Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

VASÁRNAP, 1972. ÁPRILIS M. KI VOLT A BŰNÖS ? Az igazságügyi orvosszakértők munkája Mind nagyobb szerep jut a tudománynak a bűnügyek felde­rítésében, megítélésében. Egyre gyakoribb, hogy a gyanúsítottat a minden kétséget kizáró tudo­mányos vizsgálatok kényszeritik arra, vallja be bűnösségét. Ve­gyésztől a radiológusig és fizi­kusig, mind több tudományág művelői vesznek részt a bűnül­döző szervek munkájában, de legtöbbször az orvosszakértő vé­leményét kérik a nyomozásnál, a vádemeléskor és az ítélethoza­talkor is. Az eddigiekből is következik, hogy az igazságügyi orvosszak­értőnek az általános orvosi isme­retek mellett járatosnak kell lennie a jogban, sőt egy kicsit még a természettudományokban is. A jó együttműködés érdekében viszont a nyomozónak, ügyész­nek, bírónak is tudnia kell, mit is kérdezhet az orvosszakértőtől. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének óráin az orvostan­hallgatók mellett ezért vesznek részt a joghallgatók, sót a 1­endő fogorvorok is. A bűnök múzeuma? Az intézet mintegy ezer da­rabból álló gyűjteménye, mú­zeuma elismert a szakemberek körében, az újságíró mégsem szí­vesen lótott vendég itt. Mert tapasztalatok szerint a szenzáció­kat vadászó, a bűnesetek apró részleteit is kiteregető újságírás az arra hajlamos embereknek öt­leteket adott a bűn elkövetésé­hez. Egy-egy ilyen írás után ismétlődtek, sőt „divattá váltak" bizonyos elkövetési módszerek. Rögtön a belépéskor fel is világosítanak: nem kriminológiai gyűjteményről van szó, oktatási céllal folyik, több mint harminc esztendeje a gyűjtőmunka, így a rendkívüli vagy a kóros eseteket bemutató anyagok kisebbségben vannak. A múzeum főkönyvében témájuk szerint — lőtt seb, mér­gezés, vágott és szúrt sebek, új­szülöttek halálokai stb. — sorol­ják fel a különböző preparátu­mokat. A skála rendkívül szé­les. például a lött sebeket bemu­tathatják a hallgatóknak a ló­csatorna iránya, a lövés távolsá­ga és ki tudja, még milyen szempontok szerint. Olyan eset persze ma már nem fordul elő, hogy valaki börtöni szabaduló le­velét használja fel fojtásnak, be­lelőve így az áldozatba a bizo­nyítékot is. A hírhedt tiszaeszlári zsidóül­dözési per nagy baklövését is be­mutatják itt a hallgatóknak. Azt, hogy miként hurcoltak meg kép­telen vád alapján — hogy em­bervérrel süti a maceszt — egy péket, mert az ebben a témában járatlan körzeti orvos nem tudta, hogy milyen változáson megy át hosszú idő utón a vízbe fúlt, s emiatt nem tudta azonosítani a kifogott holttestet az eltűnt szol­gálólánnyal. A gyüjemény tekintélyes része hozható kapcsalatba az újszülöt­tek egyébként nehezen felderít­hető haláleseteivel. A ritka fej­lődési rendellenességek — példá­ul az egyszemű, ciklopszmagzat — bemutatása segíti a leendő or­vosokat. hogy hasonló esetben könnyebben tudja eldönteni: va­jon beavatkozott-e bűnösen az anya, vagy a magzat halála vala­milyen biológiai vagy más káro­sodás következménye? Halál egy év múlva A múzeumból persze tó? szö­kősen ítélhető csak meg ez a hivatás, amelyik korántsem kap­csolódik csak a halottak vizsgá­latához. Gyakori például az el­meállapottal kapcsolatos bünte­tőjogi vizsgálat, de abban az ügyben is véleményt kellett mondani, amikor valaki isiásza miatt perelte vállalatát, állítva, hogy betegségét baleset okozta: egy fél disznót vitt be a hűtő­házba, amikor meghúzódott a de­reka, és azóta sem szűnik a fáj­dalma. Gyakran keB véleményt nyil­vánítani apasági perekben, ahol a birói döntés túlnyomórészt az orvosszakértői vizsgálat vélemé­nyétől függ. Ha a vércsoportvizs­gálat nem zárja ki az apa-gyer­mek viszonyt, akkor következik az antropológiai vizsgálat, ahol az arc, a testalkat jellegzetessé­geit, sót az ujj, a tenyér, a láb­nyomatok jellegzetességeit is egybevetik — összesen mintegy 60-fáIe sajátosságot —, és hogy­ha ezekből 30 hasonlósági jel csak a gyermeket és az apát jel­lemzi, a szakértői vélemény: „majdnem teljes biztonsággal ki­mutatható a vérségi kapcsolat". Rendkívüli esetek persze itt is adódnak. Van, amikor az apa nem nyugszik bele a döntésbe, mint az az illető, aki két év múl­va megtámadta az ítéletet, iga­zolva: ó képtelen arra, hogy gyermeket nemzzen. Két orvosi vélemény állt itt szemben egy­mással. Az orvosszakértő újbóli vizsgálata kiderítette, bármeny­nyire is hihetetlen, az apa idő­közben önmagán hajtotta végre a borzalmas műtétet, a kaszt­rálást, hogy meneküljön a vád­tól, a fizetéstől. Egy másik eset inkább megható. Veszekedés közben a feleség odavágta a férjének: „Nem is te vagy Sanyi, ka apja!" Hosszú gyötrődés után közösen kérték a vizsgálatot, ami kimutatta, amit tudtak, de akar­tak is: az apa az apa. Sokszor kerülnek fura, nehéz helyzetbe a bíróságok és a szak­értők. Egy kocsmai verekedés során egy férfit kidobtak az ut­cára. Hazaballagott. Később fi­gyelt fel rá, hogy a másnapos­ságnak, zúzódásnak tulajdonított szédülések, fejfájások nem akar­nak elmúlni. Egy év múlva vá­ratlanul meghalt az illető, és a felesége azt állította, a férje an­nak az emlékezetes kocsmai ve­rekedésnek az áldozata. Az egyik szakértő azt állította, a két eset­nek semmi köze egymáshoz, a másik viszont kimutatta, annak idején kisebb agyroncsalódás tör­tént. Ennek hegszövete érzéke­nyebb, a sérült erek falának megrepedése roncsoló agyvérzést, halált okozhatott újabb sérülés nélkül is. A gyanús boncmester Az orvosszakértők emlékezete, jegyzete sok esetben tesz jó szol­gálatot. Nem is olyan régen, Szegeden így derült ki egy mér­gezési sorozat. Gyanús volt, hogy egy asszony környezetében ha­sonló körülmények között már találtak halottat A megismételt vizsgálatok igazolták, bűncselek­mény és nem öngyilkosság tör­tént. De vajon tévedhet-e az orvos­szakértő, épp úgy, mint bárki más? Tévedhet, mint az előző példák ellentétes véleményei is mutatják, de hibás ítélethez ezek a legritkábban vezetnek, mert egy eljárásban mindig több ol­dalról, több fajta bizonyíték alapján állapítják meg a történ­teket." Egy fürdOkádtw fulladásnál az etsó jelek arra mutattak, hogy gázmérgezés miatt bódult el az illető, és úgy csúszott bele a víz­be. Később egyre több vélemény cáfolta ezt a feltevést, sót a ve­zetékeket átvizsgáló gázszerelő kijelentette, nem is történhetett szénmonoxid-mérgezés, mert eb­ben a lakásban már áttértek a föildgázf ütésre! A megismételt vizsgalat már nem mutatta ki a vérben a szénmonoxidot, mert közben a hibát okozó, állott rea­gens (vegyszer) helyett újat ké­szítettek. Szeged egyik legborzasztóbb bűnügye volt annak idején a Paprika utcai ötös gyilkosság. Egyik nap az orvosszakértót fel­kereste az egyik nyomozó, hogy nem ismeri-e a különös formá­jú fogót, amihez hasonlót egyet­len iparos sem látott? Boncolás­hoz használatos csontfogó volt. Mivel a helyszínen találták, azonnal gyanús lett az intézet két boncmestere is. Mielőtt letartóz­tatták volna az egyiket, kiderült, a halottszemlén csúszott ki a lyukas aktatáskából az a fogó, ami egy rövid időre megtévesz­tette a vizsgálatot. Mikor sérült meg? A szegedi intézet munkatár­sainak tudományos közleményei nemcsak a hazai, de a külföldi szakmai lapokban is megjelen­nek. Többek között itt dolgoz­tak Ki megbízható módszert an­nak eldöntésére, hogy egy holt­test sérülései az életben történ­tek-e, vagy a gyanú elterelése miatt a halotton idézték elő. Az esetek nagy részében ez koráb­ban is megállapítható volt, de az új módszer kritikus esetekben is teljes biztonsággal alkalmaz­ható, s alapja az a felismerés, hogy élő emberek sérülésekor fehérjetermészetű vegyület, hisz­tamin szabadul fel a sérült szö­vetekben. Figyelemre méltó eredmények­re jutottak a magzati csontok biometriai elemzéséből. Több mint 11 ezer mérési adatból olyan táblázatokat, diagramokat szerkesztettek, amelyek segítsé­gével egyetlen csont méretei alapján is meg lehet állapítani, hogy a gyermek a terhesség me­lyik hónapjában született, vagy­is jogi szempontból: bűnös mag­zatelhajtás, vagy emberölés tör­tént-e? Különböző szakitási és nyomási szilárdsági vizsgálatok alapján a közlekedési balesetet szenvedőket ért erőhatás nagysá­gát, például halálos közlekedési baleseteknél a jármű súlyát és sebességét, tudják nagyobb biz­tonsággal megállapítani. Előfordult, hogy egy 24 éves férfi, majd egy fiatalasszony egy liter bortól, egy kislány pedig fél deci rumtól meghalt. A szokatlan jelenségre felfigyelve kiderítet­ték, ha a mellékvesekéreg mű­ködése elégtelen, akkor kisebb mennyiségű alkohol is halálos lehet. Egyébként az a magya­rázata a másnaposság levertségé­nek, fáradékonyságának, vagy a hétfői baleseteknek, mivel előző nap az alkohol kimerítette a szervezetet, elsősorban a mellék­vesét, amelynek hormonjai a szervezet anyagcseréjében, véde­kezésében játszanak fontos sze­repet. Ez a kutatási eredmény közvetlenül is az élő ember vé­delmét szolgálja, mint a többi eredmény és vizsgálat is, még­ha oly sok esetben szomorú, vagy kegyetlen bűntényekből in­dulnak is ki. PÜNKÖSTI ÁRPÁD A dél-bulgáriai Rhodope hegy­ségben él a legtöbb százéves ember; jelenleg 60 száz évnél idősebb ember él itt, és 250 azok­nak a száma, akik közelednek a századik esztendőhöz. Radis apó és Afise anyó Rja­ka faluban ünnepelte nemrég vi­dáman és jó egészségben a 100. születésnapot — Mi a titka a száz évnek? — kérdeztük őket. Radis apó így válaszolt: — Hosszú életemet és jóked­vemet annak köszönhetem, hogy mindig friSs hegyi levegőn él­tem. Már gyermekkoromban sze­rettem a szabad természetet, és mind a mai napig nem is váltam meg tőle. Sok frissen fejt juh- és tehéntejet ittam, kedvenc éte­lem pedig a kukoricakása. A kör­TÖRÜLKÖZŐ Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ és a Pl ÉRT Kereskedel­mi Vállalat, valamint a papír­ipar között több területen jött létre együttműködés. A közös munka az ifjúság személyi higi­énéjére és a lakosság egészséges magatartására való nevelésére irányul. Hazánkban a papírtörülköző felhasználásának mennyisége még igen alacsony. Noha az ipar és a kereskedelem felismerte a sze­mélyi higiénia és a testkultúra fontosságát. Az igényeket kielé­gítő, megfelelő minőségű és mennyiségű papírterméket a Lá­batlani Papírgyár gyártja, for­galmazását pedig a PIÉRT végzi. Az elmúlt évben higiéniai szempontból hasznos akciót kez­deményezett a PIÉRT Kereske­delmi Vállalat és a papíripar. Költségmentesen biztosítottak kéztörlő tartókat azoknak a ven­déglátóipari vállalatoknak, akik hajlandók voltak papír kéztörlőt használni üzleteikben. Az Egészségügyi Felvilágosí­tási Központtal való közös tevé­kenység során az iskolai higiénia és az ifjúság személyi tisztaságá­nak javítására is folytatnak kí­sérletet. Az előzetes felmérések eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalok igénylik a higiéniát elősegítő papírtermékek haszná­latát. Természetesen nemcsak az is­kolákban, hanem a vendéglátó iparban, üzemekben, hivatalok­ban és más munkahelyeken jó lenne végre elgondolkodni, hogy „az egy emelet, egy mosdó, egy törülköző" szemlélet helyes-e? Gyorsan segítek válaszolni: nem! Ma, amikor a vírusok sokasá­gával áll szemben az orvostudo­mány — sokszor tanácstalanul —, helyes lenne, ha végre „polgár­jogot" nyerne a higiénés papír­törülközői nyéken jó favágó nép lakik. Én is mindennap jártam az erdőt, és fűrészeltem a hatalmas törzseket, szedtem ki a gyökereket. Ma is nagyon szeretem a friss gyanta illatát. Afise anyó ezeket mondta: — Egész életemben a dohány­ültetésnél dolgoztam. Házi mun­kát is végeztem, de mindig vi­gyáztam arra, hogy ne erőltes­sem túl magam. Nagyon szeretek korán kelni, és nagyot járni a kakukkfű- és gyantaillatú leve­gőn. Sokat jártam mezítláb a föl­deken és réteken, de sohasem az ösvényeken. Emlékezetem szerint zárt kályhában sohasem fűtöt­tünk, mindig a nyitott tűzhely­nél melegedtünk. Esténként nagy hasábfákat vetettünk a tűzre, és korán lefeküdtünk. A NYITOTT TŰZHELY TITKA

Next

/
Thumbnails
Contents