Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

SZERDA, 1972. MÁRCIUS 15. Apró Antal látogatása Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke kedden látogatást tett a Pa­píripari Vállalat budafoki gyártelepén, ahol megtekin­tette a 21-es számú állami t pítőipari vállalat kivitele­zésében folyó építkezéseket, majd aktívaértekezleten tá­jékoztatott, az időszerű bel­politikai és nemzetközi kér­désekről. Uagyar—japán kooperációs megállapodás Kedden, tegnap hazaérke­zett az a szövetkezeti dele­gáció, amely Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének vezeté­sével több mint egy hetet töltött Japánban. A küldött­ség japán szövetkezeti szer­v ek vezetőivel folytatott eredményes tárgyalásokat. Ütjük során létrejött a magyar—japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok történetében első kooperációs megállapodás, ámely szerint a Kumiai Boeki nevű tokiói •vállalat gépi felszerelést és i yersanyagot biztosít egy azánkban létesítendő kö­töttáru üzemhez. Ez japán nyersanyagból, japán licenc lapján előreláthatólag havi 1 zezer pulóvert, kardigánt, i ihát stb. gyárt majd. Visszakerül Szegedhez az élelmiszer­kiskereskedelem Befizetései a városi tanácsot iiíetik Hét évvel ezelőtt, 1965. ja­nuár 1-gyel valamennyi sze­gedi kiskereskedelmi válla­lat irányítása a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak hatáskörébe került. Ek­kor hozták létre az egész megyére kiterjedő iparcikk kereskedelmi és vendéglátó vállalatokat, a két élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat azonban megmaradt. A Sze­gedi Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat azóta is ki­zárólag Szeged város terüle­tén működik, de az elmon­dottaknak megfelelően, me­gyei felügyelettel. Az új tanácstörvény töb­bek között hangsúlyozza a tanácsok szerepének növelé­sét a lakosság ellátásában, s rámutat, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn a terület­fejlesztés és a kereskedelmi hálózat fejlesztése között. Ma már a vállalatok befizeté­seikkel — a szabályozás mér­tékéig — hozzájárulnak a helyi tanács költségvetésé­hez, v Miután a tanácstörvény végrehajtásáról szóló rende­let alapián erre lehetőség van, a Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi, keddi ülésén úgy határozott, hogy a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat felügyeletét 1972. július 1-i hatállyal Szeged megyei város hatáskörébe utalja. A vállalat felügyeleti jo­gának átadása a megye és a város költségvetési bevételeit egyaránt érinti, ezért a Pénzügyminisztériumnál el­járnak, hogy a költségvetési és fejlesztési alap szabályo­zását módosítsák. A felügyeleti jog átruházá­sára vonatkozó döntés Sze­ged megyei város tanácsa végrehajtó bizottságának egyetértő határozatával vá­lik érvényessé. A megyei ta­nács vb. utasította a keres­kedelmi osztályának vezető­jét, hogy a változást a vál­lalati törzskönyvi nyilvántar­táson vezettesse át, és az át­vételhez szükséges segítséget adja meg. Március 7S-a alkalmából: ünnepi ölés, koszorúzások Szegeden ünnepi KISZ-bi- rül sor ma az 1848. március zottsági és titkári ülésre, 15-i forradalom 124. évfor­valamint koszorúzásokra ke- dulóján, valamint a forra­dalmi ifjúsági napok meg­nyitása alkalmából. Délelőtt Kenyér és otthon Bár közművesítésével, út­hálózatával még el van ma­ci va, nagy ütemben fejlő­chk a hajdani város és mos­t ni nagyközség — Kiskun­irozsma. Nemrégiben kelt s árnyra a hír, hogy elfo­ott már minden telek, v. abbakat kell kisajátítania tanácsnak, hogy ne szegje a • építkezők kedvét. Az Üj­t 'epen erről a változatlan l elepedési és építési kedv­r 1 tanúskodnak az utcányi 1 izsorok, amelyeknek szülé­sével, még a járdaépítés­en sem tudnak lépést tar­t ni, csupán a tervezésben. i jövő mindenesetre az Üj­t iepé: a tervek szerint ott fog felépülni az új iskola, i ilamint. az a 232 OTP-la­ás, amelyekkel együtt utat is kap ez a községrész. Nemrégiben bemutattuk lapunkban ( a makettet, amelynek alapján hasonló r agyarányú fejlődésnek néz e ebe a községközpont is, az új telekosztás révén pedig a szélmalom környékén indul­hatnak meg az építkezések. Nemcsak az otthon a fon­tos azonban, hanem a la­kók ellátása is, amelyben nagy szerepet játszik a Kis­kundorozsma és Vidéke Afész. A múlt nyáron hihe­tetlenül rövid idő alatt — 90 nap — építették fel a kí­vül-belül korszerű sütőüze­met, amelynek olajfűtésű kemencéiben már naponta 42 mázsa kenyeret sütnek ropogósra a dorozsmai pé­kek. Mióta pedig községbeli üzemből kapják a minden­napi kenyeret, meg is van­nak elégedve a dorozsmaiak. Most már legfeljebb az a gond, hogy péksüteményt — kellő felszereltség, illetve munkaerő hiányában — -még nem tudnak az üzemben ter­melni. Az áfész azzal is javítja az ellátást, hogy vá­góhidat létesített, s ABC­úruházat épít. 10 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ nagy­termében tartják az ünne­pélyes KISZ-bizottsági és titkári ülést, melyen a 48­as forradalomra emlékeznek és az 1972-es forradalmi if­. júsági napokat nyitják meg. Az ünnepi ülésen Baló Ilo­na, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára mond beszédet, melyet műsor kö­vet. Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére a KISZ Szeged városi bizott­sága és a Hazafias Népfront városi bizottsága koszorúzá­si ünnepségeket rendez ma a Petőfi-szobornál délelőtt 11 órakor, a „Szőregi csata" emlékműnél (Aradi vérta­núk tere) szintén 11 órakor, valamint a Kossuth-szobor­nál fél 12-kor. Az Üjtelepen egymás után nőnek ki a főidből a házak. A regi és üj lakókat most már a korszerű községi sü­tőüzem látja el kenyérrel Márciusi kokárda Március, ifjúság, forra­dalom. Ezek a fogalmak 1848 márciusának történe­lemforgató eseményei óta mélységesen belegyöke­reztek népünk tudatába, örök példaként. Ilyenkor, március idusa táján törnek fel jelképessé nemesedett tanításai, fokozott intenzi­tással. Hosszú éveken át e március emléke tartotta ébren a nép legjobbjaiban a szabadságvágyat, a for­radalom tüzét. Olyan erő­sen élt népünkben márci­us 15-e kultusza, hogy történelmünk folyamán egyszer sem merték meg­tagadni megünneplését Az ellenforradalmak évei­ben is kisajátították, el­torzították és bemocskol­ták, de eltörölni soha nem merték. A harminc évvel ezelőtti márciusi ünnep, a 48-as forradalom jegyében fogant 1942-es budapesti nagy antifasisz­ta tüntetés is bizonyítot­ta, hogy a legsúlyosabb elnyomás sem olthatta ki a népünk legjobbjaiban égő szabadságszeretetet. Az új virágokat ígérő tavasz-ünnepet köszöntjük ezen a napon, a mindenko­ri világforgató vágytól ter­hes ifjúságot ünnepeljük és a pes kezünk. Mit jelent a ma ifjúsá­gának a 124 évvel ezelőtti március példája? Nemcsak a mindig sá­padt, égőszemű, sovány költő-suhanc és forradal­már Petőfi Talpra ma­gyarját a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, nemcsak a fris­sen nyomott 12 pont máig ható ólomillatát, nemcsak a Pilvax kávéház ideges hangulatát, szivar- és pi­pafüstjét és nemcsak az azóta minden évben mel­lünkre tűzött nemzetiszí­nű kokárdákat Figyel­meztet az ifjúság egyre gyarapodó feladataira, egy­re; nagyobb társadalmi fe­lősségére, az egyre maga­sabb szintű tudásra, az egyre becsületesebb mun­kára, helytállásra és leg­főképpen arra, hogy a forradalom stafétabotja a ma ifjúságának kezemele­gétől, izzadtságától, erejé­től fényesedik. S ez a for­radalmi stafétabot a hol­mindig megújulni tó­forradalmiságra emtó­nap boldog társadalmának bizonyossága. Ezek a gon­dolatok tódulnak 1972 márciusában a fiatalok nemzedékének fejében. Azokban a fiúkban és lá­nyokban, akiknek többsége e társadalom legjobb ka­tonái köziil való. Akik védnökséget vállalnak a legnagyobb társadalmi be­ruházások felett akik se­gítenek megfékezni a meg­vadult Tiszát akik vörös diplomával fejezik be ta­nulmányukat, akik becsü­letesen helytállnak a mun­kagépek mellett és a szán­tóföldeken, akik alkotá­saikkal teszik emberibbé és otthonosabbá ezt az or­szágot A tegnapi forradalmak romantikája helyett a hét­köznapok forradalmait vívjuk. Sok fronton: gyár­ban, üzemben, kinn a föl-, deken, laboratóriumokban ós műtermekben, gazdasá­gi életünkben és az embe­ri fejekben. Nagy csatá­Acs S. Sándor fotógraCkája kat nyerünk naponta az építkezésektől, a tudomás nyos intézeteken át a mű­vészetekig. Ezekben a napi harcokban egyre nagyobb szerepet vállal 48 mai örö­köse, fiatalságunk. Szegedet minden túlzás nélkül nevezhetnénk áz if­júság városának is. Azon kell hát munkálkodnunk mindannyiunknak, hogy jobban tükrözze ezt a tényt a város. Az ebben a jelző­ben rejlő frisseséget, ru­galmasságot, őszinte vitat­kozó kedvet, kezdemé­nyező készséget, szorgal­mas munkálkodást. A Petőfi- és Kossuth­szobrok alá helyezett ko­szorúk legyenek az emlé­kezés megnyilvánulásai, szalagjai pedig zúgják a ma ifjúságának Nemzeti I dalát. Március idusán i> gomblyukunkba tűzött ko­kárdavirágok mögött dob- ! bánjon emlékezőn és fi- ! gyelmeztetőn a szív! Tandi Lajos I Újjáválasztották a kerületi népfronthlzottságokat A körzeti bizottságok, Va­lamint a Hazafias Népfront városi bizottságának újravá­lasztása után a napokban sor került a kerületi nép­frontbizottságok újjáválasz­tására is. Március 10-én, pénteken a II. kerületben tartottak választást. A kerü­leti bizottság elnöke Toldi István, elnökhelyettese Pon­tya József, titkára Sarnyai István. Hétfőn az I. kerületi népfrontbizottságot válasz­tották újjá. Ennek elnöke Kováos István, elnökhelyet­tese Korek Józsefné dr., titkára dr. Mihály József lett Tegnap, kedden délután választották újjá a III. ke­rület népfrontbizottságát, melynek elnöke Arvai László, elnökhelyettese Nagy Miklós, titkára Sziládi Sán­dor lett. A három újjáválasztott ke­rületi bizottsággal együtt összesen négy kerületi szin­tű bizottság működik tehát Szegeden, mivel az újszege­di körzeti bizottság — mely­nek újjáválasztásáról annak idején beszámoltunk — ke­rületi ranggal dolgozik. A kerületi bizottságok újjává­lasztása azért is fontos ese­ménye a város népfront­mozgalmának, mivel ők szabják meg a körzeti bi­zottságok munkaprogramját, melyet a városi bizottság hagy jóvá. Egyúttal ők fog­ják össze, koordinálják a körzeti bizottságok tevé­kenységét, szorosan együtt­működve a kerületi tanácsi hivatalokkal. Az együttmű­ködés eredményességét biz­tosítja az is, hogy mindhá­rom, most újjáválasztott ke­rületi bizottság elnökhelyet­tese a kerületi tanácsi hi­vatal elnöke lett. Fejlődik az NDK külkereskedelme — Alig két napja meg­nyílt lipcsei tavaszi vásár első mérlege azt mutatja, hogy Lipcse az idén is mél­tó marad ahhoz a kötelező hírnévhez, hogy a világmé­retű, nyílt kereskedelem és a tudományos műszaki ha­ladás színhelye legyen -r­hangsúlyozta a hagyományos lipcsei nemzetközi sajtóérte­kezleten kedden tartott be­szédében Horst Sölle, az NDK külgazdaságügyi mi­nisztere. A miniszter a to­vábbiakban kiemelte, hogy a népgazdaság szilárd és stabil fejlődése alapján az NDK külkereskedelmi volu­mene 1971-ben több mint 42 milliárd márkára rúgott, s ebből több mint 28 milliárd devizamárka, azaz több mint kétharmad rész a KGST-országokkal folytatott külkereskedelemre jutott. A fejlődő országok közül Irak­kal például 1971-ben 1970­hez képest megkétszerező­dött, Indiával pedig 122 százalékra, Algériával 118 százalékra emelkedett az NDK külkereskedelme: Nö­vekszik az NDK-nak a fej­lett kapitalista országokkal folytatott külkereskedelme is. Különösen példamutató a Japán—NDK kereskedelem fejlődése, amely 1971-ben az előző évihez képest 170 szá­zalékos emelkedést mutatott. Környezetvédelem Néhány hete hazánkban is megkezdő­dött az általános környezetvédelem egye­temi szintű oktatása. A mosonmagyaróvári egyetemi karon a második évfolyamos hallgatók öt féléven át — összesen 358 órában — ismerkednek a környezetvédelem átfogó problémájával A képzésben rész vevő hallgatók végül diplomadolgozatot írnak majd, valameny­nyien a mezőgazdasági és ipari üzemek­ben, valamint a várostervezésben haszno­síthatják majd tudasukat. A hallgatók szé­les körű ismereteket szereznek arról: mi­lyen gondokkal, veszélyekkel jár az ipari­lag fejlett országokban az életterek meg­fertőzése. A tananyag foglalkozik a ve­szély korai felismerésének, megelőzésének, a környezet tervszerű védelmének felada­taivaL Az oktatásban igénybe veszik más ha­zai intézmények tapasztalatait is. (MTI) 4

Next

/
Thumbnails
Contents