Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
WSDD, 1972. ÁPRILIS 11. 1 w Uj köntösben a Cigánybáró Díszletvita a szabadtérin A nyár közeledtét a szabadtéri játékok igazgatósági irodájának forgalma is jelzi. Néhány hete jártak itt az olaszok, hogy az Otelló színpadra állításának körülményeit tárgyalják meg, az elmúlt napokban rendezői értekezletre utaztak ide Pestről a produkciók „láthatatlan főszereplői", tegnap pedig a Cigánybáró díszletvitáját tartották. Félix László rendezőt és Varga Mátyás díszlettervezőt Vastagh Attila, a játékok szcenikusa mellett a díszletek kivitelezésében közvetlenül érdekeltek kis stábja ülte körül. Johann Strauss operettje harmadízben kerül a szabadtéri színpadára, s miként az 1967-es előadást, az ideit is Félix László rendezi: — A korábbihoz képest alapvető változást az előadás képi látványa jelent majd. A cigány hangulatú játékteret bécsi-rokokós stílusú színpad váltja fel, s ez a díszletkonstrukció döntően kihat az előadás jellegére is. Minél több Strauss-muzsikát — szögezte le a rendező, majd hozzátette féligmeddig tréfásan: és természetesen semmi szándékuk „történelmi elemzésekbe" bocsátkozni. — A tavaly elkészült forgószínpad nagyobb lehetőségeket teremtett — fűzte hozzá Varga Mátyás. — A Félix László és Varga gyakori képváltozások ellenére gazdagon rendezhetjük be a színpadot, sok-sok látványelemmel, hiszen a két forgótengely segítségével az időigényes díszlethurcolásokat ki tudjuk küszöbölni. A Cigánybáró augusztus 4., 6., 12. és 16-án kerül színre, összesen tehát négy előadásban, karmestere a bécsi szilveszteri matinékból, képernyőről is ismert Ács S. Sándor felvétele Mátyás a díszletképpel Willy Boskovsky lesz, aki a legutóbbi szabadtéri Cigánybárót dirigálta Szegeden. A jelmezeket Márk Tivadar tervezi, s a korábbi előadáson is szerepelt Berdál Valéria, Palcsó Sándor, Gyimesi Kálmán, Kibédy Ervin mellett az új szereplők, Házy Erzsébet, Melis György és Jablonkay Mária lesznek. N. I. Tudományos diákkorok konferenciája A tudományegyetemek, a tanárképző főiskolák, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Testnevelési Főiskola társadalomtudományok iránt érdeklődő, mintegy 250 diákjának és 50 tanárának részvételével megkezdte munkáját a tudományos diákkörök tizedik, jubileumi országos konferenciájának társadalmi szekciója. Az Egyetemi Színpadon hétfőn tartott ünnepélyes megnyitón megjelent és felszólalt dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes és dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Országos zeneiskolai verseny Szegeden Tegnap, hétfőn délelőtt nyitották meg a Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermében az Országos Zeneiskolai Hegedű- és Fafúvóversenyt. Szeged már másodszor ad otthont az ország zeneiskolásainak: 1968ban itt rendezték az Országos Kamarazenei Fesztivált. A mostani kétnapos seregszemlére az ország 58 városából érkeztek vendégek, Szakmunkásképzés korszerű tanműhelyekben Levelek öt világrészből Kedves Magyarok Világszövetsége! Több száz, több ezer, több tízezer levél kezdődik ezzel a megszólítással, s idegenben élő hazánkfiai hol ép, ízes, hol pedig bizony erősen megkopott, idegenes írással a messzi távolból így próbálják megtalálni ismét a kapcsolatot valamikori hazájukkal, a szülőfölddel. Vannak, akik ilyen-olyan célra pénzadományt küldenek, különösen most az olimpia évében, hogy több magyar versenyző indulhasson a hon színeiben, és vannak, akik megköszönik a könyvküldeményeket, újságokat. Sokan afelől érdeklődnek, hogyan intézhetnék el, hogy gyermekük iskolai vakációját Magyarországon tölthesse, ahol nemcsak anyanyelvével ismerkedhetne meg alaposabban, hanem a szülők, nagyszülők gyermekkorának színterével is. Éppen ezért egyre többen jelentkeznek is az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége üdüléssel egybekötött magyar nyelvű oktatásaira. Egy brazíliai lev°1aző azt hangsúlyozza: „idestova harminc éve, hogy kikerültünk a második világháború hideghullámából, ránkfér egy kis békés öszszemelegedés". Természetesen nem egy, Amerikában, Venezuelában, Belgiumban, az NSZK-ban, Mexikóban, Izraelben élő honfitársunk fejti ki levélben véleményét a számukra megjelenő magyar hírekről. Egy 81 éves özvegyasszony, aki tizenhét éves korában vándorolt ki, arról ír, hogy ebből a képeslapból ismerte meg hazánk különböző tájait, régebbi, újabb létesítményeinket. Egy másik lapon, ugyancsak ezzel a témával foglalkozik M. W., aki ötven évvel ezelőtt utazott ki végleg az Egyesült Államokba. Egy brazíliai magyar azt említi, mennyire szereti a magyar híreket. Nemsokára 89 éves lesz, szívében és érzéseiben azonban ma is magyar, lelkileg osztozik a magyar nép minden örömében, bánatában. Most is, hogy az újságokból értesült arról: ezúttal is magyar ember kap Nobel-díjat; „alig tudott hová lenni örömében". És persze még sok más levél. Levelek az elhaló nyelvi ismeretek utolsó mentsváráért, könyvekért és folyóiratokért, levelek filmekért, prospektusokért, képeslapokért. Érdeklődés itthoni, elveszett vagy elveszettnek hitt hozzátartozók után, a Magyarok Világszövetségének munkája felől. És többen, egyre többen teszik fel maguk és társaik nevében, mint az amerikai is a kérdést: hogyan térhetnének vissza hazájukba? Nehéz sorok, nehéz sorsok. Az egyének tragédiái mögött egy kicsit egész népünk történelmének nem egy szomorú, baljós fejezete rejtőzik. Aggódó, várakozó, bizakodó, segítségkérő sorok. Egy híd, amelyik százezernyi magyart még összeköt a szülőfölddel, az anyanyelvvel. Nem sok. De néha ez minden. Kiváló Ifjúsági klubok A Csongrád megyei KISZbizottság által meghirdetett ötéves pályázat első szakaszának legjobban dolgozó tíz klubja tegnap kapta meg a Kiváló Ifjúsági Klub címet, a vele járó oklevelet és 5 ezer forint pénzjutalmat. A módszertani központ klubjában rendezett ünnepségen megjelent Csenke László, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője, Nagy Lászlóné, az SZMT kultúrfelelőse és Molnár Zoltánné, a módszertani központ helyettes vezetője ls. Tóth Zsuzsanna, a KISZ megyei bizottságának kultúrfelelőse adta át az oklevelet és pénzjutalmat a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat klubjanak, a Kenderfpnó és Szövőipari Vállalat ifjúsági klubjának, a kiszombori ifjúsági klubnak, a domaszéki ifjúsági klubnak, a makói Mező Imre kollégium ifjúsági klubjának, a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat ifjúsági klubjának, a vásárhelyi Szivárvány klubnak, a HÓDIKÖT klubjának, a Fiatal Utazók Klubjának és a KISZÖV szegedi ifjúsági klubjának. Általános iskolai diákotthonok Eredményesen halad az általános iskolai diákotthon építési program: a legutóbbi összegezés szerint a bentlakásos intézmények száma százra emelkedett, s ezekben több mint 8000 kisdiákot tudnak elhelyezni. Az általános iskolai diákotthonok kulturális lehetőségeinek bővülését jelzi, hogy számos intézményben televízió, filmvetítő gép szórakoztatja a fiatalokat. Az általános iskolai diákotthonok öszszesen csaknem 60 000 könyvtári kötettel rendelkeznek. Egyre több üzem, szövetkezet gondoskodik arról, hogy az ipari tanulók tanműhelyben, jobb körülmények között tanulhassák a szakmát. S ez így is van rendjén, hiszen egy korszerű, jól felszerelt tanműhelyből sokkal felkészültebb, gyakorlottabb ifjúmunkások kerülhetnek ki: jobb lesz a szakmai utánpótlás. Kölcsönösen előnyös, közös érdekű tehát a tanulóképzés ilyen fejlesztése. Az úgynevezett szórványképzés ideje lejárt, anakronisztikus is már a szakmák mai fejlettségi foka mellett, hogy | például Pista bácsi keze alatt egy sor munkafogást újra meg újra gyakoroljon a tanuló, s a többi fontosai meg se ismerje. Mert igen gyakran ebből állt — és áll is még helyenként — a szakmatanulás. Aki aztán emiatt került nehéz helyzetije, már szakemberként, nem i a saját mulasztásáért, de ! „vezekelnie" kellett. Az ilyen problémák is légyre fogyatkoznak. Különöj sen az úgynevezett B-tagozatra, az emelt szintű iparitanuló-képzésre áll ez a megállapítás. Ezekben az osztályokban a legszervezettebb a képzés. Az emelt 1 szinttel nemcsak az jár I együtt, hogy egy héten háI romszor járnak iskolába a tanulók. Természetszerűleg hozzá tartozik az is, hogy magasabb ' szinten tanulják, gyakorolják a szakma fortélyait, fogásait, hogy a legalaposabban elsajátítsák ismeretanyagát. Jó dolog tehát, hogy az olyan korszerű tanműhelyek mellé, mint ami például a DÉMASZ-nak van, olyan üzemek is felzárkózni igyekeznek, mint a Tisza Bútorgyár szegedi gyára, s hogy több szövetkezet is tanműhelyben oktatja már a holnap szakmunkásait. De még töbre, s a meglevőkben még jobb, teljesebb felszerelésre van szükség. Azért is, mert míg idén a 624-es számú Szakmunkásképző Intézetben a 18 harmadik osztályból 4 az emelt szintű, a 12 második osztályból már 7 a B-tagozatos, a 12 első közül pedig 8. A fejlődés irányát jól mutatják a számok, s ennek az iránynak kell tükröződnie az üzemek gondoskodásában is. S. M. összesen 120 zeneiskolai növendék. Az ünnepélyes megnyitón fellépett a vendéglátó Liszt Ferenc Zeneiskola zenekara. Kovács József, Szeged megyei város tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó beszédében köszöntötte a verseny résztvevőit, méltatta az 1958 óta évenként megrendezett versenyek jelentőségát. A megnyitó után a zeneművészeti főiskola művésztanárai, a verseny zsűrijének tagjai sorsolással döntöttek a tanulók szereplésének sorrendjéről. A tegnapi első versenynapon összesen 33 negyedik és ötödik osztályos hegedűs lépett fel a zeneiskola nagytermében. A fúvósok versenyét a zeneművészeti szakközépiskola hangversenytermében rendezték meg, 36 tanuló részvételével. A verseny ma, kedden délelőtt folytatódik, délután pedig a zsűri értékeli a zeneiskolások . produkcióit. Az ünnepélyes záróműsor ma este fél 8-kor kezdődik, ahol a kiemelt helyezést elért tanulóknak kiosztják a verseny díjait. Az ország zeneiskolásainak seregszemléje a jutalmazottak díszhangversenyével zárul. KÉPERNYŐ Cfvszli és Pincsiké József Attila-szavalóverseny Kétévenként, a költészet napja alkalmából, Balatonszárszón rendezik meg az országos József Attila-szavalóversenyt. A nagy proletár költő emlékére rendezett idei verseny vasárnapi megnyitóján az ország minden részéből több mint hetven versmondó érkezett Balatonszárszóra. Az elődöntő hétfőig tartott, majd a legjobbak léptek dobogóra. Kiállítás a Müvészklubban Gyárfás Miklós, a jeles és szellemes színpadi szerző erősen állítja, sokkalta gazdagabb a magyar drámairodalom, semmint gondolnánk. Egyszer összeszámolta, csupán 1848-tól a századfordulóig 3 ezer eredeti magyar dráma született, de 1945 óta is 450! Az elmúlt években lendületes régészeti és restauráló munka indult drámai hagyományaink feltárására, színpadra állítására: például Madách Imre talonban maradt darabjaiból éppoly sikerrel frissítettek fel néhájnyat, miként elfelejtett szerzőket „hoztak be" az eleven színházi életbe. A folyamat egyik állomásaként szombat este a tévé két Szép Ernő egyfelvonásost mutatott be. A Nyugatosok irodalmi törekvéseinek — a század második évtizedében gyűrűző — hatásában a „városiasabb" áramlathoz tartozó Szép Ernő (1953-ban halt meg) költői és prózaírói munkássága közben sikerrel találkozott a színpaddal is — most látott „egyszituációa darabjai" komoly színpadi érzékről vallanak. Nemcsak azért, mert hálás szerepeket kínál az érzékeny, lelki finomságokkal szőtt figurái iránt fogékony színészeknek —, hanem mert színpadán érzékletesen tárult föl egy sramlizenés kor ízlésvilága. A Guszti, akinek megjött az esze (talán pont akkor, amikor inkább elment az esze) a Noszty Ferikkel tartja és vigyázza rokonságát — a madárboltos kis Fincsika meg a hirtelen jött nagy boldogságban kénytelen gyorsan csalódni, mert „kuncsaftjai" előtt a papagájok eltakarják benne az embert, az igazi érzelmeket. (Isten madárkái). Ádám Ottó rendezése szabadon hagyta a terepet szereplői enyhén ironizáló felhangokkal színes játékának, a remek Darvas Ivánnak, Schütz liknak, Fónay Mártának, Dégi Istvánnak és a többieknek. N. I. Két fiatal festőművész mutatkozott be a Sajtóház Művészklubjának tegnapi rendezvényén. Karátson Gábor és Donáth Péter Itamaratárlatát Kulka Eszter nyitotta meg. Karátson Gábor színes álmait, spekulatív vízióit k'ényszerítette festményekké. Korunk emberének bonyolult érzése, szorongásai nyernek képein látható megfogalmazást. Vibráló faktúráit, színkavalkádjait, zsákvászonra vetített belső látomásait azonban nincs, ami visszatartsa a széthullástól. Torz, groteszk figurái éppoly idegenül érzik magukat képein, mint a környezetünktől elidegenedett emberele Fekete-fehér játékos metszetei izgalmas vonalfolt játékukkal jelentős értékei a kiállításnak. Donáth Péter fekete iskolatáblákat akasztott a falakra Fröcskölt, hol Hold-felszínt, hol málló falakat idéző táblái száműzték a szint, a vonalat, a foltot, a formát. Maradt a grafitíekete érdes négyszög és kör. Felvetődik a kérdés, értelmes harc-e, járható út-e, és ésszerű lázadás-e a festészet álarcában-köntösében és zászlói alatt a festészet ellen hadat viselni?! A tegnapi rendezvényen dr. Kováts Tibor Az „érzékelés kapui" a festöművészeti alkotás, esztétika és az orvostudomány relációjában címmel, Karátson Gábor pedig A perspektíva változásai és a modern festészet címmel tartott előadást Liebmann Béla felvétele Gusztinak éppen „elmegy az esze". Darvas Iván és Halász Judit az egyik Szép Ernő-darabban