Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 81. szám

t PfiNTKK, 1972. ÁPRILIS 7. vagy Kiszolgált kiszolgáltatott? Sánta Gyula (Tarján,- 327.) kedvezőtlen sajátosságait." sorai a szokottnál is nagyobb Pontosabban, az épületek figyelmet érdemelnek, annál szélein és legfelső emeletein inkább, hisz nemcsak saját, gyorsabban és jobban lehülhanem több száz tarjáni csa- riek a lakások. A városgazIád gondját fogalmazta meg. dálkodási vállalat megpróLevelének részletezése he- bált ezen segíteni, de sikerlyett csak állításait fogla- telenül. Hiába írta elő fűtőilom össze: „a tizedik emeleti nek azt, hogy ha „feltámad lakásomban gyenge a fűtés, a szél" vagy „leszáll a hőkivéve az éjszakát; a radiá- mérséklet", melegebb vizet torok naponta hat órán át küldjenek a radiátorokba, az hidegek. Hiába kérjük a fű- érintett lakások csak hidetés megjavítását a Szegedi gek maradtak. Városgazdálkodási Vállalattól, nem történik intézkedés. Viszont a vállalat annál jobban siet a három hóHogy miért? — az elmúlt hónapokban megtartott több tucat vizsgálat bizonyította: a szélső lakásokhoz ugyan napon át hibájából elmu- ol keresztmetszetű vezelasztott futesi es melegvíz- J díjakat beszedni. Egy összegben kéri a díjakat, s ha a tékek viszik a fűtővizet, mint a belső lakásokba; rajtuk , , , , . képtelenség arányosan nazet — azaz hőenergiát — elTény, hogy a városgazdái- juttatni. Ezen ugyan némikodás, miután a távfűtés fel- leg lehet módosítani a csa»datát január elején átvette, pok szabályozásával, a hinem rendelkezett megfelelő bát azonban sajnos, nem leapparátussal. Az ingatlan- het kiküszöbölni. Valamenykezelő vállalat (a távfűtő- nyi ház így épült a tarjáni 3bcrendezések régi gazdája) as számú építési ütemben! ugyanis nem tudott adni Vagy még egy példa. Hat megfelelő szakembereket, OTP, ötszintes házban olyan adminisztrátort. Fűtő is csak automatákat szereltek fel, annyi jelentkezett, amennyi amely önműködően szabáa műszakok megszervezésé- lyozza a fűtést. Sajnos, roszhez éppen elegendő volt. szul, mert az épületek meBárdos Miklós igazgató és legebb pontjain helyezték el Tóth József osztályvezető őket, s az automata rég kiszerint a vállalat hiába tud- kapcsolt, amikor a hűvösebb ta 1971. nyarán, hogy meg- szárnyakon a hőmérséklet kapja a tarjáni' kazánháza- még a 15—18 fokot sem érte kat —, csak január 1-től volt el. módjuk a berendezésekhez A városgazdálkodási válembereket is fölfogadni, jaiat azt ígéri: amit tőle Ezért késett csaknem két várnak a fogyasztói, azt hónapig a díjbeszedés, kelet- igyekszik maradéktalanul kezett torlódás. (Sánta Gyu- megtenni. Javító szolgálatot la esetében még az OTP is boz létre, továbbképzi a bonyodalmat okozott, mivel fűtőket, kiküszöböli az admia vállalat az OTP-től nem nisztráció hibáit —, de sajkapta meg az átutalást, ezért nos> az eredendő rossz megküldte számára azt a bizo- oldásokkal képtelen elbánni, nyos felszólítást A tarjáni kockaházakban, Ha csak ennyi baj lenne, akik a szélső lakásokat kapkonnyebben túltehetnénk ták, vagy a tizedik emelerajta magunkat. Sajnos, a ten van az otthonuk, bizony fűtés hibái nem az elkésett kiszolgáltatottak a nagy szervezési intézkedésekből szélnek, vagy a nagyobb his vírmaznak. A városgazdái- degnek. Rajtuk a kazánházkodási vállalat azt elismeri, ból „küldött" még oly forró hogy néhányszor a fűtők ta- vízzel sem segíthetnek. A karékoskodtak túlságosan a vállalat most indítványozza gázzal, ám a tömeges pana- a tervező, a kivitelező, a beszoknak mégsem ez az oka. ruházó, az üzemeltető stb. Inkább az, amit Sánta Gyu- tanácskozását, s együttműla levelében is említ: „A fű- ködését Hogy mennyit ér tővíz hőfokának megállapí- ez? — az új fűtési idényben tásánál nem vették figye- kiderül... lembe a házgyári épületek Matkó István Olcsóbb magnetofont hoznak forgalomba Űj, az eddiginél 30 százalékkal olcsóbb magnó mintapéldánya készült el a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban. Mint ismeretes, az üzemben néhány év óta kitűnő minőségű, de a külföldieknél 15—20 százalékkal drágább kazettás készülékeket gyártanak, s ezek magas áruk miatt nem bizonyultak elég népszerűnek. Nem tudták felvenni a versenyt a hagyományos lengyel Grundig-magnókkal, amelyek bár nem olyan korszerűek, mint az MK—23-as készülékek, de körülbelül 400 forinttal olcsóbbak. 1971re a kereskedelem 100 ezer lengyel magnetofont vásárolt, ugyanakkor a BRG-től csupán 33 ezret rendelt, idén pedig nem egészen 16 ezerre kötöttek szerződést. Ezért határozták el a gyár vezetői a legújabb, olcsó magnók gyártásának bevezetését Az új készülék ugyanolyan kiváló minőségű, mint elődei, csupán a hangereje kisebb valamelyest Az új, MK—25 elnevezésű magnó mintegy ezer forinttal olcsóbb az eddigi hazai készülékeknél és hat helyett négy elemmel működik. A mintapéldányt a BNV-n mutatja be a BRG, a sorozatgyártást pedig a jövő év elején kezdi meg. A tervek szerint 1973-ban 60 ezret bocsátanak ki a hálózati árammal és elemmel egyaránt használható készülékekből, amelyekből 25 ezerre már az NDK is bejelentette az igényét A BRG a kis sorozat miatt gazdaságtalannak bizonyult drágább típusok gyártását fokozatosan megszünteti, és a tervek szerint a kitűnő minőségű MK—23-as készülék licencét, valamint a gyártáshoz szükséges szerszámokat külföldön értékesítik. Lehetne nyolcszáz óra ? A lakásépítés gyorsítása érdekében az utóbbi évtizedben hazánkban létrejött a házgyárak hálózata. Fontos feladat a házgyárhálózat termelési bázisának jobb, hatékonyabb kihasználása, hogy egy-egy házgyári lakásra fordított munkaórák száma a . jelenlegi 1300-ról 800-ra csökkenjen. Az ezzel összefüggő tennivalókat vitatják meg a szakemberek a csütörtökön Harkányban megnyílt kétnapos ankéton. II természet hátraléka Aggasztó a szárazság a annyi, hogy a Tisza medrét Az úszóművekre szerelt földeken, ahol nincs lehető- kitöltse. A folyó felső vidéke szivattyúk ilyen korán nem ség öntözésre. Reményeinka is száraz, mint a tapló és al- hagyták még el a téli kiköfolyókra szorítkoznak, só vidéke is vízért szomja- tőt, mint az idén. A Tiszán, Csongrád megyében és Sze- zik. Ha csali nálunk, Szeged a Maroson és a Körösökön a gednél a Tiszára, a Maros- környékén nézzük a meteo- vízügyi igazgatóság 54 ezer ra és a Körösökre, mert rológiai feljegyzéseket, akkor hektárra elégséges műszaki azok még adnak vizet, szegényes képet kapunk a berendezéssel rendelkezik. Ilyenkor, áprilisban viszont múlt esztendő utolsó három De mennyi víz vehető ki a nem szoktak mínusz alatti hónapjának csapadékáról. Az Tiszából, a Marosból, a Kővízállásban lenni a folyók, obszervatóriumban Csákvári rösökből? Ha a gázlók ittmint most. Ha hinni lehet a Tamás teríti elénk a fel- ott már ki is látszanak, a megérzésnek, akkor az öreg jegyzéseket Októberben volt folyók vízhozamával jelentiszai halászok már az ősz- 18,1 milliméter, november- leg még nincs baj. Békésszel pedzették, hogy száraz ben 40,4, decemberben 14,3. szentandrásnál, a duzzasztón lesz a tél és még szárazabb Az idei első három hónap másodpercenként 32 köbméa kora tavasz. csapadéka is sivár: január- ter az átcsorgás, s fölfelé . „„,„_. .... ban 10,5 februárban 32, már- ott a duzzasztott viz. Szo~ .V.VT. ^-J ciusban 5,1. Az októberek gednél másodpercenként 45 vemTer elelén - Későte sokévi átlaga 70 milliméter köbméter víznek kell lefolyiárnák a ió halak a harr^k szokott itt lenni- a "övembe- nia ahhoz, hogy a biológiai SnL íit,,),^ reké 60- a decembereké 45. egyensúlyban ne történjék y 13 raér°" A januáré meg a februáré károsodás. Napjainkban a vermei meg. 35—35, a márciusé 40 milli- Tisza szegedi szelvényében — Az ősi megfigyelésnek méter. másodpercenként 361 köbsajnos igaza van — mondja A átl-imskhrw méter víz fut el- Tehat le" hSSn^ü* 'fflít ^ "£ve müS het Öntózni és tartalékolni. Ilyen tiszta és kfcri vízre csaPadékkal kaptak keveseb 1™ J,S bet a földek októbertől már Sok ' gazdaságban mesterséges esőztető berendezéssel öntözik a HÉT SOVÁNY ESZTENDŐ? len emberi oldalaira nyilvánvalóan több figyelem jutott. Ügy is fogalmazhatnánk: ahhoz, hogy valaki elismerten jó igazgató legyen, az általános politikai és gazdasági ismeretek mellett elegendő volt a szocialista emberség. A mai hármas követelményrendszer szinte mindenben egész emberi kíván. Vagyis: ma másként is kell szeretni az embereket, nemcsak személyes törődéssel. Hiszen mostanában az igazgató törődését is azon méri a munkás elsősorban, hogy lehet-e folyamatosan, zavartalanul dolgozni és keresni — vagyis gazdálkodási képességén és eredményességén. Aki vezetői beosztásában ennek meg tud felelni, szintén a munkásokért dolgozik, izzad. Igaz, nehezebb megtalálni, elbeszélgetni vele, mert sok az elvont elem a munkájában — tervezni. számolni, venni, eladni, kísérletezni és kockáztatni —, s valamenynyi dolga sietősebb. Egy reprezentatív közvéleménykutatás során Szegeden 1100 embert kérdeztek meg — véleménye szerint törődnek-e a munkahelyén magánéletének problémáival. Csak 30 százalékuk válaszolt igennel. Persze olyat is lehetett volna kérdezni, hogy igénylik-e ezt. Hiszen sok ember egyszerűen a kapun kívül hagyja otthoni gondjait, és kifejezett kívánsága, hogy ezeket hagyjuk rá. Nem a magánélet különleges ápolásáról van tehát szó, mert az emberi törődés, az emberi kapcsolatok ápolása a mi társadalmunkban ma is teljesen jogos igény, ám a régi mércékkel már nem megyünk sokra. Már csak azért sem, mert amit valamikor egy-egy munkásigazgató személyes szorgalma és odaadása révén teremtettünk meg sok esetben, annak gyakorlása máig jogszerűvé és intézményessé vált. A szubjektív esetlegesség helyére garantált intézkedések léptek. Mi minden törvénnyé vált, amit valamikor csak az emberség paragrafusaival tudtunk indokolni! Gondoljunk csak a kollektív szerződések rendszerére! Sok minden egyszerűen kijár a munkásnak — jutalomszabadságtól a kamatmentes lakásépítési hitelig, a hűségpénztől az arany pecsétgyűrűig. Ha még hozzávesszük, hogy a munkahely emberi kapcsolatai sohasem múlhattak nálunk egy személyen, és ezen a kötelességen ma különösen sok hivatott gyári testület és személy osztozik; meg hogy minden gazdasági döntésben ott kell lenni az ember érdekeinek és az emberség motívumainak, igazán nem kell aggódnunk az egykori — ma már talán patriarchálisnak minősíthető — üzemi viszonyok változásán. És ma is vannak az életnek olyan pontjai, ahol meglelhetjük a kollektív segítés formáit. Hogy most mást ne mondjunk — ilyen a dolgozók lakáskörülményeivel való szüntelen törődés. A segítség tehát elkel. Meg is érkezik elég gyakran. Nem feltétlenül egy embertől, egy felelős vezetőtől. A már említett közvéleménykutatás szerint — melyet nem is vélekszem, hogy lett = véeéie Ez — a számitá volna ilyentájt. A Duna del- ~ Ü ^ ^ tenl ihaT rh.elne^Sttodne renként ugyanannyi liter ívni a hal, s ha nem jon, víznek felel mec. vaevis ednem is maradhat itt a nyár- l enn" vS szeaénveb- gabonaföldeket is, de az igara. Ami itt vermelt el, az a földek most A sX te ^ sok vizet kívánó rizsfölnagyon kevés. Még a májusi ^ Lt a lÍs n^v«sé^t is dek mdg ezután nyújtják be zöldárra sem számíthatunk, elv szi a talaj M arte még igényüket. Hozzávetőlegesen mert nincs hó, ami elolvad- elvis% f. talaJD01> ami meg a a ^^^ és a Körösökből jon a Kárpátokban. A ter- van' Talan majd a bolondos- mintegy 18 millió köbméter mészét nagyon el van adó- nak nevezett április hozhat vizet emelnek át az első elsodva most nekünk. Lám, még valamennyi csapadékot, árasztásra, amikor a rizs viralini kell a csalit az átkö- hiszen elsején egy átfutó zá- zet k®r-A fehér-tói halgazdatőkre, mintha augusztus, „ , m„„„„ ság tavai is üresek, pedig szeptember lenne, mért an- por 6'4 m,lhmeter csapade- eredeti rendeltetésük szerint nak a munkának akkor van kot adott, s 3-an is volt 0,9 a belvizekből évente 10 miiérkezése. milliméter. Ez eddig több, lió köbmétert kell felvenni_, , mint ami egész márciusban ük- ,Ez ,lett volna az igazán Jó lenne .. „ , ... , olcsó viz a halgazdaságnak, most a eSf'- Ha ^ áprihs sem hoz amely most 9 millió köbmékét évvel tobb esot- akkor maíd a ma- ter tiszai vizet kénytelen átezelőtti, íus dereka korüli Medárd, emeltetni — drága pénzen gátját veszejtett nagy ára- a nyári monszum kicsavarja — a Tiszából. Be lehet-e dásból egy kevés. Legalább a felh6ket, ha az Atlanü- ^SSwtT1 óceánról megindulnak a pá- „száraz" esztendőket? radús légtömegek. Eshet ak- Akik emlékeznek rá> jól kor akar negyven napig is, tudják, hogy Szeged környécsak már elég későn lesz ott, kén igazán vizes volt az ahol eddig sem kaptak csa- 1941, az 1942-es esztendő, padékot a szántók, a rétek. Ugyanígy túl sok víz volt a 1955-ben, 1956-ban, 1965-ben, A SOKÉVI ÁTLAG ALATT az MSZMP Szeged városi bizottsága szervezett — az 1100 megkérdezettből 781-nek segítettek valamilyen problémája megoldásában. s legtöbbször mint segítőt, ma már nem a gazdasági vezetőt emlegetik, hanem a pártszervezetet, a szakszervezetet és a KISZ-t jegyzik első helyen. SEMMIKÉPPEN nem szeretnék ezzel fölmenteni senkit az emberi dolgok iránti érzékenység kötelessége alól. Ez azonban — mint látszik is — nemcsak igazgatók, párttitkárok, téeszelnökök, főmérnökök vagy személyzeti vezetők dolga. Általános emberi elvárás már, miként gyakorolják is például széles körben a társadalmi és tömegszervezetek meg a szocialista brigádok. Szükséges, hogy a vezetők a gazdálkodás mai körülményei között is közel legyenek az emberekhez, értsenek szót velük, becsüljék meg véleményüket. Figyelmük ne csak úgy sugározzon rájuk, mint a legkényesebb és legértékesebb termelőerőre, hanem mint az élet és a munka örömeiben és gondjaiban egyaránt és egyenrangúan érdekelt partnerekre. Hiszen a munkásérdemek elismerése és megbecsülése nem lehet egyszerűen pénzkérdés. Százezrek adják a munkához normával nem mérhető szeretetüket, ellenszolgáltatással nem kalkulált hűségüket és ragaszkodásukat — s ezért csak ilyen valutával lehet igazán törleszteni. A törődés mindennap visszasugárzó energiáival. SZ. SIMON ISTVÁN AHOL A FOLYÓK ELSZALADNAK Most reggeli 1966-ban- S annak ellenére, harmat bogy 1970-ben tengernyi víz sem szá- hömpölygött le a Tiszán, a mottevő, éppencsak a boga- Körösön és a Maroson, az rak szomjúságát oltja. Az ^ esztendő mégsem volt „vienyhe tél és a csapadéksze- zes». Egyes meg£igyeiők a génység úgy összetalálkoz- napfolttevékenységen alaputak, hogy száz év távlatában ió periódust emlegetnek, nézve ha öt ilyen esztendő a^y szerint tíz esztendőszokott előfordulni. Ügy lát- b61 három túlságosan nedszik, az öt közül most egy- ves> csapadékos> hét esztennek vagyunk s leszünk ta- dő viszont száraz. Maz so_ mii és szenvedői, mert a csa- vány. Ha a megfigyelések ezt padekszegenyseget meg kell igazolják> akkor ez az eszmajd fizetni a piacon. Ahol tendő nagyon szaraznak persze a folyók elszaladnak, ígérkezik. sok napsütéssel, ott remenyteljesebb a hely- tikkasztó nyarra]. Ehhez zet. Kardos Imre, az Alsó- mérhetó sovány esztendőt tiszavideki Vízügyi Igazgató- 1914_ben és 1938-ban jegyezsag igazgatóhelyettese biza- tek feI> de hasonl[) voU a kodo hangon mondta, hogy szárazsóg> ^ igen kevés csa. a folyok most még átsegít- padék 1951_ben és ,962.ben hetnek bennünket a nehéz- Ahhoz képest vlszon| a me. segeket. A viszonylag ala- zőgazdasag messzi előreha. csony vízállás mellett is ladt már a korszerű gaz. a szükséghez mérten öntöz- dálkodósban> ^ ontozés hetnek a gazdaságok. Csak meghonosításában. rajtuk múlik az okos gazdálkodás a vízzel. Lödi Ferenc