Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. ÁPRILIS 27. 3 Tanácskozik a népfront kongresszusa flz Országos Tanács jelentése A HNF Országos Tanácsa lentést kivonatosan ismer­sz V. népfrontkongresszus tétjük, elé terjesztette írásos jelen- . . , .. . , tését az elmúlt négy évben ^^T'a — a negyedik kongresszus galom testuIetl eletét es a óta — végzett népfrontmoz- Hazafias Népfront fő mun­galmi tevékenységről. A je- katerületeit elemezte. Gazdagodott a testületi élet A IV. népfrontkongresz­szus fogalmazta meg azt az igényt, hogy a megnöveke­dett feladatok jó ellátása érdekében formálni, élén­kíteni kell a testületi életet. A mozgalom minden szint­jén sikerült előrehaladást elérni, s ezzel növelni a belső demokratizmust, egy­ben a munka hatékonysá­gát is. A két kongresszus között az országban 3692 népfront­bizottság működött 116100 taggal, több száz ezer ak­tivistával, A népfrontbizott­togok és -elnökségek tevé­kenységében tükröződött az általuk képviselt közösségek összetétele, messzemenően figyelembe vették a helyi igényeket és lehetőségeket. A sajátos arculat megtalá­lása mellett kellő hang­súlyt kaptak az országos feladatok, tennivalók is. Ugyanakkor még mindig nagy különbségek, eltérések is mutatkoznak az egyes kategóriákon belül is a munka színvonalát, haté­konyságát illetően. Számot ad a jelentés ar­ról, hogy bővültek a Haza­fias Népfront nemzetközi kapcsolatai, amelyek jelen­leg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illetve népfront jellegű mozgalmára terjed­nek ki. A Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében, ápolásában támaszkodik a keretében működő mozgalmak által kiépített kapcsolatokra is. Gyümölcsöző közös tevé­kenységet fejtettek ki a Ha­zafias Népfront vezető tes­tületei és helyi bizottságai az Országos Béketanáccsal, a Magyar Szolidaritási Bi­zottsággal, az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsá­gával, amelyeknek akcióit országszerte hatékonyan, nagy tömegeket megmoz­gatóan szervezték ifjúsági szervezetek, a mun­káskollektívák. A népmű­velési közösségek, a tudo­mányos intézetek és társa­ságok, az egyes ipari és mezőgazdasági üzemek éle­tét gazdagító, erősítő tevé­kenységében is megnyilvánul. A művészeti közízlés fej­lesztéséért igyekezett a moz­galom lehetőséget biztosítani az alkotó közösségeknek, egyéneknek, hogy cselekvően vegyenek részt a művelődés­politikai feladatok megoldá­sában, s ugyanakkor jobb kapcsolatba kerüljenek a kö­zönséggel. Sikerült például a közvélemény figyelmét a ko­rábbinál nagyobb mértékben az olvasásra és a könyvtár­ügyre irányítani. Az Írószö­vetséggel közösen meghirde­tett „Olvasó népért" mozga­lom lendületet adott a ki­bontakozáshoz. Ez a beirat­kozott könyvtári olvasók, kölcsönzők számának növe­kedésében. a könyvállomány gyarapodásában, a könyvtá­rak korszerűsítésében egy­aránt megmutatkozott. A könyvbarátbizottságok kez­detben mint egy-egy fel­adatra szervezett akcióbizott­ságok kezdtek tevékenyked­ni, de munkájuk állandósult. A „100 falu — 100 könyv­tár" mozgalomban is szép eredményeket értek el a népfrontbizottságok. A zenei kultúra fejlesztése terén egyelőre szerényebb eredmé­nyek vannak. Debrecenben bontakozott ki különösen pél­damutatóan a Bartók Béla nemzetközi kórusversenyek kapcsán az ének- és zene­kultúra általános föllendülé­se. A képzőművészeti közíz­lés formálását jól szolgálták a népfront által szervezett tárlatok városokban, nagy­községekben rendszerin a táj szülötteinek, helybéli alko­tóknak a műveiből. Ezen a téren Borsod megye jár az élen. Politikai ismeretterjesztés Hazaérkezett az Egyiptomban és a Szíriában járt magyar párikulÉiiség Szerdán, tegnap hazaérke­zett az a magyar pártkül­döttség, amely Biszku Bélá­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével — az Egyipto­mi Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának és a Szíriai Baath Párt vezetősé­gének meghívására — láto­gatást tett az Egyiptomi Arab Köztársaságban és a Szíriai Arab Köztársaság­ban. A delegáció tagjai vol­tak: Havasi Ferenc. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, dr. Csendes Lajos, Háry Béla és dr. Perjést László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára fogadta, megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályá­nak vezetője és Hollai Im­re külügyminiszter-helyettes. Az érkezésnél jelen volt Moustafa Ahmed Mokhtar, az EAK, és Abdul-Hálim Kaddour, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A jó munka elismerése A Szocialista Munka Vállalata a Delta Több mint ezer téma A fővárosi és megyei uépfrontelnökségek napi­rendjén az elmúlt négy esz­tendőben több mint ezer téma szerepelt. A IV. kong­resszus után — annak ál­lásfoglalásai alapján — jöt­tek létre az országos elnök­ség mellett működő munka­bizottságok. E társdalmi bi­zottságok betöltötték a lét­rehozásukat indokló ta­nácsadó, orientáló szerepet. Kiemelkedő eredményt ért el az országos elnökség melletti város- és község­politikai, a mezőgazdasági, a honismereti bizottság és az 1970 októberében alakult országos nőbizottság. A te­rületi munka szervezésére, a helyi feladatok, tenniva­lók feltárására hasonló tes­tületek jöttek létre a me­gyei elnökségek mellett is. Változatlanul — és hason­lóan — értékes tevékenysé­get folytattak az egyes fel­adatok megoldására alakí­tott akcióbizottságok is, amelyeknek szerepe, jelen­tősége az utóbbi időkben mindinkább növekedett. Fő munkaterületeit illető­en a Hazafias Népfront cse­lekvő részese a társadalom­politikának. a gazdaságpo­litikai agitációnak, az alkot­mányos-közjogi tevékeny­ségnek. a város- és község­politikának, a művelődéspo­litikának. a békemozgalmi és a barátsági munkának. A nőpolitikái párthatáro­zat megjelenése — 1970 — óta a népfrontelnökségek irányításával több mint 1300 nőbizottság alakult. 3640 taggal. Ezenkívül csaknem ezer nőt beválasztottak a népfrontbizottságokba. -el­nökségekbe. A nőbizottságok egyelőre elsődlegesen az asszonyok helyzetével kap­csolatos lakóterületi gon­dok feltárásával foglalkoz­nak. Kiszélesedett a nép­front tevékenységi köre az ifjúságpolitikai párthatáro­zat nyomán is. Fontos helyet és szerepet kapott a mögöttünk levő években is az alkotmányos feladatok köre a népfront­munkában. Minden nép­fronttestület két-három al­kalommal tárgyalta a kép­viselői és tanácstagi válasz­tásokkal kapcsolatos tenni­valókat, s emellett országo­san még több mint négyezer esetben beszéltek külön is az alkotmányos munka ta­pasztalatairól, feladatairól. Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások során — amikor a mozgalom aktivistái ha­tékonyan részt vettek a mó­dosított választási törvény ismertetésében, a legalkal­masabb jelöltek kiválasztá­sában. a gyűlések lebonyo­lításában — 2 millió 427 ezer lakos vett részt a nép­front által szervezett mint­egy 70 ezer jelölőgyülésen. Ez azt jelenti, hogy a vá­lasztópolgárok egyharmada szavazott már a tanácsta­gok. tanácstagjelöltek. or­szággyűlési képviselőjelöl­tek kiválasztásónál is. A jelölőgyűléseken és csopor­tos beszélgetéseken 172 569 közérdekű javaslat hangzott el. Ezek sorsáról, a megva­lósítás lehetőségeiről sok helyen a népfrontbizottsá­gokat újjáválasztó — kö­zelmúltbeli — gyűléseken is számot adtak. Határozottan kibontako­zott a népfront politikai is­meretterjesztő tevékenysége. A megyék többségében a pártbizottságok felkérték a népfrontot: szervezzék a la­kosság, s ezen belül a pár­tonkívüliek rendszeres tájé­koztatását. Az ismeretter­jesztés formái változatosak. A helyi hagyományoknak megfelelően népfrontestnek, népfrontkörnek, tanyai est­nek vagy televíziós körnek nevezik az összejöveteleket. Sikerült megtalálni az isme­retterjesztésben is a sajátos népfrontstílust: többnyire nem előadásokat tartanak, hanem kötetlen beszélgetése­ket, vitákat. Arra is ügyel­nek, hogy a beszélgetések hangja, stílusa különbözzék az oktatási stílustól. A politikai népfrontössze­jövetelek, viták állandó résztvevőinek száma mint­egy 100 ezerre tehető, s kö­rülbelül ugyanennyien van­nak az alkalmi érdeklődők is. A nemzetközi munkában jelentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa óta a Hazafias Népfront. Az előző kongresszus egyik fő külde­téseként határozta meg a népfrontnak a nemzetközi események ismertetését, a r.épek közötti barátság, szoli­daritás erősítését. E felada­tainak a mozgalom elsősor­ban az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság, a különféle tömeg­szervezetek, társadalmi moz­galmak révén, és 1971 szep­tembere óta az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága segítségével, tevékeny együtt­működésével igyekezett meg­felelni. Tapasztalati tény, hogy eredményes volt ez a törekvése. Békemunka, szolidaritási akciók Immár harmadízben ün­nepelhették tegnap, szerdán délelőtt a Delta Kereskedel­mi Vállalat dolgozói, hogy elnyerték a Szocialista Mun­ka Vállalata címet. A hód­mezővásárhelyi ünnepségen részt vett dr. Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a szegedi pártbizottság titká­ra. Hajas László, az SZMT titkára is. Az ünnepségen Fekete Sándor igazgató számolt be az elért eredményekről. El­mondotta. hogy munkájuk középontjában a dolgozók aruellátási igényeinek lehető legjobb kielégítése állt. Az áruválaszték növelése érde­kében bővítették kapcsola­tukat az ipari üzemekkel. 70,8 százalékkal több ácut vettek át tőlük közvetlenül, mint az előző évben. A múlt évi verseny értékelése alap­ján 11 áruda érte el és kap­ta meg az ünnepségen a Kiváló Bolt cíniet. 15- fő pe­dig a Kiváló Dolgozó jel­vényt. A 47 brigád közül 21 kaphatta most meg a szocia­lista brigád cím valamelyik fokozatát. Igen dicséretes a vállalat dolgozóinak társa­dalmi munkája is, amelyben különösen a szegedi fiatalok jártak az élen, vállalva a szovjet hősi emlékmű, vala­mint a szovjet sírok, s a munkásmozgalmi díszsírhe­lyek karbantartását, ápolá­sát. Az ünnepségen Hunyad­kiirti Lajos, a megyei tanács vb nevében nyújtotta át a Szocialista Munka Vállalata oklevelet. A szocialista bri­gádok közül a szegedi, Ká­rász utcai papíráruda No­vember 7. brigádja az arany­plakettet, a vállalat központ­jában működő boltelszámo­lási csoport brigádja fjedig a szocialista cím ezüstplakett fokozatát kapta. A kitünte­téseken kívül 70 dolgozó kö­zött mintegy 90 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki. Békemunkánk, szolidaritá­si és nemzetközi agitációs tevékenységünk hazai és nemzetközi síkon egyaránt annak jegyében formálódott az elmúlt években, hogy a béke és a háború erőinek küzdelme fokozott aktivitást követel valamennyi jóakara­tú embertől, a nemzetközi békemozgalomtól. A társadalom legszélesebb rétegeiben meglevő, nap mint nap megnyilvánuló po­litikai aktivitást érzékeltetik az elmúlt négy év adatai: 1968 óta 4500 nagygyűlés. 17 ezer szolidaritási esemény, 11 000 réteggyűlés és 6500 egyéb politikai megmozdu­lás történt hazánkban a he­lyi népfrontbizottságok és tömegszervezetek együttes szervezésében: a vietnami szolidaritás jegyében. Fo­lyamatos volt a népfront nemzetközi agitációja a kö­zel-keleti helyzet békés úton történő rendezése erdeké­ben. Évente ismétlődő ren­dezvénye a mozgalomnak az arab szolidaritási hét. Ugyancsak a szolidaritás egyik megnyilvánulási for­mája a harcoló népek fia­taljainak ösztöndíjasként va­ló fogadása Magyarországon. A négy esztendő munká­jának eredményei a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának értékelése szerint a társadalmi munkások száz­ezreinek önzetlensége, áldo­zatkészsége folytán jöttek létre. Az 1968—1972 közötti időszakot a népfrontmozga­lom tevékenységének gazda­godása, hatókörének növeke­dése, tekintélyének erősödé­se jellemezte. Nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyar­ország létrehozása további odaadó munkát igényel. A célok meghatározása a Ha­zafias Népfront V. kong­resszusának feladata. Csongrád megyei küldött felszólalása Oklevél a szegedi Elikernek A Szegedi Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat eddig 14 alkalommal volt kiváló vállalat. Kétszer kapta meg a Minisztertanács és a SZOT, hasonlóképpen ugyanennyi­szer a KPVDSZ és a Belke­reskedelmi Minisztérium vándorzászlaját. Most elis­merő oklevelet adományo­zott a Csongrád megyei Ta­nács végrehajtó bizottság és a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa az ÉLI­KER-nek, amely ezzel kap­csolatos ünnepségét, tanács­kozását tegnap délután ren­dezte meg a Hungária Szál­ló nagytermében. Dr. Kuti Árpád, az ÉLI­KER igazgatója számolt be vállalata tavalyi eredmé­nyéről. Százharminc üzletük 540 millió forintot forgalma­zott. Ez 2,3 százalékkal na­gyobb, mint az előző, az 1970-es forgalom volt. Áru­készletük általában 20—25 millió forint értéket tesz ki 16—17 napos forgási idővel. Minden esztendőben meg­rendezik a vállalatnál a szo­cialista munkaversenyt, amely egyben módot nyújt a kereskedői kollektívák jó eredményei mellett a kiváló dolgozó kitüntetés elérésé­hez is. Most a Belkereske­delem Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Horváth Imréné, a Somogyi Béla utcai bolt vezetője, Kőity Lázár, az újszegedi 19-es áruda vezetője, Major Mik­lós. a Hámán Kató utcai húsbolt vezetője. Kiváló Dolgozó kitüntetésben része­sültek a vállalatnál 86-an. Ezúttal számosan kaptak a 800 főt számláló vállalat dolgozói közül pénzjutalmat, s részesültek munkájuk sze­rint dicséretben, elismerés­ben. i Uj formák és módszerek A város- és községpoliti­ka az egyik fő területe a tanácsok és a népfrontbi­zottságok tartalmi együtt­működésének. Nemcsak az országos feladatok megoldá­sánál, hanem a városokban, a községekben is nagymér­tékben növekedett azoknak a szakembereknek, lelkes népfront-aktivistáknak a tá­bora, akik cselekvően részt vállaltak, részt akarnak venni a tervek kidolgozásá­ban és megvalósításában. Üj lehetőségek keresése, az új formák és módszerek bevezetése volt a jellemző az elmúlt négy évre a nép­frontmozgalom művelődés­politikai tevékenysége te­kintetében. A közművelődés színvonalának általános emelésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi munkás és termelőszövetke­zeti tag kapcsolódjon be. A népfront és a hazafias ne­velés sokoldalú segítéséért a honismereti mozgalom keretében széles körű társa­dalmi együttműködést ala­ki! ott ki a tömegszerveze­tekkel és mozgalmakkal, a tanácsokkal, a tudományos oktatási és közművelődési intézményekkel. Az össze­fogás a honismereti mozgal­mat alkalmassá tette arra, hogy egyének, társadalmi csoportok, termelő és kul­turális közösségek egyaránt aktívan és érdeklődési kö­rük szerint kapcsolódjanak be a magyar nép értékei­nek, történelmi, néprajzi kincseinek megismerésébe, feltárásába. A honismereti mozgalom sokféle ágazata nemcsak a mintegy kétezer honismereti szakkör, klub ügye. hanem az iskolák, az Dr. Szalai László egyetemi tanár (Csongrád megye) hoz­zászólásában a közelmúltban módosított alkotmány jelen­tőségét méltatta, kiemelve, hogy alaptörvényünkben he­lyet kapott a Hazafias Nép­front fontos szerepének dek­larálása. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére ki­bontakozott — ma már or­szágos méretűvé terebélye­sedett — akció beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hangoztatta, hogy minden szinten támogatni 1 vábbtanulási esélyek ki­egyenlítését <•-' nyezéseket Több magyar árut vásárolnak a szocialista országok A teremben... A tetemben pi­ros és nemzetiszí­nű zászlók, dra­périák és arany­ból a római ötös. Jelzi, hogy V kongresszusát tartja a Hazafi­as Népfront. Az erkélyes emel­vényre a kong­resszus szellemé­re utaló jelmon­datokat írtak: Szocialista nem­zeti egységben a hazáért, az em be ri haladásért. a békéért! A másik oldalra: A Ma­gyar Népköztár­saságban a leg­szebb állampolgá­ri erény, a cselek­vő szocialista ha­zaszeretet! Fotósok villa­nófényei. tv-ka­merák zümmögé­se, újságírók szorgalmas jegy­zetelése. Gyors­írók jegyzik a felszólalók beszé­deit. — Az első negyedévben 35 százalékkal több árut ex­portáltunk a szocialista or­szágokba, mint tavaly ilyen­kor — jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Bár az el­ső negyedév eredményeiből egész évre messzemenő kö­vetkeztetéseket nem lehet levonni, az aláírt áruforgal­mi jegyzőkönyvek alapján a tavalyinál jóval . nagyobb exporttal számolhatunk. A megállapodások értelmében a szocialista országokba az idén 1728 millió rubel érté­kű árut szállítunk, 18 szá­zalékkal többet, mint tavaly. Az import 2 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évi, egyébként rendkívül magas szintet. Külkereskedelmünk tehát harmonikusabb lesz, s a múlt évi passzívum helyett várhatóan aktívummal zár­hatjuk az'1972-es évet a szo­cialista országokkal folyta­tott áruforgalomban., Impor­tunk főleg energiahordozók és nyersanyagok behozata­lára koncentrálódik, de a fo­gyasztási cikkek behozatala is az átlagosnál gyorsabban nő. Legfőbb partnerünk to­vábbra is a Szovjetunió, amellyel idei forgalmunk várhatóan 50 millió rubellel magasabb lesz, mint amivel 1970-ben, a hosszú lejáratú megállapodás aláírása idején számolhattunk.

Next

/
Thumbnails
Contents