva, Vékes Istvánnak és Gombos Ilona Veronikának Attila, Bódi Györgynek es Ivén Herminának Attila, Börcsök Istvánnuk es Lajkó Gizellának Gabriella Gizella, CsínKóczi Sándornak és Pápai Margitnak Andiea, Kopasz Ivánnnk és Halász Annának Gábor, PtnHazasság: Slndel János es tér István Tibornak és Tart zső és Hargitai Erzsébet, liaez Kalona Maria Eva, Szovles Ga- Magdolnának István nevű gyérGéza es Dávid Ilona házasságot bol. slmon-Döczy Lenke, Sa- mekük született, kötöttek. vanyu János és Vitéz Teréz, ... Balog Antal és Kokai Valérlu Halálozás! Bíró István, Bozóki Kiss Lászlónak és ..,_.,?, 0va, ^•^SÍHMBMS Születés: Mária, Gyarmati Mihály és Antal, Balogl Sándor, Tarsoly Hajzer Uonunak Klára, Sötét polyi^ jo^ui házasságot WKöt- János' Imre, Varga János, BoJozsefnek es DoUany Annanak ^ kor Dfii,ldné spltzstein Ilona, '^^^I^^aLs^ Születés: Majoros Andrásnak Szegvári Erzsébet, Jánosnak S Juhász hS és Kalmár Amáliának Erika. Faragó Jánosné Csala Etelka, Zsiga Jánosnak es Juna,z iiu • -Jf ,. „ Trirnir Ma- Gergely!) Imre, Földes Sándorné ra«a'Cu. CS riának SK*Tákó^"ék »&CH Piroska, Papp István, csabí GVÖTRV Horváth Laszlo- és Solti Kiara Erzsébetnek Kla- SzlU Mihály. Kóvágó Pál. Speinak es Kovács Margitnak Erika, ra. K( váes Ferencnek ós Kolom- ehert Jánosné Rózsa Julianna Kova B -- par Arankának Viktória, Ne- elhunytak. 1. A Jelen idő jórészt a torjait. Annál kevésbé az. let: a brigádtag, midőn a szocialista brigád je- emberformálás serkentő kö- szabad időt értelmesen, szejen ideje. Benne megannyi zösségelt! Érthető. A napi mélyiségét gyarapítva tölti el létproblémája és lehetősége termelés csupán a tervtelje- valamely kulturális inlézA filmet mégis kevesebb brl- sitésben, következésképpen a ményben, saját otthonában, vagy a természetben bárhol. Ezért meghökkentő efléle „elismerést" hallani: a szogádtag nézte meg, mint re- tervet teljesítő emberek mun méltük. A „Jelen idő" így kájának megszervezésében nem válhatott még igazi tette érdekeltté őket. A gaz„küzdőtárssá" a szocialista daságvezető számára gyakor- cialista brigádok ennyi túlbrigádmozgalomban. latilag az a munkás fontos, órát vállaltak, felajánlották Miért késik e kézszorítás aki ma jól dolgozik; nem pe- a szabad szombatokat valaa brigádok és a film között? dig az az ember, aki — a mely lemaradás pótlására. Itt ott talán Véletlenszerű munka mellett — ma jól Hiszen azonos cel két tényeténvezók iK közreUttszS tanul- aztán holnap zőjét (a brigádmozgalmat és et)ben Am ha mélyebb renés Jobban dolgozzom Gyakran a azabadidőt) játeszuji kJ /link fl iélensév mrtoött — a brigadtag sem érdekelt az egymás ellen, megfosztván a lénveset UnSthatHf ÉS- önművelésben, hiszen fizikai brigádot a tanulás és pihenés oedig azt a ^oc aUsta mó- ereJét Jó1 megfizetik, mig a lehetőségétől. A don tanulni'él élni" ettől tenulás <mivel különösebben vállalások a XéW hiányzik az It ^nyelmetlen sonló ven, lüktető művelődési élet Koteiezettseg. vágya. A kulturális vállalá- Inkább örömlopó — nem sok többsége inkább előírt öröm. követelmény, mint belső em kulturális tanulás" (mivel különösebben vállalások a szabad idő ha„meglopása" miatt aligha nyerhetnek igazi élettartalmat. Márpedig amíg a brigádmozgalomban csak a termeljen szükséalet inkább nont- i kérdés: hogyan le- ,és _ és a? ernber nem szükséglét, inkaon pont- betne a szocialista brigád- tKbb-> óltaia arifíiö B. SSSmS& forrós TCtt m°£gal*H "tanalni, és «»'" nem 'Sallíte Sokka 8 inha nenf b^lül, az egyének serkentöit termőkedvü talaj- kább valamiféle munkaver. képességeiben és „testre szabott" törekvéseiben fogalmazódtak volna meg e vállalások, hanem valamilyen képzelt brigádetikett „kitalálásai" lennének. A szocialista brigádmozgalmat ugyanis döntően a termelésre szabták. A termelési feladatok adottak, ami lényegében meghatározza a „ I „szocialista módon dolgozni" ba vetni? Az önművelés va- idézzem Hermann István sobrigádteendőket. Am a szo- 'amilyen üzemi és egyéni ér- rait: „...a kultúra igazi cialista brigádok nemcsak dekeltségét megteremteni? anyagi javakat termelő bri- Sokan nem kételkednek a gádok, hanem éppen annyira szocialista brigádmozgalom- aki kikerül a termelési folvaa maguk emberi (szellemi- ban. Egyfelől azért, mert matból, a kultúra segítségélelki) javait is teremtő mun- nem fűznek hozzá reménye- vei — amelyet egyrészt ő kaközösségek. Bennük az ket. Másfelől pedig azért, maga teremt, másrészt mint ember a tárgyalkotással mert elégedettek a mozga- általános kultúrát sziv — együtt, Illetve azon kívül — lom jelenlegi eredményeivel, más szubjektumként kerülönmagát is alkotja. Méghoz- Mindkét nézet téves. Nem Jön viss23 a termelési folyazá — ez lenne a cél! — bő- túlzás azt mondanunk: a »n»tba". vítetten reprodukálja önpia- szocialista brigádmozgalom Ez Oát. nagyra hivatott! Mert az em Igen ám, de miből sarjad- berformálás közösségi mühe- nuíni és élni" kritériumnak nak a .-szocialista módon ta- lye. Mert a társadalmi élet is: egy kicsit más emberként nulni és élni" vállalások? eljövendő feladataira felké- lépni vissza nap mint nap A termelésből? Csak rész- szül° ember bővített önrep- a termelésbe. Valaki dolgozhen, s ezt a jó munkaszer- redukciójának közössége — hat sokat minden különösebb seny. A szocialista brigádmozgalom kiindulópontja és végcélja — aa ember. Bár a hármas követelményben elsőként szerepel a „dolgozni", ez nem jelentheti a másodikharmadikként említett ,.tanulni-élni" kívánalom elsikkadását. Inkább egyenrangúság illeti. Magyarázatul hadd nagy funkcióját csakis abban lehet látni, hogy az ember, a szerepe lényegében szocialista módon... tavezés és a szakmai tanfolya- a munkahelyeken, mok többé-kevésbé megold- Társadalmunk igényli dolműveltség nélkül, de ez a munka csupán mennyiségéják. Vagy: a brigádműveltség gozóink messzire tekintő, tői nem válik szocialistává. Ahhoz szakértelemben, fegyelemben, lelkiismeretességben Árva Ferencnek ós Tulkos Mariának Zsuzsa, Kakuszi Lajosnak ós Kollár Erzsébetnek Ágnes, Varga Imrónek és AntónI Máriának Róbert Imre, Juhász Pálnak és Kisznyér Ibolya Rozáliának Csaba, Bába Istvánnak és Vetró Ilona Rozáliának Lászlu István, Araczki Lászlónak ós Varga Anna Máriának László Gábor, Horváth Lászlónak es Saller Klárának Anita Klára, Poesai Gvillának és Maroti Máriának György Sándor, Ördög Imrének és Volford Piroska Mariának Andrea, Csizmadia Tibor Mthalynak és Kimanóczy Ildikónak Levente Gábor. Hornyák-Slmenyi'c Istvánnak és Horváth Margitnak Tímea, Bukás Géze Bálintnak és Stuka Zsuzsannának Tlmei, Batki Józsefnek és Rgoz Borbálának Péter, Oroszl Pálnak es Ocskal Erzsébetnek Andrea. Szekeres Ferencnek és Virgonc/ Máriának Ferenc nevű gyermekük született. Halálozás; Nagy Mihály, Nedur./a Vladimirné Kara Ilona Horváth Istvénné Bunczsák F.szter Nagy Sándor. Krauser Miklós, Várad! István, Molnár Istvánná JOjárt Rozália, Veréb György, Farkas LSszloné Horváth Margit, Fülöp Lajos, Gál Jánosné Mlhu Etelka, Sánta Jozsefné Ballu Terézia Julianna, Szögi István. Dani Zsolt elhunytak. II. KERÜLET Házasság: Bölcskel Gyula és Kakuszi Zsuzsanna, Nagy Járás és Kovács Ilona Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Papp Ernőné Balogh Rozália, Nyerges Istvánná Bánszkl Viktória, Báló József nó Gaal Etelka, Vetró László. Belopotócsky György elhunytakvalamilyen „eszmei mércéje- hosszú távú felkészülését a bői"? A felülről sugallt kul- holnapra. Nem véletlen a turális vállalások csak szab- szabad idő következetes nö- Is többnek kell lennie. Köványra szabott mankót nyúj- velése, a szabad szombatok vétkezésképpen a csak sokat tanak a munkásembernek, bevezetése által. Nem vélet- dolgozó brigád sem mint személyiségnek, az len azoknak a lehetőségek- szocialista, előbbrejutáshoz. nek a fokozatos megteremtőI | , _ JUHI A CUIII IIIUIIU JCE. 1(N/• CM* Gyökeres megoldás az lesz, <*> melyek éppen a szabad ^ mjndennek gyöhu talpára állítjuk a szocia- 'dó hasznos eltoltéset — kere m az ember!» A szo. lista brigádok önművelését M*™ cialista brigádmozgalomnalc Azaz: a személyiség kibon- rmt „termékeny idővé" tete- takoztatásának eszközévé let — szolgálják. tesszük! A vállalás alapja A szocialista ugyanis a termelő ember, galmat tehát nem lehet a Következésképpen: az ember szabad idő növelésének kor- erényeiben. Hiba lenne beletermelői képességeit, illetve mányprogramjától, illetve a nyugodni ama szerepcserébe, a termelő emberi adottsága- permanens művelődést bizto- miszerint az újfajta brigádit egyaránt hivatott gazda- sító intézményektől elszállít- mozgalom mindenekfölött a gítani. fejleszteni a brigád- va vizsgálni! Hiszen vala- termelés szolgálója, nem pemozgalom. mennylen az ember személyi- dig— legalább annyira — A szocialista brigádokban ségfejlesztésének együtthatói, az ember személyiségét gaz(mint munkabrigádokban), a Íme, egységet alkotó láncsze- dagitó magvetés, gazdaságvezetők hamar fel- mei: ki, mikor, hol... válik ismerték a többtermelés mo- teljesebb emberré? És a felelehet Marx azt mondja: „Az emer számára mindennek gyökere maga az ember!" A szocialista brigádmozgalomnak is ez az alfája és ómegája. A dolgozó embert hivatott brigádmoz- jobbá-többé tenni, mind a termelésben, mind emberi Balogh Ortón Szamos Rudolfj Káin szigete 23. — Majd meglátjuk — mondta jelentőségteljesen Marc. — Csak a fiúk rajta legyenek. ...Liggióek azonban csak bementek a villába, majd néhány perc múlva távoztak. Senkivel sem találkoztak. Legalább is a toronyból senkit se láttak, aki kikísérte volna Liggiót és társát. Jelentkezett viszont a telefonlehallgató szolgálat. Jelezte, hogy a villa telefonján helyi beszélgetést folytattak. A hívott készülék tulajdonosa Umberto Pizurro, a Via Regina 38. számú ház második emeletének. 9-es ajtója alatt lakik. A beszélgetés szövege így hangzott: „Halló, Puarro-lakás? Igen... Angelót kér ném... Itt nincs semmiféle Angelo... Dc kell neki lenni, és én hazulról hoztam neki sürgős üzenetet. Kérem, közölje vele, hogv egy óra múlva az Opera Kávéházban várom, a l'Ora című lap lesz előttem az asztalon... Saluíianogli Amici" ... — Ehhez mit szól, Fleuroi? — Azonnal menjünk, főnök, az Opera Kávéházba. — Nem. barátom, arra még lesz időnk. Intézkedjen, hogy az egyik civil rendszámú rendőrségi kocsi parkoljon a Via Regina 38. számú ház bejáratával szemközti oldalon, és a lakásnyilvántartóból szerezzék be ennek az Umbertonek az adatait—. Marcot az egyik rádióskocsi adója szakította félbe, a szoba falán lógó hangszóróból: „Itt a három per hármas. Jelentkezem." — Mondd gyorsan — türelmetlenkedett a rádióügyeletes tiszt. „A Via Reginán haladunk. A látási viszonyok jók... (fékcsikorgás) .. a cél váratlanul jobbra, a járda szélén álló kocsik közé furakodott." — Hol? — ezt viszont már Marc kérdezte, aki bekapcsolódott a rádióbeszélgetésbe. — „A 40-es számú ház előtt... mi tovább megyünk. A FIAT mögött három autó parkol még, és a negyedik hely üres. A három per négyes gyorsíthat és beállhat." — Három per négy — recsegett az ügyeletes hangja —, vegye át a figyelést és parkoljon a Via Regina 38-cal szemközti oldal szabad helyére. Érti? „Értettem..." Marc ekkor újra megszólalt: — Nézzék meg a túloldalon, pontosan a házszámot. És ne veszítsék szem elöl az autót. — Igenis — szólt vissza az ügyeletes, és megismételte a főfelügyelő kérését. — Nos, Fleurot? — eresztette el Marc a mikrofon váltókapcsolóját —, hova menne inkább? Az Opera Kávéházba, vagy a Via Reginára? — és elégedett mosoly játszadozott szájszegletén. Válaszra azonban nem várt, és kedvenc hasonlatát kezdte mondani: — Olyan ez. mint a rádiózás. Az ember Chamonix környékén, a Mont Blanc valamelyik eldugott, isten háta mögötti völgyében ücsörög, egy kicsiny faházban. Napok óta nem látott embert, ám egyszer csak bekapcsolja táskarádióját. Csavargatja a keresőgombját, és a tenyerébe jön a világ. Markában a Scala nagyzenekara muzsikál, s ha tetszik, ujjain a leningrádi balett együttese tancolt, vagy tankok dübörögnek, világok saületnek és halnak el.., és egy lépést se kell utánuk menni. Odajönnek hozzá. Minden létező hangocska helybe jön az űrből.., Hát ezért maradunk mi itt, és se a Via Reginára, se az Opera Kávéházba nem megyünk... Fleurot viszont átment a másik szobába, hogy a képtávíró frissen érkezett anyagát megnézze. 32. ... Eíggio fajdalmas arckifejezéssel ült unokaöccse mellett a várakozó FIAT-ban. A gerince még délelőtt hasogatni kezdett. Tul gyorsan repülte át az évszakhatárt. Amikor reggel Palermóból elindult, meg nyárias meleg búcsúztatta, és itt, északon, Milánóban nyirkos, hűvös ősz fogadta. Csonttuberkulózisa az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre kíméletlenebből kínozta. Most is tigv érezte, ha még sokáig késlekedik az az átkozott Angelo la Barbera, aki legkedvesebb haverjat, Di Pisát lelőtte és felrobbantotta Manzella tatát, s niegkíserelle őt is eltenni láb alól, akkor szégyenszemre nem tudja végrehajtani a vendetta parancsát, es kerítenie kell egy orvost, aki fájdalmait csillapítja. Egyébkent is szívesebben maradt volna otthon, Corleonéban, Ha nincs ez a maffiacsaládjat és üzlettársait fenyegető kihívás, a maga részéről beletörődött volna a palermói új vásárcsarnok kettős birtoklásába. Ezt kifejtette dr. Berlinek is, aki a nagy L. képviseletében jelent meg a donok tanácskozásán. Bár erről senkinek sem szólt, cje amióta Svájcban az a kellemetlen malőr történt vele, hogy későn vette észre a vonaton razziázó detektiveket, ég azok két csomag heroint találtak nála, úgy érezte, láthatatlan árnyékként lesik minden lépését. (JFolvHUJtíLJ