Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

VASÁRNAP, 1!>72. MÁRCIUS 12. Elhunyt Lajkó Vilmos Lajkó Vilmos, a „Szocialis­ta Hazáért Érdemrend" tu­lajdonosa 1972. március 10­éti, életének 76. évében hosszas betegség után el­hunyt Lajkó Vilmos elvtárs a partnak 1929 óta elismert tagja. Párt és munkásmoz­galmi tevékenységét Kiskun­dorozsmán fejtette ki. Elvtár­sai, barátai, rokonai március 13-án délután 3 órakor bú­csúztatják a Kiskundorozsmai temető ravatalozójából. Éle­te, munkássága példaként áll elvtársai előtt MSZMP szegedi járási bizottsága; MSZMP kiskundorozsmai nagyközségi bizottsága Szövetkezeti mérlegzáró közgyűlések A Szegedi Univerzál, Ve­gyi-, Kultúrcikk és Szolgál­tató Ktsz jelentős beruhá­zással már jó előre megala­pozta az elmúlt év sikerét így a tegnapi mérlegzáró közgyűlésen, melyet a Tisza szállóban tartottak, kiemel­kedő eredményről számolha­tott be Fekete László, a szövetkezet elnöke. Míg 1970-ben 23 millió fo­rint volt a termelési érték, a tavalyi évre már 42 millió forint elérését tervezték. Ezt is megtetézték azonban, és egészében 47 millió 635 ezer forint értéket állítottak elő. A beruházás első üteme ad­ta mindehhez az alapot; a többlet zömét az UNIFOSZ 50 EC néven ismert növény­védő szer, illetve 'a rovar­irtó UNITOX hozta. A nö­vényvédő szerből 120 ezer li­tert termeltek, s idén is eny­nyit állitanak elő, ami — tekintve, hogy félmillió dol­láros importot helyettesít — igen fontos a népgazdaság­nak. Fejlődött a kultúrcikk részleg termelése is, vala­mint a lakossági szolgálta­tások. Szombaton tartotta mér­legzáróját a Szegedi Házi­ipari Szövetkezet. A Fáklya filmszínházban egybegyúlt tagoknak Miklós Pál elnök számolt be a tavalyi mun­káról. 1971-re 19 millió fo­rintos termelést terveztek a szövetkezetiek, de ebből csak 18 millió 224 ezer forintnyit tudtak megvalósítani. Ez va­lamivel kevesebb az 1970­es eredménynél is. Szépen növekedett viszont a ktsz exportja. 9 millió 300 ezer forintot tesz ki a kivi­tel. majd egymillió növeke­dést mutat. A munkát elemezve, a beszámoló megállapította: elsősorban megrendelés, il­letve anyaghiány miatt lett kevesebb a bevétel. X' Verdi szülőházának közeléből Á bolognai opera küldöttsége Szegeden Takáts László felvétele A szabadteri igazgatóságán (balról jobbra) Vastagh Attila szcenikus, E. Frlgerio, Papp Gyula, Horváth Mihály, P. Bassi és Fregni-Koki Az olaszok voltak a leg­frissebbek. A nyári szabad­téri játékok pordukciói kö­zül már tegnap, szombaton megtartották az Otelló ren­dezői értekezletét — a bo­lognai Teatro Communale háromtagú küldöttségének részvétéievei. Enrico Frige­rio, a Verdi-opera szegedi előadásának rendezője, Fregni-Koki díszlettervező és Paolo Bassi, „ a bolognai társulat fömegbizottja pén­teken erkezett Szegedre; es­te megnézték a színházban Verdi Macbethjét (az elő­adás jóval felülmúlta vá­rakozásukat, kiváltképp az olaszos temperamentummal dirigáló Vaszy Viktorról, a nói szerepet alakító Karikó Terézről és Versényi .Ida néhány remek" rendezői fo­gásáról áradoztak' — majd szombaton délelőtt a sza­badtéri játékok igazgatósá­gán ismertették a nyári vendégszereplésük részletes elképzeléseit, vitatták meg a játékok vezetőivel az Otelló színrevitelének mű­vészi és egyéb szempontjait. A beszélgetés középpont­jában a díszlettervek bemu­tatása. állt. A vendégek — akiket Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottságá­nak elnöke és Horváth Mi­hály, a játékok igazgató­helyettese fogadott — a szakmai eszmecsere után rö­vid sajtótájékoztatót tar­tottak. A rendező, Enrico Frige­rio azokról az elvárásokról beszélt, melyek a bolognai társulat számára is kötelező­ele, ha kőszínházi produk­ciójukat a szabadtéri szín­pad méreteire és közönsé­gére alkalmazzák. Nem egy­szerű felnagyításról van szó. hanem egyfelől a szegedi színpad speciális adottságai­nak felhasználásáról, a dómnak és környezetének belekomponálásáról a ren­dező és a díszletező elkép­zeléseibe — másfelől valami sajátos szabadtéri hangula­tot; kell megfbgniok, respelc­tálniok és visszaadniok. Mivel a bólognai opera kül­dötteinek már komoly gya­korlatuk van a szabadtéri előadások "tervezésében, sig­nor Frigerio különösen azo­kat a szempontokat hangoz­tatta, melyek a népesebb publikum figyelmének fel­keltésében, koncentrálásá­ban alapvető fontosságúak. Nem is annyira a létszám­ban bővített zenekar, kó­rus vagy statisztéria felada­ta a szabadtéri speciális hangulatának felkeltése, in­kább az előadás egészének alkalmazkodása a helyzet­hez, a pillanatnyi adottsá­gokhoz, s lévén, hogy az Otelló a legdrámaibb olász opera, a főszereplők játéká­nak-énekének természetessé­ge. szuggesztivitása. Fregni-Koki díszlettervező röviden beszélt a bolognai opera múltjáról, jelenéről is. Épülete nemcsák a legré­gebbi (167Ö-ben készült), de véleménye szerint a leg­szebb is Olaszországban, a társulatot odahaza a harma­dik helyen „jegyzik", ami^— ismerve az olaszok világhírű operakultúráját — igen elő­kelő minősítés. Néhány ki­lométerre Verdi szülőházá­tól a neves komponista ért­hető nagy népszerűségnek örvend színházukban, de büszkék arra is, hogy elő­ször játszottak Wagnert Itá­liában. A „kulturális de­centralizáció" híveiként ren­geteget járnak iskolákba, intézményekbe, vidékre tá­jolni: csak márciusban pél­dául 56 előadást tartanak! Idén két nagy külföldi tur­néjuk lesz, a bulgáriai fesz­tiválra Várnába és Magyar­országra utaznak, ahol júli­us 26—27—28-án a szegedi szabadtéri játékokon majd a margitszigeti színpadon lépnek fel, természetesen más-más műsorral. A bolognai Teatro Com­munale 250 tagú társulata július 26-án érkezik Szeged­re. Otelló előadásukat a vi­lághírű karmester, Fran­cesco Molinari-Pradelli ve­zényli a szabadtéri játéko­kon, I. N. fóruma VÁLASZOK A TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KERDÉSEKRE A művelődésügyhöz tarto­zó kérdések közül a végére hagytunk néhány apróságot, melyek azért képesek na­gyon is bosszantani az em­bereket. A válaszokat ismét Kovács József osztályvezető adja meg. A Dóm tértől a Rákóczi­szoborig Sok szegedi kifogásolja, egy felszólaló tette szóvá, miért nem működik állan­dóan a Dóm téri zenéiőóra? A kérdést megvizsgálták, tárgyaltak az egyetemmel, felkeresték azt a szakem­bert, aki időnként működte­ti az órát és ezek nyomán az a vélemény alakult ki, hogy a javaslat helyes, mindenképpen törekedni kell megvalósítására, azon­ban mivel az óraszerkezet védelméhez és automatikus működéséhez szükséges be­rendezések mintegy 1 millió forintba kerülnének, s az át­alakítás elvégzéséhez megfe­lelő szakember is kell, azon­nal nem tudják megcsinál­tatni. Így most június 1. es szeptember 30. között mű­ködteti majd az egyetem alkalmazottja az órát, na­ponta háromszor, 12-kor, délután 3-kor és 5-kor, il­letve. szabadtéri játéknapo­kon este 8 órakor is. A vá­rosi fanács, az egyetem és a szabadtéri játékok igazgató­ságának közös erőfeszítései­vel valószínűleg még 1975 előtt biztosítják az óra. ál­landó működtetéséhez szük­séges anyagi fedezetet Ha már a Dom térnél tartunk: két választási kör­zetben is felvetették, hogy a térképeken rosszul szerepel a tér neve, s hogy a névjel­ző táblák sincsenek felteve a házak falára. A művelő­désügyi osztály a Kartográ­fiai Vállalatot értesítette és kérte, hogy a következő vá­rostérképre már a Dónj tér felirat kerüljön. Ami a név­táblákat illeti: még 1972-ben napirendre tűzi a város ut­caneveinek rendezését a ta­nács végrehajtó bizottsága, s ezután egységes utccncv­láblákht helyeznek el min­denütt. természetesen ide is kiteszik a megfelelő táblá­kat. A Dóm tértől csak néhány lépés az Aradi vértanúk te­re, s ott a Rákóczi-szobor. Azt javasolták a 40-es kör­zetben, hogy legyen rá ki­írva, kit ábrázol. A táblát még nyárig kiteteti rá az I. kerületi hivatal műszaki osztálya. Művelődési otthonok Néhány kérdés a művelő­dési házakkal kapcsolatban hangzott el. Nyitott kaput döngetett, aki a November 7. művelődési otthon bőví­tését szorgalmazta (44. szá­mú körzet), ugyanis mihelyt felépül az Odessza kőrút­Bérkert utca sarki ház, s benne a moziterem, mód nyílik kényelmes könyvtár, olvasóterem, különböző klubszobák" kialakítására a régi épületben. Minderre azonban még várni kell, mert az építkezés üteme lassult, a, befejezés csak 1975 körül várható. A Petőfi Sándor sugárúti klubkönyvtár rossz körül­ményeit a Móraváros (nyu­gati városrész) rekonstruk­ciójával megvalósuló kultu­rális objektumok építése ol­dotta volna meg. Az ismert okok miatt azonban Móra­városban nem lesznek épít­kezések a negyedik ötéves terv idején. A klubkönyvtár helyzetén a berendezés mo­dernizálásával, esetleg ki­sebb átalakításokkal tudnak majd segíteni. A 115-ös választási körzet egyik felszólalója azt kérte, hogy legyenek' filmvetítesek az alsóvárosi vasutas műve­lődési otthonban. Kérese azonban teljesíthetetlen, mert a keskenyfilmvetitéí manapság már korszerűtlen, nem adja meg a várt él­ményt, ezért nem kedveli a közönség sem. A három belvárosi nagy mozi látoga­tottsága is csak 50—60 szá­zalékos arányt ér el manap­ság. Nincs realitása annak sem, hogy a Vasutas soron cukrászda és klub nyíljon, olyan kfcsi ezen a terüle­ten a lakosság száma. Klubkönyvtár Petőfitelepen A negyedik ötéves terv művelődésügyi beruházásai közül feltétlenül említésre érdemes a petöfitelepi klub­könyvtár, melynek építésé­re 1973—1974-ben kerül sor. Később, 1974—1975-ben kezdődik meg a központi könyvtár és levéltár építése a Dóm téren, a műszaki ki­vitelezési tervek elkészítésé­re már megadták a megbí­zást- Az épületkomplexum építésének befejezése az ötö­dik ötéves terv közepére várható. Végezetül nem hagyhat­juk ki a választ arra a ja­vaslatra sem, hogy létesít­sen a város tévé adó-vevőt. Az erre vonatkozó tárgyalá­sok 1971 őszen kezdődtek az MRT vezetőivel. A meg­állapodás szerint az adót, majd egy tarjáni magasház tetején helyeznék el. A ké­sőbbiekben meg kell keres­ni valahol a közelben a stú­dió elhelyezésének lehetóse­gét. A televízió vállalta, hogy ezek után a berende­zést és a működéshez szük­séges személyzetet biztosít­ja. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a relé és a stú­dió nem a közeli években születik meg. 1fumov te a hűn Szántó Jenő korábbról el­halasztott műsora került a péntek esti tévéprogram tengelyébe. A cím — Nem is olyan nevetséges —, a szereplők t kiválasztása hu­moros összeállítást ígért, különösebb formai szabvá­nyok, műfaji • kényszerzub­bony nélkül, oldott hang­nemben, csípősen. A kötet­lenség azonban olykor lötyö­gőssé hígította a műsort, a poének hellyel-közzel túl­magvarázottnak, fáradtnak hatottak, máskor meg a kö­tetlen formához képest na­gyon is eligényelték a néző fantáziáját, képzelőtehetsé­gét. Pedig a gondolati szín­ház még az este komolyabb próbát tett a késői vetíté­sektől sem idegenkedökkel. Dosztojevszkij híres regé­nyéből. a Bún és bűnhödés­ből készített Gyurkó László tévéjátékot, a Cselekmény­hű adaptáláson túlmenően a filozófia és a színpad sajá­Liebmann Béla felvétele Jelenet Szántó Jenő műsorából, balról a szerző, jobbra* Rátonyi Róbert FIGYELEM! Barkácsolók, asztalosok, állami vállalatok, kö­zületek figyelmébe ajánljuk vegyes egzóta fűrészárunkat (különböző vastagságúak), mely falburkolat, könyvespolc és állványok készítésére alkalmas. Megtekinthető es megvásárolható: a DEFAG FALEMEZÜZEMÉNEK DESZKATERÉN, Szeged, Budapesti út 1. A kiárusítás egy hónapig tart 1800,— Ft/m3 egységáron. xS 370160 tos szintézisének újabb kí­sérletével (A bűnös). Gyur­kó László a már klasszikus­nak számító alkotásoknak azt a tulajdonságát hasz­nálta ki, hogy gondolatai továbbgondolhatok, erkölcsi szillogizmusai újabbakkal gazdagíthatók, s ha a vég­eredmény nem is változik, a logikai levezetést, a szerep­lök. lélektani ábrázolását motiváltabban, érzékleteseb­ben, a mara ingerlékenyeb­ben kapja a néző. Miközben Dosztojevszkij a bűnre kö­vetkező bűntudat és a józan érvekkel elégségesen fél nem menthető bűnhődés ál­lomásain vezeti végig hősét, Gyurkó — ugyancsak az eredeti mű szövetéből — látványosan nagyítja ki a mások boldogságáért, felsza­badításáért elkövetett bún erkölcsi mentségeit. így ez a tévéjáték a nagy monoló­gokra, illetve a gyilkos és a modern gondolkodású vizsgálóbíró dramatúrgiailag fejlesztett találkozásaira csontozza ki a regény me­netét. A vizsgálóbíró (a fia­tal Haumann Péter felfede­ző erejű, szenzációs meg­személyesítésében) felismeri a gyilkosság mögötti igazi indítékokat, amiket a kor szelleme diktál hősünknek, s le is vonja a következteté­seket magának: emberileg rokonszenvet táplál a fiú iránt, ugyanakkor hivatásá­nak rabjaként, az alapvető erkölcsi normák szorítóbi­lincsében lefogatja. Gyurkó László remek át­dolgozása jó szolgálatot tett Dosztojevszkijnek, az iroda­lomnak — és a gondolati színháznak egyaránt. Az előadást Szinetár Miklós rendezése avatta » televíziós élménnyé. N. J,

Next

/
Thumbnails
Contents