Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-16 / 64. szám

72 CSÜTÖRTÖK, 19p2. MÁRCIUS 16. imkoim élet. kőzetben Asszociált iskolák Mire jó a művészet? A sajtó gyakran ad hírt az ból, hogy faji, nemi, nyelvi UNESCO muhkájáról, s vagy vallási megkülonböztebenne hazánk részvételéről. A Magyar UNEGCO Bízott- ra világszerte biztosítja ság mar közel 20 éve végzi' munkáját, 8 tevékenyen segíti a szervezet alkotmányában lefektetett célkitűzések megvalósítását, a nemzetközi együttműködés szellemét Éppen ezért a már említeti tés nélkül mindenki számá- nevelési program érdekében az az UNBSCO létrehozta az igazság, a törvény és az em- asszociált Iskolák (ahogy szellemi egyűttműköi^sben, nya az összes népek javára a béke megőrzéséért vívott elismer." Megalakításának küzdelemben. Ismert dolog, beri jogok, s alapvető sza- most hívják: UNE.3CO iskobadságjogok tiszteletben tartását amelyeket az Egyesült Nemzetek igazolta. Az elmúlt 20 év soENSZ közDonti 'mama" körül ran a 8yarmati függőségek L EavS N^tek küí kevés kivétellel megszűntek Iák) hálózatát. Ehhez az ak cióhoz ma már 43 ország uo0 Alapokmá- oktatási intézménye csatlakozott Hazánkban 14 asszociált iskola működik, s köszükségességét maga az élet zöttük van a Szegedi Radhogy az az Egyesült Nemzetek kü lönféle szervezeteinek valóságos rendszere alakult ki. Mintegy 10—12 olyan kormányközi intézmény jött létre, amelyek mindegyike a gazdasági, társadalmi ugyan, de egyre jobban kitűnt hogy az elmaradt társadalmak milyen súlyos szükséget szenvednek. Kiderült hogy ezen a területevagy ken 's me® ke^ teremteni a megvaiosuasa erueiseuen: IU kulturális élet egy-egy terű- nemzetközi együttműködést, iskolákban múkcdó UNESCO léten fejti ki müködeteé Az ^^ődéTt kÖrÖk ^-leieket — az isgyesuH dalmi igazságot és a nóti Miklós Gimnázium, Szegedi Ságvári Endre Egyetemi Gyakorló Gimnázium és megyénkből a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium. Mit tesznek az asszociált iskolák a szervezet céljainak megvalósítása érdekében? Az UNESCO Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kultrális Szervezete: United Nacions Educatlonal Scientific and Cultural Organisation — ugyancsak az ENSZ egyik szakosított szervezete. Megalapítására 1964. november 4-én Párizsban került sor. 1965 sorokat rendeznek, melyeken bemutatják más nemzetek A tervek megvalósítására az életét, kultúráját, természeUNESCO a folyó költségve- ü szépségeit stb. (Szegeden a tési időszakban mintegy 100 ságvári Gimnázium irancía-, millió dollárral rendelkezik. A pénz három nagy feladata Radnóti Gimnázium lengyel estje például ezt a célt kör ellátásához szükséges: 1. szolgálta.) Tartják a kapcsoA tudás megőrzése, előbbre latokat az UNESCO iskolákran™ _CIU1. v'lel® « terjesztése (nemzet- kal csereutazásokat szervezí^itf ton •TJiitamn közi intellektuális együttmű- nek. cserelevelezést foLvtatvégén már _ 120_ tagállama klltfltások k'rdlná_ volt. Székhelye Párizs. UNESCO központ épületcsoportjait is egy nemzetközi épltészgárda tervezte, a belső berendezéshez és dekorációjához pedig sok UNESCO tagállam járult hozzá, hogy minél szebb és esztétikusabb legyen. Az UNESCO Alkotmányának bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Az emberi méltóság megköveteli a kultúra "" ködés, kutatások koordlnálása, stb.) 2. A népnevelésnek és a kultúra terjesztésének segítése (harc az analnak, vitaesteket, előadásokat tartanak. Az UNESCO központjából sok képes dokumentációs anyag érkezik. fabéüzmus ellen, iskolaépítés ezekből kiállítást rendeznek. * * " ^ Az UNESCO kör faliújságján beszámolnak a szervezet legújabb eredményeiről. Az évfordulók alkalmával megemlékeznek költőkről, zeneszerzőkről, tudósokról stb. stb.) t A tömegtájékoztatási szervekkel való együttműködés révén a nemzetek kölcsönös megismerésének és megértésének az előmozdítása, a különféle kultúrák megismerésének a segítése. A világ minden részén több száz UNESCO Klub II Szórakozni akarok!" Miért áldozott mindig is pénzt, fáradtságot, energiát a művészetekre az cmb.r.ség, amióta csak leszállt a fáról es kéuábra alít? zonyos, hogy aki éppen szó- lyennek tekinti az életét, mlrakozik, az többnyire meg- re tartja magát, milyennek feledkezik magáról, elfeledi érzi a lehetősegeit. Aktt személyes ügyeit, gondolatai munkájához semmi sem köt, 5

„Miért nem hoznak be elkalandoznak, izgul vagy csak a kenyérkereset súlyos • szexfilmeket? Hagyják nevet, szomorkodik, vagy el- kényszere, aki nem hisz abazért andalodik. Orvosok megmér- ban, hogy személyes sorsán lék, hogy ilyenkor a vérkeringés meggyorsul, a lélégzet szaporább lesz, vagy épa sok szöveget! Én váltok jegyet a moziba, mert szórakozni akarok!" Aki filmmel kapcsolatos közönségleveleket olvas, pen lelassul, vagy ankétokra jár, bizonyos, hogy szó szerint is találkozik ilyen kifakadásokkal. Tény és való: minden ember — kivétel nélkül — azért néz filmet, színházat, ll6™1^ , blAas. „raefnyt* nyomása, ÍT min "ne vet verset, novellát, hallgat zenét, mert szórakoznj akar. Azért kell ezt előrebocsátani, Ezek a tünetek mindenkinél jelentkeznek. Nincs ember, aki másképpen szórakozna. A nagy eltérések ott — s főként a világén — valamit is változtatni lehet, aki becsületes ugyan, de csak leélni és nem megélni akarja az életét, az természetesen olyan szórakozást kíván, amely kikapcsolja a saját életéből. Lehetőleg a mutatkoznak, hogy kinek világéból hs.SzíVMen veszi mitől lesz szaporább a lélegzete, magasabb a véra fenékre ülés reflexhumorát, éppen mert csak reflexeket mozgat, gondolkodni nem kell rajta. Szívesen hagyja magát elandalítani Nézzünk példa után. Egy tisztes kinézésű mert sokan úgy gondolják, ^ntegy^í?®!." szer a valóság, a hétközna hogy aki Bartók-muzsikát váratlanul elesik — a fene- pok ellen hallgat, vagy Jancsó-filmet kére ul _ és csodálkozva körülnéz. Ha látjuk az esetet, feltétlenül elnevetjük magunkat. Reflex ez. Tudjuk, hogy neki lépnie, jár vagy néz, az tulajdonképpen unatkozik, csak nem vallja be. Jobbik esetben azt feltételezik, hogy az illető meg akar tanulni valamit. A szórakozás ellentétének . „ , ,„, „„ ... —„,,„„ bármwel, mert minden óvber megy az utcán. Teljesen vaiA.4„ = 1 elesik — a fene- „„., .. - és csodálkozva pok ellen' Van persze — szerencsére egyre nagyobb számban — sok olyan ember is, aki hisz az élet megjavíthatósánia' kellett volna tovább" ez fiában, személyes sorsuk lett volna a természetes, alakíthatóságában, a megugyanis igen sokan az unal- Ehelyett váratlanul lecsü- tonere!tek és élmemast, illetve a tanulást tart- fűlt. (Egy várható mozgás- nyek gazda^tó hatásában, ják. S az unalmasság tekin- folyamat váratlan, indoko- Az ilyen emberek számára telében igazuk is van Az latlan megszakadása, íme: a szórakozás sokkal tartaltérudeg ktaos dolog De már minden humor forrása.) Ez masabb Mivel nem utálják az iskolák hibája8 hogy a a fenékre ülés egyeseket « vgj*** ^em » szórakoztat: de a produk- ls kíváncsiak rá, a műalkolegtöbb ember a tanulást szórakoztat; de a száraznak, unalmasnak tart- cl6 korántsem ja. Ez nem szükségszerű! További nagy kérdés: kl, mikor, min unatkozik ? Az iskolákban alkalma jellegű. produkművészeti fásokban tükröződő valóságot ls izgalommal, érdeklőMás példa. Jaques Taty, a déssel figyelik. (Ami nem azt jelenti, hogy a szórakozás számukra egyenlő a takitűnö francia színész-filmrendező Ply time című filmÍWjMZtését ^ Mt^hogy JB Jüakult azzal a „ina!, hogy a nemzetközi egyetértés eszméjét szolgálják és az UNESCO tevékenységét ismertessék. Ebben a munká(Például az idei iskolai év- isKoiaxoan aiKaima- nulással £ ü izgul_ ben többek között Iván Vá- nem szerencsés módsze- Jeből való Az előkelő étte- PP reket a művészet nehezen rem portása véletlenül ósz- 50,ajI-0znd.: emberiség igazságosságra, szabadságra és békére neveltessék ..." Éppen ezért az UNESCO céljául tűzi kl. „hogy a béke és a biztonság fenntartását azáltal segíti jut Az lfjúságban a neveléeló, hogy a nevelés, a tudó- ^ lntézmények útján lehet ban zovról, Schubertről tartottak megemlékezést.) Témája az UNESCO köröknek pl. az ember és a természet kapcsolatának feltárása, a bioszférakutatás helyzete, az a fiataloknak ls szerep egészséges életmódra nevemany és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek legjobban közötti együttműködést acél- nemzetközi felébreszteni megértés a és Nagykőrösön is volt egyszer kutyavásár Nemcsak Budán — Nagy- ment a gulya, melyet az kőrösön is volt egyszer ku- öreg őrzött, utána pedig vatyavásár, mégpedig a száza- ^ lévé tengernyi nép rkpoffl" ugyani^elhalá- haladt, s a hosszú sort az rozták, hogy szobrot állita- egész ménes zárta — tudónak a múlt században csak- sftott a lap. Arany János hánem egy évtizedig itt tanár- hónappal későbben dákodó Arany Janosnak. A . .. nagy költőt Idéző emléket tumozott versében szintén Stróbl Alajos készítette. Mű- említi a különleges kfséreve érdekes kompozíció. A tet: ...amely „az egyszer talpazatból kiemelkedő osz- fényes Eiőtte a gulya, utálopon Arany János mell- _,_„.„ » konnr8At szobra áll, előtte pedig - na a ménes — A koporsót csaknem életnagyságban — vivő szekeret azonban szeegy öreg gulyás Ul, lábánál rinte csak 36 ökör húzta, kutyája hever. A szobrász Csonka Márton kőröstetétleni gulyásra emlékezve mintázta meg az alakot, akiről koszorús költőnk a városbéli tanárkodása idején két verset is írt, A vén gulyás és A vén gulyás temetése CÍmmeL Minden bizonnyal ezt akarta kihangsúlyozni a mú mejlékalakjának méretaránya ls. A visszaemlékezések szerint a vén gulyás formája hamar kialakult, nem úgy a kutyáé. Stróbl valódi alföldi pásztorkutyát akart megmintázni, s mert nem talált megfelelőt, kutyavásárt hirdetett Nagykőrösön. A lakosság három napon keresztül vitte a szobrászhoz míg végül is modelnek alkalmasat talált. lés stb. Az UNESCO hazai dokumentációs központja a dokumentációs anyagokon kívül különféle folyóiratokkal és könyvekkel is ellátja az asszociált iskolákat, s mindez a tagozatos osztályok nyelcoktatása szempontjából sem közömbös. Ezenkívül a dokumentációs központ általában 2—3 havonként körlevélbén is beszámol a fontosabb eseményekről, s ilyenkor még a levelező partnert keresők nevét és címét is közli. S befejezésül még egy érdekesség a sok közül: hazánkban az UNESCO iskoláknál kötelező, hogy az érettségi vizsgán történelemből a „B" tételek között két olyan téma (kérdés) is szerepeljen, amelyek az UNESCO tevékenységével foglalkoznak. Újszerű, érdekes ez a munka. Annál is inkább, mert az ifjúságnak a békére, más népek szellemi és anyagi kultúrájának tiszteletére és megbecsülésére való nevelésének egyik tartalmas eszköze. Bánfalvi József tudja jóvátenni, de azt talán ff1töri az üveg bejárati aj bebizonyíthatjuk, hogy a ta mint mindenki más — sőt tót, csak a nlgy,"" kilincsét jobban, gyakrabban, mert a helyettesítő réztányér ma- művészet sokkal több Uyen rad a kezében. Jön a főnő- alkalmat biztosít számukra.) A kétféle embertípus, akétnulás, vagy legyünk pontoÍSEK ke, kívülről meg ÚJ vendé- A kétféle embertípus a kéthet. Talán elég hivatkozni «ek közelednek az ajtóhoz, féte művtezet-befogadótipus tévé Delta című, tudomá- Ijedtében a réztányérral között persze rengeteg átnyos-ismeretterjesztő műso- úgy „nyitja ki" a levegőt, menet van. rára. mintha ott lenne az üveg- Am> nagyon problemati„Igen, ha tanulni akarok, a3tó. A jelenet humora sok- kus> sőt alighanem hamis az akkor iskolába járok, vagy a retű. művészi. Jellemzi a az elmélet, amely a táncdalt sóra- hőst, a helyzetet, az esetet. vagy operettet azért védelmet Különösen, hogy a nyitást, mezl> mert ez t>úr a komoDeltát nézem, de ha szórakozni akarok, akkor mutassanak!" El kell Ismerni, ha egy kimászik csukást sokszor megismétli — ez megintcsak humorforműalkotás, legyen áz regény, —. mígnem hajnalban film, színdarab, bármi, csak egy részeg a portás karja ismereteinket gyarapítja, akkor lehet jó lecke az iskolában, jó Delta-műsor a tévében — de nem művészet Vizsgáljuk hát meg közelebbről ezt a „szórakozás" alatt, négykézláb az „üvegajtón". lyabb művészetekhez. Van jó táncdal és operett nyilvánvalóan soha nem is mennek ki a divatból. Am azok, akik az először felsorolt, zárt embertípushoz terEz a jelenetsor már nem toznak, a műélvezetet, a szónevettet meg annyi embert rakozást a táncdalnál, a mamint az egyszerű fenékre gyar nótánál, az operettnél ülés, de azért még elég so- be is fejezik. Ez a mérce kat. Azt viszont még keve- számukra, ezért utasítanak szót, hátha sikerül eloszlat- sebben tartják mulatságos- el minden mást. A táncdalni a körülötte terjengő ho- nak — pedig az —, amikor dömping, az operett vagy mályt. Az bizonyos, hogy a Hamlet Polóniusból bolon- műdal kultusz — ha valóban szórakozás valamilyen idő- dot csinál. Ezek azonban kultusszá válik végképp töltést jelent, méghozzá nem mind humoros hatások. A lezárja az embert, megakamunkával töltött időt. Régi szórakozók aránya drámai dályozza, hogy kinyíljon a nyelvünkben úgyis mondták jellegű műveknél még radi- művészetek és az élet gazdakálisabban csökken. inkább, hogy „elmúlatjuk" az időt, amiből a múlat szó gabb tájai felé... MérhetetSokan úgy vélik, minden lenül nehéz hát a művészetartalmául ma már csak az az iskolázottságon múlik, és tek Irányítóinak, feladata, hogy az egyszerűbb szórakozási Igényeket kielégítsék, ra több ennél, még ha igaz szik. Pedig az iskolázottság s közben ne a zártságot, haítalos-táncos időtöltés maradt. A szórakozás bizonyáa nézőstatisztikák felszínes elemzése ezt igazolni is látis, hogy általában a munka utáni időtöltés egyik fajtávalószínűleg nem a legfőbb választóvonal. Sokkal ját értjük alatta. Az is bi- kább az, hogy valaki nem az emberi nyitottságot in- növeljék, mi- Bernáth László Ha már szó esett a vén gulyásról, érdemes feleleveníteni a temetését, amely Arany Jánost is verselésre ihlette. Csonka Mártont különleges ceremóniával kisérték utolsó útjára, amelyről az egykori Vasárnapi Üjság 1855. februári szama is megemlékezett. A koporsót szállító feketével bevont szekeret 48 ökör húzta, s mindegyik állat szarván gyászfátyol lebegett. A szekér előtt A magyar költők közül, azt hiszem, Ady Endre volt az első, aki észrevette, hogy pénz is van a világon. Ügy értem, aki költőként észrevette, s nem törődve némely irodalmárok finnyáskodásával, felfedezését témaként kezelte. Verseket Irt a pénzről. Először jobbára inkább a hiányáról. De aztán a pénz egyre inkább jelképpé vált költészetében, a kapitalista társadalom jelképévé, s szenzációt keltő „szemérmetlen" pénzverseiben megjelent a kapitalizmus, a pénz elleni harc eszméje ij. Ezeken a verseken nemzedékek nevelkedtek, megértve és elfogadva, amit a költő a kapitalizmus és a pénz összefüggéseiről mondott. Hatásuk szinte a mába nyúlt: emlékszem emberekre a nem is olyan régi időkből, mindenekelőtt fiatalokra, akiknek elveiből és mindennapi magatartásából egyaránt sugárzott a pénz magvetése. Nemcsak Ady hatása volt ez természetesen; a részletes elemzést hagyjuk máskorra, most nem erről van szó! Inkább csak utalásról a pénzellenesség tényére, gyökereinek egyik ágára, és főképpen arra, hogy az emberek fejében mindez szocializmus eszméivel kapcsolódott össze. Mert amikor ml annak idején, hajdan! fiatalságunkban, ismerkedve a szocializmus lényegével, életszínvonalról beszéltünk, nem pénzre gondoltunk elsősorban. A ml különbségtevésünkben a pénz az egyén boldogulását szolgálta, az életszínvonal az osztályét, a népét. Ne vessük ezt a gondolatkört most, utólag, a politikai gazdaságtan tudományának bonckése alá; aktuális társadalmi 'kérdésekről akarunk szólni. Nevezetesen arról, hogy hogyan is állunk mi most, napjainkban, hajdani pénzellenességünkkel? Nem változott-e meg időközben viszonyunk a pénzhez? Látványos és rikító példára hivatkozv^: az emiitett fiatalok közül sokan, akikről hajdan valósággal sütött* a pénzellenesseg, ma szinte mást sem csinálnak, mint összes lehetőségeiket és energiáikat felhasznalva hajszolják a pénzt. Életük egyetlen értelme a nagyobb jövedelem. Mi van emögött és a tucatjával idézhető hasonló jelenségek mögött? Megváltozott volna a • világ? Az a reménység, hogy a szocializmus megmenti mnjd a világot az embertelen pénzhajszolástól, kiment a divatból? A bűnözőkről, a csalókról és a sikka sztókról most ne essék szó; más kategóriába tartoznak. Azokról beszélünk, akik hajdan nagy társadalmi rélok felé indultak, s azután mintha valami történt volna velük, mintha elfeledkeztek volna valamiről, a célok lassan, de biztosan a semmibe vesztek, és csak a mindentől független pénzszerzés vágya maradt meg bennük. Társadalmi változással állunk szemben, vagy csak némelyek egyéni tévedésével? Vannak, akik ezeket a jelenségeket a gazdaságirányítás új rendszerével igyekeznek magyarázni. A változást társadalmi méretűvé nagyítják és a gazdaság megváltozásának rémképét idézik fel. De hét tudjuk, a pénz nálunk nem úgy szabályozó erő, mint a kapitalizmusban. Akármelyik szakember elmagyarázhatja, hogy például az építőipar, ha kizárólag csak pénzt akarna keresni, ha csak a nyereséggel törődne, nem lakásokat építene, hanem jövedelmezőbb munkákkal foglalkozna, gyárak, ipari üzemek stb. építésével. A mi építőiparunk azonban szocialista vállalkozás. Nem a pénzszerzés a legfőbb célja, hanem a nép igényeinek, szükségleteinek kielégítése. Ezzel a példával szemben — s ez hozzátartozik az igazság teljességéhez — emlékeztethetünk másfélékre is. Olyanokra, amelyekben szocialista közösségek, vállalatok, üzemek, szövetkezetek tevékenységében a pénzszerzés, a nyereség első helyre kerül. Ha ez egvbevág a vállalkozás társadalmi céljaival, a szükségletek kielégítésével — nálunk minden termelési tevékenységet végső fokon ez indokol — egy szavunk sem lehet. Csakhogy nem mindig vág egvbe. Nem mindig azonos szükségleteket kielégíteni, és pénzt keresni. Könnyen elképzelhető, hogy ilyen tekintetben a vállalkozók és a társadalom között konfliktus, feszültség keletkezik. Sőt nemcsak elképzelhető: léteznek