Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-11 / 35. szám

PÉNTEK, 1972. FEBRUÁR 11. \ Nyugodt, alkotó légkörben Január 1-tŐl öt szegedi középiskola igazgatója kapta meg az önálló munkaerő- és bérgazdálkodási jogot. Az első benyomások, tapasztalatok, impressziók öszszegzésére kértünk fel közülük hármat: Kovács Jánost, a Gutenberg utcai közgazdasági szakközépiskola igazgatóját, Horváth Ferencet, a Rózsa Ferenc gimnázium és szakközépiskola igazgatóját és Török Lászlót, a Tisza-parti gimnázium és vízügyi szakközépiskola ^igazgatóját. Úgy dofgozni, mint eddig — Tudtuk, vártuk ezt a változást — kezdte Kovács János, A tantestületen belül ls tudatosítottuk, igyekeztünk feloldani a meglevő feszültségeket úgy, hogy az ne zavarja az oktató-nevelő munkánkat Tantestületi értekezleten ismertettem az igazgatás új mechanizmusát, megnövekedett feladatait. Ogv érzem, hasznos volt. Mindenkinek úgy kell dolgoznia, mint eddig, olyan nyugodt, alkotó légkörben, A pedagógus-fizetésrendezés során szerzett tapasztalata ink igen hasznosnak bizonyultak. Az a tény, hogy megnövekedtek, kiszélesedtek az iskolavezetés teendői, nagy feladatot jelent az igazgatónak, és ez nem frázis. A gazdasági vezetés döntéseiben is övé a felelősség. Nem lehet meggondolatlan lépéseket tenni. Jelentett számomra bizonyos belső emberi izgalmakat, feszültségeket ez a változás. Igyekeztem felmérni az elmúlt évek tapasztalatait és tanulságait és ezekhez alakítani a mostani lehetőségeket. Biztos vagyok benne, hogy sem az oktatás nem érzi kárát, sem az iskolafejlesztés nem szenved hiányt az ez évi bérkeret ismeretében. — A munkáltatói jogkör átvétele igen jelentős adminisztratív teendőkkel járt, illetve jár együtt. Sok jogszabály vár még alapos tanulmányozásra, megértésre. A megnövekedett feladatoktól nem félek, az iskola életében ez a változás semmiféle bizonytalanságot, feszült, séget nem szült. A cím mellé rangot Egy régi típusú gimnáziumból korszerű követelményekhez igazodó és annak megfelelő szakközépiskolát kialakítani sokéves feladat. Nemcsak a személyi és tárgyi feltételek megteremtése lett volna lehetetlen anélkül a nagyfokú bizalom nélkül, melyet a városi tanácstól eddig is kaptunk. Tehát a január 1-gyel életbe lépett lehetőségek közül sokkal már eddig is éltünk, melyeknek eredményeképpen jelentős gyakorlati kivitélezésekre Is sor kerülhetett. Nagyon igaz áz a szállóigévé lett mondás, hogy napjainkban politizálni azt is jelenti, hogy pénzzel bánni, és aki pénzzel bánik, az politizál, ls. Nekünk is fokozottabban kell tehát politizálnunk. Azok közé tartozom, akikben még sok az aggodalom. Most Ismerkedem a megnövekedett feladatokkal és a cipő ho^ tű! bőnek, hol szűknek bizonyul. De elkezdtem a kitaposását.— Különösen nehéz helyzetet teremt iskolánkban a mérnök és közgazdász tanarok foglalkoztatása. Nem Fegyvertársakkal — Ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy teljesen a saját fejünk után megyünk. A központilag szervezett koordinálást ma is igényeljük. Nem akarunk elszakadni, elidegenedni a város iskolarendszerétől. Ez nem a bizonytalanság jele. A változás nem súlyos teherként zúdult a nyakunkba. Alapos előkészítő munka eredménye ez. Az örömmel üdvözölt önállósodási folyamat koronája. Az önálló bérgazdálkodás az eddiginél is reálisabb tervezésre késztet. Biztos, jól képzett, az oktatási kérdésekben is járatos gazdasági vezetőt is feltételez ez az intézkedés. És jelenti azt, hogy pénzünket a város iskolapolitikáiénak ismeretében arra költhetjük, amire intézményünknek szüksége van — állapította meg Török László, majd így folytatta: — A tantestület biztonságának, erejének és egységének nem szabad lazulnia, sőt, a helyi dqptésekkel éppen erősödnie kell. Ez vonatkozik az egye? nevelők egzisztenciális kérdéseire is. A demokratizmusról sem beszélni kell, hanem élni. A kapcsolat a párt- és szakszervezettel, valamint az iskolatanáccsal nemcsak a kollektív munk^ de az iskolavezetésnek is alapja. Hiszen nekünk, igazgatóknak fegyvertársakra van szükségünk az Iskolán belül és kívül. Azon kell munkálkodnunk, hogy minél több társadalmi kapcsolatot építsünk ki, melyek az iskola munkáját életszerűvé teszik. Ezzel nemhogy csorbul az igazgatói önállóság, de erősödik, mert híveket, társakat, tanácsadókat szerez. Tandi Lajos Kovács János tudjuk, mert nem ls lehet őket a pedagógusok értekrendjébe sorolni. Ez termeszetesén sokakban feszültségeket teremt. Mindenkinek látnia kell azonban, hogy mérnökök és közgazdászok nélkül nincs szakközépiskola. Hogy ez az Iskolatípus címe mellé rangot is szerezzen, többek között erre is szükség van. Az intézkedés előnyét abban látom, hogy az éves bérkeretet az Iskola profiljához, igényeihez lehet és kell igazítani. A szakmai nevelés érdekében és szolgálatában kell gondolkodnunk. — Barátkozom a feladatokkal. hiszen a személyi és bérgazdálkodást ls meg kell tanulni. Ezt sem az egyetem, sem a korábbi iskolai élet vezetése nem követelte meg tőlünk, A gondolkodó munka, a kollektív bölcsesség htve vagyok. Ha ennek valamikor, akkor most Igen jelentős szerepe van, mert hosszú távon csak így lehet eredményesen dolgozni, mondta végül Horváth Ferenc. Horváth János MindenKí HSS^ fóruma Török László Miután megismertük a közvilágítás fejlesztésének alapelveit, jó lenne tudni, hogy az .idén a város mely utcáiban lesz több fény. A terveket ffürömpő József, a DÉMASZ főmérnöke és Tölgyesi Béla, a tanács építési osztályának vezetője ismertette. Hol lesz több fény 1972-ben? A tervek elkészítésekor abból Indultak kl, hogy elsősorban a korszerűsített utakhoz kell új világítás, azután, hogy a tavaly megszűnt kerületi tanácsok elkötelezettségei természetszerűleg érvényben maradtak, s végül, de nem utolsósorban, milyen egyéb javaslatai vannak a lakosságnak. Az idén tervezik rendbe hozni a József Attila sugárút közvilágítását a két körút között, a Petőfi Sándor sugirútét, szintén a két körút között, a József Attila sugarúiét a Tápéi sor és a körtöltés között, a Vásárhelyi Pál utcáét és á Bartók Béla térét. A tanácstagi beszámolódon elhangzott javaslatokénak. valamint a decemberi tanácsülés interpellációinak megfelelően kiépítik a petőfitelepi bekötő út, a Lugas utcai átjáró világítását, az Algyői útét a körtöltéstől a csatornáig, á Cserepes sori ikerházakét, a Kendergyári útét; a Bárka utcában újabb lámpát szerelnek föl, a Baktóban húsz falikart, javítják az újszegedi vasúti feljáró világítását, új közvilágítási •lámpát, Illetve lámpákat kap a Tápéi utca, a Róna utca, a leányssállés környéke, a béketelepi Rengey utca, a baktói Temető utca, azután a Bimbó utca, a MakkoserdŐ sor, a Füge sor. a Gerle sor és a Ballagltó sor. Az idén megtervezik a Ságvárltelep és Mihálytelek közt épült lakónegyed közvilágítását, kiépítik az Acél utcai új lakónegyed hálózatát és a Gerle soron is 200 méterrel meghosszabbítják a villanyhálózatot. A kívánságokat figyelembe veszik Az elmondottakkal választ kapott Czikora Károly, aki a VÁLASZOK A TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KERDESEKRE Petőfi Sándor sugárút közvilágításénak javítását kérte, Takács Mária, aki a Kétai közben levő leányszállás felé vezető út sötétségét panaszolta, és választ kapott ' tulajdonképpen az a negyven-egynéhány felszólaló is, akiknek kérését legjobban Fenyvesi István foglalta öszsze: a külterületi utcák villanyvilágítása még nem megoldott, indokolt a villanyhálózat bővítése. Nyilvánvaló, hogy minden egyes" javaslat teljesítése egyetlen esztendő alatt nem lehetséges. A mér korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően, a tanácsnál nyilvántartásba Veszik őket, és valamennyit figyelembe veszik majd a következő évi tervezésnél. Ehhez a tanács építést osztálya a DEMASZ segítségét kérte a költségek, valamint az Időrendi és fontossági sorrend megállapításához. Kétszer annyi pénz van rá Az egész közvilágítási téma megértéséhez érdemes tudni, hogy milyen világítás nevezhető megfelelőnek és ml nem? A szakemberek szerint a földes külvárosi utcákban, ahol forgalom elvétve van, elegendő a minden oszlopon elhelyezett 200 wattos izzóval ellátott falikar. Természetesen jobb Izzó helyett a higanygőzlámpa. ennyi a gyalogosoknak elég is. Szegeden a külvárosi utcák 75—80 százaléka ennek megfelelően van kivilágítva. A kis forgalmú utcákban a minden oszlopra elhelyezett egy vagy két 125 wattos lémpa, a nagyobb forgalmú utcákban az oszlopcsúcsok magasságába felszerelt két 125 wattos lámpa ad megfelelő Világítást. Ilyen van például a Tököly utcában, a Bérkert utcában, a Kereszt utcában. A nagy forgalmú utak megvilágításához 20—25 méterenként felállított kétoldalas kandeláber szükséges, két 125-ös vagy két 250-es armatúrával. Ilyenek találhatók a Dorozsmai, a Szőregi, a Bajái úton. A legnagyobb forgalmú közutak 30 Lux megvilágítást kívánnak, ami meg is van a Kossuth Lajos sugárúton, a Kiskörút egy részén, a Széchenyi tér városháza felőli oldalán, s ilyen lesz a Székely sor és az Odesszai körút megvilágítása is. A közvilágítás megjavítására tett erőfeszítéseket jelzi, hogy a negyedik ötéves tervben eredetileg csak évi 800 ezer forint állt rendelkezésre, dm a városi tanácsnak erre az esztendőre mégis sikerült 1 millió 710 éeer forintot biztosítania. Mlhálytel*k*n újjáválasztották a népfrontbtxottságot Mihálytelek művelődési házában tegnap déluján rendeztél: meg azt a választógyűlést, melyen újjáválasztották a körzet népfrontblzottságát. Megjelent Takács fmréné, a körzet országgyűlési képviselője és Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke.. A gyűlésen részt vett és felszólalt Hofgzaang Péter, a népfront városi bizottságának titkára ls. Titkári beszámolót Szalma János tartott. A beszámolót vita követte, utána a gyűlés megválasztotta a körzet 45 tagú népfrontblzottságét. A bizottság elnöke Prágai A sípoló macskakó Házgyári termikek költségei A házgyári termékek, költségeinek alakulását vizsgálta hat együttműködő vállalat — a Budapesti Szerelőipari Tervező Vállalat —, a pécsi, a szegedi, a debreceni, a győri és a miskolci tervező vállalat — árellenőreiből alakult bizottság. A házgyári termékek költségalakulásáról készített összesítés alapján megállapították, hogy az országban működő házgyárak közül a győri házépítő kombinát termékeiből készült lakások építési költségei a legalacsonyabbak. * írta: "Gazdag Gyula és Györffy Miklós. Operatör: Andor Tamás. Zene: Illés Lajos. Rendezte: Gazdag Gyula. Szereplök: körülbelül száz civil, közöttük nyolcvan budapesti gimnazista. Zsúfolt nézőtér volt kíváncsi tegnap este n Szabadság moziban a 25 éves Gazdag Gyula első játékfilmjére. Főként természetesen fiatalok. De A sípoló macskakó — bár fiatalokról szól, legalábbis fiatalok a hősei —korántsem csak az ifjúsáfe érdeklődésére tarthat számot. Gondolati gazdagsága, a rendező meglepően biztos mesterségbeli tudása, egyáltalán az egész mű igényessége jóval több, mint szimpla ifjúsági film. Vannak ugyan zavaró mozzanatok is a filmben A cselekmény azzal kezdődik, hogy nyolcvan középiskolás fiú megérkezik egy építőtáborba. De mivel a kukorica még nem hányta kl a címerét, nem tudnak dolgozni. Nem tudom megítélni, ilyen időbeli zavar lehetséges-e; a film legalább egy mondatot áldozhatott volna erre. Nem tette, s ez engem — bár elismerem, nem nagyon lényeges — Végig zavart. Méglnkább zavart azonban a cselekménynek az a rejtélye, hogy ezt — tudniillik, hogy a fiúk nem tudnak dolgozni, mert nincs mit — a tábor vezetősége érthetetlen okok miatt nem közli. Nem derül ki, miért titkolóznak. S végül az is zavart — hiszen én is láttam már építőtábort —, hogy emiatt a fiúk teljesen klbórultak. A valóságban nem ilyen nagy tragédia ez; az ilyenféle munkátlanságot jól viselik a táborok lakói. A cselekmény kibonlása közben aztán kiderül, ezek a hibák nem azért kerültek a filmbe, mert a rendező nem ismeri az ifjúsági építőtáborokat, hanem azért, mert Gazdag Gyula nem a táborokról akart beszélni, hanem ennél többről. Egy rosszul működő mechanizmus-apparátus tevékenységének következményeit szemléltette. Egy olyan mechanizmusét, amelyben a munka bűnné válik, a tétlen belenyugvás pedig erénnyé. Három fiú például, megunva a tétlenséget, egy idős parasztember kérésére. kapálni megy. Ezért hazaküldik őket a táborból. A film legalább ezt mondja, de egy építőtábor valóságos viszonyai között azért bűnhődnének, mertmindezt titokban, engedély nélkül csinálták. Hibái ellenére ls elgondolkodtató, tartalmas film A sípoló macskakó. Figyelmeztetései a rosszul működő mechanizmus veszedelmeiről tanulságosak. Külön erénye az az elevenség, lendületesség. frissesség, ahogyan a fiatalokat bemutatja. O. L. Béla, titkára pedig újra Szalma János lett. Minden körzetben izgalmas egy-egy választási gyűlés, Mihályteleken azonban különösképpen az. HiBzen a település része Szegednek, mégis kilométerek választják el a várostól. Olyan kis közösség él Mihályteleken, amelyben — éppen kicsinysége következtében — minden gondja és öröme szükségszerűen közös gond vagy öröm. Még mindig akad Jó néhány a régi, nyomasztó gondok közül. Egy éve víz nélkUl van az óvoda, sok utcában akadozik az ivóvízellátás, a közvilágítás, a járdák és úttestek sem megfelelőek. Az üzlethálózat sem kielégítő. E gondok egy része, például a vízellátás — hamarosan megoldódik. Ám a többihez a közösség összefogása kell, éppen a népfront keretében, az új bizottság Útján. Darvas József köszöntése Csütörtökön az Írószövetség székházában bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték Darvas József Kossuth-díjas Írót, a Magyar írók Szövetségének elnökét 30. születésnapja alkalmából. A köszöntők és emlékezők — többek között Illés Endre, Féja Géza, Czine Mihály — agyaránt méltatták az alkotó művészt és az aktív közéleti embert. Gratuláltak, hosszú alkotói életet kívántak az Írószövetség dolgozóinak képviselői is.