Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

•ASARNAF, ms. Annus §. 3 fl népfront budapesti küldöttértekezlete A Hazafias Népfront budapesti küldöttértekezletét tegnap tartották meg. Ezen felszólalt Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Az értekezlet felhívást tett közzé a főváros egyesítése 100. évfordulójának megünneplésére és újjáválasztotta a népfrontbizottság tisztikarát. Múzeumba kerülnek az alföldi olajipar tárgyi emlékei is Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Zalaegerszegen hozta létre az ország eső olajipari múzeumát. A fiatal régészeti intézmény jelenleg főként a dunántúli olajmezőkről származó, az iparág fejlődését dokumentáló anyagokat őriz, a jövőben azonban gyűjteményét kibővítik az alföldi olajipar tárgyi emlékeivel is. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kőolajföldgáz-víz szakosztályának alföldi csoportja védnökséget vállalt a gyűjtőmunka felett. Múzeumi bizottságot hívott életre, amely megkezdte a negyedszázados alföldi olajipar kezdeti szakasza muzeális értékű emlékeinek, a régi munkaeszközöknek, műszereknek, berendezéseknek felkutatását. Véget ért az egyetemi szín játszófesztivál Kiosztották a díjakat Tegnap véget ért az egyetemi és főiskolai színjátszófesztivál négynapos rendezvénysorozata. Hazánk felsőoktatási intézményeinek 21 irodalmi színpada és színjátszó együttese mutatta be produkcióját. A JATE Auditórium Maximuma adott otthont az előadásoknak. A fesztiválnak jót tett, hogy együtt, egy helyen, u'án mutatták be ciuikat az új színpadi lehetőségeket, az amatőrszín játszás kísérleti útjait kutató esvüttesek, és a hagyományos irodalmi színpadok. Egvmás után láthattunk így versösszeállitást és szerkesztett pódiumjátékot, önálló ('arabot és stúdiómunkával 1 -szített produkciót. A 21 t jj ottes bemutatója hiteles keresztmetszetét adta hazunk egyetemi és főiskolai amatőrszín játszásának. A rendezvénysorozat végen kérdeztük meg Sándor Jánost Jászai-díjast, a Szegedi Nemzeti Színház új főrendezőjét, a zsűri egyik tagját, mikben látja a fesztivál jelentőségét? — Nagyon örültem, hogy eljutottam erre a fesztiválra. Egyrészt, mert igazi színházi produkciókat is lehetett látni, mely nagyon sok tanulsággal szolgál profi színházi embereknek is. Eredményeikből a profi színhazaknak is okulniuk, tanulniuk kell. Külön öröm volt számomra, hogy láthattam nehéz körülmények között is becsületesen, tiszta szándékkal dolgozó együtteseket. Örültem a Vári irodalmi színpad Weöres-összeállításának, mely a versmondás új útjait keresi, alakítja A miskolciak Silány Kínpada megmutatta, hogyan kell szögeznünk, hogy az ama- Tudományegyetem Glosttzátőregyüttesek is részei a tőr színpada. Bronzéremmagyar színházi életnek, ben részesült a Marx KáMeg kell találni mindenki- roly Közgazdaságtudományi nek a helyét, és sajátos fel- Egyetem irodalmi színpada, adatait. az Egri Tanárképző Főiskola Paál Istvántól, a JATE irodalmi színpada, és a Péegyetemi színpadának veze- esi Tanárképző Főiskola Stútőjétől azt kérdeztük, hogy diószínpada. Oklevéllel tünmilyen hasonlatosságokat és tették ki a mezőtúri főiskokülönbségeket lát az őszi egymás wroclawi. fesztivál és a produk- mostani szegedi között? — A wroclawi fesztivál természetesen jobb színvonalú pordukciók versenye volt, hiszen fesztiválok fesztiváljának nevezik. Ez a mostani. az elmúlt hazai fesztiválokhoz képest nagyobb mesterségbeli tudást mutatott, több volt a szakmailag rangos együttes. A közéleti fogantatásban azonban mintha nem is a jövő értelmiségét képviselnék ezek az együttesek. Kevés volt a konkrét, közéleti problémafelvetés, talán ez az oka, hogy egyes magas színvonalú előadások is elsikkadtak, mert tartalmilag nem tudtak aktuális mondanivalót hordozni. Ez az a pillanat, amikor egyetemi színjátszásnak komolyan kell vennie önmagát, és felelősséggel kell önmagáról gondolkodni. Tegnap este a Tisza Szálló koncerttermében tartották meg á fesztivál eredményhirdetését. Aranyéremmel tüntették ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Universitas együttesét, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Főnix együttesét, a Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné színpadát, a Budapesti Műszaki Egyetem Vári irodalmi színpadát és a szegedi Egyetemi Színpadot. Ezüstérmet kapott a Göla irodalmi színpadát és a győri tanítóképző irodalmi színpadát. A Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné színpada együttes munkájáért 3 ezer forintos jutalomban részesült. Az Aucasin és Nicolete című produkciójuk rendezéséért Keleti István 2 ezer forintot, zenéjéért Tichi József ezer forintot kapott. A miskolci egyetemisták Silány Kínpada a diákszínjátszás szatirikus és humoros folytatásáért 2 ezer 500 forintos, a Budapesti Műszaki Egyetem Vári irodalmi színpada Weöres-összeállításáért szintén 2 ezer 500 forintos együttes díjban részesült. A szegedi Egyetemi Színpad Örök Elektra című előadásának összeállításáért és dramaturgiai munkájáért Veress Miklós és Paál István ezer-ezer forintos jutalomban részesült. A legjobb alakításért járó ezerforintos pénzjutalmat Ács János, a szegedi Egyetemi Színpad tagja nyerte. T. L. A mindenféle gyűjtök klubjából kiemelkednek a numizmatikuBok márcsak azért is, mert a sokféle emlékérmék, pénzek, plakettek mindig pénzt értek. Most is értékesek és száz esztendők múltával is azok lesznek, ahogy a kereslet és a kínálat igazgatja az érdeklődést. Csepella Imre öt éve gyűjtő. Foglalkozása gépkocsivezető. A világ valamennyi régi és új pénze érdekli. Gyűjteményében viszont ritka kiállítási érmék is találhatók, brüszszeli kiadásban 1910-ből, Albert, belga király képmásával. Dr. Dózsa György, a szegedi gyűjtők klubjának titkára érdeklődéssel szemléli a nagy alakú érméket. Csepelle Imre „kincseire" azonban nincsen árkatalógus, s így hozzávetőlegesen sem lehet felbecsülni értéküket. Egy másik gyűjtő rakodik ki az asztalra. Vilmos császár öt márkás ezüstjével 1913ból, majd a weimari császárok 200 éves uralkodásának emlékérmével 1701-es feliratozással. TRAJANUS DÉNÁRJA Egy újabb gyűjtő kétezer éves római köztársasági ezüstöt gurít a titkár elé játékosan. A pénz egyik oldalán hadiszekér, a másikon női fej, mint a köztársaság időszerű és aktuális diák- döllői Agrártudományi Egyeszínjátszást játszani. Le kell tem diákszínpada és a Pécsi Megvizsgálják a (ülésrendszert Lapunk április 7-i, pénteki Bertalan Sándor — aki e hászámában Kiszolgált vagy ki- zak építésztervezője volt érszolgáltatott címmel a tarjá- tesítette szerkesztőségünket, ni magasházakban lakók , ... .. , panaszával foglalkoztunk. hogy az emlltett futesrend' írásunkra a Szegedi Terve- szereket a tervező vállalat ző Vállalat osztályvezetője, szakemberei megvizsgálják. úgy. hogy a jó szónak nem tulajdonítanak jelentőséget, a személyes beszélgetésnek és figyelmességnek fontosságot. S úgy is, hogy buzdító mód helyett a felszólító mód divatját, a kurta utasítgatást teszik módszerükké. Ilyenformán, mint annyiszor, ismét a demokratizmusig visz el a gondolat: ha „élik" a demokratikus légkört, alaphanggá válik a megbecsülés hangja. Munka közben éppúgy, mint ünnepek alkalmával. Milyen különbségek adódnak — a vezető egyéniségétől függően, s persze a kollektíva igényességétől függően — munkahely és munkahely között! Illetve az egy-egy csoporton belüli közfelfogás és a szocialista társadalomban elfogadott normák között is.. Páldául az édesanyák esetében. Meggyőződésem, hogy nagyon drága „takarékosság" számunkra az anyáktól igen sok munkahelyen rafináltan vagy nyíltan elspórolt megbecsülés! Mert van ilyen, s nem is nagyon ritka. A mi szocialista társadalmunk igyekezete és tettei példásak e téren: a gyermekgondozási segélytől az ellátásig, a gyermekintézményekig. Sok jó dolog gyökere volt az a párthatározat, amely a nők helyzetének megismerését. javítását célozta. A nőbizottságok létrejötte is komoly tényező a társadalmi aktivitásban. De a közvetlen napi problémákkal mégis so . eseiben magára marad az anya. Beteg a gyerek? Nem. kérem, ne íizei esnél kiili re írassa ki magát, vegye ki a szabadsagot — ssól a főnök az egyik hivatalban. S mondja ezt annak dacára, hogy az anyának majd a szabadságidő alatt kellene hegyi levegőre vinni a kicsit, hogy teljesen fölgyógyuljon. Különös dolog, hogy némely fölöttes — aki maga is apa. s tudja, mivel jár egy gyerek nevelése, pláne egy picié — milyen érzelmi sivárságról tesz bizonyságot, ha gyerekügyben kéréssel fordul hozzá a nődolgozó. „Ez munkahely és nem kisdedóvó" — hallani olykor a leckéztetést, ami magyarul még azt is jelenti: „Nem érdekel, van-e gyereke vagy nincs, nem bánom, mit csinál, mit nem csinál vele, semmiféle kedvezmény ezért nem illeti róeg — ez a megmásíthatatlan véleményem!" Hogy dolgozniok éppen úgy kell, mint a többieknek, ezt jól tudják az anyák. S nem csak tudják: egy felmérés kimutatta, hogy ők kötelességtudóbbak az átlagosnál is. Az tehát tévhit, hogy „nem lehet számítani rájuk"' E tekintetben sem lehet tehát szemrehányást tenni nekik. Hát akkor miért spórolják el tőlük némely munkahelyen a társadalmilag biztosított igazi és teljes megbecsülést? Miért „rossz pont" helyenként, ha valaki él a gyermekgondozási segély nyújtotta, korszakalkotó és ízig-vérig szocialista lehetőséggel? Noha van egy helyes — a nőbizottr' gok. a nárt es szakszervezet által támogatott — 'örekvés: kapjon fizetésemelést a visszatérés után u kismama, ne szenvedjen anyagi hátrányt a többiekhez képest Egyes helyeken, sajnos, ennek megvalósítása sem tüskék nélküli: „Száz forint fizetésemelést kap" — közli a részlegvezető a fiatal anyával, fél évvel a gyermekgondozási segély letelte, a munkába állás után. „Mivel érdemeltem ki?" — kérdezi az. — „Én nem tudom, a központ utasítása.' Ezek után az is kiderül, hogy a szakszervezet hívta föl a figyelmet erre a figyelmességre. Mi lenne, ha az ilyesmi maguktól is eszükbe jutna részlegek, intézmények, vállalatok vezetőinek? Nyilván jelét láthatnák az anyák, hogy munkájuk elvégzésén túl az anyai hivatás betöltését is értékeli-tiszteli a közösség, amelynek tagjai. Egy asszony azért ment el a vállalatától, s keresett más munkahelyet, mert évek óta a kezdő fizetéssel dolgozott. Noha jól, szorgalmasan — két terhessége, szülése a vezetőség számára egyszerűen .törölte" őt a fizetésemelésre terjeszthetők sorából. Kit nem sértene ez a mentalitás? JUT ALOMSZAB ADSAG — az így nyert szabadnapoknak nyilván mindenki örül. Vajon jól gazdálkodnak-e a vezetők ezzel a módszerrel, s inkább az arra érdemes anyáknak adnak-e néhány szabadnapot? Ebben, és még sok másban i? megnyilvánulhatnának a megbecsülés .tartalékai". De hogy ígv legyen, az nemcsak a vezetőn, az egísz kollektíva szemlé'etén és igényességén, a párt és a szakszervezet fellépésén, odafigyelésén is múlik. SIMÁI MIHÁLY szimbóluma. Vajon mit ér ma egy traján ezüstdénár, pontosabban szólva Trajanus Marcus Ulpius római császárnak a pénze, amelynek tekintélye Volt annak idején. Ebből futotta a nagyszerű útépítésekre, a császár nevét viselő hídra az Al-Dunán. A jeles császár démárja nem kell senkinek a nyílt árverezésen, amelyet a Juhász Gyula Művelődési Otthon gyűjtök klubja rendezett. A pénzecske visszakerül a gazdájához, aki elkótyavetyélte volna, csakhogy megszabaduljon tőle. — Talán hamis a pénz? — Nem hamis, nagyon is szép verde-fényes, csak sok van belőle közkézen — okosít fel egy mellettem álló fiatalember, aki viszont „öreg" gyűjtőnek látszik, mert a következő percekben rálicitál egy 1948-ban kibocsájtott 20 forint címletű ezüstpénzre, Táncsics Mihály arcképével. A kikiáltó 150 forinttal indítja útra a magyar pénzritkaságot. Az előbbi fiatalember 180-at kiált be, de egy testes, szemüveges rögtön 240-et dob rá. A hátsó sorokban valaki 280at ígér. amit mindenki ráhagy. övé a Táncsics, ha az indító ár 5 százalékát még befizeti a klubpénztár javára. A eladó ugyanannak az összegnek 10 százalékát fizeti. Ügy gílt ugyanis az aukció, ha a klub is gyarapodhat, amelynek Szegeden mintegy 110 tagja van. nagy tömegű, súlyos ezüstpénzekkel, de a százezer lejért is csupán egy doboz gyufát adtak. Ma száz forintot ér a gyűjtőknek, viszont II. Miklós egy rubeles ezüstje 180-ért cserélt gazdát. A MADONNAS TALLÉR A DOLGOK IDEJE... Bent ragad III. Zsigmond rigai veretű hármasgarasa is ezüstből. Kikiáltási ára 40 forint, s a limitje, árhatára ennek a duplája. Nem igér rá senki semennyit. Ügy látszik, a magyar forintra is ráillik, mint a pénzre általában, a nervus rerum, a dolgok idege, amellyel érzékenyen lehet mérni. Megérzés dolga is persze, hogy nem sietnek ráígérni az árverezés elején, hiszen a kikiáltó előtti ládában a fehér tasakok bizonyára rejtenek még kuriózumokat. Rejtenek is. A többi között Balla Péter klubtag II. Béla magyar király miniatűr ezüstpénzét; Dénes Páltól II. Lipót belga király ötfrankosát 1869-ből; dr. Csongor Győző II. Miklós cár egy rubeles uráli ezüstjét 1897-es felirattal; holland egy guldent ezüstből. 1957ből; egy Szent István ötpengőst, amiből kár volt el nem tenni annak idején egy fél zsákkal, mert most 90—100 forintot is megér. Ugyanannyit. mint a világ legnagyobb címletű ezüstpénze, az h-n kibocsátott százezer j lej. Akkor az infláció megál'-lításat akarták. elemi a Egy zacskó „zsákbamacska" következik, monarchiabeli és a 30-as évekből való magyar pénzekkel. A csomagban egy fém kutyabárca is található, „Szeged városi ebvédjegy 1912. III. 243." szövegű felirattal. A kikiáltó harmadszor és senki többet 45 forintig tornáztatja fel a zacskó tartalmát, s már fizetik is érte a jó forintokat. A zsákbamacska gazdája azonban háborog, hogy ennyiért nem adja, s valósággal kiveszi az új tulajdonos kezéből a cuccot. A jelenetet megmosolyogják, a kikiáltó pedig rázendít újra: — József tallér 1783-ból, madonnas. ötszáz forint először. — 700! — dobja be valaki. — 950! — tromfolnak rá. — 1100! — harsog az ablak mellől. — 1300! — lobogtatja klubigazolványát egy gyűjtő, s a nagy pénz hallatára elállnak szándékukkal a többiek, a kalapács pedig lehull harmadszorra. Fémkötésű, csatos miniatűr könyvecske következik, állítólag ez az első magyarnyelvű minikönyv, Ferenc József háborús kiáltványával. „Kedves gróf Tisza! — olvasom a szöveget. — Megbízom önt, hogy népeimhez intézett manifesztumom kihirdetése iránt intézkedjék. Kelt Bécsben, 1915." Negyven forint kikiáltási árral pillanatokon belül 220 forintra rúgta magát a miniatűr könyvecske, amelynek valódi értékét többségükben akkor fedezték fel a jelenlevők, amikor egy gyűjtő már megváltotta. Hiába, az aukciókon gyorsan kell kapcsolni, felocsúdni, mert a fehér holló elröpül, mielőtt szemmel simogatni lehetne. JáteK, szőrakozus, izgalom, no meg egy kis tanulság is ez az árverés, amely sorrendben a harmadik volt Szegeden. A századfordulón még csak Budapesten tömörülheuek érdekképviseletbe az érmegyűjtők, s a vidékiek utazgattak, ha kincseiket gyarapítani akarták. Ma mar a vidéki nagyvárosok gyűjtői is jeleskednek, s a padlásokról, pincékből, lomtárakból mindig előkerül valamilyen ritkaság. Egy illetőről azt hallottam, hogy több mázsányi pénze van a világ minden ' iáról. Lehet, hogy gazdag ember? Lodi Ferenc