Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

PÉNTEK, 1972. MÁRCIUS 17. 3 Fakitermelés i Ásoithaimon biztosít az életben maradáshoz. A dr. Szabó Mihály vezette laboratórium a terhesség megállapítására a hagyományos „béka-reakció" helyett új, egyszerűbb és pontosabb, megbízhatóbb eljárást dolgozott ki. dományi egyetem neveltje, és hogy kutatásaink egyrészét az egyetemmel együttműködve bonyolítjuk le. EGY CSÖPP A TENGERBŐL MUNKAMEGOSZTÁS — A MIJLTBÖL A példákat folytathatnánk: lenne miből válogatni. A városi tanács kórházában ugyanis hosszú évek óta olyan intenzív tudományos munka folyik, hogy az eredmények érzékeltetése igazán nem nehéz feladat. Aki ismeri azt a munkamegosztást. amely a hajdani német modell szerint a klinikák és a kórházak között nálunk is kialakult, tudja, hogy az előbbieknek a tudományos kutatások, utóbbiaknak a gyógyítás jutott feladatul. A modell tökéletes tisztasággal persze soha és sehol sem valósult meg: kórházi gyógyító orvosok nevéhez is fűződnek világraszóló felfedezések. Mégis, ami évek óta a városi tanács kőházában történik, más és több, mint a modell hagyományos megvalósítása. Észre kell vennünk, hogy a kórház intenzív tudományos munkájával — ha lassan is, de biztosan — maga a modell váltósak, alakul át Nem emberi szeszélyből. Az élet, a világ követeli ezt. — Azért nem szabad túlozni — mondja dr. Bódis Lajos igazgató főorvos, kandidátus. — A kutatások igazi fellegvára magától értetődőleg ma is az egyetem. A kórházak fő feladata változatlanul a gyógyító munka. Kutatásaink ennek szolgálatában állnak. EGYÜTTMŰKÖDVE AZ EGYETEMMEL Néhány szám ezekről a kutatásokról. Tavaly a kórház orvosai hazai és külföldi szaklapokban 57 dolgozatot publikáltak. További 44 dolgozat megjelenés előtt áll. Ezenfelül 94 tudományos előadást tartottak, tudományos ülések, ülésszakok elnökségeiben vettek részt. Az osztályok havonta rendszeresen üléseket tartanak — e hasábokon sokszor olvashattunk róluk —, és ismertetik tapasztalataikat, megfigyeléseiket, kezelési eljárásaikat. Az ülések — elnökük mindig a szegedi orvosegyetem illetékes professzora — nagyon látogatottak és nem hiányzik a vita sem'. Ujabban külföldi tudományos üléseken is szerepel a kórház, egyik fontos jeleként a valóban pezsgő tudományos életnek. — Mindebben nagyon jelentős tényező — mondja tovább dr. Bódis Lajos —, hogy a kórház vezető főorvosi karának csaknem minAz igazgató irodájában beszélgetünk. Ott vannak vezető főorvosok is, csak néhányan nem lehetnek jelen, a sebész és az urológus például. Mi van az ismertetett számok mögött? — ez a téma. Az már az első percekben kiderül, hogy bonyolult, sc'..ágú és terjedelmes munkát részletesen ismertetni lehetetlenség. Csak a lényeget jelezhetjük. De ezek a jelzések nagyon fontosak: új színekben mutatják a kórház tevékenységét, olyan oldalára világítanak rá, amelyet általában nem ismerünk. Az intenzív osztályon — vezetője dr. Ugocsai Gyula — 1968-ban vezették be az úgynevezett újjáélesztést. Ezt akkor alkalmazzák, amikor a beteg már-már menthetetlen, amikor mindenki lemondott róla. Tavaly sok ilyen beteget sikerült az osztályon megmenteni. A dr. Oláh Ferenc vezette belgyógyászaton többek között a szív ritmuszavarait vizsgálják, azt keresve-kutatva, hogy ezek a zavarok új gyógyszerekkel miként gyógyíthatók. A röntgen osztályon dr. Takács László főorvos irányításával az úgynevezett Pantothensor hatását tanulmányozzák a rosszindulatú daganatok gyógyításában. Az eddigi eredményekből úgy látszik — a problémával rajtuk kívül más nem foglalkozik az országban — ez a gyógyszer megvédi a szervezetet a gyógyításhoz alkalmazott sugárzás káros hatásaitól. Terjednek az új, jobb módszerek. A szülészeten régebben valósággal reszkettek a műtétektől. Azóta megváltozott a szemlélet és vele együtt az eredmények is. Az újszülöttek halálozási aránya például 3,1 százalékról 2,5, majd 1,6 százalékra csökkent. Nem véletlenül. Senki sem ijed meg ma már a császármetszéstől. Fogóműtét viszont nincs. Mindez csak egy csöpp a tengerből. Abból a tengernyi munkából mindenesetre, amit a szegedi kórház orvosai végeznek, hogy lépést tarthassanak a korral, a változó világgal, a robbanásszerűen fejlődő tudománnyal Hajdan a kórházi orvosokat úgy tekintették, mint akik az egyetemen annak idején megsáerzett tudásukat mechanikusan-rutinosan és egy kicsit talán már fáradtan-fásultan alkalmazzák a mindennapokban. Ma már ez — legalább Szegeden — egyáltalán nem így van. A kórházba bevonult a kutatás. Valami megváltozik a világban. Valami megváltozik Zelman Ferenc felvételei den tagja a szegedi orvostu- ökrös László A Bajai úthoz közeleső, az erdészet egyik leggazdagabb területén, Asotthalmon végzik mindennapos munkájukat a favágók. Ma már ez a szakma sem tartozik a legnehezebbek közé, mert a géíesítés ezt is megkönnyítette. Fürge kis láncfűrészgépekkel percenként dönthetik • gymás mellé a 20 métert is meghaladó fákat. Az idén az ásotthalmi erdészet tervei szerint 35 ezer köbméter fát termelnek ki a munkacsapatok. Ebben a mennyiségben különböző faajtók szerepelnek, amelyek egy része exportképes. A nyárból ezer köbméter paletta kerül külföldre, s belőlük rakodólapokat készítenek a megrendelők. Ezenkívül értékes fenyődeszkát, parkettlécet, bányafát és egyéb lécféleségeket készítenek az üzemben. Az összes iahasznosítás eléri az idén a !6 millió forintot. A munkacsapatok 11 szocialista brigádban végzik a fakitermelést. Természetesen a kivágott fák helyébe újakat telepítenek. Fásítási hónap Gaidálködös Brigádok barátsága Az új, tavaszi seregszemle, a szocialista brigádvezetők konferenciája előtt sok szó esik mostanában a brigádok tetteiről és tennivalóiróL Szó esik olyan hibákról is, mint a vállalásokban néhol fellelhető formalitás. Nemegyszer formálisak az olyan felajánlások, amelyek a patronálásra, más munkacsapatok támogatására vonatkoznak. „Brigádunk az X. Y. brigádot patronálja" — mondja a vállalás valamelyik formája. De ennek ismérveit, feladatkörét sokszor nem határozzák meg pontosan, így maga a támogatás is el-elsikkad, egy-két meghívásban vagy más külsőségben, rövidebb-hosszabb, nem elég hatásos beszélgetésekben nyilvánul csak meg. S ennyi már elég is a pont teljesítéséhez, éppen, mert nincs meghatározó mérce, amin a tényleges munkát lemérhetnék. Mindez azért gond, mert a szocialista brigádmozgalom közösségnevelő erejéről, hatásának próbájáról van szó tulajdonképpen ezekben az esetekben. Mit lehet tenni, hogy sugárzóbb és biztosabb legyen ez a hatás? Azt például, amit az egyik tervezői kollektíva vállalt és teljesített. Fölajánlották, hogy az általuk patronált másik brigád is elnyeri a szocialista címet. Kemény vállalkozás? Igen, az. Végül is ilyenformán az ó címelnyerésük is függött a másik brigádtól. De legalább biztosíték volt arra, hogy nem lesz — nem lehet — formálissá a patronálás. Ilyen erkölcsi bátorsággal valóban lehet fokozni a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszó érvényesülését. így lehet igazán szorossá fűzni a brigádbarátság szálait. Együtt, egymásért, egy ügyért — nyesegetve a hibákat, kritikusan is, bízóan is viszonyulva egymáshoz. Ügy érzem, sok ilyen brigádkapcsolatra is szükség van a mozgalom további fejlődéséhez. Összeférhetetlen szakmák Talán a fent említett brigád barátkozási, patronálási lorma segíthetne az építőipar egyik krónikus hibájának kiküszöbölésében is. Arról van szó, amit szinte naponta látnak az építkezések látogatói: az építőipari szakmák érintkezési pontjain fölbukkanó bajokról. Mintha valamiféle szakmai ..összeférhetetlenség" tűnne elő a bepiszkolt festés, levert vakolat, tört ablakok, elromlott új készülékek, berendezések látványából. De hát — értetlenkedik a kívülálló — lehet-e összeférhetetlen egy minden részében egymáshoz kapcsolódó szerkezet? Nem szabad, hogy az legyen. hogy — a gépi hasonlattal élve — egymást törjék el, rontsák el az összekapaszkodó fogaskerekek. Közismert a kőműves, ács, kubikos, festő, szerelő és a többi építőipari szakma egymásrautaltsága. Mégis — hol egyik, hol másiknak kell már elvégzett munkákat újra elvégezni, mert a többiek nem tisztelik a kész munkát, csak a magukéval törődtek, önzés, kapkodás, nemtörődömség — az eredmények ellensége. Vajon hány százezer pocsékolódik így el hónapról hónapra? Vagy milliókkal kellene kérdezni? Mindez arról jutott eszembe, hogy az építőszövetkezet közgyűlésén, az elnöki beszámoló ismét fölvetette a nagy problémát. Aminthogy esztendők óta sokhelyütt, s újra meg újra konstatálják: javítani kell az áldatlan helyzeten. Itt az ideje, hogy kézzel fogható eredményei is legyenek a fölpanaszolásnak. Meg kell találni a módját, hogy az építőszakmák egymásrautaltsága valóban kifejeződjék a munkák kölcsönös megbecsülésében. Simái Mihály Az alapításának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott nyitotta meg csütörtökön Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a hagyományos fásítási hónapot. Az ősi város megyei művelődési központjában megrendezett ünnepségen ott voltak az ország erdő- és vadgazdaságainak a képviselői, a fásítással foglalkozó szakemberek. Próbaúton az új villaoymozdoay Csütörtökön elindult első útjára a magyar ipar új produktuma, az M—63-as, 2700 lóerős Diesel-mozdony első példánya. Az európai színvonalú, korszerű vasúti jármű több hónapos próbaüzemelés után Hegyeshalom és Murakeresztúr között viszi a tehervonatokat egy ideig, majd a Szombathely és Budapest között közlekedő Savaria-express elé „fogják be" véglegesen. Az óránként 130 kilométeres sebességű mozdony a Ganz-MÁVAGés a Ganz Villamossági Művek közös vállalkozásában készült. Diesel-motorját francia licenc alapján gyártották. Villamos fűtőberendezésével télen is alkalmas személyszállító szerelvények vontatására. A vontatási teljesítményt automatikus berendezések szabályozzák. Kitűnő tulajdonsága még, hogy kerékcsúszás nélkül. igen nagy erővel indul. Különös gondot fordítottak a gép biztonsági berendezéseire, tekintettel a vasúti fővonalak egyre gyorsabb közlekedésére. Gyorsvasúti fékekkel látták el. Egy járművön 12 Knorr-féle fékhenger üzemel. Vonatbefolyásoló apparátussal is rendelkezik, amelyik rendkívüli esetben — a vezető rosszulléte, a jelzők észlelésének elmulasztása valami ok miatt stb. — megállítja a szerelvényt. Nyilván mindenki tudja, hogy ha valaki nem ismeri fel, nem tudja megkülönböztetni az ízeket, az ételek, italok ízét, aligha lehet jó szakács vagy mondjuk jó borkóstoló. Azt viszont már igen kevesen tudják, hogy az ízérzés zavarai bizonyos betegségeket előre jeleznek. Méghozzá olyan korán, amikor még más változások nem mutathatók ki a szervezetben. Sok más közül például a koponyaalapi daganatokat először az ízérzés zavarai jelzik. Ezek után nem kell magyarázni, milyen nagy jelentőségű az az elektromos ízérzés vizsgáló készülék, amelyet a városi tanács kórházában dolgozott ki — az országban először — dr. Berényi József főorvos és Nagypál György, az újszegedi biológiai kutató munkatársa. Ugyancsak a kórházban szerkesztették — dr. Deák György adjunktus és Nagy János mérnök — egyszerű gumipárnából azt a tranzisztoros melegvíz-ágyat, amely a koraszülött gyerekeknek minden eddigi módszernél és eszköznél jobb feltételeket 4 1