Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 1973. FEBRUÁR 5. Egészségügyi 0 szabad árak együttműködés változásairól is tájékoztatni kell a lakosságot Miért panaszkodunk ? Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban dr. Farádi László, a miniszter első helyettese és dr. A. Burnazjan, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese ünnepélyes külsőségek között aláirta a magyar—szovjet egészségügyi egyezmény 1972—73-as évekre vonatkozó együttműködési tervét. Az aláírás után dr. Farádi László egyebek között megállapította: — őszinte, baráti légkörben értékeltük az • utóbbi két esztendő együttműködési munkáját. Örömmel állapítottuk meg, hogy szakembereink, egészségügyi-tudományos intézeteink között fejlődnek, szorosabbra fűződnek, egyre gyümölcsözőbbek, eredményesebbek a kapcsolatok. A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása Mint ismeretes, a hatósági árak változásairól az illetékes állami, szervek minden esetben előzetesen tájékoztatják a lakosságot. A Belkereskedelmi Minisztérium most kibocsátott állásfoglalásában azt is tisztázza, hogy a szabadabb árformákba tartozó cikkek, szolgáltatások árainak változásakor kinek, és milyen esetekben kell informálnia a közvéleményt. A központi és a helyi sajtó, a rádió útján tájékoztatni kell a közönséget olyan közszükségleti cikkek vagy szolgáltatások árainak változásáról, amelyeket a laKépviselöjelölő gyűlés Makón tenyedl Zoltán felvétele) A makói választókerület képviselőjelöltje köszönetet mond a bizalomért a jelölőgyűlésen részt vett választópolgároknak A Csongrád megyei 15. rád megye és Makó érdeszámú országgyűlési képvi- kében, és munkássága olyan selői választókerület Erdei része a hazai tudománynak, Ferencnek. Makó város or- melyről méltóképpen emlészágosan ismert szülöttének kezik majd meg a történes képviselőjének halálával lem. 1971. májusában megürese- . , . . . ^ SSSSJS^^ JS&JSST" * rehajtó bizottságának a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége által közvetített javaslatára az Elnöki Tanács az uj országgyűlési képviselőjelöltjének személyére, Kangyalka Antalra, a BMG makói időközi Syárának igazgatójára és ismertette a jelölt életútját. választást 1972. március 12re tűzte ki. A választást megelőző jelölőgyülést teg- A jelölőgyűlés résztvevői nap. február 4-én tartották közül igen sokan szólaltak Makón. föl és támogatták a javaslaA makói József Attila Mű- tot. Az egyetértést bizonyívelődési Központ színháztér- totta a szavazás is, melyben me tegnap, pénteken dél- a makói választópolgárok után zsúfolásig megtelt, 600 egyhangúlag országgyűlési választópolgár jött el az képviselőjüknek jelölték országgyűlési kepviselőjelölő Kangyalka Antalt, gyűlésre. A gyűlés 40 tagú kosság széles köre vásárol, vagy vesz igénybe, amikor a cikkek ára előzőleg hoszszabb időn át nem változott, és végül amikor az árváltozás mértéke jelentős, vagyis 100 forint alatti cikkeknél legalább tíz, nagyobb értékűeknél pedig ötszázalékos a változás. Ha az új ár nagyobb cikkcsoport egészét érinti, úgy már az átlagos ötszázalékos ármozgás is mindenütt jelentősnek számít Nem kötelező a tájékoztatás, ha esetenként vásárolt cikkeket érint a lakosság kiadásai szempontjából minimális az árváltozás (rövidáruk, bizsutéria), nem kell tájékoztatni különleges igényeket kielégítő cikkek árának módosulása esetén sem (ékszer, iparművészeti, népművészeti cikkek, kis szériában gyártott, magas igényeket szolgáló termékek). Nem kötelező közzé tenni a sajtóban az idénycikkek mozgóárainak változásait, a divatcikkek árainak alakulását ahol a fazon, a modell, a díszítőelemek, a felhasznált anyag mennyisége vagy minősége okozza a változást. Az utóbbiaknál azonban kötelező a tájékoztatás, ha az ár nem a fazon, vagy a modell módosulása miatt változott, hanem a gyártáshoz felhasznált anyag ára olyan mértékben emelkedett, hogy a cikkcsoport valamennyi választékának árát legalább öt százalékkal módosítja. Az árváltozásról a termelő vállalatnak kell tájékoztatnia a közvéleményt minden olyan esetben, amikor ö emelte, vagy csökkentette az eladási árat, és a változást a kereskedelmi vállalat elfogadta. Ilyenkor a kereskedelmi vállalat közli a gyártóval, hogy a termelői árváltozás nyomán a fogyasztói árat mikortól módosítják, s egyben arra is felszólítja, hogy e változásról a gyártó vállalat értesítse a lakosságot. A termelő és a kereskedelmi vállalat közös tájékoztatása kívánatos abban az esetben, ha az árváltozást a gyártó cég határozta el. Ha viszont az árváltozást a kereskedelmi vállalat határozza el, akkor a tájékoztatási kötelezettség is reá hárul. Az ármódosulasokról természetesen nemcsak a sajtó és a rádió útján, hanem a boltokban, a szokásos módon is tájékoztatni kell a vásárlókat. (MTI) M

éregdraga a paradicsom — panaszkodik egy háziasszony, de azért vett egy fél kilót családjának belőle. Kétszeresen is csodálkozom. Egyrészt azon, hogy ilyenkor, télidőben az árán akad fenn, s nem azon, hogy egyáltalán lehet kapni. Hatásvadászás, olcsó dolog volna, ha most azt mondanám, hogy néhány évvel ezelőtt nemhogy drágán, de semennyiért sem lehetett kapni? Pedig mondom. A paradicsom idénynövény, ára miatt csak akkor érdemes panaszkodni, ha augusztusban kerül sokba. Hát már a jóban sem vesszük észre, ami jó? Mert azt is észre kell venni — s ez az, amin másodjára csodálkozom —, hogy mégis vásárolt az üzletben ez a panaszkodó háziasszony fél kiló téli, üvegházi paradicsomot. Úgy látszik, mégsem glyan nagyon-nagyon drága, ha telik rá neki. Nyilván jólesik a panaszkodás: könynyít az emberen, ha beteg, ha bánat éri, ha gondjai vannak, öreg igazság ez, nem szorul semmiféle bizonyításra. Csak ne szokjuk meg, tartogassuk a valóban nehéz napokra! Egy újszegedi tanítónő panaszát is régóta rakosgatom már. Szó szerint, a fiókban, és képletesen szólva, magamban is. Azt veszi zokon, hogy az iskolája melletti telken a múlt tanévben légkalapács püfölte a földbe nap mint nap az épülő művelődési ház fundamentumát szolgáló oszlopokat, idén meg földmarkolók és dömperek dübörgését kell túlkiabálnia. Igaz, ő úgy érzi, tisztában van a bajjal: zajmérő műszert, decibeleket emleget. Mégis úgy gondolom, téved. A manapság oly gyakran szóba kerülő zajártalom fogalmát nem arra kell érteni, hogy az épülő, növekvő város tönkre teszi lakóinak idegrendszerét, bár szoros értelemben véve természetesen lehet egyforma az építés é a rombolás zaja is. De az ember több, mint vegetatív idegrendszer által irányított élőlény. Ha tanítónő lennék, biztosan tudom, hogy nem zavarna az építés zaja, különösen nem, ha művelődési otthont építenének szemem láttára, fülem hallatára. Sőt, azt is megkockáztatom, hogy Szeged 120—130 ezer lakóját az zavarná, ha csend lenne a városban, ha az utca zaját nem törné át Újszegeden és a Belvárosban, Tarjánban és az iparnegyedben a légkalapácsok, a dömperek, a földgyaluk, a toronydaruk bőgése, dübörgése, sípolása, zizegése: szóval az építés, a fejlődés lármája. Mert ez az a lárma, amit könnyű elviselni, ami oly természetesen át bennünk szívet melengető muzsikává. Könnyű így beszélni — vethetné ellen valaki: akinek lapos a pénztárcája, és az ablaka alatt döng naphosszat a légkalapács, az nem így nézi a világot. Meglehet, bar volt idó — mint mar említettem —% amikor nern lehetett kapni télen paradicsomot, narancsot, es még sok mindent, s pénzünk sem lett volna rájuk, s volt idó, amikor itt, Szegeden szenzációszámba ment egy-egy építkezés. Emlékezzünk csak vissza, hány év telt el a Faragó utcai bérházak felépítésétől a Marx tér— Attila utcai lakótömb felépítéséig! Engedjék meg, hogy a magam példájával is érveljek: 1952-ig Szegeden élten?, de csak 1953-ban, az akkor épülő Sztálinvárosban láttam billenőplatós teherautót, gépkocsidarut, földgyalut, és még sok más olyan építkezésekhez használt munkagépet, mélyek most már szinte jobban hazzátartoznak a szegedi varosképhez, mint a dóm tornya. Azt természetesen el kell ismerni, hogy szemlélet kérdése, miként értékeljük a körülöttünk előforduló jelenségeket, dolgokat. Szeged nemrég még kisváros volt, azon nincs mit csodálkozni, hogy lakóinak egy része nehezen szokja meg a gyors fejlődéssel együttjáró átmeneti vagy állandóvá váló — az ő számukra vitathatatlan' — kellemetlenségeket. A fel-felbontott, valahol mindig lezárt utak. járdák kerülgetése, azután a villamosok, autóbuszok napkeltétől napszálltáig tartó dübörgése, sok-sok családot kizökkentettek az évtizedes megszokottságból. Av;k számára azelőtt „az én házam, az én váram" volt, nem okoz örömet, hogy a pezsgő, fejlődő, s bizony zajos élet bekúszott otthonaikba, munkahelyükre, hétköznapjaik minden percébe, még vasárnapjaikba ls. Ott ahol a gázvezeték fektetése miatt hetekig fel van túrva az utca, még a vasárnapi korzóra sem lehet eljutni ragyogóra fényesített cipőben. S

zemlelet kérdésé az egész, jegyeztem meg az előbb, szemléletünket pedig magunk is alakithatjuk úgy, ahogy körülöttünk az élet változik, alakul. Mert hiszen ezért a változásért élünk, dolgozunk, alkotunk. Gyermekének sírását is szívesen elviseli a szülő, pedig de sokszor bántja, idegesíti —, mert tudja, természetesnek tartja, hogy ez vele jár a gyermekneveléssel. Vállalja. Épp igy kell vállalni a varos „felnevelésével" együttjáró gondokat, bajokat, zajokat, kellemetlenségeket. A panaszkodás joga ősi, isten ments, hogy valakit is megfosszunk tőle. A kontroll — hogy mi miatt lehet, sót esetleg kötelességünk is panaszt emelni, vagy miért nem érdemes, miért nem is ildomos — bennünk kell legyen Mindenesetre most bepanaszoltam a feleslegesen, ok nélkül pan'aszkodókat. S úgy érzem, jogosan. Fehcr Kálmán elnökségében többek között helyet foglalt dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke. Ott volt Arató Márton, a Makó városi pártbizottság titkára, dr. Forgó István, a városi tanács elnöke, a makói üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények számos képviselője. A jelölőgyülést a Himnusz elhangzása után Moravszki Ferenc, a népfront makói városi bizottságának elnöke nyitotta meg. A gyűlés szónoka dr. A.goston József volt. aki meleg szavakkal emiékezeit meg Erdei Ferencről. Mint hangsúlyozta, a kiváló politikus, író, tudós, agrárközgazdász, szociológus, igen sokat tett szülőföldje^ CspngA vasút szocialista brigádvezetőinek tanácskozása Napirenden a minőség A KERMI vizsgálatai — 3ó és rossz áruk A Kereskedelmi Minőség- naszok. A füstölt kolbászok gyár a kereskedelemnek. A ellenőrző Intézetben összesí- egv részének túl nagy a cipők minősége tovacbra tették a legutóbbi ne- nedvességtartalma, néhány sem kielégítő, sőt az egy évgyedévben végzett vizsgála- szövetkezet pedig felületesen vei korábbinak csaknem kéttok tapasztalatait, amelyeket tisztított baromfit szállít. szeresére nőtt a cipőrekla11 963 termék, illetve áru- Általában megfelelt az elő- mációk száma. Az intézet minta minőségének, osztály- írásoknak a szavatossági vizsgálatai szerint a vásárlók ba sorolásának, csomagolásá- időn belül árusított kozmeti- panaszainak kétharmada jónak ellenőrzése során szűr- kai cikkek, háztartás-vegy- gos volt. Nem javult a bútek le. ipari termékek és festékek torok minősége; a háztartási Megállapították, hogy ál- minősége. Néhány helyen gépek, híradástechnikai kétalában az igényeknek meg- azonban találtak olyan koz- szülékek és kerékpárok egy felelő minőségben kerültek metikai cikkeket és tisztító- része pedig kisebb szerelési üzletekbe az élelmiszerek, szereket, amelyeknek a sza- hibákkal került forgalomba, köztük a zöldség- és gyü- vatossága lejárt. Számos mosógép, televíziómölcsfélék, valamint az él- Változatlanul sok olyan készülék, bútor és kerékpár vezeti cikkek. Az elmúlt hó- ruházati cikket minősítettek a hanyag szállítás vagy gonnapokban javult a kenyér, első osztályúnak, ami csak datlan tárolás miatt serült a tejtermékek, a liszt és a másod-, sőt harmadosztályú meg. termékként értékesíthető. A megállapított súlyosabb Csaknem minden másodikéi- hibák miatt a KERMI több ienőrzött készruha minősíté- mint 500 esetben megtiltotta sében találtak ilyen hibát, az áru értékesítését, illetve Előfordult, hogy a szabvány a vásárlók érdekeinek vészerint csak minőséghibás delmében megszigorította aa áruként árusítható terméket értékesítési feltételeket, első osztályúként adott el a (MTI) cukor minősége. Néhány húsipari készítmény ellen viszont jogosan érkeztek pacsaknem a fele vesz részt a brigádmozgalomban. A személyszállításról beszélve a miniszterhelyettes elmondta, hogy a vidéki ipartelepítés, a személyautóés autóbuszforgalom fejlődése miatt 4 százalékkal kevesebb utast szállított a vasút az elmúlt évben, mint korábban. A munkaerőhiány a többi népgazdasági ághoz hasonlóan a közlekedésben is érezhető. Különösen a kalauzhiány okoz gondot, mivel az utóbbi hónapokban megnőtt a jegy nélkül utazók számú. A menetjegyHétezer szocialista brigád, több mint 67 ezer tagjának képviseletében 310 brigádvezető és több más küldött részvételével tartották pénteken a MÁV Északi Járműjavító művelődési központjában. a vasutas szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozását. Dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója beszámolt a vasút és a szocialista brigádmozgalom elmúlt háromévi eredményeiről. Elmondta, hogy a lati axs vasutasnak vizsgálást tehát szigorítani kell, s ebben számítanak a vasút vezetői a szocialista brigádok segítségére. Kedvezőtlenül alakult — egy év alatt 35.2 százalékkal nőtt — a szállítás közbeni árukár. A miniszterhelyettes elmondta, hogy 1972-ben korszerűsítik és bővítik a személykocsiparkot, s fokozzák a személyszállítás kulturáltságát. A MÁV vezérigazgatójának beszámolója után Szabó Antal, a Vasutas Szakszervezet főtitkára tartott korreferátumot. A korreferátumot vita követte. Országos agitációs és propagandamegbeszélés A Magyar Szocialista lis kérdésekkel kapcsolatos Munkáspárt Központi Bi- feladatokat. zottságának rendezésében a A tanácskozást Katona párt, a társadalmi és tömeg- István, az MSZMP KB agiszervezetek agitációval és tációs és propagandaosztápropagandával foglalkozó lyának vezetője nyitotta vezető politikai munkatár- meg. Előadást tartott Nyers sai, valamint a sajtó, a rá- Rezsó, az MSZMP Politikai dió és a televízió vezetői az Bizottságának tagja, a KB MSZMP Politikai Főiskolá- titkára, Övári Miklós, a KB ján csütörtökön és pénteken titkára és Nagy Miklós, a országos tanácskozáson be- KB tudományos, közoktatászélték meg az időszerű po- si és kulturális osztályának Mi kai, gazdasagi és kulturá- vezetője.