Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

VASÁRNAP. 1972. FEBRUÁR «. A MUNKÁSOK , POLITIKAI MŰVELTSÉGE Egy szociológiai felmérés tanulságai A pártpropaganda csak akkor lehet eredményes, ha a propagandát végző pártszervek jól ismerik, megfelelően számbaveszik munkájuk hatását, a dolgozók reagálását, állásfoglalását. Ez vezette a megyei pártbizottságot, inikor a pártoktatásban részt vevő munkások politikai műveltségenek, eszmei-tudati szintjének alaposabb — a mindennapi tapasztalatot meghaladó, annál mélyrehatóbb — feltárása érdekébon kérdőíves felmérést végzett. t A vizsgálatba közel ezer olyan munkást vontak be a pártszervek, akik részt vesznek a pártPOLITIKAI ÉRDEKLŐDÉS oktatasban. A kérdőív, amelyet névtelenül töltöttek ki, 19 külés belpolitikai, a X. pártkongresszus legfontosabb döntéseire vonatkozó kérdést tartalmazott. A politikai érdeklődés ösztönzője A vizsgálat elsősorban azt igyekezett felmérni, hogy milyen a pártoktatásban részt vevő munkások politikai érdeklődése, rendszeresen, vagy ritkán, esetleg egyáltalán nem érdeklődnek politikai kérdések iránt. Az eredményekről a következő táblázat tájékoztat: •fc-ban Szakmunkás Betanított Segédmunkás munkás Itendszcrcs Ritka Nem érdeklődik Az ' adatokból kiolvasható, hogy politikailag legérdeklődöbbek a szakmunkások, s a rendszeresen érdeklődők aránya fokozatosan csökken a betanított és a segédmunkásoknál- A ritkán érdeklődők aránya jóval magasabb a betanított és a segédmunkásoknál, mint a szakmunkásoknál, s a segédmunkások között nem kevesen vannak, akik egyáltalán nem érdeklődnek politikai kérdések' iránt. A felmérés további váratlan és meglepő adata az, hogy 25 éven aluli fiatalok többsége (52,9 százalék) ritkán, 8,4 százaléka pedig egyáltalán nem érdeklődik politikai kérdések iránt A politikai érdeklődésnek fontos jellemzője lehet az, hogy mi kelti fel, mi ösztönzi. A munkások a politikai érdeklődésüket meghatarozó tényezők közül első helyen emiitették az ország eseményeiben való tájékozottságot (28 százalék), a második helyen a szocialista meggyőződést (25 százalék), a harmadik helyen a háborútól való félelmet. A párttagoknál első helyen áll a szocialista meggyőződés (34,6 »százalék), a pártonkívülieknél pedig az ország eseményeiben való tájékozottság. Az 50 év felettieknél — jórészt érthetően — első helyen áll a háborútól való félelem, a szocialista meggyőződéssel együtt (30—35 százalék). A kérdőív tanúsága szerint a nemzetközi kérdésekben való tájékozottság még elég hiányos a munkásoknál. A szocialista országok kapcsolatának legfőbb elveként az internacionalizmust a megkérdezetteknek csak 47 százaléka jelölte meg, 50 százalékuk — helytelenül — a békés egymás mellett élést tartja a legfőbb elvnek. Arra a kérdésre, hogy „kik viselnek igazságos háborút Vietnamban?", a helyes válaszok magasabb arányúak (62 százalék), de 23 százalék úgy véli, hogy egyik fél sem visel igazsá71,4 26,3 2,3 35.0 40,3 4.7 44,9 44,1 11,3 gos háborút, mert vért ont. Nagyjából ugyanezek az arányok a közel-keleti háború kérdésében is. Az e kérdésre adott válaszokban tükröződik az egyes arab országokban megnyilvánuló jobboldali tendenciáknak, a nemrégi szudáni kommunistaellenes terrorhadjáratnak a hatása. Ezzel magyarázható, hogy — főleg a segédmunkások, a pártonkívü, liek és a fiatalok körében — elég magas azoknak az aránya, akik egyik oldalról sem tartják igazságosnak a Jiaborút. Állampolgári ismeretek és politikai közérzet A társadalmi-politikai rendszerünkkel, a szocializmus építésével, a X. kongresszus döntéseivel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok már megalapozottabb politikai műveltségről tanúskodnak, de néhány probléma kapcsán itt is erős bizonytalanság tapasztalható. A megkérdezettek többsége tudja és érti, hogy mi a proletárdiktatúra, bár kisebb arányban téves nézetek is találhatók a munkások között. A válaszolók egy része bizonytalan a proletárdiktatúra létrejöttének időpontjában. Főleg a fiatalok vélik úgy, hogy már 1945 óta proletárdiktatúra van hazánkban (43,4 százalék), de még a párttagok 30,7 százaléka is ezen a véleményen van. A - helytelen válasz a fiataloknál áz életkorral is összefügg, de egészében a politikai, történelmi . műveltség hiányosságaira utal. Ugyancsak a politikai, állampolgári ismeretek hiányait bizonyítja, hogy a megkérdezettek 22 százaléka az országgyűlés helyett az Elnöki Tanácsot, 14 százaléka pedig a Minisztertanácsot tartja a legfőbb államhatalmi szervnek. A túlnyomó többség tudja, hogy jelenleg a szocializmus teljes felépítésén dolgozunk, túl vagyunk már a szocializmus alapjainak lerakásán. A megkérdezettek többsége érti: a munkásosztály vezető szerepe érvényesülésének legfőbb feltétele, hogy a munkásosztály érdeke és politikája valósuljon meg, bár 10 százalékuk azon a véleményen van, hogy ez csak úgy valósulhat meg, ha minden vezető posztot munkások töltenek be. A megkérdezett munkások többségének az a véleménye, hogy érvényesül az általános politikai és az üzemi demokrácia, mert a dolgozóknak beleszólási lehetőségük van lényeges kérdések eldöntésébe. Érdekes, hogy amig az országos , kérdések kapcsán 74 százalékuk értékeli kedvezőnek a helyzetet, addig üzemükre vonatkozóan már csak 64 százalékuk. A megkérdezettek egyharmada azt válaszolta, hogy fontos közérdekű üzemi kérdések eldöntésébe csak részben van beleszólásuk. A párt vezető szerepe érvényesülésének, a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatának, a szocialista demokrácia érvényesülésének fontos kérdése, hogy közfunkciót pártonkívüliek is betölthetnek. Annak megítélése, . hogy ez milyen módon hat a párt tekintélyére és vezető szerepére, fontos politikai kérdés. A megkérdezett munkások többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy ez növeli a párt tekintélyét, és erősíti vezető szerepének érvényesülését. Érdekes, hogy ezt leginkább a középkorú és idősebb munkások vallják, míg a legfiatalabbak — kevesebb politikai tapasztalatuk lévén — nem erzékelik ennek a kérdésnek a fontosságát, hiszen 48 százalékuk úgy véli, hogy az említett elv és gyakorlat semmilyen módon nem befolyásolja a párt tekintélyét. Gazdasági reform — szocialista erkölcs A gazdasági reform szerepének, hatásának megítelése is jól tükrözi az emberek politikai felfogását, közérzetét, tapasztalatait, és politikai műveltségét, örvendetes, hogy a munkások nagyobb része országosan kedvezőnek tartja a gazdasági reformot, és ebben nincs lényeges eltérés a szakmunkások és betanított munkások, párttagok és pártonkívüliek, idősebbek és fiatalabbak között. Az azonban figyelemre méltó, hogy a segédmunkások között a legalacsonyabb azok száma, akik kedvezően nyilatkoznak a gazdasági reformról. A megkérdezettek negyed része csak részben értékeli kedvezően a gazdasági reformot. Még inkább csökken a kedvező véleményen. levők száma saját üzemük gyakorlatára vonatkozóan. Míg a felmérésben részt vevő munkások 73 százaléka országosán kedvezőnek tartja a gazdasági reformot, addig saját üzemében csak 66 Százaléka látja annak. Igaz, a teljesen negatív véleményen levők csak 3 százalékot tesznek ki, de magas (32 százalék) azok száma, akik szerint csak részben kedvező a reform hatása. KEDVEZÖ-E A GAZDASAGI REFORM HATÁSA (ÜZEMI MÉRETEKBEN)? Igeit Nem Készben 25 év alatt b'0,7 37,2 23—30 év között • 50 év lelett Összesen 66.1 1,9 33,0 70,9 2.7 26,4 66 2 32 Érdekes módon a legfiatalabbak vannak a legkedvezőtlenebb véleménnyel a gazdasági reformnak üzemükben érvényesülő hatásáról, s a kedvező véleményen levők aránya fokozatosan emel-, kedik a középkorúaknál és az idősebbeknél. Ebben bizonyára a fiatalok türelmetlensége, de esetleg tapasztalatlansága is tükröződik. Figyelmeztető adat, hogy a megkérdezettek több, mint egyharmada úgy véli, a gazdasági reform erősíti a kispolgári életfelfogást. E kérdés megítélésében nincs lényeges eltérés a különböző életkorúaknái. a szak-, a betanított és segédmunkásoknál. Ezekben a véleményekben kifejezésre jutnak a munkások bizonyos negatív tapasztalatai, valamint az is, hogy bizonytalanok e kérdés megítélésében, hiszen a pártonkívüli munkások több, mint 16 százaléka „nem tudom"-mal válaszolt a kérdésre. Az utóbbi időben sok szó esik közvéleményünkben az anyagiasság, az önzés jelenségeinek erősödéséről, a szocialista erkölcs és életszemlélet állítólagos háttérbe szorulásáról. Vizsgálatunk szerint a munkások ezeket a veszélyeket nem tartják jelentősnek : MI A SZOCIALISTA ÉLETSZEMLELET ES ERKÖLCS FO ÜLVE? Szak- Betanított munkás munkás Segédmunkás összesen Önzetlenség, áldozatvallalás Egyéni jólét és boldogulás Személyes boldogulás a munka arányában 29,3 30 66,2 23,0 4,0 ríja 26,7 82,3 39 66 Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag nagy azok száma, akik éppen eléggé puritán, aszkéta módon értelmezik a szocialista erkölcsöt, és csak elenyésző arányban nyilvánultak meg a kizárólag egyéni boldogulást előtérbe állító, egoizmust, individualizmust tükröző vélemények. Szocialistává váló társadalmunk, mindennapi gyakorlatunk nevelő hatása mellett ebben bizonyára szerepe van politikai nevelőmunkánknak- is. Politikai ismeretforrós és eszmei tudatosság Az emberek politikai műveltségét, ismereteit nagyban meghatározza, hogy milyen ismeretforrásokkal rendelkeznek, elsősorban honnan szerzik politikai ismereteiket. Felmérésünk során ennek vizsgálatára is nagy gondot fordítottunk. Legfőbb politikai ismeretforrásukat legtöbben a tv-ben jelölték meg (42 százalék), másodikként a napilapok következnek, kivételt képeznek a párttagok, akiknél a tv után a pártoktatás következik (27,9 százalék), a rádió, mint ismeretforrás csak a folyóiratok után következik. Mindez a tv elterjedtségére és közkedveltségére utal, amit a propagandamunkában is figyelembe kell venni. Á felmérés adatai azt tanúsítják, hogy egyes ismeretíort-ások felszínesebb, mások átfogóbb, megalapozottabb ismereteket nyújtanak. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a különböző ismeretforrások hívei hogyan válaszoltak a felmérés során feltett külpolitikai kérdésekre. Kitűnt, hogy erre a kérdésre: „ml a szocialista országok kapcsolatának legfőbb elve?", a tv és a rádió adásait előtérbe helyezők csak 40 százalékban válaszoltak helyesen, rru'g a politikai ismereteiket elsősorban a pártoktatásban szerzők 61 százalékban. Akik a baráti kört jelölték meg legfőbb politikai ismeretforrásuknak, 75 százalékban ügy vélték, hogy a békés együttélés a szocialista országok kapcsolatának legfőbb elve, s csak 25 százalékuk tartotta annak az internacionalizmust, vagyis válaszolt helyesen. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy azoknál a legmagasabb arányú a helyes válaszok száma, akik elsősorban a pártoktatásban szerzik politikai ismereteiket. A tv, rádió feladata az, hogy a mindennapi eseményekről tájékoztasson, az események hátterének, mélyebb összefüggéseinek megvilágítására nem mindig nyílik lehetősége, ezért a politikai ismeretek, a politikai műveltség gazdagításában, elmélyítésében nagy feladat hárul a pártpropagandára. Felmérésünk is szemléltetően bizonyítja, hogy a pártoktatást nem helyettesítheti sem a tv, sem a rádió, vagyis, hogy a tömegtájékoztató eszközök és a pártszervezetek közvetlen eszmej-politikai meggyőző munkája ma már kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást. TAMASI MIHÁLY Székely Dezső ÉNEK TÜCSÖKHEGEDŰRE Búcsúszavát a vándor falevélnek csak azok értik, kik zavarban élpek. Ti bol eltek majd, cigány-tücskök? Porzik a nyár, a gyémántküllős áloni, küldik az egek rezgő pókfonálon a tel pénzét, a vert ezüstöt... Búcsúzzunk. Dér ül a kert csonka fáin, hová készültök, nótás cimboráim? No, ne sírjatok! így ni, jól van... Még elintézek néhány sürgős dolgot, hát ne várjatok,— űzzetek a gondot egy földalatti fogadóban.