Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

Hz alkotmánytervezet hűen tükrözi fejlődésünket Beszélgetés dr. Antalffy György professzorral Lapunk vasárnapi számában közöltük a módosított alkotmány tervezetének szövegét, amelyet az országgyűlés előkészítő bizottsága állított össze. A bizottság egyik tagja dr. Antalffy György szegedi egyetemi tanár, a Magvar Jogászszövetség elnöke. A tervezet megjelenése alkalmából Antalffy professzort felkereste ökrös László, a Délmagyarország rovatvezetője, és arra kérte, 'ájékoztassa olvasóin! at az előkészítő bizottság munkájáról, valamint az alkotmánymódosítás jelentőségéről. — Hogyan dolgozott az előkészítő bizottság? — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozataiból kiindulva készült a tervezet, amelyet a bizottság megküldött a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Jogászszövetség Elnökségének, a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó hizottságainak. Megtárgyalta a tervezetet az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány is. A lezajlott viták után a bizottság átdolgozta a tervezetet. Mint a jogászszövetség elnöke is mondhatom, a bizottság például a szövetség javaslatai, inditvanyai közül igen sokat elfogadott. Az így elkészült iervet — mint ismeretes — az országgyűlés legközelebbi ülésén tárgyalja. — Miért volt szükség az alkotmány módosításara? — Az alkotmány közzététele, 1949 óta csaknem negyedszázad telt el. Azóta a politikai, gazdasági és kulturális életben gyökeres változások nientek végbe. Az 1949-es alkotmány például a tőkés elemek visszaszorítását csak programként fogalmazta meg, s lényegében hasonló volt a helyzet a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatban is, Azóta mindez megtörtént, s ezt az átalakulást, ezt a fejlődést az alkotmányban is rögzíteni kellelt. — Kérjük, ismertessen néhány fontosabb változást. — Az érvényben levő alkotmány csak közvetetten beszél a pártról. Ez nem fejezi ki a párt tényleges vezető szerepét, munkáját az ország életében. A módosításra ezért volt szükség. Ahogyan a tervezet megfogalmazza: „A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje." — Alkotmányi megfogalmazást kapott továbbá, hogy „az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében". Ez azt jelenti, hogy a tervezet a képviseleti demokrácia mellett nagy jelentőséget tulajdonít o közvetlen demokráciának is. — A javaslatokban külön szó esik a vállalatokról és szövetkezetekről. — A vállalatok és a szövetkezetek „bekerültek" az alkotmánytervezetbe. Az 1949-es alkotmány életbe lépése óta az üzemek, vállalatok és szövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag egyaránt megerősödtek, szerepük a szocializmus építésében óriási jelentőségű. A tervezet többek között kimondja, hogy a vállalatok önállóan gazdálkodhatnak, de ez az önállóság a társadalom érdekeit nem sértheti. A szövetkezeti mozgalom hatalmas fejlődésének és erejének elismerését jelentik az alkotmánytervezet rájuk vonatkozó mondatai. Már a szövetkezeti törvény megállapította, hogy a szövetkezetek szocialista társadalmi rendszerünk részei, amelyeknek az a feladata, hogy a társadalom céljaival összhangban szolgálják a tagság érdekeit. — Fontos változásokat rögzít a módosítás a bírói szervezet és az ügyészség működéséről is. — Az alkotmánytervezet fenntartja azt az elvet, hogy a bírók választással kerülnek tisztségükbe. Régebben ez az elv nem valósult meg. Most a tervezetben ezt olvashatjuk: „A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja." Lényeges garanciája ez a bírói függetlenségnek és biztosítja, hogy a bírák a helyi szervektől függetlenül lássák el jogszolgáltató tevékenységüket Ebből egyébként egy új bírói szervezeti törvény szükségessége is következik, sőt ügyészségi törvény is készül. A javaslat az ügyészség fő feladatát a nyomozás törvényességi felügyeletében és a vád képviseletében fogalmazza meg. A törvényesség biztosításával kapcsolatban az ügyészségnek közre kell működnie abban, hogy az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek, s maguk az állampolgárok megtartsák, megtartassák a törvényeket. — Űj megfogalmazást adott a tervezet a védelem jogaival kapcsolatban. — Az 1949-es alkotmány csak a bírói eljárással kapcsolatban beszélt a védelem jogairól. A tervezet javaslata arról szól, hogy az eljárás valamennyi szakaszában — tehát már a nyomozás során is — megilleti az állampolgároltat a védelem joga. Egyébként ezt a jogot a tényleges gyakorlat már most is biztosítja, de igen jelentősnek kell tartanunk, hogy az alkotmánytervezet is félreérthetetlenül rögzíti. — Befejezésül azt emelném ki, amit a tervezet a tudományos munkáról mond. A 60. paragrafus leszögezi, hogy „A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotótevékenység szabadságát." Ebben a fogalmazásban is az tükröződik, ami az egész tervezeten alapvető törekvésként húzódik végig: a szocialista demokrácia lendületes fejlesztése és erősítése. Somogyi Káról yr.e íelveidet Sipos Gén, m MSZMP városi bizottságának első titkára ünnepi beszédét mondja Vasárnap, a KISZ megalakulásának 15. évfordulója tiszteletére az ifjúsági szövetség városi bizottsága fogadalomtételi ünnepséget rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Miután a munkásőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, Baló Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük' Győri Imrét, az MSZMP KB tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát, Sipos Gézát, az MSZMP városi bizottságának első titkárát, dr. Biczó Györgyöt, Szeged megyei város tanácsának elnökét, dr. Hantos Mihályt, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettesét. Szögi Bélát, a KISZ KB tagját, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát, Hevér Lászlót, a KISZ KB osztályvezetőjét, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek megjelent képviselőit . és a fogadalmat tevő fiatalokat. Sipos Géza az MSZMP városi bizottsága nevében köszöntötte a megjelent fiatalokat, és azokat, akik már 15 esztendeje tagjai az ifjúsági szövetségnek. Ünnepi beszédében méltatta az évforduló és a forradalmi ifjúsági napok jelentőségét. A forradalmi évfordulók réges-régi, immár megvalósult álmokat jelképeznek. Dolgozó népünket ünnepeljük, amely a párt vezetésével megteremtette a szabad és független, szocializmust építő Magyarországot. Megemlékezett a felszabadítókról, a szovjet nép hős fiairól, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért, a magyar kommunista mártírokról, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség országépftő, szorgos munkájáról. Mindezek a forradalmi-haladó hagyományok elválaszthatatlanok. az ifjúsági mozgalomtól. Hiszen a fiatalok részt vettek 1919. 1945 harcaiban. a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelmekben, helytálltak 1956 tragikus napjaiban. Mindig és mindenütt, ahol kemény munkára, helytállásra volt szükség. Az ifjúsági szővetsegre az . ellenforradalom után nagy feladatok vártak. A párt politikáját támogato, azt megvalósító ifjúsági szervezetre volt szükség az orAz új KISZ-tagok fogadalomtétele szágepítő célok érdekében. Egy ilyen szervezet létrehozása volt a cél, és ezért bontott zászlót ezelőtt 15 esztendővel a KISZ. Eredményes munkát végeztek a fiatalok az eltelt 15 év alatt. Elegendő, ha csalt az építőtáborokra, védnökségekre, gazdasági és politikai akciókra gondolunk. Ezek is bizonyítják, hogv a KISZ méltó örököse elődeinek, méltó a kommunista ifjúsági mozgalom fél évszázados múltjához. Végül önként vállalt fogadalmuk valóra váltásához sok sikert kívánt a fiataloknak. A beszéd elhangzása után 400 új KISZ-tag mondta el ünnepélyesen a fogadalom szövegét Az ünepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A íogadalomtétel után a KISZ Központi Művészegyüttese és a Szegedi Tanárképző Főiskola kórusa adott műsort. A színházi ünnepséget követően a KISZ városi bizottsága a Tisza szálló koncerttermében rendezett fogadást annak a 168 szegedi KISZ-tagnak a tiszteletére, aki 15 éve, tehát 1957 óta mindmáig tagjai az ifjúsági szövetségnek. A fogadás után, délután a népfront városi bizottságának termében találkozott a KISZ jelenlegi városi végrehajtó bizottsága a 15 évvel ezelőtti intéző bizottság tagjaival, a KISZ szegedi alapítóival. * Vasárnap délután ünnepséget rendeztek o Szegedi Textilmúvekben. A gyárban — melyet joggal nevezhetünk a fiatalok gyárának is — ezúttal ünnepelték a KISZ megalakulásának 15 éves jubileumát, Nemes Ildikó. a KISZ KB tagja, a textilművek dolgozója mondott ünnepi beszédet, majd Lénán Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára kitüntetéseket adott át. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam. 74. szám 1972. riárcius 28., kedd Ára: 80 fillér Fock Jenő vezetésével: 9 H Moszkvába Megkezdődtek a targyaiások Fogadalmat tettek az űj KISZ-tagok Megemlékezés az ifjúsági szövetség megalakulásáról A Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására hétfőn magyar kormányküldött«ég utazott Moszkvába. A delegáció vezetője Fóck Jenő, a Minisztertanács elnöke, tagjai: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedésés postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt a búcsúztatásnál V. J. Pavlov, a Szovjeteunió budapesti nagykövete is. Küldöttségünk megérkezett Moszkvába, ahol szovjet vezetők fogadták. Hétfőn délután, moszkvai idő szerint három óra után néhány perccel, a Kremlben, a szovjet Minisztertanács épületében magyar—szovjet kormányközi tárgyalások kezdődtek. A hivatalos megbeszéléseken részt vevő magyar delegációt Fock Jénő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, a szovjet küldöttséget Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A tárgyalások megtartását, mint emlékezetes, Kádár Jánosnak. az MSZMP Központi Bizottsága első titkáranak idén februárban lezajlott, nem hivatalos szovjetunióbeli baráti (Folytatás a 2. oldalon.)