Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

SZOMRAT. 1972. ÁPRILIS !. Kitiintelések, a jó munka elismerése (folytatás a 3. oldalról.) rétben részesült Csikós Ele­mér, az állategészségügyi ál­lomás gépkocsivezetője. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott dr. Cséfalvay Ignácné, az Élelmiszeripari Főiskola ad­junktusa. A KISZ Központi Bizott­ságának dicsérő oklevelét kapta Gönczi Gyula, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat volt KISZ-titkára és Szűcs Mar­git, a Szegedi Ruhagyár if­júkommunistája. Ugyancsak dicsérő oklevelet kapott a Szegedi Tervező Vállalat és a Gabonafeldolgozó Vállalat KISZ-alapszervezete. A honvédelmi miniszter 45 Csongrád megyei tartalékos tiszthelyettest és tisztet tün­tetett ki Honvédelmi Ér­deméremmel. Nyolc tartalé­kos tiszt és tiszthelyettes az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát kapták. A Munkásőrség megyei parancsnokságán a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést vette át többek között Arany Jánosné pártmunkás, Csatlós László, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet dol­gozója, ezüst fokozatát Bo­gár Sz. Sándor, a Szegedi Vízművek és Fürdők dolgo­zója, bronz fokozatát kapta Darta János szegedi nyug­díjas, dr. Fekete István, a MÁV Igazgatóság dolgozója. Országos parancsnoki dicsé­retben részesült Horváth Já­nos, a gyufagyár, Tóth Jó­zsef, az áfész. if). Mészáros György, a DÉGÁZ, Ordögli János, a közlekedési válla­lat, Sáfár Imre, a 10. sz. Volán dolgozója és dr. Bóna Endre kisteleki fogorvos. Az Igazságügy Kiváló Dol­gozója kitüntetést kapta dr. Fodor Ferenc megyei bíró­sági bíró, legfőbb ügyészi dicséretben részesült dr. Nyilasi Zoltán, a megyei fő­ügyészség ügyésze. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen a Felsőokta­tási Tanulmányi Érdemérem kitüntetést kapta dr. Apró György, dr. Járdánházy Ta­más, dr. Mándy Yvette, dr. Csík Veronika, dr. Sztria László orvos, Tóth Anikó Zsuzsanna gyógyszerész, va­lamennyien egyetemi gya­kornokok. A Szegedi Tanár­képző Főiskola kiváló ta­nárjelöltje kitüntetést Ba­kacsi Lajos, Czikely Erzsé­bet, Kürti György, Révész Györgyné, Tolvaj Márta és Tóth Attila negyedéves hall­gató kapta meg. Véget ért a néphad­sereg csapatainak harcászati gyakorlata Sikeresen véget ért a ma- gálta a most befejezett gya­gyar néphadsereg kijelölt korlat is. csapatainak — tartalékosok _ . váratlan helvz-tí.k _ bevonásával — végrehajtott „ ~A,1Y?Tatilan ífl^*!?*' a kiképzési tervek szerinti gya- feT a támadó é^védZi JSHS" aBen" S^riSSk^lmSÍIS Mp5 íltMirK díszszemlét renoeztek. Már nyitókat — parancsnokokat jóval az esemény kezdete és törzseket —, mind pedig előtt több ezren gyűltek a gyakorlat végrehajtóit. A egybe, hogy tanúi legyenek megszabott követ^mények­,,, ' , . , . , nek az érintettek magas fo­a látványos katonai felvonu- kon tettek eleget A gyakor­lásnak. Az emelvényen he- Jat lgazolta> hogy a réSztve­lyet foglaltak a Honvédelmi vfi hivatósog továbbszolgáló, Minisztérium magas rangú sor_ & ta^^kos állomá­képvtselői, a gyakorlat során nyúflk mind katonai-szak­érintett megyék párt- és te- mai> mind erkölcsi-politikai nácsi vezetői, a magyar nép- téren felkészültek a haza hadsereg tábornoki és pa- védelmére. A most befeje­rancsnokl karának tagjai kö- zeU gyakorlaton maradékta­zül többen. Ott volt I. V. Tu- lanul elértük a kitűzött célt, tarinov vezérezredes, a Var- g egyben újabb hasznos ér. sói Szerződés egyesített fegy- fékes tapasztaiatot szerez­veres erői parancsnokságá- tünk további munkánkhoz. nak magyarországi képvise­lője. Díszjel harsant, jelezve a tábori szemle kezdetét. A Rákóczi induló hangjai köz­ben nyitott gépkocsin érke­zett a térre Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, és fogadta Hodosán Imre ezredesnek, a szemle parancsnokának jelentését, majd üdvözölte a felsorako­zott egységeket. Ezután a miniszter rövid beszédben értékelte a gyakorlat ta­pasztalatait Egyebek közt hangsúlyozta: — Hazánk, szocialista vív­mányaink védelme, nemzet­közi kötelezettségünk, orszá­gunk földrajzi helyzete azt igényli, hogy mindenkor biz­tosítsuk néphadseregünk ma­gas fokú harckészültségét Ennek szerves részeként ál­landóan megfelelő szinten kell tartanunk tartalékos ál­lományunk felkészültségét is. Ezért tervszerűen gondosko­dunk a tartalékosok tovább­képzéséről, szükség szerinti gyakoroltatásáról Gyors mozgósításuk feltételeit kor­szerű rendszerrel biztosítjuk és azt állandóan ellenőriz­A miniszter beszéde befe­jező részében köszönetét és elismerését fejezte ki a gya­korlat minden közreműködő­jének. Szegedi művészeti díjasok Vasxy Viktor l!sa Mihály A zenei lexikon summás sorokban méltatja, külön ki­emelve, hogy több Bartók­mű első hazai bemutatója fűződik nevéhez. Az idén 69 esztendős Vaszy Viktort — 1960-ban nyert Érdemes mű­vészi címe és az 1963-ban kapott Munka Érdemérem mellé — kiváló művésznek tüntették kl. Szerencsére az olvasóknak nem kell bemu­tatni (sokarcú tevékenységét lehetetlenség volna akár váz­latosan is felsorolni) — In­kább csak emlékeztetőül va­lamit, ami a lexikonból ki­maradt. Egy vároa, a magvar vidék zenei élet megteremtéséért, ö állt a pódiumon 1945. de­cember 16-án, Beethoven és Kodály Zoltán születésnap­ján, sünikor a háború vi­szontagságos évei után új­raindult a szegedi hangver­senyélet, és ő dirigálta alig néhány hónapra rá, 1946 március 6-án Bizet Carmen­ját a Nemzeti Színházban, amikor az első magyar vi­déki opera állt talpra Az ő érdeme a szegedi operaját­szás második reneszánsza — hogy 1957-ben ismét Szeged­re került, a többi tagozatú vidéki színház együttese or­szágos rangot vívott ki ma­gának gazdag repertoárjá­val, előadásainak magas szín­vonalával, jelentős premier­jeivel, ősbemutatóival. Irá­nyító szerepet vállalt a sza­badtéri játékok újjáéleszté­sében, fejlesztésében, és ve­zetésével alakult meg 1969 őszén az önálló szimfonikus zenekar. Ma is fáradhatatlan len­dülettel. emberemésztő ener­giával dolgozik. Karmester, zeneigazgató, pedagógus (ne­ves énekesek tucatja eskü­szik, tőle kapott elhatározó inspirációt) és komponista. Szeged zenei életének ma sincs jelentős eseménye, mely valamilyen úton-módon ne hozzá kapcsolódna. A muzsi­ka megszállottjaként Bartók amelynek előbb munkatársa, majd rovatvezetője, főszer­kesztő-helyettese volt, s amelynek immár főszerkesz­tői tisztét tölti be. „A Tiszatáj: egy szenve­dély kiélése; az élő iroda­lommal való foglalkozás bennem mindig meglevő Igé­nyének legnagyobb lehetősé­ge" — nyilatkozta néhány évvel ezelőtt. Szép ars poe­tica. Benne van: úgy is al­kothat valaki, hogy írói tet­tekből formál cselekvéscsok­rot — fölfedezve, buzdítva bírálva. Ilia kitüntetése azoknak a kritikáknak, tanulmányok­nak szól, amelyeknek öröm­mel adott helyt az Üj írás, a Kortárs, az Élet és Iroda­lom, s a többi hazai folyó­irat, mert jeles elemzései voltak a mai magyar iroda­. , .. - ..... ... lom fontos alkotásainak, ^ f ^ ' Különösen gazdag a mai ma­f™31^ nia Mihály kapott. lf át flatalabb költő­Szépívu és sokszínű - no- ^mzedék' műveit méltató * S08 „azJLÍS munkássága. Mint versrovat­Szépívű és sokszínű pálya nem hivalkodók a színek, . „i ,„,... vezető, igen sokat tett e mert Illa Mihály a. folyó- nemzedék indulásáért, fejlő­irat-szerkeszto a kritikus az déséért Tehetségfölfedező irodalomtörténész és iroda- buzgalmának, a határainkon lomszervező mindig is sze- túh r irodalom és * r±ítnJ testvérnép-irodalmak nép­sabban munkálkodott. szerűsítésének éppúgy szól a legnagyobb kulturális cent- és Kodály nagy generáció­rumának kiépítésében 6 tett jának szellemi örökét hozta mindig elsosorban a^rt ace- Jó f Attlla_díjj mint aJu. t^^Awfa fai hász Gyula életmű sajtó alá többet és jobbat tudjon föl- az akadémiai » °?a irodalmából. kritikai kiadásban vitt _ Munkássága így elválasztha- repéneki a Tápé monográfiá­tatlanul összeforrt az idén ban megjelent tanulmányai­huszonötödik életévét Un- nak. neplő szegedi folyóirattal, S. M. legtöbbet a ma is elevenen ható, országos tekintélyű, hí­rével külföldre is eljutott közénk és ápolja. Kiváló mű­vész, N. L Kardos Pál Iványi József Egyik beszélgetésünkön így vallott munkájáról: — A zene, az ének peda­gógiáját és a kórusművésze­tet megbonthatatlan egység­nek érzem. A pedagógiai munka legfőbb szépségét ad­legcsodálatosabb hangszerek, kel, az emberi hangokkal dolgozik. Nevét, hogy tíz esztendeje Szegedre került, szinte együtt emlegetik a fő­iskola női karával, az együt­tes külföldre is eljutott hire­neve együtt kelt szárnyra az ő munkásságával. A hazai koncertek után Nyitrán, Arezzóban, Várnában, sőt a távoli Angliában is megis­merték, csodálattal dicsérték a Kardos Pál vezette kórus elsőrangú művészetét. A leg­frisebb elismerés, a tegnap átvett Liszt Ferenc-díj azon­ban nemcsak a kitűnő kar­mesternek, zenepedagógus­nak szól. Kardos Pálnak, a tudósnak is. aki gyakorlati munkája mellett publikációk egész sorával fejti ki a kó­rusnevelés, kórushangzás el­méletét. Pontosan ez a címe a Zeneműkiadónál 1969-ben megjelent, nagy érdeklődést keltett könyvének: Kórusne­ben: mintha a könnyű mű­faj színpadára született volna. De Iványi József azért mégis elsősorban drámai szí­nész. Alkata és sorsa szerint is: legemlékezetesebb alakí­tásai ehhez a műfajhoz kap­csolódnak, tizenhét esztendős színészi pályáját ezek a sze­repek teszik egységessé. Egyszer sokáig beszélget­tünk. Elmondta, mindig azok a szerepek érdekelték leg­jobban, amelyekben hibáival küszködő, kínlódó embert formálhatott meg. Szeren­cséje volt: sok ilyen szere­pet kapott. Pályájának há­romesztendős szegedi szaka­a KSl^'Sfti^ rendőrtisztjétől,6^bemutat­a tragédiáktól az operettekig . . „epszpn minH»n müfaíhor, turi i<Sf_ K0Z0 SZerCptOl, egeSZen dZ utolsóig, Bárdos Pál Ürlszé­igy kének eszelős Esküdtjéig, ja, hogy elsősorban a zenén veles, kórushangzás elméie­keresztül hat, azon át jut ki- tét. Pontosan ez a címe a fejezésre. A zenével való Zeneműkiadóval 1969-ben minden műfajban tud szani: Iványi Józsefet tartja számon a szakma. , . , , Amikor 1955-ben a főiskola , Ivantf Józsefnek sok el­után első állomáshelyére. ,sm.er^Len 7°" Ny?,lc> Békéscsabára került, a Bánk esztendős pécsi színészkedése bán címszerepében mutatko- ldejen a Jászai-dijat kapta zott be, de rögtön utána a meg a gyutal várjátékokon foglalkozásnak pedig semmi- megjelent, nagy érdeklődést Mágnás Miska Pixi grófját "Ojtott alakításaért a va­Rm játszotta. Itt, Szegeden is - ros. Szegeden a szakszerve­nehézveretű drámai szerepek zetek J,uhd?z t Gyula-díjat után - meglepetésszerű si- nyer|e el-fMost, az Érdemes kert aratott a Ne szóljatok ™?Yé?z ~ hez sem hasonlítható tartal- keltett könyvének. Kórusne­mat ad a pedagógia. Remek- velés, kórushangzás, amit művekkel nevelni: számomra mérhetetlenül több a kon­certek egyszerű sikerélmé­nyénél. Kardos Pál, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola docense a gazdag példatár egészít ki. Növendékei rajonganak ér­te, a fárasztó próbákat is bele című zenés vígjátékban. felüdülésnek mondják. Csep­pet sem csodálható... I. N. S láttam egyszer tájban, egy habkönnyű zenés dráma fél­szeg szerelmesének szerepé­nagy magasságok felé törő szí­nészpálya erőfeszítéseit és si­kereit jutalmazták. ö. L. De volt még annyi ereje, hogy a prlcs­cse melletti polcig vonszolja magát és egy bögre olívaolajat igyon. Azt hitite. az olaj kihánytatja gyomrából a mérget. A szlrichnin azonban erősebb volt. A következő pillanatban pokoli kínok között rántotta a kő­re az ideggörcs. Artikulátlan üvöltése betöltöt­te az Ucciardone falait, ám maradék erejével fetrengve, bukdácsolva levergődött még a be­tegszobáig, ahol pontosan annak kezébe ke­rült ápolásra, aki gyógyszerébe a mérget bele­keverte. Pisciotta haláltusája fél óráig tartott. Száját őrjítő kínjaiban cafatokra tépte csatto­gó fogaival. ..Bivalytermészete volt" — jegyezte meg a méregkeverő börtönorvos, amikor Fisciottát végül is egy Iszonyatos utolsó üvöltéssel meg­szakasztotta a merevgörcp. Sorsát a maffia parancsára gyilkoló orvos sem kerülte el Még aznap este. ahogy a bör­tönből, szolgálata lejártával távozott, az Ucci­zük. Ezeket a célokat szol- ardone mögötti sikátorban eldördülő tompa lö­vés némította el örökre... S hogy semmilyen módon se kerülhessen sor Palermóban a Giu­liano-ügy bírósági tárgyalására, néhány nap­pal Pisciotta halála után, a palermói rendőr­kapitányságon, hivatali szobájában, kávéja el­fogyasztása után, váratlanul a gyomrához ka­pott Verdiani rendőrkapitány, az oly sok ve­szélyes titok tudója is. Mire a kórházba értek vele, már halott volt. II. Fleurot, felügyelő palermói vizsgálódásainak végére ért. A kör bezárult, és mintha a párkák nyisszantották volna el, tíz esztendővel ezelőtt az Ucciardonéban megszakadt az utolsó nyom fonala is. A palermói ügyészség a „tettes is­meretlen" felirattal Irattárba rakta a Pisciotta­ügyet. Giuliano, Don Caló, Pisciotta és a többi, kisebb-nagyobb rendű és rangú bandita és maf­fiafőnök az idők során meghalt. Casetti sze­rint Genco Russo mussomeli malomtulajdonos feltehetően a maffia jelenlegi feje, ám ő ártat­lan a kábítószer-csempészésben, vagy legalább­is semmit sem lehet reá bizonyítani. Fleurot, akárcsak egy történelmi értekezés precíz szer­zője. minden valamirevaló személyről, akinek 1943 óta fellelhető köze volt a maffiahoz, kar­totékrendszert állított össze, és a kis, kemény kártyalapokra időrendben írta rá az összes megtalált adatot. Ezeket az adatokat rádiótáv­írón közölte a2 Interpol központjával, főnöké­va], Marc főfelügyelővel. Fleurot, ahogyan Marétól látta, a kartonokkal passziánszot pró­bált játszani. Az íróasztalon maga elé terítette a lapokat, és akárcsak valami főrangú hölgy a kártyát, százféle variációban próbálta egymás alá. fölé, mellé rakosgatni a kartonokat, re­mélve azt, hogy így hátha kijön valami össze­függés. Érdekes módon azon kapta magát, hogy szeme egyre gyakrabban akadt meg Bartolomeo Matranga nevén. Matrangáról azonban Casetti felügyelő sem tudott bővebb felvilágosítást adni. Mindössze annyi hivatalos adat maradt meg a bűnügyi archívumban, ami azt igazolta, hogy 1949-ben, majd 51-ben több maffiagyilkosság gyanúja miatt nyomozott utá­na a rendőrség, ám elérni nem tudta, nyoma veszett. „Feltehetően külföldre távozott" — ezt írták annak idején az ügyében eljáró hatósá­gok Matranga aktájára. „Pedig nem lehetett valami utolsó fickó" — töprengett Fleurot. valahányszor a különböző összefüggésekben belebotlott Matranga nevébe. Fleurot csoportjának nyomozói már hetek óta utazgattak Nyugat-Európa és Észak-Olasz­ország között. Harminc-negyven gyanús fickót követtek eddig, ö maga nyolc napja tartóz­kodott Palermóban. és ez alatt végigtanulmá­nyozta az összes fellelhető iratot. . És sehol semmi, ami arra utalhatott volna, hogv a maf­fiának köze van a mostani nagy kábítószer­üzlethez. Két embere és Casetti detektív jel unván a nm-ti őrséggel és a vámhivatal tiszt­jeivel együtt nyomára nkadtek egy bizonyos Di Pisa nevű fiatal va"ánynak. de mielőtt el­kaphatták volna, valaki az orruk előtt lelőt­te. 'Folytatjuk.) #

Next

/
Thumbnails
Contents