Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

KEDD, 1972. MÁRCIUS 28. 3 napló Magyar delegáció utazott a KGST ülésére Dr. Horgos Gyula kohó-és gépipari miniszter vezetésé­vel hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST rádiótechnikai és elektroni­kai ipari állandó bizottsá­gának 20. ülésére. A tanács­kozáson megvitatják a bi­zottság 1971. évi munkáját, targyalnak a további leen­dőkről, s kölcsönösen tájé­kozódnak a KGST komplex integrációs programjában előirányzott feladatok telje­sítésének menetéről. Az NDK küldöttsége hazánkban Dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn hazánkba érkezett az NDK delegációja, amelyet dr. Her­bert Weiz, a Minisztertanács elnökhelyettese vezet. Foga­dására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent dr. Ajtai Mik­lós, jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti ' nagykövete is. , A látogatás során tájékoz- ' tatják egymást a tudomá­nyos-műszaki irányítás mód­szereiről, eszmecserét foly­tatnak a két ország részvé­teléről a KGST-integráció­ban, s tárgyalnak a Magyar­ország és az NDK közötti műszaki-tudományos kapcso­latok további elmélyítéséről. • Az NSZK-ból miniszter érkezett Budapestre Georg Leber, a Német Szövetségi Köztársaság köz­lekedés- és postaügyi mi­nisztere — dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter meghívásá­ra — hivatalos látogatásra, a két országot kölcsönösen érintő nemzetközi közleke­déspolitikai kérdések meg­tárgyalására vasárnap Bu­dapestre érkezett. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Csanádi György miniszter és első he­lyettese, Rödönyi Károly fo­gadta. Érkeznek a gépek a szegedi olajmezöre Beszéljünk a demekréciérél Győri Imre a Rádió új műsorának első beszélgetésén Új sorozatot indított tegnap a Magyar Rrádió — Beszél­jünk a demokráciáról! címmel. Az új műsorról ezt írja a Rádióújság: „Kérem, válaszoljon azonnal, mit ébreszt fel önben ez a szó: demokrácia? A válaszoló felkapja a fejét: egyenlőséget, szabadságot, őszinteségét, félelem nél­küli életet. En nem politizálok, kérem — mondja egy zák. Még nincs meg a lehe­tősége annak, hogy bárki kí­vánsága, akarata szerint föl­tétlenül arra a pályára lép­jen, amit művelni szeretne, azt a foglalkozást végezze, tisztes korú hölgy —, de azt tudom, hogy jó dolog. Még ami a legjobban megfelel kí­rengeteg javítani való van rajta — válaszol egy másik. Ahányan, annyiféleképpen. És lényegében mégis mind ugyanazt. Mindennapi témánk. Erról beszél lcendőzés f nélkül, a most induló, havonként jelentkező sorozat." Az első beszélgetésre Győri Imrét, az MSZMP KB j tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát, és ször ad arra r-Lakos Sándort, a Társadalomtudományi Intézet igazga­! tóját hívták meg. Az érdekes rádióműsort — melyet i üapcsár.yi László vezetett — az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. vánságának. Ma ezt még sok minden behatárolja. Ugyan­akkor azt is látni kell. hogy a mi társadalmunk, szocializ­must építő valóságunk elő­lchetőséget, Érdekes és izgalmas módon vezette be a Rádió a beszél­j getést: válogatás nélkül kér­dezett meg embereket ut­cán, gyárban, hivatalban — véleményük szerint mi a de­mokrácia? És éppen a sok­féle értelmezés meg a tájé­kozottság hiánya indokolja messzemenően az új műsort. hogy tömegméretekben arra az útra lépjenek a személyi­ségek, az emberek, amelyek kívánságuknak megfelelnek. Ezt elősegítettük a volt ural­mokratizmusát. Jelenleg is kodd osztály műveltségi mo­a legfőbb törekvésünk az, nopóliumának a megtörésé­hogy megtaláljuk az utjat- vel. a munkás-paraszt gye­módját annak, hogy a lakos- rekek tanulásának anyagi ság még nagyobb tömegei eszközökkel való elősegítésé­részt vegyenek a közügyek­ben, bekapcsolódjanak az ál­lam életébe, a döntések elő­készítésébe. Csak az a kér­dés, hogy hogyan. Somogyi Károlynó felvötele' A háttérben látható hatalmas acélszivar — a berende­zés része — a vasbeton alapra kerül majd Érdekes eseményéhez ér- fordít az NKFV. Segítségé­kezett a szegedi medence vei Algyőn, a lelőhelyek olajipari építkezés: megkez- közvetlen közelében történ­dődött a nyers gazolin fel- het a szénhidrogének feldol­dolgozó üzem építése. A 6,5 gozása etán-, propán-, és bu­milliárdos olajprogram ke- tángázzá. Ezeket a terméke­retében erre a beruházásra ket közvetlenül Algyőről to­mintegy 700 millió forintot vábbítják majd a fogyasz­tokhoz. Vasárnapi munka a mező­gazdaságban Az első tavaszi vasárnap az ország számos vidékén a határban találta a termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok dolgozóit. fejlődésének a serkentése, a már aggasztó csapadékhiány mesterséges pótlása. A me­gye egy részén már a múlt héten megkezdődött az ön­A Csongrád megyei kerté- tözés, és egyre több gazda­szek, gyümölcstermelök a ság földjére jut el az éltető verőfényes időjárást kihasz- víz. Vasárnap megyeszerte nálva, ezrével dolgoztak a földeken. A különleges dél­alföldi tájegységekben: a csongrádi kadarka hazájá­l)an a szőlőhegyen, a téli fa­gyoktól megóvott szőlőtőké­ket szabadították ki a föld­takaró alól. Szatymaz kör­nyékén, ahol milliónyi őszi­barackfa kipattanó rügyei ígérnek jó termést, a met­széssel, faápolással foglala­toskodtak a gazdák. A Tisza —Maros szögben kialakult évszázados, hagyományos burgonyatermesztő tájon — Maroslele, Apátfalva környé­kén — az utolsó táblákat ül­tették be a leendő új burgo­nya vetőgumóival. A békési földéken sem szünetelt a tavaszi munka. Ezernél több különböző tí­pusú traktor dolgozott a ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok földjén. Ve­tették a cukorrépát, előké­szítették a talajt a kukorica­vetésre. A hét második felében a hideg idő miatt a Körösök völgyében kényszerpihenőt tartottak az öntözőberende­zések egy részénéL Vasárnap újból megindult a mestersé­gescsapadék-szolgáltatás. Szolnok megyében a ta­vasz eleji mezei munkák zö­mét már elvégezték. Földbe kerültek a kora tavaszi nö­vények magvai, előkészítet­ték a talajt a cukorrépa és a kukorica alá is A közös gazdaságok legsürgetőbb ten­nivalója most a vetemények dolgoztak az öntözőbrigádok. (MTI) Mint a helyszínen tapasz­talhattuk, a munka jó ütem­ben halad, jelenleg a külön­legesen szilárd vasbeton ala­pokat készítik az építőmun­kások. Ezekre szerelik majd fel a több tonnás acélszer­kezeteket. Ugyancsak kedve­ző a feldolgozó üzem szem­pontjából, hogy a terveknek megfelelően érkeznek a szovjet gépek és berendezé­sek is a helyszínre. Késés nincs, júliusban a Gyár- és Gépszerelő Vállalat hozzálát az üzem felszereléséhez. LAKOS SÁNDOR: Demok­rácia általában nem létezik. Elég végigtekintenünk a tör­ténelmen, hogy erről meg­győződjünk. Az elmúlt több ezer évben az emberiség a legkülönbözőbb társadalmak­ban élt. Mindegyik társada­lomban voltak elnyomottak és elnyomók. És az uralmat vei, és több más úton és módon. Ez azonban még csak a kezdet. Kezdet ahhoz, hogy a személyiség kibonta­kozásának egyenlő feltételei létrejöjjenek hazánkban. LAKOS GYÖRGY: Azt hi­szem, nagyon mélyen élő érzés az emberekben, hogy a szocializmus az egyenlőség társadalma. Nem is merném lőség társadalma. Mint az imént is elhangzott, az ok­tatási lehetőségek, az élet­színvonal számos területén semmilyen korábbi társada­lomban nem valósult meg olyan méretű egyenlőség. LAKOS SÁNDOR: Az or­szág ügyeibe az állampolgár csak közvetve, képviselő út­ján tud beleszólni. Más a helyzet a munkahelyeken. A munkahelyi ügyek eldöntésé­ben, vagy a termelőszövetke- mondani, hogy indokolatlanul zetekben megnyílik a közvet- értik ezt. Mégis rendkívül lenség lehetősége. Nem zár- bonyolult kérdésről van itt nám ki annak lehetőségét, szó. Kissé sarkosabban fo­mindig a kisebbség gyakorol- hogy egyes esetekben közvet- galmaznám meg azt, amiről ta. Ennek megfelelően a len beleszólásra is mód nyíl- a következőkben érdemes többségnek egyáltalán nem, jék. Amikor az emberek lenne szót váltanunk: a szo­vagv alig volt beleszólási le- közvetlenül találkoznak a cializmus egyfelől az egyen­hetősége sorsának intézésé- párt és az ország vezetőivel, be. A mi társadalmunkban a nemcsak helyi ügyekről mon­munkásosztály gyakorolja a danak véleményt. Viszont hatalmat minden dolgozó ér- tény, hogy a közvetlen de­dekében és két megkérde- mokrácia színhelye elsősor­zett ezt a leglényegesebb ban az üzem, a műhely, a mondanivalót találóan fejez- lakótelep, te ki. Az egyik azt mondot- — Igaz, hogy a szocialista mint a szocializmusban. A ta, hogy a demokrácia jó do- társadalomban minden állam- szocializmusban az emberek log. Azt hiszem, igaza van, polgár uralmat is gyakorol, jogilag egyenlőek. egyformán de miért jó dolog ez a de- de nem feltétlenül szükséges, szólnak vagy szólhatnak bele mokrácia? Azért, mert a hogy egymáson is uralkod- az ország ügyeibe a valasz­többség érdekeit kifejező tár- junk. Nem helyes megenged- tások útján és számos mas sadalom, és a többségnek ni vagy megtűrni, hogy bár- úton-módon. De a szocializ­igyekszik jót tenni. A másik mi kis hivatal, hatalmat mus másfelől — és különö­válaszoló azt mondotta, hogy gyakorló ember, idézőjelben sen a szocializmust építő tár­a demokrácia a munkásosz- szólva „uralkodónak'' érezze sadalom — még nem nevez­taly hatalma. A munkásosz- magát, felesleges bosszúságot hető az egyenlőség tarsadal­tálv gyakorolja a hatalmat, okozhasson embertársainak, mának. Már a marxizmus ki­dé nem önmagáért a hata- Ez és sok minden más volt dolgozói megállapították, lomért, hanem azért, hogy a az oka annak, hogy az hogy a szocializmusban a dolgozók egészének érdekeit MSZMP Központi Bizottsága képviselhesse. négy évvel ezelőtt napirend ­— De hát mi az érdek? re tűzte az államérdek, a Sokan úgy vélik, hogy a kü- szocialista demokrácia fej­lönböző vélemények hűen lesztésének kérdéseit, fejezik ki a néha egymásnak Fölmerült a rádiósvitában, ellentmondó érdekeket. Ez hogy a sokféle intézmény és túlzottan egyszerűsített fel- szervezet nem korlátozza-e az fogás. Mivel a szocializmus- egyes ember adottságainak. termelőerők — tehát a ter­melés — hétköznapi nyelven szólva még nem olyan fej­lett, hogy mindenkinek egyenlően osszuk él a java­kat. tehát csak arra szorít­kozhatunk, hogy a munka szerinti elosztás már egyen­lőtlenséget jelent, hiszen má­ban is különböző érdekekié- lehetőségeinek, képességeinek «ábai\ íoglalja. hogy a job Megjutalmazták a balesetmentesen köziekedd gépkucsivezetiet A "Vezess baleset nélkül! zető. Az első kategóriában versenymozgalom tavalyi (15 járműig) az első helye­eredményeit vasárnap dél- zett a hódmezővásárhelyi előtt értékelték a fegyveres Divatkötöttárugyár, a máso­erök klubjának színháztér- dik a szentesi járási tanácsi mében rendezett ünnepsé- hivatal, a harmadik pedig gen. Az ünnepséget Viliim a szegedi tervező szövetke­András rendőr őrnagy, a zet lett. A második kategó­Csongrád megyei Rendőr- riában (15—50 jármű) az el­íőkapitányság osztályveze- ső helyezett a Vásárhelyi tője nyitotta meg, azután Állami Gazdaság lett. Máso­dr. Koy Tibor közlekedési dik helyre a Vásárhelyi ügyész beszélt a verseny Tejipari Szállító Vállalat, a eredményeiről. A mozgalom harmadikra pedig a Szege­szakmai részét Csáki László di Közlekedési Vállalat ke­rendőr őrnagy értékelte. Ez- rült. Az 50 gépjármű felet­után dr. Csiszár Károly, a ti harmadik kategóriában a Közlekedésbiztonsági Ta- Szegedi Postaigazgatóság ér­nács megyei elnöke adta át te el az első helyezést, má­a vándorzászlókat és az ok- sodik a vízügyi igazgatóság, leveleket a legjobb helye- harmadik pedig az erdő­zést elért vállalatoknak és gazdaság, gépkocsivezetőknek. Végül a Az első helyezettek ván­legújabb közlekedési filmé- jorzászlót, a többiek okie­ket mutatták be a megje- veiet kaptak. A legjobb gép­lenteknek. kocsivezetők — 293-an — A versenyben tavaly is oklevelet vehettek át. A kiváló eredmények szülét- vállalatok összesen mintegy tek. Hatvan vállalat vett 150 ezer forinttal jutalmaz­részt benne, 2700 gépjar- ták a balesetmentesen köz­művel és 3500 gépkocsive- lekedő gépkocsivezetőket. tezhetnek és léteznek is, az egyes vélemények nem min­dig fedik és nem is mindig fedhetik pontosan az azokat képviselő érdeket. GYŐRI IMRE: Közel jár­helyes kiteljesedését vagy személyiségét? GYŐRI IMRE: Szükségsze­ban dolgozó többet keres, mint a rosszabbul dolgozó. Figyelembe kell venni to­vábbá az indulási különbaég­nak az igazsághoz azok, akik ját, lehetőségét. Ezt gazdasú­rűen korlátozza néha az in- ból adódó egyenlőtlenségeket tézményén belül egyes sze­mélyek boldogulásának út­a demokrácia lényegével azonosítják a szólásszabad­ságot, a beleszólás lehetősé­gét, s úgy vélekednek, hogy akkor van demokrácia, ha lényeges kérdésekben kiké­rik a véleményüket. Az em­berek szeretik azt, hogyha az állam legfontosabb dolgai­ban, munkahelyük leglénye­gesebb kérdéseiben ott van az ő véleményük is. Népide­mokratikus fejlődésünk közel három évtizedes időszakában az állampolgárok akkor érez­ték demokratikusnak rend­szerünket. ha volt lehetősé­gük beleszólni az ügyekbe, ha volt lehetőségük dönteni. Ténylegesen amikor ilyen lehetőség állt az emberek előtt, egész társadalmi éle­tünkre a demokratikus meg­élénkülés volt a jellemző, így volt ez közvetlenül a fölszabadulás után, amikora földosztást végeztük, így volt ez az ellenforradalom után, amikor az emberek azon munkálkodtak, hogy konszolidálják, helyreállítsák a szocialista rendet, a terme­lést. És mindakkor, amikor nem volt meg ez a lehetőség, vagy csökkent, az emberek nem érezték, és nem is érezhették, rendszerünk elé­gi okok és kialakult törté­nelmi feltételek magyaráz­is. melyeket a társadalom még nem tudott kiegyenlíte­ni. Ezért az egyenlőség kér­déséről nem elvontan, hanem konkrétan kell vitatkoznunk. A Magyar Rádió az érdekes, izgalmas téma vitáját folytatni kívánja Műsorába havonta beilleszti a Beszél­jünk a demokráciáról! című program párbeszédeit. Ér­demes ráfigyelni. Rekonstrukció a ruházati iparban A ruházati iparban meg­kezdődött nagyszabású re­konstrukció hatására 1971­ben és 1972-ben jelentősen javult az árukínálat, de bő­ven akad még tennivalójuk a ruházati áruellátás irányí­tóinak. Az országgyűlés ke­reskedelmi, illetve ipari bi­zottságának együttes ülésén tegnap délelőtt a képviselők a ruházati áruellátás alaku­lását elemezték. A közérde­kű témáról Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese és Borsos László belkereskedelmi miniszterhe­lyettes tájékoztatta a bizott­ságok tagjait. 0 SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartóit. Kijelölt bizott­ságának jelentése alapján megvitatta az egyes központi alapokból létrehozandó egye­di nagyberuházások, fejlesz­tési programok előkészítésé­nek, megvalósításának ta­pasztalatait Állást foglalt az ezzel kapcsolatos további szakszervezeti tennivalókról. A SZOT elnöksége dön­tött az 1972. évi SZOT-díjak odaítéléséről. További napi­rendként meghatározta a testnevelést és sportot szer­vező szakszervezeti munka fejlesztési feladatait. Az elnökség április 7-re összehívta a Szakszervezetek .Országos Tanácsát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents