Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

CSÜTÖRTÖK. 1QT>. ÁPRTLTS 13. 5 A hatáskörök rendezése, a hatósági munka egyszerűsítése Á Tanácsi Hivatal tájékoztatója A számítások szerint évente 20 milliónál több alka­lommal fordulnak felvilágosításért az ügyfelek a tanácsok­hoz, s az államigazgatás különböző szintű szervei évente csaknem 14 millió ügy végére tesznek pontot. A lakosság ügyes-bajos dolgainak törvényes, gyors intézése, igényeik körültekintőbb rangsorolása, és kielégítése azonban csak úgy valósulhat meg, ha fejlődik a tanácsok államigazga­tási tevékenysége is. Hogyan halad a különböző szervek hatáskörébe tartozó feladatok összevonása, mik a főbb te­endők a helyi államigazgatás egységesítésére irányuló tö­rekvések összehangolásában? — Erről nyilatkoztak a Ta­nacsi Hivatal illetékesei. — Az államigazgatási ha­táskörök hovatartozásának rendezése — mondották — a tanácstörvényből is követke­zik, amely kimondja: a la­kosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartoz­nak. A helyi államigazgatás egységesítésével kapcsolatban azonban nem ritkák a szél­sőséges nézetek. Vannak, akik minden feladatot a ta­nácsokra bíznának, míg má­sok — a tanácsapparátus fel­készületlenségére, túlterhelé­sére hivatkozva — ellenzik ezt a folyamatot A végletes álláspontokkal szemben vé­leményünk szerint az a he­lyes gyakorlat, hogy löbb év távlatában gondo­san megvizsgáljuk: milyen hatásköröket indokolt át­vinni a tanácsokhoz. Egyidejűleg természetesen azt is mérlegeljük, hogy a szóban forgó hatásköröket a tanácsi szervezeten belül kö­zelebb lehet-e vinni a lakos­sághoz — például a megyék­től a városokhoz —, azaz, le­het-e egyszerűsíteni, gyorsí­tani az ügymenetet, meg­vannak-e, megteremthetők-e a feltételek ahhoz, hogy az eddig nem tanácsi szervek­nél intézett ügyeket a ta­nácsi apparátus hatékonyab­ban, egyszerűbben oldja meg. Az átszervezés a közel­múltban indult meg: a te­lekkönyv ezentúl a földhiva­talokhoz tartozik, a földhi­vatalokat szorosabb kapcso­lat fűzi a tanácsokhoz, s a tanácsok vettek át egyes bel­ügyi hatásköröket, köztük az állami tűzoltóság helyi szer­veit. Az eddigi — alaposan megfontolt és sokoldalúan előkészített feladatátvéte­lek tapasztalatai kedve­zőek, indokolttá teszik a fokozatos továbblépést. — Részletesebben kell fog­lalkoznunk például a korsze­rű állami népességnyilván­tartás előkészítésével. Az in­dokolatlanul gyakran ismét­lődő, különböző célú szemé­lyi összeírások, a sokszoros személyi adatbejelentési kö­telezettségek nemcsak az az­zal foglalkozó apparátust ter­helik, hanem az adatszolgál­tatót, az állampolgárt is. Célszerű lenne ezért az ál­lampolgárok személyi adatai­val kapcsolatos hatásköröket átadni a tanácsoknak. To­vábbi egyszerűsítési lehető­ség rejlik e feladatok köz­ségi, városi, fővárosi, kerü­leti hatáskörbe utalásában. A későbbiekben az adatok fel­dolgozását, szolgáltatását — ideértve az alapfokon eljáró községi, városi szintű taná­csok tájékoztatását is — egy központi népességnyilvántar­tásban, mintegy személyi adatbankban lenne célszerű elhelyezni. számítógépeken feldolgoztatni és nyilvántar­tani. — Az igazgatás egységesítésé­nek folyamatában kell meg­vizsgálni azoknak a ható­sági jogköröknek az állam­igazgatási szervekhez való átadását is, amelyek jelenleg társadalmi, szövetkezeti szer­vek, vállalatok, intézmények hatáskörébe tartoznak. Álta­lános tapasztalat, hogy eze­ket a feladatokat bürokrati­kusán, bonyolultan intézik, a lakosság nehezen igazodik ki az intézkedő szervek között, s ilyen problémáival nem­egyszer még ma is a taná­csokhoz fordul. Az idei esztendő egyik legnagyobb feladata az ál­lami szervek hatáskörének felülvizsgálata, elsősorban a decentralizálás igényé­vel. Az elemzés kiterjed arra, hogy a hatályos jogszabá­lyokban foglalt hatásköröket le lehet-e adni, s ha igen, milyen tanácsszintre, a ta­nács és a végrehajtó bizott­ság, valamint a tanácsi tiszt­Mari A szerelem elcsépelt téma — közölte az est bevezeté­seként a konferansz, Do­monkos Imre. De hát ez — mint később kiderült —egy­szerű trükk volt. Szemes Mari, a hajdani szegedi szí­nésznő, aki itt kezdte pályá­ját, Ki, hogyan szeret? cí­mű előadóestjével a Novem­ber 7. kultúrotthonban teg­nap este éppen azt bizo­nyította be, hogy a szerelem nem elcsépelt téma, s nem is lehet az, amíg ember él a földön. Rokonszenves, igényes, nagy hatású előadóestet hal­lottunk. A kitűnő művésznő — elvetve minden látványos és múló divatot — az iro­dalom iránti alázattal állt a dobogóra. Nem filozófusként, és nem kikiáltóként, hanem színészként, akinek az a dolga, hogy életet leheljen a leírt szavakba-mondatokba. Szemes Mari dobogója szín­pad volt, amelyen hiteles emberi figurák szólaltak meg, szerettek és szenved­tek. örültek és szomorkod­tak. A sokszínű tragédiát, lí­rát, iróniát és a vaskos hu­mort is macába ölelő kétré­szes műsor első felében mo­dern,. második felében ré­gebbi műveket hallottunk, közöttük olyan kevésbé is­merteket, mint Buzatti no­vellája, az autóvá vált fele­ségről, Mikszáth jóízű ado­mája a két szekér murváról, illetve -öregasszonyról, s Weöres Sándor groteszk gyermekversei. Az előadást a müvekkel és a műfajokkal való tökéletes azonosulás jellemezte első­sorban, az őszinte és elemi erejű átélés. Ennek köszön­hető, hogy amikor a tragé­dia színeit kellett a közön­ség elé rajzolni, Szemes Mari épp olyan hitelesnek és minden szavában-mozdu­latában igaznak tűnt, mint amikor lírai tónusra váltott át, vagy éppen a humor vaskosabb ágazatainak alko­tásait mutatta be. Manap­ság a szándékos — inkább mesterkélt — visszafogott­ság-élettelenség, sajnos, di­vat. Szemes Mari előadóest­jén szívből örülhettünk, hogy ennek a nyilván tü­nékeny divatnak még a nyomaival sem találkozunk. Az előadóesten — virág­énekek, spirituálék. stílu­sos, hangulatos előadásával — Vincze Viktória főiskolai hallgató működött közre. CL-i. ségviselők mennyiben men­tesíthetők az egyedi állam­igazgatási ügyek intézése alól, valamint arra is, hogy melyek a túlhaladott, formá­lis, felesleges, tehát meg­szüntethető, illetve egysze­rűsíthető feladatok. Az elő­zetes felmérések szerint kö­rülbelül hatvan-nyolcvan ha­tósági ügyfajta intézését le­het még leadni. Ezek között egyetlenegy sem munkaigé­nyes, zömükben ritkán és csak egyes helyeken, idő­szakonként fordulnak elő. A hatáskörrendezés tehát alig­ha lehet kihatással a lét­számra, viszont felkészült apparátust igényel. — A tanácstestület egyedi ügyintézés alóli részbeni mentesítése azért is indokolt, hogy jobban tudjon gondos­kodni a terület, illetőleg a település fejlesztéséről, jus­son ideje, energiája a lakos­ság igényeinek mind jobb ki­elégítésére. Ugyancsak cél­szerű. hogy — irányító és ellenőrző tevékenységének fokozottabb kibontakozása érdekében — csak jelentős egyedi ügyek, például szö­vetkezetfeloszlás stb., ma­radjanak meg a végrehajtó bizottság hatáskörében. A rendezést követően természe­tesen közzé kell majd tenni valamennyi tanácsi szerv végleges hatásköri jegyzékét. — E tevékenységünk során nagy gondot fordítunk a hatósági munka egyszerű­sítésére. Ez részben az időközben el­avult hatáskörök, részben pedig a felesleges eljárási, ügyiratkezelési, ügyviteli mozzanatok megszüntetésére vonatkozik, főként a töme­gesen előforduló ügyfajták­nál. A közigazgatás korsze­rűsítését célzó határozatok egyébként kiemelik, hogy a korszerű igazgatás nem nél­külözheti a technikai felté­telek állandó javítását A ta­nácsoknál ezen a téren első­sorban az elavult, több mint fél évszázados gépek, beren­dezések, felszerelések kicse­rélésére. az adminisztráció modernizálására gondolunk. — Várható központi intéz­kedések remélhetően mi­előbb lehetőséget adnak az államigazgatási munka fo­lyamatos továbbfejlesztésére. Az eredmények azonban — és ezt nyomatékosan hang­súlyoznunk kell — csak ak­kor mutatkoznak, ha a ta­nácsi testületek, tisztségvise­lők és a szakigazgatási szer­vek vezetői a hatósági mun­ka irányítását, ellenőrzését, illetőleg felügyeletét a ta­nácstörvény követelményei­nek megfelelően szervezik. Az ügyintézés gyorsításának, még emberségesebbé tételé­nek, közérthetősége javítá­sának nélkülözhetetlen felté­tele a helyi vezetés és az egész apparátus tevékeny részvétele, egyetértése — fe­jeződött be a Tanácsi Hiva­tal illetékeseinek tájékozta­tója. (MTI) Petőfi korszerű tanítása az általános iskolákban Nemzetközi tudományos ülésszak Szegeden Petőfi Sándornak, hazánk és a magyar szabadság egy- ban, s melyben központi he­egyik legnagyobb költője sége. Egyén és egyetemesség Ivet kap Petőfi Sándor élete születésének 150. évforduló- jelentkezik Petőfi Sándor és költészete. Szólt arról, ján városunkban elsőként a életében és művészetében, a hogy a szerb-horvát iskolák­Szegedi Tanárképző Főisko- nemzeti kérdéseket mindig ban tanuló magyar gyerekek la rótta le kegyeletét. Nem- világtörténelmi helyzetből és . . . „Aví,I kft. zetközi tudományos üléssza- távlatból tudta szemlélni éa les/'ere' maRyar SZOVdl Koz^ kot rendezett tegnap a TIT megítélni. Ebben rejlik mo- vettfik Petőfi költészetét. Az iskolai gyakorlat mód­szertanához adott hathatós lyet Dobcsányi Ferenc főis­kolai adjunktus, Somfai Csongrád megyei szervezeté- dernsége, korszerűsége és vei közösen a főiskola disz- „élő halhatatlansága". termében Petőfi korszerű ta- A Szegedi Tanárképző Fő- ,, . . ,. tatása az általános iskolá- iskola testvérintézményeinek segítségét azaz előadás, me­ban címmel. A tudományos képviseletében ezután dr -•­ülésszakon megjelentek Csanda Sándor, a pozsonyi Csongrád megye és Szeged egyetem tanára és dr. Dávid Lászlóné és Erdős János város magyar szakos szak- András, az újvidéki oktatás- gyakorlóiskolai tanárok Szö­íelügyelői és általános isko- fejlesztő intézet tanácsosa vegillusztrációs lehetőségek, lai tanárai, valamint a főis- tartott előadást. Dr. Csanda képzőművészeti, zenei pár­kola testvérintézményeinek Sándor előadásában a szlo- huzamok a Petőfi-versek küldöttei. vákiai magyar iskolák mun- elemzéséhez címmel tartott. Rácz Lajos, a Csongrád kájáról szólt, rámutatott a A délutáni programban megyei Hírlap főszerkesztő- Petőfi-kép kialakításának Keszthelyi György, főiskolai je, a nemzetközi tudomá- közös és eltérő jegyeire, adjunktus a legújabb Petőfi­nyos ülésszak elnöke nyitót- részletesen feltárta a szlová- kutatások eredményeiről ta meg a tanácskozást. A kiai magyar iskolákban fel- szólt, különösen azokat a program első előadója He- dolgozásra kerülő Petőfi- részleteket emelve ki, me­gedűs András tanszékvezető verseket. Kritikusan szólt a lyek felhasználhatók az ál­főiskolai tanár, a főiskola jelenlegi helyzetről és felvil- talános iskolai irodalom ta­főigazgatója volt. Petőfi élő lantotta a lehetőségeket is. tatásában. A Petőfi-kép el­halhatatlansága címmel tar- Hangsúlyozta azokat az elő- mélyítésének lehetőségei a tott előadást, melyben a nyöket, melyek az ottani szakköri munkában címmel korunkhoz szóló Petőfit magyar iskolákban kialakí- tartott előadást dr. Czúth idézte. Az élő Petőfi-kép tott Petőfi-tanítás cseh és Béláné, Szeged város to­modern tartalmát a követ- szlovák kapcsolatainak ösz- vábbképzési kabinetjének kezőkben jelölte meg: elv- szehasonlításaiban nyilvánul helyettes vezetője és Esik szerűség és teljes emberség meg. Petőfi tanítása a jugo- Zoltánná, Szeged város szak­organikus egysége, a művé- szláviai magyar iskolákban felügyelője. A nemzetközi szet és erkölcs összefonódá- címmel dr. Dávid András tudományos ülésszak utolsó sa, a költészet és valóság tartott előadást. Feltárta azt előadását Dobcsányi Ferenc­szétszakithatatlansága, a a folyamatot, amit az óvo- né, gyakorlóiskolai tanár társadalmi ember és az dáktól az egyetemekig fej- tartotta Irodalmi kirándulá­egyedi ember harmóniája, lesztettek ki a jugoszláviai sok Petőfi nyomában eím­valamint a világszabadság magyar anyanyelvű iskolák- mel. a talajjavításról A közvélemény megyénk- sodott, hogy ma mezőgazda­ben még csak most ismerke- Ságunkban a meliorációs be­dik ezzel az új mezőgazda- ruházások térülnek vissza sági műszaki fogalommal: leghamarabb. Elég csak arra melioráció. Ez olyan komplex emlékeznünk, hogy sok éven beavatkozást jelent a talaj keresztül a Búzakalász Tsz életébe, amely tartósan nö- megyénk egyik leggyengébb veli termőképességét. A gazdaközössége volt, ma pe­komplexitás alatt -a teljes dig országosan is az élvo­belvízrendezést, terepegyen- nalbeliek közé tartozik, getést, szükség szerinti ké- lehetőségre hivat­EÍ&íT^-tetei*2kozott megnyitó beszédében lasitast, a megfelelő uthalo- . _ . . , : „ -,„.„„ . . . , , ... r. „ , dr. Szamel Imre, a Gabona­zat kialakítasat értjük. Hol . — tartanak e feladatok megoldásában Csongrád megyei téeszek i i c . termesztési Kutató Intézet ^iT^r^ igazgatója is, amikor gyen­ge termelőszövetkezeteinek helyzetéről és kilátásairól a és állami gazdaságok? És mik a ^taTik ^onbaA, hogy soron kővetkező feladatok? é kell lehetőség szerint Erről zajlott le tegnap igen inél több fórumon a me_ TÍ f-MTA^ S lioráció ügyével foglalkozni T* a jövőben, dr. Kertész La­fSS^Jt jósnak, az' OMMI Talajtani Osztalya vezetojenek elő­adásából derült ki. Rámuta­tott többek között, hogy a lász Tsz volt az országban az első termelőszövetkezet, amely leghamarabb felismer­te hogy a különféle talajja- talajjavításban ­sitasi eljárások kulon-kulon , . . . korántsem lehetnek olvan bar komoly eredmenyeink Korántsem lenetneK olyan vannak _ megyénk messze hatásosak, mint az általános ™ melioráció. Tizenhét millió elm aat a szomszédos rae­forintot fordítottak Tiszaszi- gyéktóL Pontos felmérések tonntot fordítottak tiszaszi szeHnt gl0 ezer 630 holdme­geten a termelési biztonság zőgazdaságilag művelt terű­javítására, s itt is bebizonyo- lete van megyénknek, s több _____mint fele javításra szorul. Seres ]ános képei Szegeden, a fegyveres erők mény a kiállított anyag, klubjának Victor Hugó utcai mely leginkább színeivel helyiségében állította ki Se- hívja magára a figyelmet, res Jáno6, a legutóbbi évek- Kékek, zöldek, okkerek je­ben készített olajfestményeit lennek meg. Különösen si­és tanulmányrajzait. Lát- került a Tápai tanya fülledt ványfestészet a Seresé, imp- melege, okkerekből—zöldek­resszionísztikus tájélmé- bői álló együttese. Egyik leg­nyeit jeleníti meg képein, nagyobb igényű képe az Al­Parasztudvarokat, magányos sóváros télen. Szürke és kék házakat, házsorokat fest, meg környezetéből felfokozott csendéleteket: virágokat, melegséggel szól a templom gyümölcsöket, tárgyakat. tornyának okkere. Bár stili­Tisztességes és őszinte fes- zálása nem mindig követ­tő Seres János. Tudja, isme- keZetes. tájábrázolásainak ri festészetének határait, s . „..•,„,„ , • • ., ez mindig tiszteletre mél- hangulata, eleven sz.net bt­tóbb, mint az értelmetlen zonyára sok hívet szereznek lázadás, mint a megtervezett festészetének. dac. 33, nagyrészt olajfest- T. L Sajnos, eddig mindössze 59 és félezer holdon végeztek a megye gazdaságai talajjaví­tást. Valójában semmi sem indokolja, hogy megyénk eb­ben a kulcsfontosságú mező­gazdasági beruházásban to­vábbra is országosan az utolsó között maradjon. Annyiból azonban szeren­esésnek mondták megyénk helyzetét, hogy a meliorációs munkákon belül 1967-től kezdődően előtérbe került a belvízrendezés, és erre a célra 38 millió forintot már fel tudtunk használni. A tanácskozás résztvevői később a tiszaszigeti határ­ban tanulmányozták a me­lioráció hatását, s a látottak alapján elismeréssel nyilat­koztak az itt vegzett ered­ményes munkáról. Os. J. Egészségügyi okból Utazási tilalom Jugoszláviába Az Egészségügyi Minisz­térium tájékoztatója szerint a magyar állampolgárok Ju­goszláviába továbbra is csak halaszthatatlan, hivatalos ügyben, szolgálati útlevéllel, és a kijelölt oltóhelyek által kiállított érvényes nemzet­közi himlőoltási-igazolvány­nyal utazhatnak. Magyar állampolgároknak más európai országokba tör­ténő utazásához jelenleg himlő elleni védőoltás nem szükséges. (MTI) Bővítik a letenyei határátkelőt Hazánk egyik legforgalma­sabb határállomásánál, Le­tenyénél az utóbbi években átlagosan mintegy 600 000 utas lépte át a magyar ha­tárt. A csúcsforgalom idején a havi forgalom eléri a 200 ez­ret, s ilyenkor az útlevél- es vámhatóságok nehezen bir­kóznak meg a feladattal. A gyors, kulturált vám- és út­levélkezelés feltételeinek megteremtése érdekében a jelenleginek kétszeresére bő­vítik a letenyei határátkelő­állomást. A meglevő 5 gép­kocsisáv helyett 10 lesz, s a határátkelő egyik oldalán fogadják a beérkezőket, a másik oldalon pedig a kilé­pőket. Az egész ellenőrző te­rület tető alá kerül. 32 mé­ter széles, fedett fogadóteret alakítanak ki. A Zala me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat munkásai megkezdték az állomás bővítését, amit a forgalom fenntartása mellett J 933-ban fejeznek be.

Next

/
Thumbnails
Contents