Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 61. szám

I •ASARNAP, 1972. MÁRCIUS 12. 3 Kormányküldöttségünk a Lipcsei Vásáron Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével kormánydelegáció utazott Bővítik az ételválasztékot / 7 új cikk a paprikafeldolgozóból Az élelmiszeripar „expressz savanyúságtartósító fűszerkeétlapján", azoknak az ételek- verék nevezett be abba a nek a sorában, melyek a há- versenybe, mely a vevők, a ziasszonyok dolgát könnyí- háziásszonyok kegyeiért fo, . . , tik, egyre több a Szegedi lyik. Új termék volt a graaz 197- evi tavaszi Lipcsei Paprikafeldolgozó Vállalattól nulált (magyarul: szemcséVasarra. A küldöttség tag- • származó étel. A nők máso- zett) húsos gulyásleves, a jai: dr. Kocsis József, a ko- , dik műszakjának könnyité- húsleveskocka cérnatésztával, hó- es gépipari miniszter el- ; ^ k^y is fontos feladatá- a „Rekord" gulyásleveskocka i só helyettese, Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettes és Kovács Imre, hazánk berlini, nagykövete. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Küldöttségünk megérkezett az NDK-ba. Pótkocsik gyártása A mezőgazdasági szállítóeszközöket gyártó Hódmezővásárhelyi Mezőgép vállalat fióküaemet nyitott Szentesen, ahol a nagyüzemi gazdaságok számára készítenek pótkocsikat a mezőgazdasági termékek betakarítására, mozgatására, szállítására. nak tekintette a paprikás es a paprikapüré. kollektíva. Bővítették a vá- H°2y -i01 szakácskodtak-e lasztékot és elsősorban az ol- a paprikások, azt nyilván a csóbb cikkek mennyiségének sok-sok otthon szakácskodó, növelésére törekedtek. főzögető hivatott eldönteni. Maga az a tény, hogy De> h°sy 32 élelmiszeripar egyetlen év alatt 17 új cik- mai követelményeinek s az ket hoztak forgalomba, jól általános ízlésnek megfelelmutatja a választék növeke- nek ezek a termekek, aztbidését. Az 1970-es évhez vi- vonyítja néhány komoly szonyitva különösen imponá- „fegyvertény".* A Budapesti ló ez a szám: akkor mind- Nemzetközi Vásáron például össze 6 új terméket avatott a 3 BNV díját nyerte el a gugyár, s kóstolhattak a fo- lyásleveskocka. A Kiváló gyasztók. A 17 új készítmény Aruk Fórumába pedig újabb tetemes mennyiséget is je- két termékük iratkozhatott lent: 530 tonnányi árut. be: a gulyáslevespor és a Évek óta ismert levespo- szegedi tejfölös halpaprikás, raik és leveskockáik, vala- Egyébként egész sor náluk mint a Delikát 8 ételízesítő készült termék viseli már a mellé így újabb jó ízű gyárt- KÁF jelét, a fekete hárommányok sorakoztak. Külön- szöget leges marhahús pástétom, szegedi tejfölös halpaprikás, Háromnegyed millió diák vesz részt a honvédelmi ismeretek oktatásában Az új alapokra helyezett Iskolai honvédelmi nevelés eddigi tapasztalatairól, a továbbfejlesztés tervéről tájékoztattak a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmondották, hogy az 1971—72-es tanévben már csaknem 750 ezer tanulóra terjed ki az általános, a közép- és a szakmunkásképző iskolákban a honvédelmi ismeretek oktatása. A tapasztalatok egyebek közt azt bizonyítják, hogy a honvédelmi nevelés eredményesen járul hozzá a fiatalok erkölcsi, politikai és világnézeti arculatának helyes irányú formálásához és testifizikai fejlődésükhöz is. A honvédelmi nevelésnek is része van abban, hogy javult a diákok magatartása, fegyelme. Megnőtt körükben az érdeklődés a honvédelmi sportok, a természetjárás, az MHSZ-tanfolyamok- és versenyek, valamint az Ifjú Gárda iránt. A honvédelmi nevelés eredményeinek konkrét lemérésére jó lehetőséget ad majd a néphadsereg, amelynek kötelékébe ez év őszén kerülnek nagyobb számban olyan fiatalok, akik a szakmunkásképző vagy a középiskolákban már rendszeres honvédelmi oktatásban részesültek. A honvédelmi ismeretek oktatásának az idén zárul az általános iskolákban a harmadik, a szakmunkásképzőkben a második, a középiskolákban pedig az első tantervi ciklusa. Ez lehetővé, egyszersmind szükségessé is teszi, hogy iskolatípusonként megvizsgálják az előírt feladatok és követelményelv realitását, azok megoldásának kereteit és feltételeit. A tervek szerint a tavaszi hónapokban több irányú vizsgálódásra kerül sor. Ennek kapcsán iskolai és megyei szintű tanácskozásokat tartanak az iskolai honvédelmi felelősök részvételével és meghívják azoknak a szerveknek a képviselőit is. amelyé: az iskolai honvédelmi nevelőmunkát valamilyen formában segítik. A belföldi ellátás javításáért a paprikafeldolgozó eredetileg a levesporféleségek, húskonzervek és ételízesítők mennyiségének 4 százalékos emelését irányozta elő. Ebből 13 százalék lett, úgy, hogy közben néhány, 1972-re szánt új termék kísérleteit is lefolytatták. A húsgombóc levesbetét, a csirkehús aszpikban és a saslik idén kerülnek forgalomba. A választék bővítése természetesen kedvezően hatott a kivitelre is. A nagyobb kínálatnak megfelelően nőtt az export is. A szocialista országokba 8 vagon tyúkmájkrémet is szállítottak, a 20 vagon tyúkpörkölt, 21 vagon Delikát 8 valamint a 6 vagon gulyáslevespor mellett. A tőkéspiac előirányzatát — 122,4 millió forint — is túlteljesítették 1.2 millióval. Marhahúsroládot és tyúkpörköltet szállítottak a Német Szövetségi Köztársaságba, az utóbbit a partner kívánsága szerint megváltoztatott összetételben, speciálisan készítették. Tyúkpörköltet egyébként Kubába is exportáltak; Ausztriába pedig halpástétomot szállítottak. S. M. gyűjteményként értelmezzék. Ellenkezőleg: köztudomású, hogy gazdaságirányítási rendszerünk lényegi újdonsága éppen az, hogy a szabályozók határolta mozgástérben a vállalati döntések önállóak, következésképp az eredményes és a hibás döntések felelőssége 'is ebbe az önállósági körbe tartozik. Nyilvánvaló, hogy ha a szabályozók minden kisebb-nagyobb döntéshez automatikusan receptet adnának, akkor aligha lenne különbség a mai. illetve a korábbi tervutasításos irányítási struktúra között. Am ha már a korábbi irányítási rendszert emiitettük, hozzátesszük — természetesen a mai tanulságok levonása miatt —, hogy még akkor sem érvényesültek a tervutasítások olyan gépies automatizmussal, mint ahogyan azt sokan képzelik, hiszen a tervutasítások megvalósításának folyamatában is végtelen sok színárnyalatot kevert az összképhez a megvalósítók személyisége, az tehát, hogy — némi egyszerűsítéssel szólva —: jól vagy rosszul, okosan vagy félreértve, gondolkodva vagy rutinszerűen értelmezték-e egy-egy vállalatnál az adott tervelőírást? Ezek a személyi motívumok ma hatványozottabban érvényesülnek, hiszen a szabályozók eleve és nyíltan építenek az alkalmazók személyiségére, a döntésben felelősök képességeire, hozzáértésére, színvonalára. Gondoljunk cs;)k arra a köznapi, mindannyiunk által jól el'enőrizhető példára: vajon mi az oka, hogy esetleg két közeli azonos, cikkeket árusító bolt úgy különbözik egymástól az áruk választékát tekintve, mmt ég- és föld — pedig a szabályozók. sőt. az árubeszerzési lehetőségek is azonosak mindkettőjük számára? Nem létezik olyan gazdaságirányítás, amely egyazon színvonalra emeli a két bolt vezetőjét: az egyik szépfen megvárja, amíg az árut szállító kocsi megáll a bolt előtt, s azt árusítja, amit kap, másik talpal, kutat, időt-fáradtságot szán rá, hogy növelje üzlete választékát. Itt azonban már-már halljuk az ellenérvet: ez a személyi eltérés is kapcsolatba hozható a szabályozókkal, hiszen nagy hiba, ha a két példa boltvezetőnek hozzávetőleg azonos a jövedelme: ez aligha ösztönöz arra. hogy a gyengébb is a jobb módszerét alkalmazza. Ez persze igaz — és igaz az is, hogy a szabályozók, köztük az érdekeltségi tényezők hatását nem lehet, nem szabad lebecsülni; gondolatsorunk sem azt célozza. Ám mégis, ismét hangsúlyozzák: a legtökéletesebb szabályozó nem pótol személyes képességeket, tulajdonságokat: olyannyira nem, hogy gazdasági életünkben egész sor példa jelzi; néha a szabályozó nyilvánvaló célzatával ellentétes döntések a helyi, vállalati érdeket sem szolgálják, indítékai tehát még a saját érdek túlhangsúlyozásával sem magyarázhatók, hanem csupán olyan — nevezzük így: gazdaságon kívüli okokkal — mint a tévedés, a hozzá nem értés, az érdekek hibás értékelése. A gazdaságirányítás nem varázsigék gyűjteménye, amelyben elegendő csupán a szabálvt kimondani, közzétenni ahhoz, hogy hatásai a lehető legjobban érvényesüljenek: Következésképp: a személyes felelősség nem csökken a végrehajtás folyamatában, még akkor sem, ha a központilag kiadott szabályozók vállalati végrehajtásáról ven szó! _ Xsüwn Antfraft — Ide köt minden. A gépek, amelyekben benne van a kezem munkája, a kartársak, akiket becsülök. De már nincs soká maradásom, a végén meglátja, elüldöznek engem is. — Üldözik? Kicsoda? — Az elnök meg a műszaki vezető. Itt nem „illik" bizonyos dolgokat; tilos szólni. Aki megteszi, jobb, ha magától elmegy. — Maga szólt? — Igen. Amikor megláttam azt az eszméletlenségig részeg ipari tanulót, nem hagyhattam szó nélkül a dolgot. Somogyi Pál, a ' Szegedi Szerszámkovács Ktsz esztergályosa néhány mondat után lehorgasztja a fejét. Nehéz rávenni, hogy elmondja. újból végigélje a történteket. hangsúlyoztam; hagyjuk abba a szabálytalanságot, ne legyen plusz munkakönyvezés. Ez is csak olaj volt a tűzre. Aztán érdeklődni kezdtek a szövetkezet, iránt a népi ellenőrök is — az elnök azt hitte, én hívtam őket. Tény, most február 7-én, amikor visszajöttem a háromheti betegállományból, közölték: azonnali hatállyal áthelyeznek órabéres munkából teljesítménybérre. Hogy mit jelent ez? A szövetkezet legrosszabb beosztását. Akkora visszaesést anyagiakban, amit úgy érzek, 12 év után nem érdemlek meg. Fellebbeztem. TÖRVÉNY' SERTÉS KORTESKEDÉS 1971-BEN — Jól emlékszem rá, tavaly március 8, hétfő volt, rendes munkanap. Reggel szétosztották a közgyűlésről maradt pörköltet. Ebben nem is találtam kivetnivalót. Hanem amikor a műszak végén befordultam az öltözőbe, láttam, hogy négy társa karjában viszi O. András ipari tanulót. Kérdeztem, mi lelte, mondták: részeg., Hol ittatok munkaidő alatt? Hát fönt a kultúrteremben — válaszolták >—, ott van az elnök is. Azon nyomban odamentem, s tényleg ott találtam Haramász András elnököt nagy csoport emberrel. Még akkor is ittak. A társaság meg kórusban énekelte: „Haramász a mi emberünk, Haaamászra szavazunk." A régi korteskedés jutott az eszembe. Mint a felügyelő bizottsága elnöke, kértem az elnököt: hagyják abba, tiltsa meg az italozást, mert súlyos baleset lehet belőle (előtte fordult elő nálunk egy csonkulásos sérülés). Nem hallgatott rám, s durván rám szólt, csak hallgassak, mert két munkakönyvre dolgozok. Az esetet jegyzőkönyvbe foglaltuk, és megküldtük a felügyeleti szerveinknek. Sajnos, aznap két műszak elmaradt. Azóta nincs nekem nyugtom. — Hogy, hogy nincs nyugta? X — Mert másnap visszavonták tőlem azt a lehetőséget, hogy egy idegen munkakönyvre is dolgozzak. (Tudom, ez szabálytalan, de maga Dobó István, a műszaki vezető biztatott: „Csináld Pali, sokan csinálják nálunk." Nekem is elhozták egy algyői ember munkakönyvét, akit soha nem láttam, nem is ismerek — és aztán dolgoztam rendben.) — A szövetkezetnek szüksége volt a munkára, hisz egy esztergályos volt a műhelyben. Ezen a munkakönyvöd plusz ezer forintot kerestem havonta, de meggyőződésem, hogy a szövetkezet jobban járt, mert a túlóra többe került volna. Akkoriban sokan dolgoztak plusz munkakönyvre, például Puskás István (ő két plusz munkakönyvre!). Szóval március 9-én vagy 10én nekem ezt megtiltották.' — Utána közgyűlésen is Elolvastam a jegyzőkönyveket, a Szerszámkovács Ktsz elnökének és műszaki vezetőjének áthelyezőlevelét. Kiderült, hogy Somogyi Pál a valóságot mondta el, szót emelt a szabálytalanságok, a korteskedés ellen — még a közgyűlésen is. A levél utolsó mondata így szól: „Több esetben végeztek az Univerzál Ktsz számára munkát, a szövetkezet engedélye nélkül, ezért bért vettek fel." — Dolgoztunk az Univerzál Ktsz megrendelésére külön munkában — mondta Somogyi. — De nem engedély nélkül. Volt művezetőm, Dénes Balázs minden alkalommal külön engedélyt kért, és kapott Haramásztól. Megpróbáltam felkeresni az elnököt. Haramász András először azt kérte, hogy halasszuk a beszélgetést a közgyűlés (február 26.) utánra. Ismételt érdeklődésemre újabb terminusokat tűzött ki, majd végül közölte; az ügy megbeszélésére nem ér rá. Dobó István műszaki vezetőt is hiába hívtam. A tények tisztázásában végül Nagy János, a ktsz párttitkára segített. — A Somogyi-ügy egy a sok közül, amely itt, a szemünk láttára az utóbbi években történt. Törvénysértés — mert a felügyelő bizottság elnökét csak a közgyűlés __ helyezheti át. Igaz, Somogyi szabálytalankodott az idegen munkakönyvvel, de az is tény: az ilyesmi sajnos, gyakorlat volt .a ktsz-ben. Ezért nem járhat ilyen büntetés, mert nagyon sok embert át kellene helyezni... A retorzió őt azért éri. mert a közgyűlésen (meg azelőtt) megbírálta a munkahelyi italozást, a korteskedést. Azt az állapotot, ami itt a ktszben, nálunk uralkodik. A szövetkezet gépkocsija sofőröstül együtt; az elnök és családja rendelkezésére áll stb.... MIÉRT MENTEK EL A PARTTAGOK? Nagy János: — A régi dolgok a szerszámkovácsban mindenki előtt ismertek. Aki nem akar bajt magának, az nem beszélt... Engedje meg, hogy csak három nevet soroljak: Bali Ferenc, Tóth István, Dénes Balázs. Mindannyian művezetők voltak, jó elvtársak, alapító tagok. Ök nem állták szó nélkül a zsebből való irányítást, meg ami ezzel jár. Addig szorongatták őket érte, míg „önként" kiléptek. — Súlyos ítélet. Mit ért zsebből való irányításon? — Haramász meg Dobó sosem tart termelési értekezletet. Nem látjuk a terveket, nem számolnak be a munkákról, a szerződésekről. Egyszerűen nem tudjuk, hogy mi történik, csak kapkodunk ide-oda, mentjük a forintot. Egy évben tizenkétszer keűene - vezetőségi értekezletet tartani, tavaly összesen hármat sikerült összehozni, de azon sem mondtak semmit. Nincs munkaköri leírás, én művezető vagyok — de én is csak úgy tudom, mit kell csinálni, a kötelesség nincs papírra fektetve. — A Szerszámkovács Ktsz az idén több mint 4 milliós nyereséggel zárt. — Igen, mert hajtós a kollektíva. Ha kell, éjjelnappal dolgozunk, szombat, vasárnap, hogy meglegyen a terv. De gondoljon csak utána; a korszerű üzemházban nem termelünk sokkal többet, mint a régi, pici műhelyekben. Ügy érzem, a lehetőségeinket éppen a szervezetlen, kapkodó gazdálkodás miatt nem tudjuk kihasználni eléggé. Az utóbbi években romlott az eredményünk. S még valami. Talán mindegy, hogy a gazdasági eredményt milyen légkörben, milyen körülmények között teremti elő 200 ember? Mert a mostani légkör csak idegességet, torzsalkodást szül, s ez felőrli az idegeket. Meg az akciók, amelyek során az emiitett elvtársakat a szövetkezetünktói „eltanácsolták". Somogyi Pál is párttag. Dobó előttem jelentette ki: azért írták azt a bizonyos levelet, az áthelyezést, hogy „Somogyi majd felmérgeli magát. s kívülről becsukja az ajtót". — A pártszervezet miért nem tudta megvédeni az eltanácsoltakat, ha igazuk volt? — Nézze, én 23 éve vagyok kommunista, dolgoztam Budapesten, Szegeden, voltam katona. De ilyen „erős" vezetőséggel még vnem találkoztam ... Pártszervezetünk 15 tagot számlál, s nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, azért csak annyit, mert a párttagok, akik nem hagyták annyiban a dolgot, kénytelenek voltak elmenni. A ktsz-ben bizonyos tartózkodást tapasztalatok az emberek között, valahogy azt mondják: „miért lépjek én be a szervezetbe, még majd Somogyi sorsára juthatok". Hisz hiába az alapszabály, a törvény, a pártszervezet véleménye — őt egyszerűen leváltják, mert bírálni mert... Még az történt, hogy a nyereség kifizetése alkalmával tartott közgyűlésen a Szerszámkovács Ktsz felügyelő bizottsága testületileg kifogásolta a vezetők magatartását. A közgyűlésen egyetlen tag sem jelentkezett hozzászólásra. Somogyi Pál érdekében szót emeltek a társadalmi szervek, ezért áthelyezését a ktsz március első napjaiban visszavonta. Matkó István