Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS 15. >||—niiwiii « iiiim mi ii ••iiumim Érthető rosszindulat A moszkvai „Balatoné-áruház A minap olvastam az újságban, hogy egy csomagkihordó postás mun­ka közben balesetet szenvedett. A bírósághoz fordult, hogy betegsége idejére a táppénzen felül fizesse ki neki a posta azt a pénzt, amelyet borravalóként kapott volna, ha nem esik ki a munkából. A bíróság meg is ítélte neki, ha jól emlékszem,' hatszáz forintot havonta. Megálla­pította ugyanis, hogy a csomagki­hordó postás, aki egyszemélyben ve­zetője is volt a gépkocsinak, amely­lyel a csomagokat szállította, hat­száz forinttal alacsonyabb bért ka­pott, mint ami ilyenfajta felelősség­teljes és nehéz munkáért általában jár. Más helyeken, ahol nincs bor­ravaló. Az az érzésem, hogy a bíróság em­berségesen járt el, miért károsodjék még anyagilag is a csomgakihordó postás, elég baj szegénynek, hogy baleset érte. De ki segít rajtam, akinél a tu­dósítás olvasása után lelki baleset, kóros elváltozás következett be? Félreértés ne essék, nem azt a hosszú szakállas problémát szándé­kozom most előráncigálni, hogy a borravalózás idegen a mi rendsze­rünktől, hogy öntudatos dolgozó nem fogad el, nem is ad stb. A fod­rásznak, a pincérnek, a taxisnak, az uszodában a kabinosnak én is adok, te is adsz, ő is ad, s azt hiszem, így megy ez még sokáig. Bevallom, az már kicsit megle­pett, hogy egy tekintélyes intéz­mény, mint jelen esetben a posta, bizonyos munkakörben foglalkozta­tott dolgozóinál belekalkulálja a fi­zetésbe a borravalót. Olyan forint­összeget, amelyet egyáltalán nem fi­zet ki, nem könyvel, a szokásos le­vonásokat sem eszközli belőle. Szó­val itt — a posta oldaláról tekintve a dolgot — nem beszélhetünk bor­ravalóról, hanem olyan mókás fize­téskiegészítésről, amelyről én gon­doskodom, meg te, meg ő, szóval mindnyájan, akikhez csomaggal, ajánlott levéllel, távirattal bekopog a postás, és akik elég öntudatlanok vagyunk ahhoz, hogy ... Aztán mélyebben elgondolkoztam a bíróság ítéletén is. Nem arra kö­telezte a postát, hogy emelje fel bi­zonyos meghatározott munkakörök­ben a dolgozók fizetését a végzett munkának megfelelően, hanem csak a betegség idejére fizetteti ki vele a borravalók elmaradása miatt ki­esett összeget. Amíg munkaképtelen a postás, a kiegészítő bért a mun­káltató fizeti, amikor dolgozik, én, te. ő. Gondolom, ez a bírósági dön­tés precedenst teremt, érvényes lesz hasonló esetekben a vendéglátó­iparra, a taxi vállalatra, a fürdő­igazgatóságokra, a benzinkútfőnök­ségekre, borbélyüzletekre stb., amennyiben ezeknél is belekalkulál­ják a dolgozók fizetésébe az én ön­tudatlanságomat. amit nem tartok egeszen kizártnak ... Végtére is azonban mi köze mind­ennek ahhoz a kóros lelki elválto­záshoz, amelyről a cikkem elején oeszéltem? — kérdezheti az olvasó. — Hogy jön ez ide? Hisz ami a hét­köznapi gyakorlatot illeti, nem vál­tozott semmi. Dehogynem változott! Egészen más ember lettem! El­romlott a természetem! Eddig jószívű voltam, szelíd, em­berséges. És most? Gonosz lettem, mint az ördög! Rá sem ismerek magamra! Ülök az étteremben és megdöb­benve veszem észre: azért szurko­lok, hogy kedvenc pincérem buk­jon fel a levesestállal! Olajfoltot latok a járdán? Nagy­szerű, ezen biztosan hasra végódik a kövér postás bácsi! Na, ez a kabinos is odcsíphetné már az ujját a sok nyitogatás köz­ben! Csattogtasd, csattogtasd te borbély azt az ollót, egyszeresük odaszorul az orrod az olló két szára közé! A taxiról már nem is beszélek? Hát ez van! Amióta olvastam azt a bírósági döntést, amióta tudom, hogyha ki­esik a munkából a pincér, a fod­rász. a benzinkutas, akkor a válla­lat fizeti, és nem én. Beteg a lelkem, orvoshoz kellene mennem. De hát állítólag egyes or­vosoknál is az a helyzet... Kürti András Telefotó — TASZSZ—MTI—KS A napokban nyílt meg a szovjet fővárosban, a Micsu­rin sugárúton a „Balaton"-áruház. Az új épület berende­zése Magyarországon készült, és az árucikkek többsége — élelmiszer és tejtermék, gyümölcs, borok, kerámiák, kozmetikai cikkek és egyebek — szintén magyar. Képün­kön : Az áruház emléktárgyosztálya. AZ ÁLLAMI MUNKA FEJLESZTÉSE, PARTIRANYITASA „Az állami munka fejlesz­tésenek és pártirányításának néhány kérdése" címmel megjelent Biszku Bélának, az MSZMP KB Politikai Aka­démiáján elhangzott előadá­sa a Kossuth Könyvkiadónál. ÖTSZÁZÖTVEN HEKTÁR ÜJ ERDŐ Megyénk idei fásítási ter­vében 550 hektár új erdő te­lepítése szerepel. A sovány, homokos területek hasznosí­tása érdekében 250 hektáron gyorsan növő, a papírgyártás egyre nélkülözhetetlenebb alapanyagút képező cellulóz­nyárfát ültetnek. SZÉPÜL A SZŐKE TISZA Az idén is átfestik, meg­szépítik a szezonra a Szőke Tisza hajóéttermet. A na­pokban elkészül a mintegy 100 ezer forintos költséggel készülő átfestés, s a tervek szerint április 29. után meg­nyílik a Szőke Tisza étterem. Megkapta... Egy hajótörött mara­dék erejével kiúszik egy elhagyott szigetre, és eszméletlenül terül cl a parton. Felesége, akit a ten­ger már az előző nap kivetett, fellocsolja, és dühösen megkérdezi: — Hol voltál mosla­náig. te szoknyavadász? IEJÜSAGI DELEGÁCIÓ UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA Dr. Gombár Józsefnek, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­sága titkárának vezetésével szerdán ifjúsági delegá­ció utazott a Szovjet­unióba a Lenini Komszomol ideológiai munkájának tanul­mányozására, és a kél test­vérszervezet együttműködé­sének továbbfejlesztésére. A delegáció a szovjet testvér­szervezet agitációs és propa­ganda munkájával, a Szov­jetunióban folyó ifjúságku­tatással és az ifjúsági lapok szerkesztőségi életével is­merkedik. TÍZ SZÁZALÉKKAL TÖBB KAR Az Állami Biztosító a kü­lönböző típusú lakásbiztosí­tások alapján 458 ezer kár­térítést fizetett ki 1971-ben. amelynek összege 177 millió forint volt. A kártérítési összeg tíz százalékkal több, mint az előző évi. Csongrád megyében is sok volt a bal­eset: 17 ezer 700 balesetre 7 millió forint kárösszeget fi­zetett ki az Állami Biztosító megyei igazgatósága. EJTŐERNYŐSÖK HALALA Kedden 12 spanyol ejtőer­nyős vált a Kanári-szigetek térségében tartott hadgya­korlatok áldozatává, 60 tár­suk pedig sérüléseket szen­vedett. SZOVJET HŐS VAROSOK KIÁLLÍTÁSA Szerdán a dunaújvárosi ta­nács dísztermének előcsarno­kában Szovjet hős városok címmel dokumentációs kiál­lítás nyílt. A nagy honvédő háború hős városainak küz­delmes életét, harcát, helyt­állását és fejlődését mutat­ja be a kiállítás. PARKOSÍTÁS TARJÁNBAN Tarján legújabb, tízemele­tes lakóházai között megkez­dődött a parkosítás. A Sze­gedi Beruházási vállalat megrendelésére a Felszaba­dulási Tsz kertészeti részle­gei fiatal nyárfákkal ültetik be a házak előtereit; rende­zik most készülő játszóterek környékét. A parkosításnak legjobban a tarjúni gyere­kek örülnek: játékukat nem zavarja az építkezés törme­léke. TÖBB LAGYFAGYI Több lesz az idén a köz­kedvelt lágyfagylaltból: a Csongrád megyei Vendéglá­tóipar! Vállalat két új gépet vásárolt — darabját 100 ezer forintért —, amelyeket a Mignon cukrászdában, illet­ve az Expressz büfében ál­lítanak üzembe. Most mái­összesen nyolc lágyfagylalt­gép fog dolgozni a városban. LÁTOGATÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MÚZEUMBA A szegedi Postás Művelő­dési Ház látogatást szervez az orvostudományi egyetem igazságügyi múzeumába. Az intézet anyagát és munkáját dr. Jobba György igazság­ügyi orvosszakértő ismerteti. Az érdeklődők holnap, pén­teken délután gyülekezhet­nek az intézet főbejárata előtt (Kossuth Lajos sugárút 40.). HOL SZÜLETTEK A KOSSUTH-SZOBROK ALKOTÓI? Somogyi Soma budapesti szobrász és sírkőkészítő Tó­szeg község (Szolnok megye) két Kossuth-szobrát 1896­ban és 1899-ben készítette. Kálmán Ede — valószínűleg pécsi lakos — szobrász, Pécs­várad Kossuth-szobrát 1911­ben, Palancsér Andor Nagy­mihály község (Csehszlová­kia) Kossuth-szobrát 1908­ban alkotta. Mindhárom szobrász feltehetőleg a múlt század hetvenes éveinek ele­jén született. Csepelen, a Li­geti Károly utca 42. sz. alatti iskolakertben álló Kossuth-szobor alkotója és annak életrajzi adatai isme­retlenek. Aki a felsorolt szobrászokra és Kossuth­szobrokra nézve felvilágosí­tást tud adni, értesítse dr. Ádúmfy József orvos, Kos­suth-szoborkutatót. (Szeged, Zrínyi u. 9. Szöveg nélkül IlH Öntözés pőtszivattyűkkal is A meteorológiai előrejel­zések szerint végre csapadé­kosabb időjárásnak nézhet­nek elébe a mezőgazdasági nagyüzemek, a gazdák. A természetnek sokat kell be­hoznia eddigi adósságából, s ha egy egész heti tartós esőt is üdvözölhetnénk, még az sem lesz elég a szomja­zó földeknek, réteknek. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság napjainkban ar­ra ösztönzi a gazdaságokat, amelyek vizet nyerhetnek a folyókból, hogy minden ere­jüket vessék latba, az öntö­zés érdekében. A vízügyi igazgatóság jelenleg 54 ezer hektárra elégséges műszaki berendezéssel rendelkezik, hogy vizet adjon a folyók­ból. Szükség szerint, rövid idő belül pótszivattyúkat is beállítanak, ahol ezt a gaz­daságok kérik. A műanyagipar újdonságai A tizenhatoson belül A SZABADSÁG ZENÉJE A ságváritelepi művelődé­si otthonban holnap, pénte­ken délután 6 órakor A sza­badság zenéje címmel Szécsi József tart ismeretterjesztő előadást a szabadságtéma és forradalmi témák szerepéről a zenében. Az előadást mű­vészlemezekkel illusztrálják. HAJNALI RÉSZEGSÉG Habibovics Ibrahim 56 éves, Sándorfalva, Felszaba­dulás utca 16. szám alatti lakos, eddig büntetlen elő­életű. analfabéta, húsz korsó sör elfogyasztása után haj­nalban behatolt egy 60 éves asszony lakásába. Az asz­szonyl összeverte, és meg­akarta erőszakolni. A szege­di járásbíróság Habibovicsot két év börtönre ítélte, három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte kényszerelvonó-kezelésre. Az ítélet jogerős — Gyerekek, csi­náljunk valamit a tizenhatoson belül! A sportriporter hangja a rádióban a végletekig fölforró­sodott, és kicsit két­ségbees t színezetű Én nem tudom, mi az a tizei ilatos, éle­temben m néztem végig meccset. Any­nyit értettem, ami­kor megkérdeztem és megmagyarázták, hogy azt jelenti: kö­zel a kapuhoz. Innen könnyen lehet gólt rúgni. Innen lehet megszerezni a győ­zelmet, ami valami objektív jó, amitől sok ember, nagyon sok, vidám, lelkes, sőt állítólag boldog lesz. A riporter kétség­beesetten izgatott és reménykedő hangja ismerős, ha szavai­nak értelme nem is egészen letisztázott jelentéstartalmat bi­rizgál a tudatom­ban. Ismerős a hang­lejtés, s főleg az ál­'npot, amiről árul­1 tóik. Naponta van, hogy más szavakkal, de ugyanezt a dalla­mot szeretném bele­ordítani a világba: — Gyerekek, csinál­junk valamit a ti­zenhatoson belül! Egy ember egy gyárban: — Kivált­ságos helyzetben va­gyunk. Csupa na­gyon jó képzettségű ember együtt, s akik nem azok, nagyon régi", hozzáértő dol­gozók. Mindent meg lehetne velük csinál­az utcán: — Le­mondtam arról, hogy újra hozzákezdjek a folytonos változtatás­hoz. Belefáradtam, eltompultam. Tudom, hogy a világ leg­szebb lehetőségeiről mondtam le ezzel, de nincs több erőm... A nagyfőnök: — Miért kell ugrálni? Nem éri meg, hogy ennyit kockáztasson az ember! Amikor az igazi felelősségre vonásra kerül a sor, nem a kisembert ve­szik elő, hanem en­gem. Megéri a her­ce-hurca, hogyha en­nek árán úgyis csak egyetlen ember sé­relmét orvosoltuk a világban? A tömeg­nek ettől jobb lesz? ni, de süket a.., A riporter hangja Egy másik ember fáradt: — Az utolsó öt perc van hátra, fiúk! Még lehetne valamit kezdeni! Az élet nem fut­ballmeccs. Mégis, az életünk jut eszembe folyton, a félfüllel hallgatott közvetítés közben. Az egyes emberről nem lehet tudni, hogy mikor is telik az utolsó öt perce. A világ, az országok utolsó öt percét viszont — ahogy ma látszik — bizonyosan nem most éljük. A mi orszá­gunk életében meg éppenhogy arról le­het inkább beszélni, hogy a tizenhatoson belül vagyunk. Visszhangzik ben­nem a riporter hang­ja: — Gyerekek, csi­náljunk valamit ezen a tizenhatoson belül! Csontos Magda A Hungexpo és a Chemo­limpex az idén rendezett ne­gyedik alkalommal mű­anyagipari kiállítást, ezúttal Hungaroplast '72 címmel, amelyet szerdán délelőtt nyitott meg Menyhárt László nehézipari miniszter­helyettes a Budapesti Nem­zetközi Vásár 27-es számú pavilonjában. A nagyszabá­sú bemutatón 14 országból összesen 106 cég — ebből 34 magyar — állította ki kor­szerű műanyagipari termé­keit, s az idén először ke­rült sor különféle műanyag­ipari berendezések, gépsorok felvonultatására is. A kiállítás jóval nagyobb, mint a tavalyi, mert a múlt évben csupán a 27-es pavi­lonban, de most további há­rom nagy pavilonban és a szabadban is, összesen 5000 négyzetméternyi fedett és 500 négyzetméternyi szabad területen mutatják be leg­újabb termékeiket a hazai és a külföldi vállalatok. A megnyitó ünnepségen Meny­hárt László nehézipari mi­niszterhelyettes kifejtette, hogy Magyarország a belföl­dön használt különféle mű­anyagoknak mintegy 40 szá­zalékát importálja, s az ole­finprogram megvalósítása megteremti ugyan a nagy volumenű műanyaggyártás alapját, de még nem csök­kenti majd az importot, mert elsősorban a választék­cserére nyújt a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget. Ezért a kiállítás jelentősen hozzájárul a különféle koo­perációk lehetőségeinek meg­vizsgálására. Számítani lehet arra, hogy a bemutatott ter­mékek alapján kezdődnek tárgyalások különféle licen­cek vásárlására, termelési kooperációk létrehozására. A múlt évi műanyag-kiállítás alapján került sor a Tiszai Vegyi Kombinát és egy NSZK-beli cég kooperációjá­ra, együttműködési szerződé­sek megkötésére, amellyel mintegy 50 százalékos de­vizamegtakarítás vált lehe­tővé. A kiállítás egyik érdekes­sége az úgynevezett „néma­fal", amely rendkívül jó hangszigetelő és rugalmas falszerkezet, mert bármek­korát rávágnak valamilyen kalapáccsal, nem ad hangot, elnyeli a zajt. Különleges látványt és felhasználási le­hetőséget nyújt egy tokiói cég kiállítása, amelyen a fürdőszoba valamennyi be­rendezését műanyag termék­ből lehet összeállítani, és variálni a kívánságnak meg­felelően. A hazai ipar is számos érdekes terméket mutat be. Többek között a Borsodi Vegyi Kombinát ki­állította műanyag ajtóit, padlóburkolatait, redőnyeit, térelválasztó elemeit, s a Nitrokémia Ipartelepek az első magyar cég, amely pe­hely könnyű habosított po­lisztirol foteleket mutat be. Egy-egy fotel súlya mind­össze 2—3 kilogramm. A kiállítás április I8-ig tekinthető meg a Budapesti Nemzetközi Vásár 21, 21,/B, 27 és 27/A pavilonjában, naponta délelőtt 10 órától délután 5 óráig. Felhívás Felhívjuk Gyáiarét, Mi­hálytelek. Höszke és Do­maszék lakosságának fi­gyelmét, hogy tojással dú­vadmérgezést alkalmazunk a vadászterületen, 1972. áp­rilis 15—30-ig. A háziálla­tokat tartsák kötve. Sze­gedi Táncsics VT. á Magyar szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságán napilap ta. — Megilletik létfo kivételével mindennap, hétköznap 8. vásárnap 13 oldalon — Főszerkesztő: P Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10 Telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. ­A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca " - Index: -21053 - előfizetési dll egy hónapra 30 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents