Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS «. WVl\mmf/M POUMlA Miből élnek? Három aláírással jött az a levél, melynek írói az az úttörő- és ezermesterbolt bizonytalan nyitvatartása miatt panaszkodnak. Olvasóink — Bánfi Antal, Nagy Zsigmondné és Kántor Jánosné — amiatt panaszkodnak, hogy április 1-én hiába várták a bolt nyitását. Délelőtt 11 óra 5 perckor még mindig zárva volt az üzlet, jó néhány szülőnek okozva ezzel bosszúsár got, hiszen az úttörő avatásokhoz be kellett volna szerezniük néhány kelléket Ráadásul előző nap, március 31én déli 12 órakor is zárva találták az üzletet Olvasóink végül még hozzáteszik: lehet, hogy a vállalat meg tudja indokolni az üzlet zárva tartását, de a sok bosszúságot az idegességet már nem teheti jóvá. És ez sajnos való igaz. Még valamit mi is szeretnénk hozzáfűzni ehhez a nyitvatartás ügyhöz. Csupán egy régi történetet amely mindenképpen eszébe jut az embernek. Az egyszerű kereskedő aaon siránkozott: kész ráfizetéses ez az üzlet. Megkérdezték erre: akkor miből él? Abból — válaszolta —, hogy vasárnap zárva tartok. Milyen jól mehet ez a bolt ha hétköznap sem nyitnak ki. Tiszta haszon! Ha egy panasz intézkedést szül, elintézett ügy lesz belőle, az föltétlenül jó a panaszkodó olvasónak, jó nekünk is. Sőt, van egy olyan érzése az embernek, hogy jó az intéakedónek is. Annak, aki ugyan kelletlenkcdett egy ideig, de azután végül mégiscsak hozzálátott a dologhoz. Neki is jó, hiszen végre túl van az egészen. Elintézett egy ügyet, nem szidják tovább és bajlódnia sem kell vele többet. Előfordulnak azonban olyan esetek is — sajnos ritkán —, amikor olvasónk kérésének egyszerűen nem lehet eleget tenni, de a válasz mégsem elutasító. Nem, hanem az, akinek intézkednie kellene, de nem teheti, javasol valami mást. Így tőrtént ez a következő esetben is: Áruház a Klapka téren Nemrégiben egy végtelenül elkeseredett, sőt dühös hangú levelet kaptunk Urbón Dezsőné (ösz u. 9.) lakóbizottsági tagtól. Hosszú levelében olvasónk a Klapka térre tervezett ABC-áruház sorsát teszi szóvá. Érthetetlennek tartja, hogy az ÉLIKER évekkel ezelőtt megszerzett ott egy telket, és áruház mégsem épül ezen a helyen. Ügy hallja: azért, mert kicsi a telek éo közel van a körúthoz. Olvasónk kérdezi: ezt vajon nem tudták akkor? Azt is írja, hogy építettek ugyan a térre egy ideiglenes áruházat, de az zsúfolt, túlságosan kicsi a forgalomhoz. Ráadásul a leendő áruház telke üresen, szemetesen és piszkosan árválkodik. A gyerekeknek sincs hol játszaniuk, mert a térből egy részt elvett az ideiglenes áruház. Sőt, olvasónk feltesz a többi között két kérdést is: „Csak a Belvárosnak kell haladnia a korral? Csak ott kell szépíteni, építeni, bővíteni?" Ami a két utóbbi kérdést illeti, azokra könnyen tudunk válaszolni. Szeged egyik nagy baja éppen az, hogy a külső városrészekben folyó építkezések parkosítása és számtalan más kiadás miatt sajnos nagyon kevés futja a Belváros rendbentartáséra. Éppen az a baj, hogy a Lenin körúton belül sok minDiéta és kalória Egy olvasónk — K. J.-né — azt kéri, hogy legyünk segítségére egy kalória táblázattal. Nemrégiben kórházban. volt, most olyan diétát írtak elő számára, amely csupán napi ezer kalóriát engedélyez. Felsorol néhány ételt — azokról szeretné tudni: hány kalóriát tartalmaznak. Mivel ez a kérdés nyilván sok olvasónkat érdekli és érinti, igyekszünk segítségükre lenni egy kis táblázattal. Azt sajnos mi sem tudjuk, hogy egy tányér zöldbab vagy borsó főzelék mennyi kalóriát tartalmaz, mert sokféleképpen lehet elkészíteni. Például rántással, vagy vajban párolva. Így nyilván a kalóriaérték is különböző. No, meg tányér is sokféle van. Tehát csak a nyersanyagokról Írhatunk. den tönkremegy azért, mert a városnak sokat kell költenie a külső területekre. Az áruház sorsáról dr. Küti Árpádot, az ÉLIKER igazgatóját kérdeztük meg. Elmondta, hogy annak idején valóban építeni akarlak a térre egy áruházat Megszerezték a telket, elkészíttették az épület tanulmánytervét is. Egy ideig azért nem kezdhettek hozzá az építkezéshez, mert nem volt kivitelező. Most pedig már nem is építhetik fel az eredetileg tervezett áruházat. Arra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor, mivel meg kell várni a nagykörűi akkor esedékes rekonstrukcióját. Azt olvasónk ls megértheti, hogy nem építhetnek föl több tíz-' millióért egy áruházat, amit öt-hat év múltén le kellene bontani. Addig a környék lakóinak meg kell elégedniük az ideiglenes áruházzal, melynek még koránt sincs kihasználva a kapacitása. És az is tény. hogy a Klapka tér környékén lakók sokkal jobb helyzetben vannak az áruellátás szempontjából, mint például az újszegediek egy része. A vállalat, igazgatója egyetért azzal, hogy a teleknek nem lenne szabad szemétdombként éktelenkednie. Azt. javasolja, hogy fogjanak öszsze a környék lakói és társadalmi munkában építsenek a telken egy játszóteret Vegyék fel a kapcsolatét a körzeti népfrontbizottsággal, tanácstagjukkal. A munkához éppen jó időben foghatnának hozzá. Ráadásul a vállalat nemcsak, hogy átengedné a telket az építkezésig hátralevő négy-öt évre, hanem a vállalat KISZ-szervezéte is segítene a Játszótér elkészítésében. Legalábbis dr. Kúti Árpád Ígéretet tett erre. Itt az alkalom, vétek nem élni vele! Óvoda tölajániáskól Ha a zsombói óvodának olyan mostani divat szerinti nevet kellene adni, ami minden jellemző vonására szán legalább egy szót, igen hosszú lenne a név. Társadalmi erőből, a szülők összefogásával létrehozott és fenntartott, időszaki, napközi otthonos, óvodajellegű gyermekintézmény — ez lenne, ha kellene egyáltalán riasztóan kacskaringós .név annak, ami példamutató szépséggel jött a világra. A gondolat ébresztője és az óvodai összefogás szervezője a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Az alapító okiratot — együttműködési szerződés a puszta neve — aláírta az óvodás korú gyermekek szüleinek munkaközössége, a községi tanács, a két szakszövetkezet és az érintett termelőszövetkezet, az általános iskola, a körzeti orvos, a Vöröskereszt, az egvik szakszövetkezet KlSZ-szervezete, a fogyasztási szövetkezet, a művelődési ház és az Ady Endre Üttörőcsapat. Az aláírással vállalt munka eredményeként tegnap, szerdán reggel megnyílhatott az iskolakezdésre szakszerűen előkészítő napközi otthonos óvoda az iskola egvik tantermében. A gyerekek élelmét és a gondozók bérét a szülők fizetik, a. feltételek, megteremtéséhez kellett a szép összefogás. Volt. ebben falfestés állatok árnyképeivel, padtófestés Xi. aT úttörők végezték —berendezések áfI alakítása, játékok rendbehozása, és,, az étkezési feltétetek rriegtarerfítése !

s Dicséretre méltó' a brrásKW* segítség: az .ottani óvoda nélkülözheti) tárgyait átadták a kezdő óvodának. A fölajánlásból született új gyermekintézmény föltehetően nagv szerepet játszik majd abban, hogy a szeptemberi első osztályosok mindenképpen „iskolaéretten" , gátlások nélkül, felszabadultan lépik át az iskola küszöbét. H. D. KÉPERNYŐ Bonivur szíve Llebmann Béla felvétele Ljev Prigunov, a Bonivur szíve címszerepében Az alaposan kibővült hétvége majd négy teljes adásnappal tette próbára a tévét, s ami feltűnt, ebben a széles kínálatban milyen kevés saját produkciója volt. Az újra indult Ki miben tudós? vonzereje közel sincs a réginek; a fizikai elődöntő például kifejezetten érdektelenül hatott, a páros szellemi vetélkedőknek ez a formája — úgy tűnik — kifutotta magát, vérátömlesztésre szorul. Szombat kora délutántól kedd estig több mint negyven óra adásidőből igazán említésre méltó műsor kevés akadt. Az ünnepek slágerének a Dmitrij Nagiskin regényéből készült háromrészes folytatásos szovjet tévéfilm, a Bonivur szíve kínálkozott. A polgárháború, utolsó időszakát bemutató film izgalmas területre, a hátországba kalauzolta el a nézőt, s a dráma szempontjából a hétország mindig több lehetőséget ígér a frontvonalnál, ahol a konfliktusok jóval simábban, tűzharcban oldódnak meg. A fegyverek hangja persze innen sem hiányzott, bár a film inkább azokat a társadalmi problémákat feszegette, melyeket a fiatal szovjet államnak majd a győztesen megvívott polgárháború után kellett megoldania. Főszereplője, VitaliJ Bonivur romantikus hős, • szónak abban az értelmében, ahogyan keresi a nehéznél nehezebb, már-már képtelen helyzeteket, hogy belőlük kivágva magát bátorságával példát adjon, jelképes alakját teremtse meg egy hősi korszak legendás embereinek. A film vonalvezetése azonban következetlen, a szituációk nem épülnek egymásra, az epizódok önálló életet élnek, és a harmadik részhez érkezve terjengőssé, nehézkessé válnak. Csak néhány jellemző dialógus pillanatképe marad a nézőben, így az ellenforradalmi tábornok és fiatal adjutánsának kemény párbeszéde • toborzásokról, kivégzésekről, vagy az amerikai tudósítónak és a cári időkkel szimpatizáló értelmiséginek joviális vitája az adott történelmi helyzet megoldásának lehetőségeiről. N. I. Takarítás a közutakon Az idegenforgalmi szezonra készülnek a közüti igazgatóságok, megkezdték az úttestek foltozását, takarítását. Rendezik a padkákat, pótolják a jelzőtáblákat, újakat helyeznek el az utak men. tén, festik a korlátokat, a Élelmiszer: Mennyiség: Kalória: Cukor 1 púpozott kávéskanál 33—41 Liszt 1 púpozott evőkanál 88 Rizs 1 púpos evőkanál 90 Kenyér 1 szelet 80—90 Zsemle 1 darab 110 Burgonya középnagy 45—55 Margarin, vaj 1 púpozott kávéskanál 70—80 Olaj 1 evőkanál 90—100 Sör 1 deci 70 Pasztőrözött tej 1 evőkanál 27 Sovány sajt 1 deka 196 Zsíros sajt 1 deka 418 Sovány túró 1 evőkanál 30 Tojás 1 darab 84 Sovány sertéshús 4 deka 118 Sovány marhahús 1 deka . 173 Máj 1 deka 137 Májkrém 1 deka 440 Ponty 1 deka 112 Alma középnagy, 1 darab 70 Zöldség 1 deka 25 Hüvely esel 1 deka 350—360 Zöldbab 1 deka 37 Uborka 1 deka 8 Spenót 1 deka 12 Kelkáposzi, 1 deka 25 Kiállítási napló . Alföldi Tárlaton Az itt ismertetett anyagokból mai- könnyű számolni. Ha valaki kelkáposzta-főzeléket készít rántással: a felhasznált káposzta kalóriatartalmához hozzá kell adnia a liszt és a rántás egyéb elemeinek kalóriaértékét. Ha a kelkáposztát például vajban párolva készíti el, akkor pedig a felhasznált vajban levő kalória értékét. Szombaton déLben nyílt : meg a békéscsabai Munkái csv Mihály Múzeumban a XV. Alföldi Tárlat. Megnyitó beszédében Bereczky Lóránd, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa hangsúlyozta, hogy a kiállítás, mely tizenöt éves múltra tekint vissza, jeléntőségében egyre nő, s mind. I inkább országos fórummá I válik. A tárlaton a szegedi nifi| vészek 28 alkotássa) szerej pelnek. Erdélyi Mihály három képet küldött, melyeket utolsó üzenetként láthatunk a nemrég elhunyt mestertől. A katalógusban közölt Hervadó virágok című képe a színek üde burjánzásával az Újrakezdést hordozza magában. Fontos Sándor, Kalmár Márton, Papp György, Pulaky Ferenc, Pintér József, Sándor János, Vinkler László képei, grafikái és szobrai a kiállítás színvonalát emelő alkotások. A kiállítás díjait Schéner Mihály budapesti, Lipták Pál és Gaburek Károly békéscsabai, Koszta Rozália gyulai, Cs. Pafaf Mihal.V és Tóth Sándor szegedi, valamint Csikós András hódmezővásárhelyi művészek kapták. A kiállításon szerepelnek Czinko Ferenc, Csohány Kálmán, Ezüst György, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Kajút-i Gyula, Józsa János, Lóránt János, Luzsicza Lajos, Mladonyiczk.y Béla, Simon Ferenc, Tóth Menyhért, Révész Napsugár, Szabó László, a Szegedi Nyári Térlatról is ismert alkotók. Szőke Győző képei . A Vasutas Művelődési Otthon Képzőművész Körének hplyiséfje (Széchenyi tér 2/a) adott otthont Szőke Győző festőművész, gyűjteményes kiállításának, A 72 éves festő immár 24 esztendeje neveli a vasutas képzőművészkörben a szépre, a szép iránti fogékonyságra a fiatalokat és időseket egyaránt. Mostani kiállításán negyven olajképét; láthattuk. A képek hiven tükrözik Szőke Győző ars poeticáját, azt a festői alapállást., melyet Nyilasi Sándortól, Koszta Józseftől és Tornyaitól kapott. Szeged utcái, a külváros házai és a Tisza-part sokszínű élete elevenedik meg festményein. Látványfestészet az övé, mely a különleges hangulatókra érzékeny és a színek izgalmas játékára épít. Különleges szépségű színharmóniák kúpnak helyet képein, különösen tág horizontú tiszai témái adnak erre lehetőséget. A természet minden apró szépsége megragadja és kötődve elődei piktúrájáboz, olyan folytatója a posztimpresszionlzmusnak, aki idős korára is ÍHBS, üde és optimista tudott maradni. T. L. kerékvetőket, az irányjelző* ket. A közúti igazgatóságok je•entése alapján a KPM útfőosztálya összeállította a téli mérleget is. amely jóval kedvezőbben alakult, mint a korábbi években. Egész télen ugyanis csak novemberben volt egy nagyobb hófúvás! hullám, amely Békés, Borsod, Csongrád. Hajdú, Pest, Szabolcs, Szolnok és Zala megyére terjedt ki. Az előző evben például 230 ezer órát dolgoztak a hóe1 takarító gépek, az elmúlt idényben mindössze 44 ezer órái. A költségek — bér nem Ilyen arányban, hiszen a készenlétben tartott 700 gép ügyelete is pénzbe került —• ugyancsak csökkentek, mtntegv 4o százalékkal. Az etéző évhez méretezett szóróanyag, nuk — sónak, homoknak, salaknak — is csak a 40 százalékát használták fel, s mert voltak olyan időszakok, amikor tartósan kedvező volt az időjárás, közben a készenléti kocsikat a környéken fuvarozásra. az utak építéséhez, javításához szükséges anyagok szállítására hasznosították. Mindezt egybevetve, az elmúlt télen a/ ország útjain a hó és a síkosság elleni védekezés 55 millió forintba került.'fele annyiba, mint az előző esztendőben. A korábbi években több száz mi'ltes károkat okozott a fugy is az utakon, A száraz télutó eredményeként a nagymértékű, tömeges útfelfugyások az idén elmaradtak — központilag nem is tartották nyilván a károkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy útjaink kifogástalanok. Nagyon sok a gyenge pályaszerkezetű út, amelyet még az elmúU enyhs tél is megrongált. Ezeket a korábban meghatározott tervek alapján erősítik, hozzák rendbe.