Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS 25. Látványos szűkszavúságot A Romeo és Júlia díszletvitája a szabadtérin A Hamlet nagy sikerű sza- három színpadot, a két for­badtéri bemutatója után is- gót és az előtéren játszódó mét Shakespeare-dráma, a jelenetet. Mindez a cselek­Romeo és Júlia szerepel a mény jobb megértéséhez se­szegedi fesztivál programján, gíti a nézőt. Tegnap, hétfőn délelőtt en- _ Szerelmi tragédiát aka­nek diszletezését beszélték runk eljátszani — folytat­meg a szabadtéri egyetlen alapdíszlet olyan kockára hasonlít, melynek valamennyi oldalát látható­vá tehetik. A berendezés, a tér, az utca, a szobák, a kripta, Lőrincz barát cellá­ja, mind-mind részleteiben iátékok ta Vámos László -, mely az íun,kci.ót teljesít, s velük játékok .„K^róJáórt tar. egyfajta „látványos szuksza­- , | a„„„ érzelmek szabadságáért tör igazgatosagan, ahol Papv ^ ^ akarjukfa érzékel Gyula, a városi tanacs el- tetni hogy a fiatalok nem nökhelyettese, a fesztivál in- haltak meg hiába, a követ­téző bizottságának elnöke és kező Rómeók és Júliák sze­Horváth Mihály, a játékok reime szabad lesz. vúságot" szeretnének meg­teremteni. A díszletek szí­Vezetéstudományi konferencia Hétfőn Budapesten, a Technika Házában megkez­dődött a IV. vezetéstudomá­nyi konferencia, amelyet az MTESZ szervezési és vezetési tudományos társasága és a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság rende­zett A kétnapos széles körű eszmecserén 600-an vesznek részt, köztük csehszlovák, lengyel, NDK-beli, osztrák és bolgár szakemberek is. igazgatóhelyettese tárgyalt Vámos Lászlóval, a darab rendezőjével és Székely László díszlettervezővel. — A Dóm tér formáit és színeit igyekszünk a Shakes­peare-színpaddal ötvözni — mondta a megbeszélést köve­tően Vámos László. — A Shakespeare-színpad köztu­domásúan egyidejű játékle­hetőségeket biztosít, s mi a két forgószínpad segítségé­vel arra törekszünk, hogy a képek láncszerűen peregje­nek. így tulajdonképpen a három felvonás 24 képét egyetlen szünettel is eljátsz­hatnánk. Hogy mit jelent az egy­idejűség, Vámos László pél­dával illusztrálta. A párbaj­jelenet után, délutántól haj­nalig, gyorsan követik egy­mást az események. A szín­pad egyik oldalán Júliát lát­juk, mielőtt a haláleset és Romeo száműzetésének hí­rét hozná a dajka, a színpad másik oldalán Lőrincz barát celláját, ahová a dajka tart Júlia üzenetével, középen az esküvőre készülő Párist, vé­gül hátul Romeo beszökik Júliához. Valójában tehát Székely László díszletter­vező elmondta még; az nei, vöröses árnyalatukkal, 1 A konferencia központi té­éppúgy emlékeztetnek majd j mája: a számítógép szerepe Veronára, mint a Dóm tér] a vezetésben, színhatásaira, melyek egé- \ Dr. Huszár István állam­szen véletlenül azonosak. I «tká£. a központi Statiszti­kai Hivatal elnöke tartott N. I. I bevezető előadást. II tarjáni kazánok zajáról A szakmérnök véleménye Legyen szabad kicsit po­lemizálni a „Micsoda igé­nyek" című április 21-i új­ságcikk fölött. Egyrészt köz­vetve, részben okozója lehe­gedélyezett felső határt. Ab­ba a kategóriába esik, amelynek állandó — külö­nösen éjszakai — jelenléte zavarja a pihenést, felüle­tek a tarjántelepi zajos ka- tessé teszi az alvást. zánház környezetéből szár­mazó panaszlevélnek; én folytattam ott műszeres zaj­mérést a lakók kérésére, és tőlem megtudták, hogy pa­naszukban van némi jogos­ság. Másrészt pedig meg tu­dom érteni a panaszkodó­kat A zajtémával munkahe­lyem adta kereteken túlme­nően is foglalkozom, így e Van a világon, s lehet kapni egészen csöndes égé­sű égőfejet a kazánokhoz. Megvásárolni valutaproblé­mák miatt nem tudjuk. A mai súlyos környezeti ártalmak egyike a zaj. A korszerű lakótelepek építé­sének egyik legfőbb szem­pontja éppen az, hogy ettől és más ipari ártalmaktól szeparálja a lakásokat. A rasztalni. Mert bármilyen nehezek is az építkezési gon­dok, azok egy-egy épület­vagy városrész sorsa szem­pontjából csak átmeneti jel­legűek. Amit azonban ma létrehozunk, ami nemzedé­keken keresztül otthona és formálója lesz a benne la­kóknak, azzal szemben igé­nyesnek kell lennünk. És éppen a lakók kritikáját, jelzéseit kell nagyon komo­lyan vennünk ezen alkotá­sokkal kapcsolatban. Én a tarjáni lakók koráb­bi, KÖJAL-hoz írott pa­naszlevelét sokra értékelem. levélben saját gondolataimat zajtéma nem szegedi, vagy Az késztetett bennünket a rögzítem. A cikkből világo- tarjáni ügy. Világszerte szí- zajmérésre, s a mérés ered­san érthető a jószándékú vós harcot folytatnak ellene, ménye a városrendezőket, igyekezet. Én is leinteném a tudomány fegyverével. Az építészeket arra, hogy a méltatlankodó, jpar és az urbanizáció spon embereket, tán fejlődése megállíthatat­lanul és kérlelhetetlenül nö­veli a zajosságot. Korunk az örökké gáncsoskodó akiknek nincs arányérzékük a kapott sok jó és a föllel­hető hibák kellő mérlegelé­sére. A kazánház környékén azonban néhány lakásban meghaladja a zaj erőssége a ma élö szabályokban en­most még rajzasztalon levő terveknél, az újabb kazán­házaknál — bármilyen ne­héz is a feladat — jobb technikai szennyeződésének megoldást próbáljanak ke resni, korszerű, egészséges lakótelepeket igyekezzenek Szűcs Árpád tárlata Szűcs Árpád második ön- őszintébb és szebb vallomá­álló kiállítását vasárnap nyi- sok ehhez a városhoz, és er­totta meg Szelesi Zoltán mű- ről a városról, vészettörténész, a Móra Fe- Hogy a gótikus építészet renc Múzeum Horváth Mi- formavilága mennyire meg­hály utcai Képtárában. A határozó erejű, azt azok a megnyitón közreműködött a képek bizonyítják, melyeken Bartók Béla Művelődesi ez az ötszáz éves építőkor­Központ kamarakórusa Kar- szak szól „^j magunkhoz dos Pál Liszt-díjas karnagy szűcs Árpád művészetének vezényletével. közvetítésével. Az ívek, csú­Modern korunk modern csok, függőleges. szárnyaló festője Szűcs Árpád. Ezt bl- vonalai még inkább légiessé zonyftják kiállított olajfest- válnak, szinte feloldódnak a ményei és monotípiái, az felületi megoldások szépsé­utóbbi évek alkotói termé- geiben. Belső fényben fürdé­sének java. Ha témáinak ih- nek ezek a templomok szi­lető forrásvidékei után ku- gorú, s mégis szabad rend­tatunk, legelőször Szeged ben — a lélek belső szigo­motívumaira ismerhetünk. A rával, s rendjével összefogot­város legjellegzetesebb rész- tan-újrateremtetten. leteit éppúgy megtalálhatjuk Lágy hullámokkial-ölelte képein (Híd, Dóm, Tanács- női alakja (Forrás) és kék háza), mint a rejtett szép- kendős, kubisztikus formák­ségeket (Rakpart, Hídlépcső). megfestett portréja Ezeken az alkotásain többet (Gvendolin) Szűcs lírai arc­tud elmondani, mint magát élét mutatják. Azt a lírát, a látványt. A legjellemzőbb amely egyszerre tud légiesés motívumokból építi-teremti szig0rú, tiszta és mély len­újra képein a várost, és eb- nj ben az újraalkotásban nőhet a Dóm önmaga fölé, nőhet a város szimbólumává, így láthatjuk egyszerre a híd vasvázát és a környező épületeket éppúgy, mint a híd alatt evező csónakost. Festményei jelképes alkotá­sokká nőnek, túljutva a lát­yány konkrétságán az álta- maganyoss;igot lanossag jegyeit mutatjak T ] föl. Ez a művészi szintézis egyesíti a kristályos szer­kezetet és a hideg-meleg szí­nek áthatásos térbeliségét, a pointillista hatású festésmó­dot és a több-nézőpont.os áb­rázolást, a kubizmus megér­lelt fegyelmét és a zenei dal­lamok játékosságát, az izgal­is nevezhetjük, s bizony ne­hezen lehet „kisöpörni" on­nan, ahol egyszer már gyö- létesíteni, keret vert. A megszüntetés A tarjániak vagy megelőzés akadályai sokrétűek: műszaki, pénz panaszának elítélése helyett megnyugta­tóbb lenne arra felhívni a ügyi, szakismereti és szem- figyelmüket, hogy ez a zaj léletbeli akadályok majd­nem mindegyike jelen van még legtöbb helyen. Ezek között legszomorúbbnak tű­nik a szemléletbeli, mert az pénzügyi és műszaki lehető­ségek mellett is kerékkötő­je tud lenni az ártalmas zaj kiküszöbölésének. A zajté­mával foglalkozók körében ezért válhatott közhasznála­túvá és szinte irodalmivá a „zaj ellenes küzdelem" ki­egy kis jóakarattal meg­szokható, s addig is, míg nem áll módunkban jobb megoldást találni, igyekez­zünk azért észrevenni kör­nyezetünkben a jót, a szé­pet is. Ne essünk bele ab­ba a hibába, hogy ezentúl kizárólag erre a zajra kon­centrálunk, és ne feledkez­zünk meg arról, hogy meg­szabadultunk- a szénlapáto­lás, szénhordás. kormozás fejezés. Sok érdekeset lehet- hamuzás időt rabló sok kel­ne írni a világirodalomban lemetlenségétől. fellelhető panaszügyekről. Grafikont szerkesztettek ar­ról, milyen törvényszerű vi­selkedés, magatartásbeli vál­Nem volna szabad elma­rasztalni a zaj ellen panasz­kodókat és küszködőket. In­kább próbáljunk meg segf tozás jellemző a különböző terii rajtuk a lehetőségek erősségű zajok hatására. Én azonban most csupán arra szeretném felhívni a figyel­met, hogy Szegeden e tar­jáni levéllel nem olyan té­ma került felszínre, ami mi­att a lakókat el kell ma­szerint, és ami még fonto­sabb, a tapasztalatokat oko­san hasznosítani a további városrendezési munkákban. Komáromi Jánosné építészmérnök Méltányos hulladék Marken Butter keltette föl a gyanúmat A külföldi vaj, ami megjelent, majd eltűnt, és kisvártatva ismét előkerült kedvenc élelmi­szerboltjaim többségében Legutóbbi föltűnésekor — rutinos önkiszolgáló lévén — gyakorlott mozdulattal süllyesztettem a műanyag kosárba, azzal a hátsó gon­dolattal, megint lesz leg­alább két hétig kenyérre kenhető. Hanem másnap reggel némi meglepetéssel vettem észre, potom 24 óra leforgása latt olcsóbb lett. Ott a régi ár, erőteljes vo­nalakkal kiikszelve (mint rendesen), mellette az új, a szolidabb A titokra csak az egyik példány tüzetes átvizsgálá­sa derített fényt: mindössze néhány óra hiányzott akkor szavatossága lejártához. Biztos, ami biztos, odahaza szépen kidobtam a külföl­dit. s kíváncsian kajtattam át másnap a boltba vajon mit találok. Csodák csodá­ja, még mindig ott feszített jónéhány külföldi, de a szavatossági pecsétet egyi­ken sem találtam. Most már az ára sem érdekelt, egyszerűen nem vettem ró­luk tudomást. Inkább vi­gaszdíjként a hasonlóan talányos árleszállítás felől kíváncsiskodtam. Kivált az olyan konzervekkel volt szerencsém, melyek koráb­ban elkerülték figyelmem, mint például a körömpör­költtel, amit már 7 forin­tért kapni, s amit azért lesz nehéz akár negyedeny­nyiért is elsózni, mert üvegfalán át rendkívül gusztustalan látványát kí­nálja. (A dobozos konzer­vek elönyösebbek.) Azóta nincs bizalmam az olcsó­ságban. Különösen, hogy a hentesnél valamely ünnepi kiárusítás után féláron osz­togatták a törmeléket — sőt másutt már bevallottan határidős (valószínűleg romlott) édességre mondták' a pult túloldalán, mennyi­ért akarja a kedves vevő? Nem tudom, ki hogy van vele. Szerintem a szava­tossági idő lejárta után az élelmiszer nem csökkentett értékű, hanem hulladék. Ezért a helye nem a bolt­ban, hanem a MÉH-ben van. Miért viszik akkor a boltba?! N. L I ményei közül az elidegenítő nagyváros szorító reményte­lenségét és „színes magá­nyát" megjelenítő Metropo­list, a Hangrobbanás sejte­kig átélt rettenetét és szinte megfogalmazhatatlan fan­tasztikumát és a Barlang kiszolgálta­tottságot és egymásrautalt­ságot visszhangzó képét éreztem a legsikerültebbek­nek. Szűcs Árpád úgy modern festő, hogy képein mindig felfedezhetők a valósághoz kötődő szálak, de festői _ _ alapállásának ereje, érzelmi­mé vibráló felületet és a gondolati telítettsége jelké­vonalak-formák tisztaságát Pes- elvontsagaban is erthe­Nem hiszem, hogy születhet- tó festmenyeket szul. nek ezeknél a képeknél T. B. fóefejezödött az ének-zenei tagozatú általános iskolák találkozója Vasárnap délután az Üttö- ke és a találkozón részt ve- A találkozó résztvevői va­Elvontabb-gondolatibb fest- rőházban vidám zenés já- vő külföldi zenetanárok elis- sárnap délelőtt kórushang­tékkal fejeződött be a merően nyilatkoztak a ma- versenyt adtak az Audi tó Csongrád megyei ének-zenei gas színvonalon előkészített rium Maximumban. A hang­tagozatú általános iskolák versenyről. versenyt az igényes műsor­kétnapos találkozója. Itt Az éneklési verseny 66 választás, a kórusok felké­osztották ki a szombati bi- résztvevője közül negyven szültsége tette színvonalas clnium éneklési verseny tanuló jutott a döntőbe. A zenei eseménnyé. Kodály­győzteseinek a díjakat. versenypárok három cso- művek előadásával nagy si­A megye zenei tagozatú portban indultak. Az A cso- kert aratott a 400 tagú össz­általános iskoláinak találko- port győztesei: Kardos Éva kar, amelyet Csaplár Angéla, zója már hétéves múltra te- és Vajda Mária, a Szegedi Kalmár Ferencné és Erdős kint vissza, éneklési ver- Tanárképző Főiskola l-es János vezényelt Műsorukat senyt azonban most, a sze- számú gyakorló iskolájának a Dóm téren is bemutatták, gedi rendezvényen szervez- tanulói. A B csoportban ahol Kodály Zoltán és Bar­tek először. Az új program szintén szegediek lettek az tók Béla emlékműveit ko­a találkozó kiemelkedő ese- elsők: Balogh Péter és Van- szonjzták meg ménye volt.. A bicínium gel Róbert, a rókusi iskola éneklés sokoldalú próbája a tanulói. A C csoportban a Az Űttöröházban a dfjkl­tanylók felkészültségének: csongrádi Kiss Julianna és osztás után népdaltanulás­nagyfokú zenei biztonságot, Tarr Ágnes voltak a legjob- kánonénekléssel felsza­előadói készséget igényel. A bak. A verseny győztesei . ' , . . ' részt vevő hat iskola tanú- értékes díjakat, könyv- és Daaulc Jatekkal, leesö del­iéi sikerrel helytálltak. Ko- hanglemez jutalmakat kap- utón fejeződött be a talál­dály Zoltánné, a zsűri elnö- tak. kozö. Az író vallomása szegedi emlékeiről A megszokottól eltérően, szélt, hogy ő azok közé tar­de egyébként nagyon hatá- tozik, akik nem szívesen sosan nem ünnepi beszéd találkoznak műveikkel, mert nyitotta meg azt az irodalmi mindig úgy érzik, jobban estet, amelyet tegnap ren- kellett volna őket megírni, dezett a Bartók művelődési Ezután szegedi emlékeiről ház nagytermében a tanár- vallott az író. A többi kö­képző főiskola, a TIT váró- zött elmondotta, úgy érzi, si elnöksége és a művelődési Szegedre egy kicsit mindig központ a 60 éves Darvas hazajön. Szülőfaluja, Oros­József születésnapja alkal- háza ugyan Békésben van, mából. A nagytermet zsúfo- de nincs nagyon messze Sze­lásig megtöltő közönség há- gedtől, amelyet annak ide­rom publicisztikai írást hal- jén, tanítóképzős korában, lott az irodalmi est elején, amikor először járt itt, úgy Az első 1943-ban született és tekintett, mint egy igazi annak idején a szárszói kon- nagyvárost. Amikor Kiskun­ferencián hangzott el a har- félegyházáról az iskolai szü­madik út divatos koncepció- netek idején hazautaztak, jávai vitatkozva. A második Szegeden át jöttek és egész 1956 szeptemberének izgatott nap csatangoltak a város­napjaiban született, s kriti- ban. Sőt — mondotta Darvas kusan nézett szembe az ak- József — írói indulása is kori közelmúlttal. A harma- Szegedhez kötődik. Mint a dik írás 1970-ben készült, legtöbben, pályája elején, mintegy feleselve-vitatkozva még képzős korában, ő is az előzőekkel összefoglalja verseket írt. Ezek a versek az író ars poétikáját. itt jelentek meg Szegeden, a Felszólalt az esten Darvas Tanítójelöltek Lapjában. József is. Közvetlen hangú Máskülönben is többször járt és nagy tapssal fogadott em- Szegeden. Móra Ferenccel lékezésében először arról be- találkozott, akit emberként és íróként is nagyon szere­tett, s a szegedi fiatalokkal, akiktől szellemi ébredezése idején igen sok indíttatást kapott A Kelet Népe irodal­mi estjén Móricz Zsigmond­dal és Szabó Lőrinczcel 1941-ben vagy 42-ben járt Szegeden. Befejezésül arról beszélt Kossuth-díjas írónk, a Ma­gyar írók Szövetségének el­nöke, hogy változattanul hisz az irodalom nemzeti-társa­dalmi szerepében, noha ma­napság divat ennek a sors­vállaló feladatnak az el­avulásáról, tűlhaladottságá­ról beszélni. Az esten Hegedűs András a tanárképző főiskola főigaz­gatója méltatta az író mun­kásságát és részletek hsjrg­zottak el a Gyermekéveim­ből a Részeg esőből, a Sze­gedi képekből és a Török­verőből A műveket Falvay Klára, Bicskey Károly, Tol­nai Miklós és Iványi Jó­zsef, a színház tagjai tolmá­csolták. Kodály-művek elő­adásával közreműködött a művelődési ház Kardos Pál vezette kamarakórusa. Az •estet Paál István rendezte.

Next

/
Thumbnails
Contents