Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

4 SZERDA, 1972. MÁRCIUS 29. 3 Szegedi emlékek A kezdet Az Erkel Színház színésztársalgójában, beöltözött énekesek tarka gyülekezete közepén Idézzük fel Komlóssy Erzsébet szegedi éveit. Ezek az évek a pályakezdés izgalmaival, az énekessé érés nagy élményeivel teltek el. Az elsó szegedi fellépés különösen emlékezetes maradt. — 1955-ben végeztem el a konzervatóriumot, s Rubányi Vilmos azonnal szerződtetett Szegedre — mondja Komlóssy Erzsi, a Magyar Állami Operaház magánénekese. — A Székelyfonó háziasszony szerepében mutatkoztam be a szegedi közönségnek. Ez a •szerep a mai napig a legkedvesebb szerepeim közé tartozik. Később, az Operaház bemutatóján is én énekeltem, s egy évvel ezelőtt lemezfelvétel is készült belőle — Ferencslk János vezényletével. Külföldön is Balmakat illeti, Szeged sokfelé énekeltem a háziaszszony szerepéből dalakot, s bármikor színpadra lépek ezzel, mindig hálával gondolok Rubányira, aki a Szegedi Nemzeti Színháznál töltött két és fél év alatt nagyon sokat foglalkozott velem. A zenei alapot tőle tanultam, általa sajátítottam el. legkellemesebb izgalmakat tartogatta neki. Ebben a városban lépett fel először a életnek. A színházban hoszszú ideig nem volt fűtés, elmaradtak az előadások, a nézőteret kietlennek, magamat hontalannak éreztem. Mégis, számomra Szeged az a város, amelyiknek a rohamos fejlődése is mindig megejt, nyílván azért, mert nagyon közel érzem magamhoz. A szegedi kritikákat mind eltettem emlékbe. Mondhatom, mind nagyon 6zép és biztató volt... És Szegedről mentem ki a varsói VIT-re is, ami szintén egy életre szóló élmény. — Szeged egyetemi, ifjúsági város. Mi a véleménye az egyetemi ifjúság zenei érdeklődéséről, zenei kultúrájáról? — Nagyon sok fiatalt ismertem Szegeden — hiszen még magam is fiatal voltam —, akik érdeklődtek a komoly zene iránt. Különösen sok orvosbarátom volt, igaz, a hagyomány is azt tartja, a zenész és az orvos mindig Cigánybáróban, itt énekelte egymásra talál. Abban először a Bánk bánban Gertidőben jórészt a fiatalsággal rudot, és Magyarorszagon volt teie a színház> a sok Szegeden énekelte eloszor az jó hangulatú előadás tehát Aidát is, olasz nyelven. nekik ^ köszönhető, ami egy— Mint látja, zenei életem ben zenekultúrájukat is jelSzegeden kezdődött el, s ha zia városra gondolok, mindig Az egykori szegedi énekesA szegedi közönség szinte jó érzéssel teszem. Pedig az nő fellépett már a világ szá' az első perctől szeretettel fo- 1955—58-ig terjedő időszak, gadta Komlóssy Erzsit, akár amíg én a Szegedi Nemzeti a kőszínházban, akár a Dóm Színház tagja voltam nemtéren lépett föl. Ami az iz- igen kedvezett a színházi Kisfiúknak, kamaszoknak, férfiaknak Kiárusítás az „Ádám" és a „Csöpi" konfckcióboltokban Tavaszi és nyári öltönyökből gyors, időszakos kiárusítást indított a KOMPLETT Ruházati Vállalat. A Kárász utcai „Adóm" férflkonfekció-bolt és a Nagy József utcai „Csöpi" gyermekkonfekció-bolt vesz részt az akcióban. Időpontot nem határoztak meg: amíg a készlet tart a jelszó. A készletek a kiárusítandó cikkekből nem túlságosan nagyok. Az „Ádám" elsősorban a Riviéra elnevezésű férfiöltönyöket ajánlja, 44-estöl 52es méretig 880 forintért. 1250 helyett. A Riviéra a Vörös Október Ruhagyár termi ke, 75 százalékban szintetikus, 25 százalékban gyapjúszálból szőtt alapanyagból készült. Háromféle színben kapható: drapp, zöldes és szürke tónusban. Halvány árnyalat valamennyi és a divatnak megfelelően csíko-, sak. A kiárusítási akción kívül a bolt gazdag választékot kínál 700—1000 forintos szivacsfelöltőkből, 874 forintos angol műbőr kábátokból, sportzakókból és szóló nadrágokból. A „Csöpi" boltban kisfiúknak és kamaszoknak lehet most olcsó öltönyöket vásárolni. A Hermes, 11-es és 12-es méretben, 180 forint 350 helyett A Chesterex — egri ruházati szövetkezet gyártmánya — 6-tól 12-es méretig kapható, csaknem másfél száz forinttal olcsobban a régi áránál: 310, 330 es 360 forintos áron. Igen olcsó a Speck elnevezésű kiskamasz öltöny: a legdrágább",' 11—12 eveseknek való 280 forint A Zalaegerszegi Ruhagyár konfekcionálta. Több más hazai termék, kisipari gyártmányok mellett egy cseh és egy japán alapanyagból készült nagykamasz öltönyt erdemes megvennni. Különösen a/ utóbbi számíthat sikerre. A világosszürke japán anyag mosható és vegyileg is tisztítható, a fazon nagyon divatos. A kabát magasan csukódik, körül öves. Ideális kamaszviselet, 15—16-06 méretekben kapható, ára 490 forint. Lényegesen leengedték a Fikusz öltönyök árát: 370ről 170-re. Farmeröltözék ez, széles szárú nadrággal, fémgombos kabáttal. Iskolába, kirándulásra egyaránt megfelel. Mondják a boltban, hogy lányoknak is vásárolnak belőle. Többféle méretben kapható, 16-osig. A kiárusításon kívül ballagásra ajánl most fekete öltönyöket, kosztümöket a Csöpi bolt. Ugyancsak a ballagásokra konfekcionál tátott a bolt egy, csak ott kapható fekete terliszter szoknyát. Fűzős, széles spanyolöv. díszíti, szabott fazonja van. Igen szép csipkeblúzokat ajánlanak hozzá. (x) mos operaszinpadán. Tavaly hat Trubadúr előadáson szerepelt Londonban. 1967—70ben a kölni Operához szerződött, Delilát énekelte németül, Trubadúrt olaszul, de vendégszerepelt Bulgáriában, j a Szovjetunióban, Romániái ban, Jugoszláviában, OlaszorI szágban, az NDK-ban, Ausztriában, Csehszlovákiában és sorolhatnánk még tovább. — Egyetlen egyszer kacagtak ki színpadon, s éppen Szegeden — meséli Komlóssy Erzsi művésznő. — A Lakméban van egy jelenet, amikor csónakon „evezek" be a színre. Hát én fogtam a lapátokat, „evezek", lassan behajózok a színpad közepére és hallom, hogy kuncog a közönség. Titokban kinézek a szín mögé, egy műszaki hevesen gesztikulál, evez a levegőben, mondja, hogy fordítva evezek. Én megfordítottam a lapátokat, de továbbra sem húztam, hanem toltam az evezőket. A híres szegedi eVezősnép meg csendben kacagott... — Mikor láthatja a művésznőt legközelebb a szegedi közönség? — A Magyar Televízió Zenélő városok sorozatában a Trubadúrból szeretnének egy részletet velem felvenni Szegeden. Ha a világhírű bolgár tenorista Nikoláj Nikolo'v vállalni tudja ezt, májusban vele együtt énekelek a tévében: Szegeden... Gulay István Emlékmű a hegyoldalon Lomhán fordul alánk a völgy a hegy alján. A „Góbé" nevű vitorlázógép mélyet sóhajtott. Pilótám sóhaja is elvegyült a szél muzsikájával. — Sajnos, nem megyünk vissza. — Itthagyott a jó szerencse bennünket. Még egy süllyedő forduló, és az „északi" oldalon a lucernás simogatja meg gépünk alját Ez nem valami jól sikerült repülés volt. Kikászálódunk, csattan az autóílug központi csatja. A hegyen előttünk temető. A helységet még felülről betájoltuk. Megindultunk telefonálni, felkaptattunk a dombra. — Nézd csak, milyen érdekes! Ott! Az első kereszt a ravatalozónál. ,1848, rajta nevek. A második kereszt: 1914—18. Kíváncsian megyünk a harmadik emlékmű felé, frissülnek a sírok. A harmadik melékmű jóval újabb: 1943—45. Furcsa emlékmű. Modern, nem olyan népmíves műalkotás. Egy női alak, felirata német, nem értem. Barátom fordítja. „A szó már szívünkig markol, Anyáitok állították örök mementóul." S ismét nevek. Elgondolkodom. Látom, barátom is meg* lepődött. 27 év telt el. A faluból telefonáltunk a repülőtérre szállítókocsiért. 1848, 1914 és 1945 — áll az a három stáció. Három fehér emlélunú a hegytetőn. Mindhárom halottakat jelöl. Nekünk, élőknek, a három cél, a halál értelme nem azonos. — De nekik — mondja a tanácselnök — egyformán a vég volt. És az itt maradt anyák? Valahová le kell rakniuk emlékük gyertyáit. A sok édesanya úgy néz egymásra, könnye fátyolán. mint az a kettő, kiknek gyermeke cseréjét Gárdonyi írta meg. De gondolatban valahol két anya sír minden este. ök soha nem ellenségek... édesanyák ! Közben jött a szállítókocsi, és a városban már elkapott a benzinfüstös, rohanó tempójú levegő. De mélyen maradt bennem ez az epizód. A sors véletlen játéka? Hisz elkophatott volna magasságuk a hegy déli oldalán is. Mementó. Sok van már belőle. Soha, soha többé háborút' — hirdeti így a falu felett, a hegyen a három emlékmű. Klárafalvl Aladár Csökkent a szegedi kisiparosok száma Nincs elég ipari tanuló sam Harminc javító-szolgáltató ipari szakmában lehet működési engedélyt kapni — az állás és a nyugdíj megtartása mellett is —, ennek ellenére csökkent a kisiparosok száma Szegeden. Jelenleg 1034 kisiparos dolgozik, közülük másodállásban 127, nyugdíj megtartása mellett. kiegészítésként 76. Feltűnően fogynak a cipészek: tavaly ilyenkor 87 volt, most csak 77 működik, de például főfoglalkozású tetőfedő nincs is (mellékállásban ls csak három), ácsból is csak három van, közülük kettő másodállásként űzi a mesterséget. „Beteg" könyveinkkel két könyvkötő mester foglalkozik, de például paszományos az egész környéken is csak egyetlen akad. Szegeden már csak 15 kárpitos van, de az asztalosok száma például tavaly óta 65-ről 55-re csökkent. Sok női szabó is nyugdíjba ment, a tavaly meglevő 104 helyett az idén csak 71 iparengedélyes működik. A vegytisztítók száma is csupán 10, közülük sem mind vállal már szont jó festést, viszont a Patyolat szükséges, kapacitása miatt nem érzi a lakosság a hiányt, ezzel szemben nehezen lehet szakembert szérezni szerelésekhez, különösen kevés a gázszerelő és fűtésszerelő, de rengeteg a dolga a 19 vízvezeték-szerelőnek is, közülük is 8-an másodállásúak, napi néhány órában dolgoznak. Az utánpótlás úgyszólván csak a fodrászoknál biztosított, de úgy látszik, ennek a szakmának megvan a vonzereje, hiszen a magánfodrászok száma sem csökkent, évek óta 45—50 működik mindössze 50 panaszügyet kellett a társadalmi bizottságnak megtárgyalnia. Éz sem jelenti azt, hogy ötven kisiparos munkáját kifogásolták, mert néhányra meglehetősen sok panasz érkeSzegeden. Általában kevés a zik. Különösen az építőipamagánkisiparosoknál az ipa- riakra panaszkodnak, hogy ri tanüló, de cipésztanuló felveszik az előleget, s mert túl sokat vállalnak, nem győzik a munkát. De az is igaz, hogy „elrontják'" őket a megrendelők, hiszen köztudott: többen akarnak építeni, mint ahány kivitelező akad. A bizottság előtt legtöbbször kibéküléssel, vagy anyagi „jóvátétellel" végződik a tárgyalás, de ez nem jelenti, hogy nem szigorúak: a KIOSZ és az I. fokú iparhatóság együttes véleménye alapján tavaly három hanyagul dolgozó kisiparostól vonták meg a működési engedélyt Szegeden. A szolgáltatóiparban szükség van a kisiparosok munkájára, s ezért arra is gondolnak, hogy miképpen lehetne gyarapítani az iparengedéllyel rendelkezők számát. Mert kevés az ipari tanuló, elsősorban azokat ösztönzik, akik ugyan vapéldául egy sincs, és a szin tén nagyon kevés szerelő utánpótlása csaknem lehetetlenné vált, mert egy rendelet szerint ipari tanulót szerelő szakmában csak az oktathat, aki egyben gázszerelő és vízvezeték-szerelő mester, így aztán a távlati jövőt szem előtt tartó törvény ma még gondot okoz. Korábban nagy gond volt, hogy a kisiparosok nehezen jutottak megfelelő szerszámhoz, géphez. A szegedi kisiparosok műhelyei jól felszereltek, ma már a munkavégzéshez szükséges helyiség építéséhez és a gépesítéshez is állami hitelt kaphatnak. Igaz. szükséges lenne a hitelkeret emelése, mert nem egy gép igen drága, vim unkájukhoz A Kisiparosok Országos Szövetségének Csongrád me- lamilyen szakmában rendelgyei titkára, Sass Ferencné elmondotta, hogy minden évben gondoskodnak a magánkisiparosok továbbképzéséről, a szegediek számúra az elmúlt télen tíz szakmában volt tanfolyam. A szegedi kisiparosok jó képzettségét, munkájuk színvonalát bizonyítja, hogy tavaly keznek a megfelelő képzettséggel, de más munkaterületen dolgoznak. Az is javítana a lakosság jobb ellátásának ügyén, ha közülük többen vállalnának mellékállásként eredeti szakmájukban munkát. Sz. M. 8. Goccla nyomban Sonanóba utazott. A börtönben azzal kezdte Polaccónak látogatása magyarázatát, hogy évek óta nem nyugszik benne\ a lelkiismeret, mert ő ma is meg van győződve egykori vedence ártatlanságáról. Most talán tudna segíteni. Véget erhelne a hajdani partizánvezér kalváriaja... Azonnal szabadulhat. csak egy apró szívességet tegyen meg meg a köztársaságnak. — Aljas ügy? — kérdezte Polacco, de szemében máris megcsillant a szabadulás reménye. Tüdejét a nyirkos magánzárkákban tbc támadta meg. Maga is tisztában volt vele, hogy a büntetéséből még hátralevő hét esztendőt a börtönben úgysem éli meg. — A, dehogy! Ellenkezőleg! — tiltakozott az ügyvéd. — Telje ;en fair a dolog. Csupán egy szicíliai banditát kell rávennie arra, hogy saját érdekében vonja vissza a nyilvánosság előtt elhangzott és tekintélyes köztársaságpárti politikusokat gyanúsító rágalmait.. Ennyi az egész. S az illetőt Gaspare Pisciottának hívják. — A Giuliano-banda alvezére? — érdeklődött Polacco. — Ismeri? — csillant fel az ügyvéd szeme... —, annál jobb. Csak legyen nagyon óvatos, mert ezekkel a szicíliaiakkal sosem tudhatja az ember, hányadán álL — Hírből ismerem a fickót. Ez volt az a hírhedt szeparatista banda, ezek tették el láb alól Canepát, és a buliban a maffia is benne volt. — Nagyon helyes, és az értesülései pontosak.,. Szóval, vállalja? Mi mást tehetett Polacco? FérfiéVeiből eddig összesen húsz esztendőt töltött már börtönben. Tizenhármat Mussolini diktatúrája idején, és lassan het esztendőt, a kuztársaság foglyaként. A köztársaság börtönében, amely köztársaságért harcolt, és amelyért öt sebhelyet"visel a testén. Vállalta. Polaccöt orvosi vizsgálat ürügyevei másnap már át is szállítottak a viterbói börtönbe, ahol meglehetősen gyanakodva fogadták a börtön vezetői Coccia mesterkedéseit. Polaccót a röntgenezés után azonnal vissza akarták küldeni Sorianóba. Ezt az igazságügyi minisztérium közreműködésével Coccia még különösebb nehézség nélkül megakadályozta. Az indok az volt, hogy hátha később romlik Polacco helyzete, es akkor legyen kéznél orvosi segítség. Így sikerült Polaccót a viterbói fegyintézet beteg szobájában visszatartani. A viterbói államügyész azonban hallani sem akart arról, hugy a Pisciotta melletti üres cellába kerüljön. A kormány közbelépésére az államügyész és a fogházigazgató végül mégis engedélyezte Polaccónak a „nehéz fiúk" osztályán. Pisciotta mellett történő elhelyezését. Így lett az egykori legendás partizánvezér a hírhedt szicíliai bandita cellaszomszédja. E machinációkról Pisciotta mit sem tudott. A megtört arcú, beteges rabtárs lassan megnyerte rokonszenvét, s mivel az napokig hallgatott, ellentétben a spiclik közismert bőbeszédűségével, ösztönös gyanakvása is feloldódott. Annyi néma hónap után, a hallgatást a kárhoztatott hetek kegyetlen bénaságából kiszabadulva, most a sors kegyét látta Polacco megérkezésében, hiszen beszélgető partnere lett, mégpedig egy igazi sorstárs személyében. Polacco napokig mesélte saját életének kalandjait. A politikát szidta, a ravasz pártvezéreket, a kereszténydemokratákat — De Gasperit és Scelbát. Pisciotta úgy érezte, hogy sanyarú sorsát maga is Scelba szószegésének köszönheti... — Ne búsulj, pajtás — tört belőle a negyedik napon —, érted is' megfizetek annak a gazembernek, aki a hátunk mögött összejátszott Don Calő maffiájával. Én nem félek már sem tőle, sem mástól. Én egyedül csak az istentől félek És ezért az én poíámat földi ember nem tömheti be. — A maffia sem? — jegyezte meg csak úgy mellékesen Polacco. Pisciotta erre elhallgatott. Hosszasan mélázott. Végül, mintha egész életútját próbálná mérlegre tenni, megszólalt: — A maffia nagy úr. Azzal még Giuliano sem tudott leszámolni. Pedig mi val-.ha meg akartuk szabadítani Szicíliát a maffia uralmától. — Hiszen ti magatok ls maffiamódszerekkel dolgoztatok — szólt köze Polacco, és úgy tett, mint aki teljesen tájékozatlan. (Folytatjuk.) ,