Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

SZERDA, 1972. MÁRCIUS 8. Szegedi emlékek Fénylő pont semmint a darabért. Szükség volt tehát ?rra, hogy igazgatók és színészek a magánéletükben is növeljék a saját és a színház presztízsét... — A társulat?... — Nagyon Jó erők gyűltek össze Szegeden. Márki Géza, Horváth Jenő, Pálos György, Barabás Sári, Vass Irma, Fogarasi Mária, Bessenyei Ferenc kitűnő színészek voltak. Ha meggondolom, hányan élnek még közülük ... Bessenyei Ferenc és Pálos Györgv akkor kezdték a pályát. No és. el ne feledjem Fricsay Ferencet megemlíteni, aki a katonazenekar vezetője volt Szegeden, s aki a katonának bevonultatott karmesterek után — hosszas könyörgésre — átvette a színház zenei irányítását, s röviden a világ legjobb tíz karmestere között emlegették! Zách János ' immár húsz éve a Vígszínház tagja. Ebből az alkalomból jubileumi nál, mert ennyi idő alatt f^LT&l^Ll mn' „járt le" a ruhatáram. Üj f^Ll u HÚL év közönség, az Igazgató nem városba kellett mennem, ahol ^fnhST <£" negyW étallotta gyorsan Pestre utaz- még nem ismertek. A vidék f^y szinházna es negjreen ni, s másikat hozni helyette, akkori színházai _ bár sok f " kP ^s de fénvlÓ Volt olyan évad, hogv négy tehetséget és sok nagy szí- ™ CttdlN^üsT szubrett debütált Szegeden! nészt adtak az országnak - 8 °Mgedi Nemzetiszm A szegedi közönség egyéb- hírül sem produkáltak olyan házná) tóltött harom ev" ként is Jő Ideig csak figyelte színvonalú előadásokat, mint a színészt, nem hódolt be neki a maiak. Alapos próbák uélegyik napról a másikra. Ha kül. szegényes diszletezéssel viszont valak't a szívébe zajlottak le az előadások, zárt, ahhoz nagyon ragasz- Sok volt az improvizálás a kodott Nekem jól sikerült színpadon, s nem volt a szína bemutatkozásom, amit az házaknál fegyelem. Gyakran is jelez, hogy a kritika ha- nézek meg ma is vidéki elómarosan igen sokat és dl- adásokat és bevallom, sokcsérőleg foglalkozott velem azor szólni sem tudok a Akkoriban... Hogyan is meghatottságtól, hogy mivolt akkoriban? Zách János lyen nagyszerű előadásokat a nagyemlékű emberek tudnak produkálni. Zách János negyvenkét esztendeje. 1030-ban lépett először „deszkára" a budapesti Vígszínházban. Közel tízéves színészi múlt után, 1930-ben került Szegedre, a Nemzeti Színházba. Akkor már szinte valamennyi vidéki város ismerte nevét, becsülte művészetét, A Délmagyarország kéthasabos cikkben üdvözölte, s mutatta be a „budapesti színészt'-, kiemelve, hogy az „Üstökösében Bulla Elma, egy másik darabban pedig Mezey Mária partnere volt. Bajor Gizi, Dayka Margit, Somlai Arthúr, Páger Antal nevét nem sorolta fel a cikkíró, bár ezt is megtehette volna, mert Zách János valamennyiükkel együtt játszott. — Kodolányí János Vidéki történet című darabjában mutatkoztam be Szegeden — idézi fel a művész szegedi pályafutásának első állomását. — A bemutatkozásnak akkoriban roppant nagy jelentősége volt, mert ha a színészt nem vette be a Gulay István Ül velem szemben, nvu- különösen sokat adnak a tagodtan, illedemesen. Sötét ru- nárok, mert félnek attól, ha, fehér ing és gondosan hogy magukkal sodorják a kötött nyakkendő van rajta, többit Ez a fiú pedig ugyanBúcsúzni jött. Befejezte az csak kitett magáért a rosszegyetemet, s pár nap múlva bői. Ha összejövetel volt, bizmár vegyésze lesz az egyik tos, hogy fél órát késett. Cidunántúli gyárnak... pője tán újkorában látot< Megkínálom cigarettával, Pasztát, s ha valaki a haját Rágyújt. Ahogy lobban a ^^ hosszusaga reven gyufa lángja, jobb szemét "tran . nézh®f®. lánynak, egy kissé behunyja, azután Nyegleseg, modortalansag s hátradől kényelmesen a szé- "jinden rossz ami egy szelken. Beszélni kezd. jellemezhet , — megvolt benne. Az egyik — Hamar elszállt az idő! tenár a másik után panasz — mondja. — Pedig mikor kodott> 8 végül az asztal™ első évfolyamába Jártam a csapott az osztályfőnök, és gimnáziumnak, azt hittem, ^ mondta: „Elég volt!" sose jutok el az érettségiig. Olyan messzinek tűnt... Emlékszem arra a délutánHátra simítja fekete haját ». amikor az«fitályfdnöík: és mesél. Elmondja, hogy kel- 8 « ^lyban tanító nagyszerű minősítést kapott tanárokkal együtt bsszeulaz egyetemen, s ha az üzem megbeszélésre. Szinte lakást is tud biztosítani, ak- ™é?.,mf 18 hal'orn ^ osztálykor családot alapít... Én pe- f6nok komor hangját: dig hallgatom, s amíg mon- — Mit gondol magáról ez datait egymásba szövi, kép-,a gyerek? zeletemben magam előtt lá- s ömlött a panaszáradat: tom őt, mint gimnazista fiút, _ Hogyan nevelik a szüszélesre kihajtott inggallér- 16k? ^tikit nem tisztel és ban, rövid nadrágban. nem J^QJ semmlre, ennek Sok arc megfakul az em- ugyan beszélhet az ember!... ber előtt, de vannak olyan _ El kell tanácsolni! — tanulók, akik a pedagógus dörögte egy másik hang eréemlékezetében örökké élnek. Ívesen. Ilyen volt ez a fiú is Már ' Erre a mondatra azonban az ,elsl hónapban feltűnt mindenki meghökkent meglepően értelmes és logi- „ 7 kus gondolkodásával, de h^ felvetette: ugyanakkor fegyelmezetlen — Egyáltalán, ki neveli ezt viselkedésével. Ez utóbbira a gyereket?... könnyedségével tud választ adni erre a kérdésre. — Hol és hogyan élt Szegeden, m'nt a színház vezető _ Kolozsvár kivételével színésze? az összes vidéki városban — Természetesen szállodájátszottam. Én magam egy ban, a Tisza vagy a Hungáhatalmas hajókofferral, amo- ria Szállóban. Az igazgatók, lyan „hordozható szekrény- így Kardos Géza szegedi nyel" jártam az országot, színigazgató is, megkövetelÁkkoriban ugyanis a szí- ték. hogy a „sztár" a legjobb nésznek magának kellett a szállodában lakjék és egyék, kosztümöket, ruhákat bizto- A háború előtt Szegeden is sítani. Rendszerint egy-két inkább a színészek miatt évet töltöttem egy színház- ment a közönség színházba, Oános a zeneszerző Kevesen tudják, hogy Arany Junos legnagyobb epikus költőnk, a magyar es uz európai irodalom kiemelkedő ulakja, szívesen zenéigetett, zenét is irt, sujal örömére családi körben. Zene iránti vonzalma hú társként követte egész életeben. — Értett is hozzá — mondja Adám Jenő, a kitűnő karnagy, a zenepedagógus és a zeneszerző szakérteimével, aki nagy kedvteléssel gyűjtött össze minden tudnivalót egyik kedvenc témájáról, s a műértő szemével elemzi Arany meglehetősen érdekes zenei tevékenységét — Nemcsak a kottaolvasáshoz értett, de jelentékeny fokon elsajátította a hangjegyírást is. Ahogy emlékezetből összeírta ifjúkorának közkeletű másfél száznyi dalát, az több mint meglepő; zenei képzettségről tanúskodó tevékenység. Szükséglet számára a zenéles: zongorázgalott is egy időben, még Ifjú tanító korában, amikor Kisújszálláson zongorához jutott, s ezen egy évig szorgulinusan gyakorolt. A gitárpengetest még diákkorában kezdte, s öregkoráig - a pihenés óráibun gyakran ez a kedvenc hangszere szórakoztatja. ' Dalai egy magányos ember dudolúsui. 1874—83 között 26 dalt vetett papírra, ezek Kölcsey, Petőfi és saját verseire írott dallamok. Arany nem sokra értékelte ezeket a dalokat, megmosolyogta „zeneszerzői munkásságát". A „Tamburás öreg úr"-ban ekként évődik önmagával; JVéhtt egy új dalt terem [önkint húrja, S feledi legott, már 6 le nem /írja". — Mégis leírta, bár megmosolyogta és rejtegette. Felesége véletlenül kottyantotta el a titkot Bartalus Istvánnak, Arany zenészbarátjának, aki igen kitartóan és sokáig unszolta a költőt, mire megkapta a kéziratokat, egy feltétlen kikötéssel: csak Arany halála után közölhetők. Bartalus 1883-ban meg is jelentetett 10 dalt zongorakísérettel. A kíséretet a zeneszerzőbarát írta, ez a munka már meghaladta a költő zenei ismereteit Az eredeti kéziratok, a kis papírdarabkák sajnos elégtek egy óvóhelyen, a második világháború alatt de az 1888-ban megjelentetett újabb kiadványt még őrzi az Akadémia könyvtára. Ebben az évben férfikarra írt változatában is megjelentették a tíz dalt. A legjellemzőbb ötöt a Hanglemezgyártó Vállalat is kiadta nemrégiben ,.A bú kél velem" cimü Kölcsey-versre írott dallam, a mult század eleji érzelmes, szerelmi líra gondolatában fogant A magyar föld emberenek sanyarú életerői szóló Petőfi-vers a „Toronyban" igen sokfelé énekelt, népszerű dal lett „A hegedű száraz fája" saját versére írott dala, a szabadságharcban elvesztett álmokat temetgető magyar bánata. Az értékes hanglemez segítségével így válik hamarosan közkinccsé az önmagának dúdoló, szemérmes költő minden dallama. A Pioneer—10 és a Jupiter A március 3-án hajnalban útnak indított Pioneer—10 pályája. Az ábrán a Föld, a Mars és a Jupiter pillanatnyi helyzetét a bolygók szimbolikus csillagászati jele szemlélteti. a bolygóközi állomás feladata, hogy — terv szerint — 1973 decemberében fényképeket készítsen a Jupiterről Többszöri halasztás után március 3-án hajnalban elindult végtelen hosszú útjára a történelem eddig legkisebb bolygókutató szondája. Hordozórakétája egy harmadik fokozattal kiegészített Atlas Centaur, amely rekordsebességet adott a 250 kilogramm tömegű Pioneer—10-nek. Szombaton a Pioneer' elhagyta a Föld gravitációs terét, 25 év múlva pedig maga mögött hagyja a naprendszer legkülső bolygóját, a Plútót. Útja során át kell vergődnie a planetoldok (kisbolygók! övezetén: 1072 novemberétől 1973 júniusáig ezer veszély fenyegeti majd a Pioneer— 10-et. Csak a 2 ldlométernéj nagyobb kisbolygók száma több ötvenezernél, de bőven kering ebben a savban szikla, kő és per. Ezek megfigyelése céljából fényelektromos és nyomógáztartályos erzékelóket helyeztek el a fedélzetén. 1973 elején a Föld egyre közelebb kerül majd a szondához, és augusztusban éri el legnagyobb közelségét, 480 millió kilométert. Augusztustól kezdve a távolság egyre növekszik. Decemberben, mikor a Pioneer —10 a Jupiter kűzeléhe ér, a Jet Propulsion Laboratorynak 850 millió kilométerről kell majd a televíziós képeket átvennie. A szonda áramellátását nem lehet napelemekkel biztosítani ilyen távolságban a NaptóL Ezért fedélzetén radioaktív Izotópokkal fűtött termooszlopot helyeztek el. Rádióadójának teljesítménye 4 Watt, amellyel egy 2,75 méter átmérőjű parabolaantennát táplál. A Pioneer—10 követése érdedben a NASA nem indít más bolygók felé kutatószondákat a következő két évben. Amenynyiben a kísérlet sikerrel járna, a Pioneer adásainak vétele kétmilliárd kilométerig lehetséges. Ekkor a Nap mágneses terére és a napszélre vonatkozó adatokra számíthatunk. A Pioneer—10 legizgalmasabb programpontjára 1973 decemberében kerül sor. Ekkor a Jupiter mellett elhaladva 10—12 színes fényképet készít majd a bolygóról, és a Földre továbbítja azokat. Az elhaladás négyöt napja alatt a Jupiter tizenegyszer fordul meg saját tengelye körül, így lehetőve válik teljes felszínének lefényképezése. Minden egyes kép továbbítása 50 percet vesz igénybe, tehát másodpercenként 300 képelem adatait kapjuk. A képjelek átvitelét digitális kódmoduláeióval oldották meg. A rádióhullámok 46 perc alatt érik majd el a Földet, tehát akkor ér ide a kép első pontja, amikor az utolsó éppen elindul a Pioneer—10-rőL A Jupiter naprendszerünk legnagyobb bolygója. Átmérője 143 000 km, tehát a Földnél 23-szor nagyobb. Míg a Föld javarészt szilíciumból és oxigénből van, a Jupiter hidrogénből és héliumból áll, mint a csillagok. A Földhöz hasonlóan Van Allen-övezete van. Középtávolsága a Naptól 780 millió kilométer, s ezen a pályán 11 év és 10 hónap alatt járja Wrbe a Napot. 1972. június 24-én „igen" közel lesz a Földhöz: 630 millió km-re. Napközelségét 1974 áprilisában éri el (északi féltekéjén ekkor ősz lesz). A .Jupiter egyetlen felszíni aloltzata, uinely földi távcsövei megfigyelhető, a Nagy Vörös Folt. Szélessége 13 000 km, hosszúsága 43 000, területe tehát csaknem eléri a Föld területét. Alakja változó, ezért sokáig vulkanikus jelenségnek gondolták, bár hőmérséklete alacsony. Anyaga metán, ammónia és kis mennyiségben cianhidrogén. Ha sikerülne a Pioneer— 10-nek ezt az óriási utat sértetelenül végigjárnia igen értékes adatokhot juttatná a tudományt. Zana János A szenvedélyek kitörése után lecsillapodtak a kedélyek. Mikor elővettük a fiú személyi adatait, már nyugodtan figyelte mindenki a gyermek sorsának alakulását. S ahogy az osztályfőnök felolvasta a feljegyzéseket, ugyancsak elkomorultak az arcok.,. Valóban, furcsa sorsot hozott a fiúnak az élet. Tízéves lehetett, amikor elváltak szülei. Az édesanyjával maradt. így ítélte a bíróság. Az asszony azonban megunta a magányt, s két év múlva újra férjhez ment. Az új férfinak azonban nem kellett a gyerek, s ügyes rábeszéléssel visszakerült a fiú az első férjhez. Itt hánykolódott néhány esztendőt, de az első apa is talált egy szemrevaló lányt, s megnősült Az új asszony ugyancsak nem szívlelte más anyuka gyermekét — ezért a fiúnak ettől az otthontól is búcsúznia kellett Végül is a nagymama fogadta magához, aki idős kora miatt már magával is keveset tudott törődni, nemhogy a gyermek őre, gondozója lehetett volna. Az ember azért azt hinné, hogy a kapcsolatot megtartották gyermekükkel a szülők. Nem! A feljegyzések olyan adatokat is feltártak, hogy a jószívű nagymamának peres úton kelett a szülőkön behajtania a gyermek eltartásáért járó összeget, mert a fiún kívül erről is elfeledkeztek! Igen, mindenről megfeledkeztek!... Ahogy vége lett a felsorolásnak, közénk hullott a csend. Még vigasztalanabb és bántóbb volt az eső kopogása az ablakon, Gyuszi bácsi pedig szomorúan törölgette nagy fekete keretes szemüvegét. Azután valaki rekedtes hangon, akadozva megszólalt: — Ügy gondolom, ne tanácsoljuk el az iskolából a fiút... — Persze, hogy ne! — hangzott többfelől Is a válasz. Nem is olyan rossz gyerek ez!... S ettől kezdve az osztály tanári közössége szinte gyermekévé fogadta a fiút. Szülőknek is dicséretére váló türelemmel ápolta, erősítette benne a jót, s hozta vissza szívébe az emberek Iránti tiszteletet és szeretetet. S a türelem és a szeretet embert nevelt belőle, olyat, aki az egyetemen is remekül megállta a helyét Somost itt ül velem szembeity nyugodtan, illedelmesen. Sötét ruha, fehér ing és gondosan kötött nyakkendő van rajta. Búcsúzni jött Befejezte az egyetemet, s pár nap múlva már vegyésze lesz az egyik dunántúli gyárnak ... Vajon később is gondol-e majd tanáraira és az iskolára?... Bánfalvi József „Világrekorder4" a Kaukázusban Kedvező éghajlati és légköri viszonyaira tekintette] az Észak-Kaukázusban levő Zelencsukszkaja település mellett jelölték ki a világ legnagyobb csillagászati teleszkópját befogadó asztrofizikai obszervatórium helyét Az óriási — hat méter tükörátmérőjű — teleszkóp elhelyezésére 44 méter átmérőjű, 53 méter magas tornyot építettek a 860 tonna (!) súlyú csillagászati eszköz irányítórendszerének kialakításánál felhasználták az elektronika, az automatika és a telemechanika legújabb eredményeit. Az obszervatórium közelében egy 600 méteres antennájú rádióteleszkópot is felállítanak, amely olyan ér zeker.y lesz, hogy a távoli csillagok és csülagködök felől érkező rádiójeleket is felfoghatja majd. A rádióteleszkóp nagy szerepet tog játszani a jövőbeni kozmikus távkapcsolatok létesítésében is. • t