Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

SZERDA, 1972. ÁPRILIS 12. 3 A SZOT Hétfőn rendkívüli ülést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyalta az ez évi MT— SZOT Vörös Vándorzászló kitüntetések adományozásá­ra vonatkozó javaslatát, s azt közös jóváhagyásra a Minisztertanács legközelebbi ülése elé terjeszti. Április utolsó napjaiban veszik át a Minisztertanács es a SZOT vörös vándor­zászaját, a Minisztertanács zászlaját, a Kiváló Vállalat es a Kiváló Szövetkezet ki­tüntetést az arra legérdeme­sebb vállalatok, szövetkeze­tek. gazdaságok. Az MT— SZOT zászlót 51 vállalatnak, a Minisztertanács zászlaját 12 mezőgazdasági termelő­szövetkezetnek és 3 ipari szövetkezetnek adja át, még­pedig azoknak, amelyek hu­zamosabb ideje kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az ország gazdaságpolitikai cél­jainak eléréséhez. A minisztériumok és a szakmai szakszervezetek el­nökségei hasonló elvek alap­ián döntenek a Kiváló Vál­lalat kitüntetések odaítélésé­ről. E kitüntetéseket 260 vállalatnak, 24 mezőgazda­sági és 13 ipari szövetkezet­nek adják át. A Minisztertanács- és a SZOT-zászlók, valamint a Kiváló Vállalat és a Kiváló Szövetkezet kitüntetések odaítélésének módja egyéb­ként a következő években megváltozik. Az egyik jelen­tős változás az, hogy a jö­vőben a vállalatok és szö­vetkezetek pályázatot nyújt­hatnak be a kitüntetések el­nyerésére, s természetesen azoknak a pályázatát fogad­ják el, akik az adott idő­szakban a legtöbbet tették a gazdaságpolitikai célok meg­valósításáért. A Miniszterta­nács és a SZOT zászlaját ezentúl egy-egy középtávú tervidőszak befejezése után, vagyis legközelebb 1976-ban adják át azoknak a vállala­toknak, gazdaságoknak, amelyek az egész tervidő­szakban kiemelkedő ered­ményt értek eL Apró Antal Vácott Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke hétfőn látogatást tett Pest megyében. Megtekintette a Vácott felépült, dr. Szönyi Tiborról elnevezett 500 ágyas kórházat, majd felke­reste a Váci Kötöttárugyá­rat, és beszélgetést folytatott a szocialista brigádok tagjai­val. Délután a városi aktíva­ülésen az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót. Apró Antalt a látogatás alkalmával elkísérte Cser­ven ka Ferencné, az MSZMP ; Pest megyei bizottságának j első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács j elnöke. Vácott Papp József, az MSZMP városi bizottsá­gának titkára és dr. Lukács Ferenc tanácselnök fogadta, és tájékoztatta a város éle­téről. Gép számolja a pénzt A Szeged I -es postán könnyebb lett a pénztári munka Hazafias Népfront: a szocialista nemzeti egység útfa irta: Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke A népfrontmozgalmak szinte kivétel nélkül, már a két világháború között a nemzeti egység új típusát, a dolgozókat, a ha­ladó erőket összefogó nem­zeti egységet igyekeztek megteremteni. A majdan megszülető szocialista nem­zeti egység előképe volt ez a hitleri háborúk véres ide­jén, az antifasiszta összefo­gás hősi, nehéz korszaká­ban. Dimitrov emlékezetes felhívása a harmincas évek derekán a nemzeti összefo­gásnak ezt az új, politikai­lag annyira értékes lehető­ségét és szükségét sürgette, s ez vezetett az első fran­cia kísérletre 1936-ban, ezt jában évek óta, az (hirdették mindenütt Euró- kongresszusainkon is Népfront, a maga sajátos mozgalmi szerkezetével, bi­zottságainak, aktivistáinak egész népünket összefogó, áthálózó formáival. Bizo­nyos, hogy a készülő V. kongresszus egyik fő témája a szocialista nemzeti egység továbbépítésének, megerősí­tésének feladatköre lesz. Így a kongresszust megelő­ző megbeszéléseken, de a közreadott kongresszusi le­vélben is nyomatékkal esett szó arról, hogy a népfront helyi bizottságaiban az ed­diginél nagyobb helyet kell biztosítanunk a munkásosz­tály képviselőinek, a nők­nek, és a fiataloknak. Való­eddigi han­A Szeged l-es postahiva­talban, a pénzfelvételi helyi­ségben, néhány hete egy ér­dekes és okos gép is dolgo­zik. A neve: SANKO. Japán­ból érkezett. Értéke négy­százezer forint. Hogy mit dolgozik és mit tud? Bankje­gyeket számlál gombnyomás­ra. Gyorsan és nagy bizton­Miiliókat jelentő újítás Külföldi anyag helyett hazai zai vezetékeket alkalmaz­nak, s ezzel évente mintegy hárommillió forintot taka­(MTI) A MAV vezetői — akik nagyra becsülik a vasutas újítók, feltalálók hasznos tevékenységét — felhívták a figyelmet, hogy ahol lehet, ríthatnak meg. a külföldön vásárolt anya­gokat hazaival helyettesít­sék. A felhívásra érkezett ja­vaslatok közül az egyik leg­értékesebb a vasút villamo­sításához használt úgyneve­zett megkerülő vezetéket — amelyet eddig vörösréz sodronyból készítettek — alumínium sodronnyal he­lyettesítsék. A MAV villa­mos felsővezeték építési fő­nökség vezetőiből alakult újítóbrigád dolgozta ki az egyszerűnek látszó, de a megfelelő méretek és szerel­vények kiválasztásához sok számítást, kísérletet igény­lő megoldást. A műszakilag jól megalapozott újítással minden tekintetben pótolják a drága rézsodronyt, az alu­mínium vezetéken a 25 kilo­volt feszültségű villamos energia ugyanolyan jól ha­lad át, mint a rézvezetéken. A nemesített alumínium sod­ronyból készült vezeték a Budapest—Szob közötti vil­lamosított vonalon jól vizs­gázott. A tapasztalatok alapján a villamosításban ezentúl ha­saggal végzi ezt. A pénzszá­molásban gyakorlott ember körülbelül 30 másodperc alatt számol meg 100 bankjegyet A gép 5 másodperc alatt Segítségével a pénztári mun­ka nemcsak gyorsabbá, ha­nem könnyebbé is válik. E gép alkalmazása azt is jelzi, hogy megkezdődött a gépe­sítés szervezetten a posta úgynevezett „klasszikus" ága­zatában, vagyis a levél-, a pénz-, a csomagfelvétel, -to­vábbítás és -kézbesítés terü­letén. A szegedi nagypostán van már érmeszámláló gép is, valamint egy utalványfel­vevő. A bankjegyszámláló gépet természetesen nem a pénz­felvevők használják, hanem azok elszámoltatása során, vagyis a pénz utánszámlálá­sára. Azok a postásdolgozók, akik munkáját megkönnyíti, nagyon örülnek új „munka­társuknak". (Fotó: Bálint Gyula.) pában azok az előrelátó po- goztatott kívánalom ez, lé­litikusok, gondolkodók, akik nyeges politikai érdek. Meg­széles nemzeti egységfron tot szerettek volna létre­hozni a második világhá­ború felé sodró hitleri poli­tika ellen. Kállai Gyula, aki értékes művében a magyar függetlenségi mozgalom tör­ténetét tárta fel, a magyar népfrontpolitika kezdeteit, kibontakozásának első kor­szakát szintén ezekben a tö­rekvésekben látja. Így talál­koztak egymással a hitleri Európa és Horthy Magyar­országa elleni küzdelemben, és egy eljövendő szabad, de­mokratikus Magyarországért vívott küzdelemben az ille­gális kommunisták és a ha­ladó polgári erők, a mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselői — így harcoltak és vállalták a harcot, mártíriumot is: Baj­csy-Zsilinszky Endre, Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán és annyian mások. Ha a Hazafias Népfront V. kongresszusára készülő­ben feladatainkról beszé­lünk, először rájuk kell gon­dolnunk, akik előkészítették a mi mai munkánkat: a szocialista nemzeti egység megteremtését. A szocializ­mus teljes felépítésének ugyanis előfeltétele, szilárd ságának egyik éppen a szocialista nemzeti egység. S a szocialista nem­zeti egység egyik legjobb munkása — a párt irányí­t tása mellett — a Hazafias valósulása is — bízvást ál­líthatjuk — kongresszusról kongresszusra haladt előre. Igaz, nem eléggé gyorsan, nem eléggé következetesen. Volt ennek érthető akadá­lya elég: a nők, a fiatalok számára ott voltak és van­nak a megfelelő szervezeti formák, a munkásosztály számára elsősorban a párt és a szakszervezeti mozga­lom, az üzemi politikai­szakmai munka. S az is igaz, egy időben szinte úgy tűnt, hogy a Hazafias Nép­front feladata elsősorban a falusi munka, és az értelmi­ség körében végzendő poli­tikai, ideológiai vita. Vita­fórumaink is — ahogy ne­vezni szerettük akkoriban — elsősorban a falusi gyű­lésekre, kisgyűlésekre, téli beszélgetésekre és értelmisé­gi találkozókra, vitákra korlátozódtak. Falusi vitá­inknak nem is akármilyen témái voltak akkoriban: a termelőszövetkezetek meg­alakítása a szocialista me­zőgazdaság! Mindez nem akadályozta, de lassította, hogy a szocialista nemzeti egység megteremtésében a Hazafias Népfront az eddi­ginél nagyobb eredménye­ket érjen el. M" Védik a folyók tisztaságát Szennyvízkataszter háromszáz üzemről Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Fel­ügyelete — központi intéz- tegyék, kedésre — fél évtizedes mun- és a hiányzó adatok beszer­a vízügyi igazgatóságok zed alatt szinte az egész vi­nyilvántartásait egységessé lágot érintő problémává nőtt a környezet elszennyeződése. Magyarországon évente — kával feltérképezte mindazo- zésével pontos képet nyerje- — becslések szerint — egy­kat az üzemeket, intézmé- nek az ország természetes vi­nyeket, amelyek naponta öt zeit terhelő forrásokról. köbméternél több szennyvi­zet, illetve bármilyen meny­nyiségű mérgező anyagot bo­csátanak ki. Összegyűjtött minden lényeges adatot, milliárd forint az ilyen ter­mészetű károsodás. Az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság területén húsz-harminc évvel ezelőtt nem voltak szennyezett vízfolyások, ma pedig sok kisvízfolyást kény­telenek a nyílt szennyvízcsa­Az összegyűjtött informá­ciók peremlyukkártyás gépi feldolgozását már megkezd­ték. A feltérképezett és rend­szerezett adatok birtokában amelyek az ipari termelésből eredményesebbé válik majd keletkező szennyvizekre, il- az üzemekkel való együtt- torna kategóriába sorolni. Az letve a szociális létesítmé- működés, hatékonyabbá a iparosodás rohamos fejlődé­nyek úgynevezett házi szaktanácsadás. A nyilván- sével, a mezőgazdaság kemi­tartás egyben segítséget ad zálás^vaI ugyanig a vízgazdálkodás rövid éS hosszú távú fejlesztési kon- fokozottan növekszik cepcióinak kidolgozásához, de élővizeink károsodásának nélkülözhetetlen a regio- veszélye. Mindez parancso­nális szennyvíztisztító mű- lóan írja elő az előrelátó, vek terveinek készítéséhez, tervszerű felkészülést folyó­A felmérés szükségességét ink, élővizeink tisztaságának igazolja, hogy néhány évti- megőrzésére. szennyvizeire vonatkoznak. A felmérés kiterjed többek kö­zött az üzemek gyártástech­nológiájára, a dolgozók lét­számára. a vállalatok által fogyasztott víz mennyiségére, a szennyeződést befogadó csatorna vízhozamára. A kataszter célja az, hogy ár az előző kongresz­szusunk kiküldött bi­zottságainak egyike, Mód Aladár vezette bi­biztosítéka zottság gondosan foglalko­zott a szocialista hazafiság és nemzetköziség kérdései­vel, s ez a bizottság az V. kongresszusunk elé terjeszti javaslatait. Azt is érdemes hangsúlyoznunk, hogy a mostani, két kongresszus kö­zötti időkben vált egyre szervezettebbé, s egyre gaz­dagabbá a már több mint egy évtizede munkálkodó honismereti mozgalmunk. A honismereti munka nem szorítkozik csupán bizonyos néprajzi és helytörténeti vizsgálatokra. Az elmúlt évek során ennek a mun­kának a tartalma, politikai „töltése" is egyre gazda­godott. Gazdagodott többfé­leképpen. Egyrészt úgy is, hogy a KISZ-szel együttmű­ködve az iskolai körökben, tanulók tanáraik vezetésével értékes gyűjtő- és feldolgozó munkát végeztek: gyűjtötték a parasztság életére, mun­kájára, költészetére vonat­kozó hagyományokat, gyűj­tötték — a városi, ipari­üzemi történeti kutatások révén — a magyar munkás­osztály forradalmi harcaira vonatkozó adatokat, s nem is egy jelentős gyűjteményt, történeti feldolgozást kö­szönhetünk nekik. A honis­mereti mozgalom tagjai let­tek az értelmiség, a mun­kásosztály tagjai, s öreg pa­rasztemberek, megfáradt, de szeretettel emlékező pa­rasztasszonyok is. Az egész dolgozó nép munkáját, tör­ténetét és harcait feltárják ezek a honismereti gyűjté­sek, pályázatok: az öregje emlékezik és a fiatal tanul­ja múltunkat e munka so­rán, s szinte észrevétlen ki­alakul ezer meg ezer akti­vistában az a meggyőződés is, hogy a maga honisme­reti munkáját megismertes­se másokkal; hogy a szocia­lista haza szeretetét közös kincsünkké tegye. De gazda­godik ennek a munkának a tartalma a helytörténeti munkákkal, ismerünk olyan községeket, ahol már több kötetre rúg a leírások szá­ma, kis helytörténeti múze­um, gyűjtemény őrzi a köz­ség életének minden érde­mes mozzanatát; a politikai harcokat is, a termelő munka eredményeit is. S emellett a természeti kin­cseinkre, műemlékeinkre, azok védelmére is felhív­ják honismereti bizottsága­ink a községek figyelmét. Mindez segít tudatosítani, történetileg elmélyíteni, é« mai munkánkhoz kötni a szocialista haza szeretetét. S ez az érzelmileg is el­mélyített hazaszeretet se­gít világosan megértetni sze­repünket a nemzetközi konf­liktusokban, helyünket a szocialista világrendszer erő­södő szerkezetében. Ez a szocalista hazaszeretet segít megértetni a két nagy dol­gozó osztállyal, valamint ér­telmiségünkkel, s mindazok­kal a rétegekkel, amelyek velünk tartanak: a szocia­lizmus az a magasabb lét­forma, amely minden dol­gozó közös érdekét és sze­mélyes terveit, ambícióit a legjobban, társadalmilag a leghatékonyabban képviseli. Ez a szocialista hazaszeretet egyesíti fokról fokra a dol­gozó osztályokat, alakítja ki a közös életstílust, a közös­ségi, szocialista erkölcs tör­vényeit. Ez a folyamat nem egy-két év eredménye le­het, nem parancsszóra tör­ténik. Valóban a dolgozók „okos gyülekezete". ahogy József Attila mondta, te­remti meg a harmóniát a mindennapi jó munkánk, életünk mindennapi harcain, küzdelmein, a jobbra törés mindennapi próbáin keresz­tül. Ezért várunk minél több önkéntes munkatársat a népfront bizottságaiba, ak­tivistáinak egyre szélese­dő hálózatába. Ezért fontos a munkásosztály növekvő jelenléte a népfrontbizottsá­gokban, mindenütt, hiszen ma már falvainkban is erő­södik a munkásosztály; ezért fokozzuk nőbizottsága­ink munkáját, s ezért vár­juk az ifjúság munkáját is. A közös nemzeti célt az MSZMP legutóbbi kongresszusai világo­san kijelölték: a szocializ­mus teljes felépítése a fel­adatunk. Ebben a munká­ban a mi első politikai fel­adatunk éppen a szocialista nemzeti egység erősítésén való „szorgalmatoskodás", hogy a XIX. századi nem­zeti korszak e szavát hasz­náljam. Nem egyedül, nem kizárólagosan a Hazafias Népfront feladata ez, a párt is, a különböző tömegmoz­galmak is — más-más mó­don — a szocialista nemzeti egység munkásai. Ügy hi­szem, nem túlzás mégsem, ha azt mondjuk, hogy a szo­cialista hazaszeretet, s ezen keresztül a szocialista nem­zeti egység szolgálata a Hazafias Népfront politikai munkájában az első helyen áll. A két világháború közt az antifasiszta egységfron­tért dolgoztunk — ma már. a szocializmus építésének és világméretű küzdelmeinek korszakában a szocialista nemzeti — és nemzetközi — egységért kell dolgoznunk. Erre a feladatra hív majd V. kongresszusunk is. Kö­vessük útmutatását.

Next

/
Thumbnails
Contents