Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

a SZOMDAT, 1072. ÁPRILIS 1«. Szegedi emlékek Magyar Firenze... Markos fonzó — József, azaz Al­mlndnydjunk ked­vence. Tudjuk róla, mert az újságírók többször is meg­kérdezték tőle, hogyan lett vizsgázott autószerelőből vizsga nélküli — vagyis fő­iskolai vizsga nélküli — szí­nész. Megírták róla ast is, hogyan lett Alfonzó. Ml most azt kérdeztük meg tő­le. hogyan lett szegedi szí­nész T — 1045. január 19-én Pes­ten, a Zichy Jenő utca sar­kán levő Haas és Cziczek porcelánüzlet alatti szükség­kórházban dolgoztam, mint műtős. Itt, ebben a pincé­ben elsősegélynyújtással, szülések levezetésével és a környék betegélnek ellátá­sával foglalkoztunk. Ezen a napon, kora hajnalban ér­tek el hozzánk a szovjet csapatok. Mivel én beszél­tem az orosz nyelvet, meg­formálással. Rengeteget kö­szönhetek Sugár kollégám­nak, s a kitűnő Igazgatónak, Baranyinak, akik egymás után bííták rám a jobbnál jobb szerepeket. Mosoly or­szága, A szókimondó asz­szonyság, a Csúnya lány, a Hamlet... Voltam táncos­komikus és drámai színész! í>e ami a legfontosabb: Sze­geden tanultam megszeretni az epizódfigurákat, s ott ta­nultam meg azt ls, hogy a színházat és minden egyes fellépést komolyan kell ven­ni. Szegeden hallottam egy furesa hírt feleségem halá­láról, ami szerencsére rém­hírnek bizonyult, mert a másik hír már arról érte­sített, hpgy Pesten van az lenek döntik el a dolgokat, asszony. Ekkor kéredzked­Ott találtam drága jó ba- teI« Szegedről haza, Pest­rátomra, Kóldor Jenőre, Su- fe­tár Misire, Beregi Oszkárra, —Mit mondjak Szegedről? ,lmlr^(Ém . „„ Kővári Gyulára, ahol nem is En, aki ttz éven át jártam V mlkértem f^ern: 8 a világot, Szegedét nyu­fürdőben! Nagy örömmel fo- godt szívvel hasonlítom ra­gadtak. Bondi Endre, a sze- renzéhez. Egy „magyar Fi­gedl színház akkori karmes­tere egy nagy fakádban tar­tózkodott, s megkért arra, hogy — mivel ők úgyis sze­gednek tartanak — vigye­nek magukkal engem, ugyanis hírt hallottam a fe­leségemről, akit a németek hogy f,a mar ott vagyok, több asszonnyal együtt el­vittek, miszerint Szegeden van. Rövidesen gyógyszert, kötszereket vettem magam­hoz és a szovjet trénnel együtt útnak Indultam, — Két nap múlva érkez­tem Szegedre — folytatja renzé!" s mikor nemrégen megadatott, hogy Szegeden, a gyönyörű szabadtéri szín­padon eljátszhattam a János vitézben a Csősz szerepét, már szinté második ottho­nomnak éreztem a várost. Örülök, hógy ezúttal köszö­netet mondhatok Szeged pa­lépjek föl a szovjet pa­rancsnokság részére rende­zett eszt rádmüsor bén, — Boldogan tettem elé­get a meghívásnak, hiszen ekkor már több mint há- tinás egyszerűségének. kuí~­rom éve nem szerepelhet- túrát igénylő, nagy művélt­lem színpadon. Fellépésem Bégű polgárainak, s nem után a színház igazgatósága mondhatok mást, minthogy fo* nagy iskola volt Szeged raktér- és prózai szerepek mindabban, ami pályámon eljátszására. Én főleg artts- az előrejutást jelentétté. Ti­mint elsősegélynyújtót, s en- tamúlttal rendelkeztem, fél- zéniíyolcadikán, kedden !s­geriélyt kaptam a szabad tem a feladattól, de izgatott mét Szegeden ' vendégszere­is a dólog. És elkezdődölt pelek, s izgatóttan várom az a harcom a ssöveggel, a újabb találkozást, szereptanulással, ez ember Az aszály és a Nap Az elmúlt 12 év alatt négy olyan esztendő volt, amikor az ország öntözőhá­lózatának kapacitását 60 százaléknál nagyobb mér­tékben használták ki. A ki­használás két évben 65—70, négy esztendőben 40—50 százalék között, két évben pedig 25 százalék körül volt. Természetesen aszerint ön­töztek erösebben vagy gyen­gébben, hogy mennyi csapa­dékot kapott a talaj termé­szetes úton. Az öntözőberendezések gazdaságos fejlesztését nagy­mértékben segítené, ha kl lehetne deríteni mikor, mi­lyen mértékben várható bő­séges csapadék, és mikor fe­nyeget aszály. Ehhez pedig meg kellene találni a csa­padékhelyzet alakulásának esetleges törvényszerűsé­geit. Erre a kutató feladatra vállalkozott Budavári Kurt Okleveles mérnök, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal Osztály­vezetője. Abból indult ki, bogy az időjárás legfonto­sabb változó tényezője a naptevékenység. Kiderült, hogy 100 év alatt tíz esetben akkor volt aszály Magyarországon, amikor a naptevékenység gyengülés! Időszakának má­sodik és harmadik harma­dában járt. Ez alatt a 100 év alatt azonban volt öt „menetrenden kívüli" aszály ls. Eszertht tehát valami ki­sebb szerepe más tényező­nek, vagy tényezőknek is lehet, de a jelek szerint legalább 0Ö—70 százalék erejéig a naptevékenység fe­lelős a magyarországi aszá­lyokért. De van valami, ami ezt a százalékos valószínűséget magasabbra „srófolja'1. A feldolgozott adatsorok tudniillik 1670-nel kezdőd­nek, és 1970-nel végződnek. A naptevékenység törvény­szerűségeinek ismeretében azonban az adatsort megelő­ző és kővető napciklusok le­folyását is fel lehetett raj­zolni a grafikonra. És ek­kor jött a meglepetés. Az 1970-ber) készült grafikon ugyanig félreérthetetlenül „megjósolta" az 1971—72. évi aszályt. Orkánok — modellen V. V. Sulejkin szovjet akadémikus szerint a trópu­si orkánok nemcsak előre jelezhetők, hanem előzete­sen azok várható erőssége ls kiszámítható. A szovjet akadémikus az orkánok természetének le­írására matematikai modellt épített. Számításai során a szélnek az orkán különböző pontjain mért sebességét, a tengervíz hőmérsékletét, va­lamint a mesterséges holdak által a felhőtakaróról készí­tett fényképfelvételekét vet­te figyelembe. V. V. Sulej­kin formulái segítségével ki­számítható a trópusi viha­rok valamennyi fontos pa­ramétere. TITÁN IC Alfonzó il-M színésszé válásának regényes törléne- szerződést ajánlott fel tét. — Ott azonnal Ideig­lenes állományba vettek, mozgásra, hogy a felesége­met megkereshessem. Az életben sokszor furcsa vétet­Szólások és mesterségek Szinte naponta kimondunk Olyan szólásmondásokat, amelyeit, anélkül, hogy gondolnánk rá, régi mester­ségek, egykori gazdasági Vi­szonyok szülöttel. Például a „benne van a csávában" kifejezés azért jelenti, hogy kellemetlen helyzetbe került, mert a bőr kikészítésének egyik mozza­nata a csávázúlében, egy igen kellemetlen „Illatú" ol­datban történik. Vagyis a csávába kerülni nem tarto­zik éppen a leányálmok kö­zé. Ugyancsak a tímárok terjesttették el a „cserben hagy" kifejezést. A bőr cser­zése ugyanis csersavba áz­tatással történik, s ha a bőrt időn túl benne felejtették a cserlében, akkor annak vége lett, tönkrement. Így érthe-, tő, hogy miért nem szép dolog, ha cserben hagyunk valakit. Az előbbi kettőnél sokkal kellemetesebb lével, a hegy levével van kapcsolatban a „ha nem csurran, csöppen" hangzású mondás. A szőlé­szeti szaknyelvből származik ez a ma már átvitt értelmű kifejezői, tudniillik abból, hogy a présbe került szőlő mennyire lédús, csurran-e belőle a must, vagy csak éppen cseppen. „Dögrová­son lenni", azaz komoly be­tegségben szenvedni — e mondás viszont az állatte­nyésztés köráböl ered. Ré­gen a pásztor a rábízott ál­laton számát úgy „könyvel­te el", hogy egy pálcára rót­ta a darabszámokat kifejező jeleket. Külön pálcikára véste az elhullott, elbltan­golt állatok számat, a ezt a másik pálcát nevezték dög­rovásnak. A pásztoremberek csárdabell étel-ital tartozá­sát is pálcikára róva tartot­ták nvtlván: innen e/ed a „sok van a rovásán" ktfeje­üéii kádármesterek szókincsé bőt származik a nyelvbén dongát jelént, a dugába dőlt hordó pedig olyan hordót, amelynek ab­roncsa meglazult, dongái összedőltek. Akik pedig a hordókhoz szükséges anyag­ról gondoskodnak, vagyis a favagók, néha bizony „nagy fába vágják a fejszéjükét". Eít ml úgy értjük, hogy ne­héz, veszélyes dologba kez­denek. És ez megfelel á mondás eredeti értelmének: a nagyobb fa kidöntése na­gyobb' erőfeszítést Igényel, s dőlés közben nagyobb vesze­delmet is jelent, ha rosszul számítják ki a dőlési irá­nyát. — Alfonzó neve a színész­világban nemcsak az eredeti humorról, hanem egy külö­nösen komoly életfelfogásról is híres. Mi erről a vélemé­nye a Vidám Színpad tagjá­nak? — Mint artista, tizenkilenc országot utaztam be. Ke­letről hoztam magammal a jógát, annak egész életfilo­zófiáját, a meditációt. Egy hindu kereskedőtől, Ahmed Halaritól tanultam meg, ez­előtt harminchat évvel. Ki­fogásolom is, hogy ha vala­ki megérkezik, hém azt kér­dezik tőle, mit lattal, mit tanultál, hanem, hogy: mit hoztál? Hát én ezt hoztam. Étkezés, alkohol, Cigaretta terén vannak szorításaim, nem hajszolom a pénzt, nincs víkendházam, nyara­lóm, autóm, telkem, mert az a véleményem, hogy fö­lösleges ezek hajszolása, hi­szen az ember úgyse vihet magával semmit, ha itthagy­ja az árnyékvilágot. Gulay István Óriási, titáni nagy hajót építettek az angolok 1912-re, és a Whtte Star Lifté igaz­gatósága úgy tartolta, hogy annál az óriásnál már sem­mi sem lehet nagyobb, és belekiirtölték a világ fülébe, hogy a Titaiiic a XX. század technikai csodája. Tényleg óriási alkotás lehetett az „úszó város", amelyet végze­tes útjára 1912. április 10-én Southampton partjairól ts­may úr parayicsolt a már egyszer tengerész becsületét Vesztett Smith kapitány ke­zébe. Mondom, a technika csodájának tartották a Tita­nidöt, és így lázálmaikat Vél­ték egyesek beteljesedni, hogy a gyorsaság őrült foko­záséval mielőbb Amerika partjainál legyenek, és az övék legyen a legnagyobb „dicsőség ", az óceán kék szalagja. Ez ment ls égy darabig, de az út negyedik napján bekö­vetkezett a vég. A főként mágnásokból álló f. osztályú utassereg önfeledt szórakozá­sa közben. 1912. április 14-én kb. 22 órakor egy 79X?5 mé­teres jéghegynek rohantak, a hajó élső részé már 25 perc múlva süllyedni kezdett, és Philips lávlrászttszt Mareo­ftl-teiegramjai nem győzték továbbítani az SOS segély­kérő Jeleket. Az asszonyokat és a gyerekekét már 58 perc múlva menteni kezdték, ek­korra már mindenki meg­tudta a végzetes hírt. Az a rendíthetetlen hit, hogy ők gyorsabban érkeznek meg 269 méter, szélességé SS mi­Amerika partjaira, és a 2240 íer> 7 emeletes alkotmány. ember halálfélelme élszaba- Az energiabázisa 26 ezer LE­dította a poklok poklát. A tet képblseU, haladási se­rnentés is állítólag csak kés- bessége aranként 21 tengeri ve indult meg, a Titanic mérföld volt. Bárki mond­sem volt megfelelően felké- hatná< h°8y a Titanicnak szülve menlőcsónakokkal. az fényszóróival áldorbézolt éjszakák alko- y?^8.. vanni® holmémora, talán mind­mind oka volt az óriási ál­dozatnak, amely emberélet­ből 153fl-ot követelt. Titanic utols ját éjfélkor adta le, és csak ennyit: SÜLLYEDÜNK. Az SÓS-re hégy hajó, a Battic, a Caronia, az Olympic és a éBzre kellett a jéghegyet, különösen akkor, amikor er­re a veszélyre a Callfornian nevű hajó szikratávírón többször is figyelmeztette. A A Titanic = telegram- ^í^^tSSR berek magúntáviratait kel­lett állandóan kézbesíteniük, meg egyébként, is a Titanic holmf t&S "ÍME teásért ..Inl.lvé^ ^ ÍK - " Es ez volt a veszedelem leg­ESöO ÍSÖ^kJSmMtui r6bb oka- hogy a hatalmas H w.tü vL mfl1if tömeg, a 46 ezer tonna súly ES? Hali faxba szállította óriási sebességgel rohant az őket. A masodiknak ódaer- iöBheavnek Következő °TÉtaTcSi tragédiája hat­»zöveSű szikratávírót küldte van év távlatából is arra fi­Cape Raceba; „Amidőn a gyeimeztet, hogy a műszaki «?ífl ,Mínbelv,él'e éAez- haladással felelőtlenül ját­tónk, csak csónakokat es ha- szani nem iéhét, hogy okos joroncsokat utaltunk." igen, megfontolt alkalmazás a hajóorias 19-én 2 ora 2U néim minden technikai perckor elsüllyedt. 1836 em- esoda csak gép. azon az em­bernek, köztük smith kapi- pernek kell uralkodnia, hogy tanynak is hullámsírt ásva. a maga javára és hasznára A hajó utasai Igen gazdag hajtsa saját szüleményét, le­milliomosok, főként az első gyen az atommeghajtású osztályon és a luxus lakosz- jármú, gyomirtó, gyógyszer. lályokban, de á fedélzeti ka­binok Utasai főként Ameri­kába kltáhtorgó szegényem­berek voltak, köztük magya­rok, osztrákok és Csehek is, a monarchia más-más Váro­saiból valók. A Titanic a század elejei lesznek az első utasok, akik műszaki haladásnak tényleg a hajózás történetében a leg- a leg-legje volt. Hosszúsága űrhajó vagy bármi napja­inkra jellemző „műszaki cso­da". Es óotti kell az emberi­séget az tsmay vezérigazga­tó féle pénzórtlltektól, akik már eddig is nagyon sokstor kijátszották magukat, és mint ismau is. túlélték a tö­megek pusztulását. Bátyai Jenő Sza tttos Rudolf: Káin szigete dő, amit állandó harcban, örökös ébrenlétben végigélt. Már rég, még a dannemorai fegyházban ki­halt belőle a szexuális vágy, és ez a lány mégis felzaklatta, mintha felolvasztotta volna a szíve köré fagyott jeges dermedést. Most is tűnődve 20. rézte, Frank mohő 21. Maga sem érti, mi történt vele. Amikor évek­kel ezelőtt Bertl társaságában Maria Bellonlt először meglátta, a lány addig sosem tapasz­talt, furcsa érzéseket kavart benne. Gyereke nem volt, se törvényes, se törvénytelén, és ta­lán amolyan apai emóciók voltak esék. Nosz­talgia az elszállt ifjúság után. Mindig is a ha­talom és a szerzés megszállottja volt. Talán azért, mert oly sokat éhezett gyerekkorában, s mert annyit megalázták... Dé ő mindent visszafizetett. Nem tudná összeszámolni, hány embert ölt meg, és hány megölésére adott pa­rancsot Fillérei nek. Hatalmat, temérdek kin­cset szerzett, de minek? Eletet és halált oszto­gatott, mint egy zsarnok kényúr. Ennek is ml értelme volt? Mire volt Jó az egész élet, ami olyan hamar elszállt, mint a Tirrén-tenger fe­lett feltűnő albatroszok, ttt, Caprlh, ebben a csendes magányban, a tengér fölé hulló blbor­alkonyokon mostanában égyre többét töpren­gett az életről, melynek fiinCs folytatása. Ha '.dugába vége lesZ. megszakad a főnal, és kl tudja, ki­dől" mondás. A duga a táj- I nek lesz hasznára az a kegyetlen ötven eszten­chogv pillantását követte tekintetével. Maria nem olyan, mint azok a hók, akikkel eddig találko­zott." Ha gyalázatos gyerekkorára gondolt, az évekre, melyek az állatnál mélyebb megaláz­tatást követéltek tőle, az első ferdehajlamú fel­nőttre, akt egy darab kenyérért nvúlhatott tes­téhez, idegesén rángani kezdett bal oldali száj­szeglete, ahonnan a Colorado kanyonjaként kanvargott arccsontjáig az a heg. mélyet a Big Séven üzletvezetőjeként, a New York-1 maffia megbízásából figyelmeztetésül metszettek arcá­ra, örök bélyegül az ellentábor kllleret... S hogy ezt a támadást ép bőrfél megúSíta. Kftpta híveitől a Lucky, a mázlis elönevet. — Beszélj, Frank — kapta fel fejét, és a mozdulat visszahozta az emlékekből a Valóság­ba. Üjra kemény volL. Hangja érdes. Arany­keretes szemüvegén parányi szikrákra pattant szét az ernyő résén beeső napsugár. Luclano ovális arca, magas homloka, korához képest még dús, sötétbarna haja, az ászkétavonások inkább emlékeztették a Mediciek udvarának valamelyik jezsuita győntatójára, semmint arra az amerikai gcngszterveiérre, aki Ai Capone lebukása után modernizálta a maffiát, és aki tizenhárom esztendővel a nagy földről történt száműzetése után is képes volt a Cösa Nostra lobb tízezer gengsztert foglalkoztató hálózatá­nak irányítására. — Akadozik az üzlet — kezdte Frank. — Mi­lánóban valami nem stimmel. Carlo pedig már második hete várakozik uria halászkikötöjében, az Izmlri-őbölben, de a megbeszélt áru még mindig nem érkezett meg. A milánói raktár úgyszólván kiürült, Vltrano maholnap dolgozni se tud. nincs nyersanyaga. Ptiolo Bonta St. Mo­ritzból táviratozott, hogy néhány barátja társa­ságában ott marad, amíg nem lesz kellemesebb a szicíliai kltma. Berti szintén üzent. Paler­móban megőrültek a fiúk. Manzella papa az égbe szállt. Egy felrobbant sport Gluiietta vttté az angyalok közé... — Tudom — emelte fel balját ingerülten Lu­Cíano. — Az a dagadt, puhány Berti nem tu­dott rendet teremteni közöttük. Bárcsak tíz év­vel lennék fiatalabb, megmutatnám én ennek a bandának, ml is az a fegyelem.., —- Azt hiszem, kicsit későn küldtük Bertit Ezt az egész Dl Pisa-ügyet nem lelt volna sza­bad maffiabírósagra adni — jegyezte meg Cop­pola. — ... A yorkiák ls jelentkeztek. Náluk is áruhiány van... — Honnan vegyek? — csattant fel Luciano. — Ha a török áru nem jut el Carlr yachtjára, lehúzhatjuk a rollót,., Engem különben már ez se érdekelne. Akár hiszed, akár nem, sok­szór direkt visszakívánkozom Dannemorába. ott legalább némi nyugalma volt az ember­nek .., (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents