Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

KEDD, 1972. MÁRCIUS 21­Talán semmit, talán valamit Olvastam valahol, léteznek áruházak, melyek igye­keznek a vevőkörüket úgy kialakítani, hogy szinte sze­mélyes ismerősük legyen minden vásárló. Nem kis bol­tocskákról van szó, hanem nagy áruházakról! A sze­mélyes ismeretséget úgy kezdik, hogy az áruház igaz­gatója levélben keresi fel a környék lakóit. S lám, a napokban egy levelet kaptam a Centrum Áruháztól. Igaz, nem volt megcímezve, csak éppen az én levélszekrényembe dobták be. De ha nem csaló­dom, rajtam kívül még néhány száz vagy néhány ezer ember levélszekrényébe is bedobták. Aláírva sem volt, csupán annyi kézi munkát engedtek meg maguk­nak — nyilván mégis érezték, hogy egy ilyen nyom­tatott levél nem túlságosan nagy udvariasság —, hogy még odaütötték az aljára a Centrum bélyegzőjét is. Tulajdonképpen most már el Is mondtam min­dent, amit akartam, őszintén szólva, a levél tartal­mára már nem is emlékszem, csak átfutottam a soro­kat, nem érdekelt, hogy mit szerettek volna velem közölni. Talán semmit, talán valamit Írjak nekik egy nyomtatott névtelen levelet és kérdezzem meg? Fehér Kálmán Virágzó barackfa Meghalt Erdélyi Mihály Városunk múvesztársadal­mét súlyos veszteség érte. Erdélyi Mihály festőművész váratlanul elhunyt. A neves festő hetvennyolc évvel ez­előtt Szegeden született. Csa­ládi körülményei nem tettek lehetővé iskoláztatását Fia­talemberként a haditengeré­szethez került s útiélményei inspirálták, hogy festéshez fogjon. Rendszeres tanul­mányait csak 1920-ban kezd­hette el, amikor elnyerte Szeged művészeti ösztöndí­ját Előbb a képzőművészeti főiskolán, majd Révész Imre kecskeméti művésztelepén képezte magát. Stúdiumait végül a firenzei és a paler­mói akadémiákon fejezte be. Tizenkét évi külföldi tartóz­kodásának tárlatsikereire a koronát az 1936-os Velencei Biennálén való eredményes szereplése tette fel, ahol há­rom portréját állították kl. Erdélyi Mihály a harmin­cas évek közepén tért vissza Szegedre, hogy a hosszú vándorlás után szülővárosá­ban végleg letelepedjen. Azóta — most bekövetkezett haláláig — megszakítás nél­kül fejtette ki tevékeny mun­kásságát, részt véve a helyi, vidéki és olykor a fővárosi és külföldi tárlatokon. Képei éppen mondanivalójuk hely­hezkötöttsége révén magu­kon viselik a Tiszatáj ter­mészeti jellegzetességeit, va­lamint Szeged és környéke megújhodásának lényeges momentumait. Nemcsak he­lyi, de országos viszonylat­ban Is kevés olyan tág ér­deklődésű festőnk volt, mint Ő, akit a dolgozó emberek munkakörülményét, valamint a világ sorsát érintő háború és béke kérdései egyaránt foglalkoztattak. Az ember­szeretettől átfűtött derű ás S gyermekszemekből sugárzó világra csodálkozás az, ami teltvér fastőiségű képeiből árad. öt évvel ezelőtt a Nemzeti Galéria szegedi tár­latán az egyik legkiemelke­dőbben szereplő művész volt 1968 őszén létrehozott helyi gyűjteményes kiállítása a népszerű festőt, megbecsült mesterré avatta. Elnyerte e város festészeti-díját, a Kép. zőmflvészek Szövetsége tag­jai közé választotta. Szeles! Zoltán Javuló egylitiműködés Hétfőn a Fészek művész­klubban tartotta központi vezetőségi ülését a Művésze­ti Szakszervezetek Szövetsé­ge. A tanácskozáson Vass Imre főtitkár terjesztette elő a központi vezetőség beszá­molóját. Ez megállapította: az elmúlt időszakban szinte minden szinten javult a mű­vészeti szakszervezetek együttműködése az állami szervekkel. Ám B. Sándor Mrátela Kurta tél után hirtelen tavasz. Az idén szokatlanul korán bontotta szirmait a barackja, igazolva a kedve­ző időjárást. Felvitelünk a szegedi építőipari technikum udvarán készült, a virágdísz­ben pompázó barackfa csú­csáról. VALASZOK A TANACSTAGOK BESZAMOLOIN ELHANGZOTT KERDESEKRE • • Orkény-groteszk Szegeden Egy évvel ezelőtt mutatta be a szolnoki Szigligeti Szin ház Örkény István újabb drámáját, a Macskajátékot, Székelv Gábor fiatal rendező színpadra állításában. Szé­kely azóta megrendezte az Örkény-darabot Budapesten, és igy itt, Szegeden immár harmadik alkalommal állítja színpadra a kétrészes tragi­komédiát A fiatal rendező igy vall a darab születésé­ről: fiietem legszerencsésebb és legörömtelibb eseménye volt amikor a Tóthék szol­noki előadásán, melyet én rendeztem, találkoztam Ör­kény Istvánnal. A siker után egy „mosolygós" megállapo­dást kötöttünk, mely szerint nekem adja következő da­rabját. Amit akkor hinni sem mertem, valósággá érett A mostani előadás érde­kessége, hogy a főhős Or­bánná alakját Hegedűs Ág­nes, az ősbemutató Orbán­néja, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai-díjas művész­nője játssza, aki a miskoci vígjáték-fesztiválon ezzel a szerepével érdemelte ki a legjobb női alakítás diját Ugyancsak „régi" szereplő Bángyörgvi Károly, aki az ősbemutatón vendégként Ját­szott a szolnoki színházban. Milyen érzés harmadszor is ugyanazt a darabot ren­dezni? — tettük fel a kér­dést —v mostani szegedi ren dezést is örömmel vállal tam, mert nagyon szeretem Örkényt és a darabot Nagy segítséget jelent a társren­dező, Pa ál István és az Ős­bemutató szereplői is­— A darabról mindenek­előtt el kell mondanom, hogy nagydijat nyert a miskolci vígjáték-fesztiválon. Ez a da­rabnak rangot ad. Jellegzetes Örkényi groteszk, tragikomé­dia, melyen sokat lehet ne­vetni, de el lg gondolkoztat. Esendő emberek tragédiája és komédiája egyszerre. Min­denki magányos benne, ki-ki saját magányából igyekszik kitörni. A március 35-1 bemutató főbb szerepeit Hegedűs Ág­nes, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai-díjas művész­nője. Barta Mária, Fogarassy Mária Jászai-díjas, Déry Mária, Falvay Klára mv„ Saendrey Ilona, Bángyörgyi Károly Jászai-díjas ág Janka Béla játsszák, a díszletet és a jelmezeket is szolnoki mű­vészek, Fehér Miklós, illetve Jánoskúti Márta tervezte. T. U Folytatjuk a külső város­részek áruellátásával, üzlet­hálózatával kapcsolatos ész­revételek, panaszok felsora­koztatását Sajnos, nem túl­ságosan sok biztatót tud mon­dani velük kapcsolatban Far­sang Lászlóné dr., a városi tanács vb kereskedelmi osz­tályának vezetője. Kevés üzlet a külső városrészekben Oj üzletekre lenne szük­ség a Vasutas soron, mely az egykori Gyulatelep központ­jának mondható. Egy kis élelmiszerboltot, hentesüzle­tet, cukrászdát foglalhatna magába az üzletház, melynek felépítése azonban ebben az ötéves tervben nem várható. Az Üttörő téri 32-es számú élelmiszeráruda valóban túl­zsúfolt, bár szomszédságá­ban, a Csáktornyai utcában működik még egy élelmiszer­bolt Az Üttörő téri üzlet egyébként nyáron, május 15­től szeptember 19-ig vasár­nap is nyitva tart A kerü­leti hivatal jelenleg tervezi, hogy egy élelmiszerárusltó pavilont állíttat fel ezen a területen, ml Javítja majd az ellátást Az Újvidéki és a Szabadkai utca sarkán levő bolt Igen kicsi alapterületű, de sajnos magánházban van, ami megnehezíti korszerűsí­tését Mégis felhívták az áfész figyelmét, hogy igye­kezzék segíteni a bajon. A Ságváritelepen működő Eli­kerüzlet megfelelő körülmé­nyek között biztosítja az el­látást A mihályteleki ház­helyosztás során szükség lesz bolthálózatra, az építési osz­tály biztosítani is fogja a he­lyet, most azonban még ko­rai volna az építkezés. A külső városrészek üzlet­hálózata Igen rászorul a fej­lesztésre, sok új üzletre len­ne szükség ahhoz, hogy a „fehér foltok" megszűnjenek. A negyedik ötéves tervben azonban meglehetősen kevés fejlesztési lehetőség van a pénzügyi fedezet hiánya miatt A tanács az áfész fi­gyelmét is felhívta arra, hogy — feladatkörének megfelelő­en — gondoljon a külvárosi területeken a fejleszté re, de az áfésznek ls annyira kor­látozottak a pénzügyi lehető­ségei, hogy a negyedik öt­éves tervben alig futja belőle valamire. Kétségtelen, hogy az utóbbi években két na­gyobb beruházásra is vállal­kozott: az újszegedi part­fürdő vendéglője és az Odesszai körút és Bérkert utca sarkára tervezett ABC­áruház és vendéglátóhely felépítésére, amihez támoga­tást is kapott a szövetkezeti közös alapból, örvendetes, hogy bekapcsolódott a kor­szerű, nagy üzletek létreho­zásába, ez azonban mégsem mentheti fel a külvárosi te­rületek üzlethálózatának fej­lesztésétől. Ha udvariatlan az eladó A vásárlók jogos el vására, hogy a kereskedelmi dolgo­zók udvarias bánásmódban részesítsék őket, s ez a ke­reskedelmi dolgozóknak első­rendű kötelessége is. Mágia gyakran előfordul, hogy a vevőket nem megfelelő hang­nemben szolgálják kl. A ta­nács kereskedelmi osztálya azt kéri a vásárlóktól, hogy amennyiben sérelem éri őket vásárlás közben, akkor vagy forduljanak nyomban orvos­lásért a boltvezetőhöz vagy inkább kérjék a panaszköny­vet, s jegyezzék fel benne az esetet. A vállalat az észrevé­teleket köteles kivizsgálni és 15 napon belül válaszolni az érdekeltnek. A tanácstagok beszámolóin elhangzott ilyen jellegű panaszokat továbbí­tották az lile'ékes vállalatok igazgatóinak, hogy járjanak el bennük és alkalmazzanak munkajogi telelősségrevonáat. Minden be'ielentést kivizsgáltatnak A 76-os számú választási körzetben szóvátették, hogy vagy a Tavasz utcai Tu­ZÉP-telepre juttassanak több meszet vagy árusítsák kis té­telekben Rokuson is. A ke­reskedelmi osztály ennek megfelelően felhívta a TÜ­ZÉP-vállalat figyelmét, hogy az építkezésekhez és a most esedékes tavaszi nagy takarí­táshoz biztosítsa a folyama­tos mészellátási Az alsóvárosi vendéglő ül. osztályba sorolását, és a ze­nés felár alkalmazását ellen-* őriztetik a kereskedelmi fel­ügyelőséggel együttesen, B ha szabálytalanságot tapasztal­nak, intézkednek megszunte­leséről. A Marx téren tavaly, » ipari vásár alkalmából két fóliasátrat állítottak fel. A kisebbet időközben már le­szerelték, helyén egy végle­ges Jellegű vásári j»rrilont építenek még az iüén. A másik fóliasátorra mindad­dig szükség van, amíg annak helyén is felépülhet a végle­ges pavilon. Az alsóvárosi tüzelőolaj kút nyitvatartásának ügyében felhívták az ÁFOR-kirendelt­seg vezetőjének figyelmét és kérték intézkedését, hogy a szabályos nyitvatertás szerint szolgálják ki a vásárlókat A tanácstagi beszámolókon elhangzott valamennyi köz­érdekű bejelentés ügyében megkereste a kereskedelmi osztály az Illetékes vállala­tok, szövetkezetek vezetőit és felhívta figyelmüket a szükséges intézkedések meg­tételére, valamint arra, hogy azokról az osztályt tájékoz­tassák. Képernyő AZ ELSZABADULT IDÖ. Tudományos kalandnak in­dult erkölcsi tanulsággal zá­rult a szombat esti sci-fi. Bitskey Tibor az őrnagy egyenruhájában fogalmazta meg a kísérletező ember kockázatának erkölcsi fede­zetét: az áldozatokat vállal­ni kell, az ember soha ne Éneklő Ifjúság A ftagvomár.vckbni hí"*n idén is megrendezi a városi tanács művelődésügyi osztá­lya, a KISZ Szeged városi bizotuuga és a Szegedi Karnagyi Klub ez Éneklő Ifjúság hangversenyeit s Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Ságvári gyakorlógimná­ziumának dísztermében. Három napon át három délutáni koncerten mutatják a „homokkuutüha mo. &ZAKS/OV. Anyagbonzer­» e elveszett Aj esetleges jogtalan tel használásért a szftvetkewi 1872. március 21-töl felolfl*­ságet nem vállal. BERUHÁZOK, TERVEZŐK, KIVITELEZŐK, TARSASHAZÉPITŐK! Még vállaljuk változatlan áron szimplex és duplex rendszerű kaputelefonok, valamint modern kivitelű to osengotö láb ak folyó évi szállítását. Rendelési c»m: BARANYA MEGYEI SZERELŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VALLALAT, PÉCS, Líceum u. 4. Telefon: 15-73, 18-47, 18-14. be tudásukat a szegedi kö­zép- és általános iskolák kórusai. Holnap, szerdán délután 4 órától a Rózsa Fe­renc szakközépiskola, a tex­tilipari szakközépiskola, a Körössy József közgazdasági szakközépiskola, a Tisza­parti gimnázium, az erdésze­ti technikum, a Radnóti gimnázium, a Ságvári és a Tömörkény gimnázium kó­rusai, 23-án, csütörtökön délután 4 órától a főiskola I. számú gyakorló iskolájá­nak kórusa, a Móricz Zsig­mond, a Mező Imre, a Ró­zsa Ferenc sugárüti, a Du­gonics utcai, a Dózsa György, a Béke utcai, a Ma­dách utcai, h Ságvári gya­korló általános, a Zrínyi Hona , a Gutenberg utcai is­kolák énekkarai, valamint a főiskola I. számú gyakorló­jának Mozart és Bartók kó­rusa lép közönség elé. Pin­teken délután 3 óra! kezdet­tel a II. és III. kerületi ál­talános Iskolák énnel-''arai adnak hangversenyt hagyja, hogy legyőzzék; er­re épül a tudományunk. Es erre az alapigazságra épít a George Langclaan írásából Jean-Louis Roncoronitól tévényelvre lefordított, Mi­hályfi Imre rendezésében magyar szereplőkkel elját­szott science fiction. Az el­szabadult idő is. A tévéúj­ság rövid ismertetője leírja: „A relatív Idővel kísérlete­ző űrkutató állomáson mű­szaki hiba következtében két űrhajós az idő fogságába ke­rül. Drámai küzdelem kez­dődik az elszabadult idő­vel ..." Az ötlet valóban kitűnő, alkalmas a képzelet meg­mozgatására, felnyitja a fan­tázia zsilipéit — bár ezen túl megtorpan, elbizonytala­nodik a film, nem tud mit kezdeni témájával. A drá­mai küzdelem pedig egysze­rűen elmarad. Pedig a re­latív idővel való fantázia­iátéknak mér van irodalma. A tételt, hogy az idő-tér vi­szonylatok csak abban a mozgásrendszerben figvelhe­tők meg pontosan, amelyben léteznek, a művészetek meg­kísérelték már az élmény síkjára transzponálni (Proust fontos regénye, Az eltűnt idő nyomában iskolapéldája innék.) Köztudott, hogy ugyanaz az időtartam nem minden biológiai életben azonos a kozmikus Idővel, s hogy a tudatvilágban is lé­teznek időrelációk; például az ember, visszagondolva életére, bizonyos dolgokra LKbmuui Béla rniwW* Iglódi István a sci-fiből precízen, szinte órákra, per­cekre, aprólékosan emlék­szik — ugyanakkor évek vesznek el az emlékezetben, melyeket képtelenek ve­gyünk felidézni. A kizök­kent idő egyelőre fantaszti­kumnak számító hipotézisé­vel indit játékot ez a tévé­film is, csak hogy nem tud­ja eldönteni, a tudományéi fantasztikum nyomvonalát kövesse, vagy lekanyarodva róla, azt mintegy jelképnek használva, az emberi kap­csolatokról valljon. A dilem­ma üres képsorokon át tori, elszabadul a filmidő is, ami­vel az alkotók moet már vég­képp nem tudnak mit kez­deni, s a fentebb említett er­kölcsi konzekvenciával gyors pontot tesznek a kísérlet vegére. Kár. AGYTOI-L­"EI.VASŐRLAS TI-xtc-AS onzoi.es nrüMisii *n 28 relelon: 16-419.

Next

/
Thumbnails
Contents