Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

f CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS 36. Szegedi emlékek A pálya íve Lapozgatjuk az egykori színikritikákat. Itt van rögtön az első, A hattyú-be\i bemutatkozásról: „Lehotay Árpádnak minden tekintetben méltó partnere volt Kőmíves Erzsi, ez a kivételes kvalitásokkal megáldott vérbeli művész, aki Beatrix anyahercegnő figuráját elevenítette meg igen finoman, disztingvált eszközökkel." A mi kis városunk-ban nyújtott alakításáról ezt írták: „A szereplők közül elsősorban Kőmíves Erzsi az, aki intelligenciájával, széles drámai skálájával, nagyszerű ábrázolóművészetével és színes, kifejező orgánumával megkapóan formálta meg Gibbs mama alakját" A következő, magvas értékelést, amely 1947-ben, a Hétfői Újságban jelent meg, így kommentálja a színésznő: — Sehogyan sem akartak szavalni engedni. Egyszer aztán nem találtak senkit, aki vállalni tudta volna a fellépést, s „jobb híján" engem kértek fel rá. Ragyogó sikerem volt, így született ez a velős kritika... Olvasom: „A rendőrzenekar múlt heti hangversenyén a legnagyobb sikert — remélem nem haragszik érte az érdemes kultúrtestület — nem a zenei rész aratta, hanem Kőmíves Erzsi, a Nemzeti Színház rendkívüli tehetségű művésznője." A Nemzeti Színház, amelyről szó van. természetesen a Szegedi Nemzeti Színház, amelynek Kőmíves Erzsi hét éven át tagja volt. 1945-ben lépett először a szegedi közönség elé; nagyon nehéz időkben. Ezt az utóbbi közlést ő így fogalmazza meg: — Gyönyörű volt az élet, mert éheztem, leszédültem a próbán a székről, kérdezték, mi baj van, s azt feleltem rá: adjatok kenyeret... De játszottam! A színész az bolond, akár még fizet is, hogy játszhasson! Ebben a kegyetlen, mindenkit próbára tevő időben ő volt Szeged első számú kedvence. Ezt is az egykorú forrásokból tudom. Kőmíves Erzsi ezt megint csak másként mondja el: — Én nagyon gazdag vagyok ám! 1919 óta vagyok a pályán, olyan partnereim voltak, mint Beregi Oszkár, Lehotay Árpád. Pethes Imre... A naplóm szerint négyszázhuszorhét szerepet játszottam el, de a valóságban még ennél is többet. Édesapám. Baumann Károly énekelt először magyarul kupiét, és elsőnek énekelt operettben magyarul, a Fővárosi Orfeum Tarka Színpadán. Mint gyerek, ismertem Ady Endrét, aki gyakran fordult meg nálunk Nagyváradon. A legszebb éveim azonban a szegediek voltak — sikerek és infláció: igazi színészsors! Soksok főszerepet játszottam Szegeden, a színpadon és az életben egyaránt! A Tanácsköztársaság idején az Ifjú Színészek Szakszervezetének én voltam az egyetlen funkcionáriusa. Egy harcos kommunista? Csodabogárnak nézik az ilyet a színészpályán. Szegeden sem volt másként, nehezen értették meg, hogy én szívvel vagyok az MNDSZ elnöknője, hogy aktivan részt veszek a szakszervezet munkájában. Alapfokú politikai tanfolyamot is vezettem, s mondhatom, egy grammal sem kaptam érte több kenyeret a jegyre, mint más. Hetvenhét év és közel félezer szerep tapasztalata, élménye és ötvenhárom éves színészi pályafutás... — És mégis szép volt, és mégis az volt a legszebb — bukik ki a művésznőből a ki nem mondott gondolatok végszava: — Szeged! Nem szeretnék úgy elmenni, hogy ne lássam a rivaldafényről még egyszer azt a közönséget. Tudja, akárhány éves vagyok — színész vagyok. Néha, amikor lemegyek ide a térre, kedvem támad, hogy Így szóljak az ottlevőkhöz: „Na. emberek, legyenek egy kicsit csöndben, majd én szavalok!" Máskor meg kiülök az erkélyre, s ott ízlelgetem, mondom magamban a nagy szerepeket, szép szövegeket. Hiába, színész vagyok, s lám, ezt senki nem veheti el tőlem. Poharat emelünk. S mire gondolunk? Szegedre, s Magyarországra, a szegedi hét esztendőre és a pálya óriási ívére. De Kőmíves Erzsi mosolyog: — Egészségedre, Szeged! Gulay István Munkára fogott hanghullámok A tudomány és a technika területén az ultrahang továbbra is szilárdan tartja pozícióit Felsorolni is lehetetlen, hány helyen alkalmazzák, vagy próbálkoznak alkalmazásával. De felmerült az emberi fül által hallható hang hasznosításának kérdése is. A kőolajipari termékeket — a benzint, a gázolajat stb. — hatalmas ciszternákban tárolják. Ezekben óriási nyomás uralkodik, ezért nagy szilárdságú acélt kell használni megépítésükhöz, ami igen költséges. Olyan tárolókra van szükség, amelyeknek nem árt a hő, a hideg és a nedvesség, nem igényelnek karbantartást és huzamos ideig szolgálnak. Az alkalmas tartály keresése közben a mérnökök figyelme a föld mélye felé fordult. A kísérletek során megállapították, hogy az ember közvetlen jelenléte nélkül, tisztán geotechnikai módszerekkel is épülhetnek föld alatti tárolók. Ezek 30—40 százalékkal olcsóbbak, mint az acélból készültek. Kialakításuk módja igen érdekes. A föld alatti kősórétegbe több furatot készítenek és azokat acélcsövekkel bélelik ki. A központi — legmélyebb — furatba vizet nyomatnak, ami felolodja a sót és az oldatot visszaszivattvúzzák. Arra kell ügyelni, hogy a vízmosta ciszterna megközelítőleg gömb alakú legyen, mert csak így képes ellenállni a földréteg nyomásának. A szférikus forma kialakítása a legnehezebb. A gömbforma kialakítását és az eljárás meggyorsítását a hallható hanghullámok segítségével sikerült megoldani. A központi cső aljába, közvetlenül a medence fölé egy közönséges szirénát bocsátottak alá, amely levegő helyett vizet kavar. A hanghullámok hatására mikroáramlatok keletkeznek, a víz hevítés nélkül forrásba kezd. A sómolekulák egy körpályán száguldanak, így kialakul a gömb alakot megközelítő forma. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a sziréna alkalmazása egyharmadával csökkenti a geotechnikai eljárás időtartamát, A fül által hallható hanghullámok nagy energiákat továbbíthatnak jelentős távolságra, ezért több száz, vagy több ezer köbméter földtömeg megmozgatására is alkalmasak. Az akusztikai generátort első alkalommal egy bányában használták kavics és agyag szétválasztására. Ezzel bonyolult és igen költséges technológiai folyamatot sikerült kiiktatni a feldolgozóüzemben. Hasonló kedvező eredménnyel járt a hanghullámok alkalmazása az ércdúsító művekben. Korábban a rostákon bizonyos ércdarabok fennakadtak és gyakran kellett leállítani tisztításra a berendezést. A hanghullámok keltette rezgések lehetővé teszik a folyamatos üzemeltetést. A konzervgyárakban a hanggal való keveredés kedvezőbb hőcserét, egyenletesebb főzetet és ízletesebb gyümölcskonzervet biztosít. Hasonlóképpen kiváló „keverőkanálnak bizonyult a hang a vegyiparban is. Iskola életközeiben Gondolatok az osztályzásról Több levél is érkezett eddig címünkre a tanulók értékelésével, osztályzásával kapcsolatosan. Akadtak szülők, akik azért emeltek szót, mert úgy vélték, hogy iskoláinkban a tanulók értékelésében az írásbeli feladatok érdemjegye dominál. Mások a témazáró dolgozatokat kifogásolták, s nem értettek egyet az úgynevezett röpdolgozatokkal. De voltak olyan levelek is, amelyekben azt javasolták a szülők, hogy a középfokú iskolákban is meg kellene szüntetni a mai rendszerű értékelést, mert csupán a tudása alapján megítélni és értékelni egy ember személyiségét úgysem lehet. Szerintük célszerű volna inkább a két minősítési fokozatot használni: „megfelelt" „nem felelt meg" jelöléssel. Ez utóbbi nagyon izgalmas téma. Való igaz, az életben sem csak a kitűnő tanuló állja meg igazán a helyét, sőt gyakran épp a fordítottjával találkozunk. Az sem titok, hogy az osztályozás értéke sem mindig egzakt, néha elég sok szubjektív elem is keveredik egy-egy ítéletbe. Mégis, a jelen pillanatban nem tudnám elképzelni a középiskolai osztályzási módot csak a „megfelelt", „nem felelt meg" fokozattal. Mindenekelőtt az osztályzás pedagógiai funkciója miatt nem érthetek a javaslattal egyet. A feleletért a különböző teljesítményért kapott osztályzat a tanuló előtt is értéket jelent, felkészültségi szintjének megállapítását szolgálja és tudatosítja. A jó eredmény biztonságot, jó közérzetet, önbizalmat ád a további munkához. Tettekre sarkallja, s ha érzi, hogy elismerik szorgalmát, fáradozását, akkor is törekszik, hogy elért eredményeit továbbra is megtartsa, vagy valamelyik tárggyal még elmélyültebben foglalkozzék. A gyengébb osztályzat pedig rádöbbenti a tanulót a hiányosságokra, a szalmalángszerű, a hanyag és pontatlan stb. munka következményeire. S ha helyesen gondolkodik, akkor mindent elkövet annak érdekében, hogy a hiányosságokat pótolja. Hozzásegít ehhez a pedagógus is. A nevelők ugyanis a felelet után — különféle módon ugyan —, de mindig értékelik a tanulók teljesítményét. Ez is hozzátartozik az osztályzás pedagógiai és motiváló funkciójához. S ez még azért is lényeges, mert a tanulók ebből — és soksok más utalásból és megjegyzésből — világosan tudják, hogy mi a követelményszint, a szaktanár igénye egy-egy tantárgy anyagából, s így helyes önkritikával maguk is el tudják dönteni, hogy milyen munkát végeznek. De a jelenlegi felsőoktatási felvételi rendszerünk is a több jeggyel való osztályzásra késztet. Az iskolának ls fel kell állítania a megfelelő követelményszintet tanulóival szemben, melynek alapján a felsőoktatási felvételi bizottság is tájékozódik az illető szellemi képességeiről. S valahogy úgy érzem, hogy most, amikor keményen meg kell dolgozni azért, hogy valaki előtt kinyíljon az egyetem kapuja, nem is volna egészen becsületes dolog a szorgalmas és a hanyag tanuló munkája közé egyenlőségi jelet tenni a megfelelt — nem felelt meg osztályzattal. Azzal azonban egyetértek: meg kell keresni annak a módját, hogy minél egzaktabb legyen az osztályozási rendszer. De — ahogy a külföldi kísérletek is mutatják — ez nem is olyan könnyű. Való igaz: a sok röpdolgozat sem szerencsés. De hibája mellett előnye is van: mivel a napi leckét kéri számon a tanulótól, egyenletes tanulásra serkenti; a nagy létszámú osztályokban pedig lehetőséget nyújt a tanulók tudásának szélesebb körű információn alapuló megismerésére. S ilyen alapon a helyesen és megfelelő módon elkészített témazáró dolgozatoknak ls van létjogosultságuk. A tananyagban ugyanis logikai egységek vannak, s ezeket célszerű áttekinteni összefoglalóan is egyrészt a tudásszint ellenőrzése, másrészt a tanultak rögzítése érdekében. A minisztérium azt tervezi, hogy elkészíti a tantárgyak feladatlapjait, s a pedagógusokra bízza, hogy mennyit és mikor, mit használjanak fel belőle. Ez nagyon helyes eljárás. S befejezésül hadd válaszoljak annak a szülőnek, aki amiatt aggódik, hogy a túlzott osztályzatcentrikusság mellett elveszhet a tanuló másirányú értékeinek tudomásul vétele. Pedig egy tanuló személyiségére nemcsak az a jellemző, hogy kitűnő tanuló-e, vagy sem. Való igaz! A tudásszint lemérése még nem minden. Egy tanulót nemcsak a tantárgyi jegyek szerint kell megítélni, hanem emberi magatartása, becsületessége, a közösséghez való viszonya, erkölcsi magatartása, kultúrált viselkedése stb. alapján is. A mi szocialista embereszményünk a mindenoldalúan képzett ember. Ennek alapján pedig az egész embert együttesen kellene az érdemjeggyel osztályoznunk. Ez pedig még a mi szisztémáink szerint borzasztó nehéz. Korszerűtlenek már a régi módszerek? Valószínű! Idő kell hozzá, amíg megfelelő kísérletek és viták útján az értékelésnek, az osztályzásnak is megtaláljuk a megfelelő módját. De addig is minden diáknak becsületesen tanulnia kell, mert a jó eredmény és felkészültség azért mindig kitűnő fokmérője volt egy ember értékének, egyéni adottságainak. Bánfalvi József Hogyan keletkeznek a vulkánok ? Szovjet tudósok bebizonyították, hogy a vulkánok a felső köpeny réteg ben keletkeznek, amely 150 kilométeres mélységig nyúlik a földfelszín alá. Az izzó magma magas nyomás hatására a földkéreg repedésein keresztül jut a felszínre. A feltörő láva olyan anyagokat hoz magával, amelyek viszont a földkéreg kialakításához vezettek. Az állandó vulkanikus kitörések eredményeként a földkéreg fokozatosan vastagszik. A korábbi elképzelések szerint a vulkánok keletkezését előidéző folyamatok a földkéreg 90 kilométeres mélységében mentek végbe. (TASZSZ) 2L — A Krisztusát! — és Marc izgalmában dobott egyet magán. — Hé! — ne bomolj! Nem szeretnék a mellvédről a Teverébe ugratni... — mordult Luigi, miközben majdnem nekiszaladt a második sávon, vele párhuzamosan haladó autóbusznak. — Óriási, pajtás, óriási! — lelkendezett Marc —, de ki ez a Berti, hogy a titkárnőjét ilyen jelentős fickó fuvarozza, mint ez a Coppola — töprengett Marc és hüvelykujját rágicsálta. — Ezt mi sem tudjuk. Egyelőre nem találtunk semmi nyomot. A bűnügyi nyilvántartó nem ismeri dr. Bertit. Legalábbis ezen a néven ismeretlen. A szálló portása szerint komoly megjelenésű, jól szituált, zömök, jó ötvenes férfi és nagyiparos. Hogy hol? Azt a portás sem tudta megmondani, holott hat éve ismeri már. Azóta lakik az a doktor Berti a Hotel Európában. Ellenben nagy kujon lehet, mert állandóan öt-hat csinos barátnőt tart. A jelek szerint Maria Belloni az első számú barátnő, ugyanis évek óta egyedül ez a lány lakik állandóan dr. Berti közelében. A többiek csak váltakozva bukkantak fel a gyáros társaságában, az Európa Szállóban. Ez a Berti, információnk szerint egy hete elutazott. A portás szerint Szicíliába, ezt onnan tudja, mert vele rendeltette meg a Nápoly— Palermo között közlekedő Civita Vecchia nevű gőzősre a hajójegyét. Ebben a szállóban nem látnak semmi különöset, hiszen a hotelszemélyzet szerint Berti meglehetősen gyakran utazgatott. — Bravó, Luigi! Ezt nevezem gyors és alapos munkának. — Ja, pajtás, az Interpolnak könnyű dolgozni, könnyebb, mint saját magunknak... De van még valami. Utasításod szerint tegnap óta figyeljük a szálloda telefonjait. A lány alig egy órával ezelőtt — nyomban megérkezése után — felhívta egyik barát-, vagy kolléganőjét, ezt pillanatnyilag még nem tudom, ezekben a percekben derítik ki embereim a hívott szám alapján ... Szóval, egy telefon és két távirat. Az egyik távirat Hongkongba ment, bizonyos Liang Yolhoz, az Evans Street 5-be. Egy Buddha-szobor vásárlását jelentette be a lány, és közölte, hogy reggel személyesen megy érte ... Nektek talán jobban kellene tudni, ki ez a Liang Yol... A másik távirat dr. Bertinek szólt, Palermóba. post Restante a Modrano-hotelbe. A lány ebben értesttl Bertit, hogy várjon rá holnap este a palermói repülőtéren .. . — Ez aztán a szervezés!... Mi is tanulhatnánk tőlük. Gyors és alapos munka. Este indulás Hongkongba, reggel az ügylet lebonyolítása, késő délután már újra a római repülőtér és este — Palermo. Szép. Azt hiszem, Fleurot, utazhat Hongkongba. Látja, mégse hiába biflázta be a három kínai ópiumháború történetét... — Csak az a kérdés, kapok e helyet azon a gépen. 25. Luigi elégedetten mosolygott. S mintha nem is lene lényeges, csak mellékesen jegyezné meg, közölte: — Utólagos engedelmetekkel már foglaltattam egy helyet a Londonból ma este érkező BEA-gépre. Nem mondom, némi szerencsém volt. Rómában négyen kiszállnak és így még marad két szabad helyük. Jim Pendergast névre szól a repülő- és helyjegyed. Parancsoljatok. A jegyek és a hamis útlevél. Csak Fleurot barátunk fényképét kell beragasztani és minden oké... Meg vagy elégedve? — s a főfelügyelő, miközben a Hotel Európa parkírozóhelyén a körözött milánói rendszámú Lancia autó mellé kormányozta félkézzel gépkocsiját, jobbjával a belső zsebéből előhúzott borítékot Marc ölébe tette. — Hánykor indul a gép? — kérdezte Fleurot. Luigi a karórájára pillantott: — Egy óra múlva. Pontosan tízkor. — És a lányt miről ismerem fel?... Sok idő a megfigyelésre már nincs. — Apropós, majdnem elfelejtettem. íme, a hölgy képe, amint Coppola úr karján a Hotelba lép. Nem a legélesebb, de hát megértitek, már este volt és vakut mégsem használhattunk ... De ha szerencsénk lesz, amíg Marc a hallban megissza kávéját, és kivesz magának egy második emeleti lakosztályt, talán személyesen szemre vehetjük a kicsikét. Az autó műszerfalán halk, szaggatott bugással jelzett a rádiótelefon. Luigi a kormánykerék közepén megnyomott egy gombot és megszólalt: — Mizujs, Tonio? — és a kormánykerék fölé hajolt. — A kicsike még a házban van? Válaszul a műszerfalba épített hangszóró szólalt meg: — A Frank Coppola tulajdonát képező Mercedes három perce várakozik már a bejárat előtt. A főfelügyelő a kivilágított szállodabejárat felé nézett és jobb keze hüvelykujjával mutatta Marcnak és Fleurotnak az irányt, ahol a jelzett gépkocsi várakozott. — Oké, Tonio, én is látom a kocsit. A tulaj la benne van? (Folytatjuk.)