Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

iO VASÁRNAP, 1972, ÁPRILIS 23. Felelősséggel készülnek a tanári pályára Győri Imre látogatása a JA TE Bölcsészettudományi Karán A Szegedi József Attila melyeknek végzett hallgatói Tudományegyetem Bölcsé- szívesen vállalnak vidéki álszettudományi Karára látó- lásokat is, szemben a fővágatott Győri Imre, az rosiakkal, akik csak BudaMSZMP Központi Bizottsá- pesten akarnak elhelyezkedgának tagja, a megyei párt- ni, vagy ha a szakmában bizottság első titkára, vala- nem sikerül, otthagyják a mint dr. Koncz János, a tanári pályát. Szabó°' Lásazriob,ZaUSzfgedS vá- A tájékoztató részletesen rosi pártbizottság osztályve- űz °ktaías,. korszerusizetőie teseben eddig elert eredmenyekről. A korszerűsítés Dr. Kalocsai Dezső, a JA- egyik célja, hogy növelje a TE Bölcsészettudományi Ka- hallgatók önállóságát, készrának dékánja adott tájé- ségeik fejlesztését, komplex koztatót az országosan is ki- szemléletét, marxista—leniemelkedő, 101 oktatóval dol- nista világnézetük megalagozó kar oktatási-tudomá- pozottságát. nyos tevékenységéről. A _ ... , , . , karnak ebben az évben 518 A Kar törekvése a tudohallgatója van, közülük 397 mányos műhelyek kialakitalány, s a hallgatók közül az sa , e8 el ata,sa' megfelelő idén 84-en kapnak tanári szakemberekkel. Ennek egyik oklevelet. A tájékoztatóban feltetele a tudományos pubszó volt az elhelyezkedés hkacios lehetosegek korenek problémáiról. a pályázati bővítése. rendszer ellentmondásairól. A dékán részletesen szólt A szegedi egyetem a hallga- a hallgatók tanulmányi élőtök tanulmányi eredménye, meneteléről, s azokról a kezképessége és magatartása deményezésekről, amelyek alapján rangsorolja elhe- erősitik a tanuló ifjúság, valyezkedés szempontjából a lamint a falusi es üzemi fiavégzett diákokat, de sajnos talok kapcsolatai. Az egyeezt sok esetben nem veszik temi hallgatókat a szakmára figyelembe az állások betol- történő derekas felkészülés, tésénél. A szegedi Bölcsé- a sokoldalú tudományos és szettudományi Karon tanú- társadalmi érdeklődés jelló diákok elhivatottságát lemzL mutatja azonban, hogy — Érdekes eszmecsere alaszemben a fővárosi egyete- kult ki a beszámoló után, mek alacsony arányaival — amely aztán átterjedt más a végzett hallgatók 95 száza- társadalmi kérdések megviléka a tanári pályát választ- tatására is. A vitában részt ja. Joggal felvetődik az az vett dr. Márta Ferenc, az igény, hogy a vidék szakem- MSZMP Központi Bizottsábereflátásának folyamatos gának tagja, akadémikus, a biztosítása érdekében ezért JATE rektora is, valamint a elsősorban a vidéki egyete- Bölcsészettudományi Kar meket kellene fejleszteni, több oktatója. Távlati tudománvos terv A Minisztertanács pénteki ülésén — mint jelentettük — elfogadta az 1971—85 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási tervet. A távlati terv öt kutatási fő irányt és 11 kutatási célprogramot határoz meg. A kutatási célprogramok a konkrét népgazdasági célok megvalósításához szükséges komplex kutatási, fejlesztési tevékenységet határozzák meg. (MTI) Egészségügyi kiállítás Egészségügyi kiállítás nyílt Szegeden tegnap, szombaton 10 órakor a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Klubhelyiségében az egészségügyi világnap alkalmából, melynek jelszava: „A szíved, az egészséged!" Dr. Dudás Béla Szeged városi főorvos megnyitó szavai után dr. Oláh Ferenc belgyógyász főorvos a szív- és érrendszeri megbetegedésekről tartott előadást. A kiállítás április 28-ig tekinthető meg délelőtt 10-től 18 óráig. A jövő Belvárosa A Belváros Szeged minden lakójáé. Ott intézi ügyeit, ott vásárol, ott sétál az is, aki a Rókuson vagy Alsóvároson lakik. Mi is és az idegenek is a Belváros hangulai tával mérik az egész város hangulatát. Féltő gonddal kell tehát vigyázni rá, úgy igazitani a jelenhez, hogy megőrizze a múltat, s megfeleljen a jövőnek is. A Belváros részletes rendezési terve, melynek városrendezési előírásait és szabályozási tervét a közelmúltban fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága, ezt tűzte ki célul. Elkészült rendezési terv A részletes rendezési terv területét a szegedi oldalon a Nagykörút, az újszegedi oldalon az Odesszai körút külső oldalát követő egy háztömb határolja. A tervezés során különös gondot kellett fordítani a nagyobb távlatban szükséges intézményterületek biztosítására, a történelmi jelentőségű területek szerkezeti és városképi védelmére, a két körút közötti lakóterület alapfokú ellátására, valamint a nagyobb távlatban várható közlekedési és közműigények kielégítésére. A telekbelsők megfelelő felhasználásával a Nagykörút és az Odesszai körút által határolt városrészben mintegy 66 ezer ember lakhat. A rendezési tervhez számos vizsgálatot végeztek. Tanulmány készült a városrendezési előzményekről, a területfelhasználásról, az épületek állapotáról, a talajmechanikai adottságokról, a műemlékekről és a városképről, a közművekről, valamint a zöldterületekről. A tervezési program elsődleges feladata az volt, az általános rendezési terv területfelhasználási javaslatait pontosabbá tegye, megállapítsa a szerkezeti rendszert és a lakóterületeket kategóriába, sorolja. Ezek a kategóriák: az állami erőből, nagyüzemi (házgyári) technológiával építendő tömbök, valamint a magánerőből átépítésre kerülő területek. Szerkezeti szempontból a tervezési terület két egységre bontható: a Lenin körúton belüli területre, valamint a két körút közti, illet Szeged általános rendezési tervét 1970 .januárjában fogadta el a kormány. A jóváhagyó határozat utasította a tanács végrehajtó bizottságát az intézkedési tervben jelölt részletes rendezési tervek elkészíttetésérc, valamint a város történeti értékű központjának védelmére. Ennek alapján kapott megbízást a tanácstól, illetve az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól — mely a költségek tetemes részét viseli — a Szegcdi Tervező Vállalat a Balváros részletes rendezési tervének elkészítésére. A tervdokumentáció 1971 augusztusában, a városképi javaslat 1972 márciusában, a tervezési terület jelenlegi állapotát ábrázoló 1:1000 méretarányú makett 1972 áprilisában készült el. A tervet valamennyi szakigazgatási szervvel és hatósággal egyeztették. Egyes fejezeteit a .Oclmagyarország korábban már ismertette. A rendezési terv területe tér—Marx tér közötti útvo- belső más irányból gépjárnalat kivéve, kisebb jelentő- művel nem közelíthető meg, ségűek. A Belváros részletes az épület földszintjén legrendezési tervének alapelve, kevesebb 2,5 méter széles hogy a Lenin körúton be- kocsiátjárót kell hagyni. A lül a gyalogosforgalmat el- rendezési ierv területén melsődlegessé teszi a közúti for- léképületként csak garázs galommal szemben. építhető. A Belvárosban több A gyűrűs-sugaras útrend- olyan ipari üzem és nagyszerből adódó korai gépjár- kereskedelmi raktár találhaműforgalmi telítettség meg- tó, melyek kitelepítését már akadályozására a Nagykör- a város általános rendezési utat alkalmassá kell tenni terve is előírta. Ezek közül arra, hogy a személyforga- távlatban a szalámigyár, a lom a Belváros körül itt cipőgyár, a hangszergyár, az bonyolódjék le. Ezért a IKV központi telepe, a TolNagykörút szabályozási szé- buhin sugárúti autójavító, lességét a mostani 38 méter- a kenderfonógyár, a nyomda ről 50 méterben állapították és a szőrmegyár maradhat meg. A teherforgalom elosz- meg. tását a külső körútnak kell A Belváros zöldterületi elmajd elvégeznie. látottsága az előírt normákA Lenin körút feladata, hoz és az ország többi vározetét alaposabban meg kell hogy a városközpontba irá- sához képest is igen gyenváltoztatni. nyúló célforgalmat ossza el. ge, ezért a szabályozási tervA Lenin körúton belül a A városközpont területén ben e célra kijelölt terüleKárász utca—Széchenyi tér— csak célforgalom és a tömeg- teket feltétlenül meg kell Takaréktár utca a város leg- közlekedési eszközök átmenő tartani, a beépítési terv a terület határait ugyan megváltoztathatja, de nagyságát csak növelheti. A Lenin körút külső oldalát követő egy háztömb mélységétől a Tiszáig, vajelentősebb, legszebb gyalo- forgalma engedhető meg. gos útvonala. A városközpont Fontos megállapítása a ve Újszegeden az Odesszai fejlődése szempontjából fel- tervnek, hogy Szegeden ezkörúton belüli részre. A két tétlenül szükséges ezt az út- után is megmarad a villaterület városszerkezeti jelen- vonalat déli irányban tovább mos, mely a tömegközleketősége különböző. A Lenin folytatni, s ily módon a dést a következő évtizedekkőrúton belüli városmag Honvéd téri, illetve Ady ben is az autóbusszal együtt _lamint a műemlékjellegű szerkezete egységesebb, ki- Endre téri közintézményeket bonyolitja leis a városközponthoz kapcsolni. A városközpont keA részletes rendezési terv városrendezési előírásai ponforrottabb, a tervezett szerkezeti változtatások csupán a meglevő szerkezet fejlesz- " ,a™liutiWm tosan megjelölik azokat a tését szolgálják. A két kör- let-nyugati irányú főbb gya- területeket, melyek csakegyút közötti városrész szerke- logos útvonalai, a Széchenyi egy meghatározott célra ••^HHMHHHHHBII^^^^H használhatók fel, tehát megvagy városképi jelentőségű épületek körzetében mindennemű építési tevékenység csak a városképi szempontok figyelembevételét igazoló jóváhagyás után kezdődhet. A Belváros területén negatív tapasztalat a jó hatások mellett. Annyit mindenképp megállapíthatunk: az erők feszítő játéka játszódik le a képzeletbeli lépcsősoron. Egyesek talán túlzónak fognak tartani, én mégis a sziklamászáshoz hasonlítom ezt a felfelé törekvést. Nem a meredekség miatt, sokkal inkább az egymásrautalság, összetartozás miatt érzem valósnak a hasonlatot. Mert míg a sziklamászókat kötelek, egyegy ilyen összetartozó csoport tagjait is igen szoros kötelékek kapcsolják egymáshoz. S az előbb állóknak' a maguk szintjére juttatni, majd ismét tovább lépve, mintegy magukkal vonzani a többieket, nagyszerű dolog, igazi, szocialista emberhez méltó feladat, Átérzik-e eléggé ennek nagyszerűségét azok, akiken a továbbjutás múlik? Nem elégszenek-e meg egy-egy szinttel hosszú időn át, míg aztán a visszacsúszás ébreszti őket a baj tudatára? Egy nagy vállalatnál fegyelmit kapott a termelési osztályvezető. Hoszszú folyamat végén kapta meg, amiért elhanyagolta az ellenőrzést. Elhanyagolták az ellenőrzést a közép- és alacsonyabb szinteken is, ebből végeredményben jelentős hibák, károk adódtak. Nem vagyok bizonyos benne, hogy a termelési osztályvezetőn kívül nem lehetne még egy sor más embert is elmarasztalni, hisz nyilvánvaló, hogy egy, sajnos meghonosodott szemlélet volt a legnagyobb károkozó. Másrészt természetes, hogy büntetést érdemel az a vezető, aki hagyja a többieket lejjebb kerülni a saját „lépcsöszakaszán" — vagyis elmulasztja a következetes ellenőrzést. Fölvetődik azonban a kérdés: vajon csak az osztályvezető volt „ék" az illető vállalatnál? Miért nem álltak elé, mellé a kommunisták: baj lesz így, nem jó mentalitás ez, próbáljunk lendíteni valamit, még idejében! Minden felelősségre vonáskor gondolni kell erre is: ha az éket együtt képezi a gazdasági vezetés a párt- és szakszervezettel, az ifjúság legjobbjaival, nem lehet az egyéni vétségből, felelőtlenségből az egész közösség mulasztása és kára. Az megint más kérdés, hogy lehet-e az ék élére állítani egy másik munkahelyen azt az embert, aki előzőleg vétkes volt egy visszacsúszásban? Jó néhány példa van erre, tehát ha már megtörtént, akkor: lehet. Csak éppen nem lenne szabad, mert, hol, mikor érzik meg akkor az ilyen emberek a felelősség súlyát? Sajnos, sokszor a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál — s ez is vezetői felelőtlenség — mégsem törődnek az ilyen szempontokkal. Így aztán sok felelőtlennek még vezeklési időre sincs szüksége. Már pedig a felelősséggel szomszédos a fegyelem, a munkamorál. Az a visszaesés, amit sokfelé tapasztalunk e téren, nem kis mértékben függ öszsze a felelősség helytelen értelmezésével, a felelősségre vonás elmaradásával, vagy éppen formális voltával. Az elnéző magatartás, a „ha már úgyis megtörtént, ne bolygassuk!"; a „ne adjunk neki fegyelmit, mert itthagyja a vállalatot" álláspontok csak újabb felelőtlenségeknek vetik meg az ágyat. És mindenfajta ködösítés, tussolás, halogatás, szerecsenmosdatás e helytelen szemléletet erősíti; visszahúzó erőt jelent a felelősség piramisán. Egyetlen recept — sajnos, nem alkalmazzuk eleget — a következetesség. A vezetők, a párttagok, a szocialista brigádtagok, a legjobbak kötelessége ébreszteni, óvni a felelősségérzetet. Vannak szép számmal, akik ezt teszik: életüket szinte elégetik ebben a felelősségtudatban, amely mindig többre sarkallja az embert. Mögéjük, melléjük följutni, azt is jelenti: magasabb szinten építjük a szocializmust ebben az országban. SIMÁI MIHÁLY szabják a városi és regioná- ™inden Új épületnek el kel1 keszíteni az 1:1000 léptékű modelljét, melyet beillesztenek a Belváros ugyanilyen lis intézmények területét, a közlekedési útvonalakat, ezek szabályozási szélességét, a lakónegyedi és lakókörzeti zöldterületeket, azokat a területeket, amelyek városképi szempontból különösen méretarányú makettjébe, hogy tömeg- és sziluetthatása felülbírálható legyen. A nagy tömegű, házgyári jelentősek. A Belvárosban beépítésre .Jelölt területekcsak többszintes, többlakásos lakóházak építhetők, a beépítés módja zártsorú, az új épületeknek kell a környezetükben levő házak magasságához, tömegéhez, tetőidomához. Háromvagy ennél több szintes épület földszintjén lakás nem re az építési és telekalakítási tilalmat rövid időn belül elrendelik. Azokon az épüígazodniuk Ütek.en> melyeknek hosszabb idejű fennmaradásával a terv nem számol, csak a legszükségesebb karbantartási munkákat szabad elvégezni. A városrendezési előhelyezhető el. Az épületek írások hatályba lépésük után földszintjének utcai részét elsősorban üzletek, kisipari műhelyek, szolgáltató üzletek, másodsorban garázsok részére kell fenntartani, ilcsak külön jóváhagyással változtathatók meg. A Belváros részletes rendezési tervének most jóváhagyott munkarészei (a letve alkalmassá tenni. Az szabályozási és a városudvari részt — a beépítéstől rendezési előírások) kiválóan függően, de a telkesített alkalmasak arra. hogy betömböknél mindig — gépko- tartósukkal a városközpont csitárolás céljára kell f»i- minden szempontból egész, -,•»•• , segesen fejlődjék a kövelkehasznalni. A zartsoruan be- zó évtizedekben. epített telkeknel, ha a telek- F. K.