Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

PÉNTEK, 1972. FEBRUÁR 4. VASUTAS BRIGADVEZETÖK TANÁCSKOZÁSA yA vasutas szocialista bri­gadvezetők mai, pénteki bu­dapesti tanácskozásán 32 küldött képviseli a MAV Szegedi Igazgatóságának szo­cialista kollektíváit. A moz­galomban 723 brigád, több mint 7 ezer 800 tagja vesz részt az igazgatósághoz tar­tozó szolgálati helyeken. ÖREGEK HASZNÁRA Nem bontják le Visontán a Gagarin hőerőmű építői részére emelt korszerű mun­kásszállókat. Szociális in­tézményt hoznak létre a gondozásra szoruló öregek részére. Így döntött a Heves megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A rendelkezésre ál­ló 18 épület igénybevételével korszerű szociális intézmény teremthető Visontán: 2—4 ágyas szobákban mintegy 500 rászoruló öreg kényelmes el­helyezésére nyílik lehetőség. ERDŐTŰZ CHII.EBEN Óriási erdőtűz pusztít Chi­le Csendes-óceáni partján, a híres fürdőhely, Vina del Mar közelében. Az első je­lentések szerint a viharos gyorsasággal terjedő lángok 200 házat leromboltak, egy embert megöltek, további 200-at megsebesítettek. Val­paraiso tartományt a kor­mányzat katasztrófa sújtotta körzetnek nyilvánította. A legsúlyosabb problémát az okozza, hogy csütörtökön hajnalban a szél megfordult, s a tűz az onnan 140 kilomé­terre fekvő fővárós, Santiago irányába terjedt. FENYEGETÉS A SIRALOMHÁZBAN Sirhan B. Sírhant, Róbert Kennedy gyilkosát a kalifor­niai San Quentin börtön si­ralomházából egy másik cel­lába szállították át, mivel — mint az igazgatóság közölte — a halálra ítélt fogolyt tár­sai életveszélyesen fenyeget­ték. Kínos pillanatok Meglepetés — No, mit kapsz tőlem? A nyári éjszakákon neszte­len bőrszárnyakon suhanó, s hajdan a babonás emberek­ben félelmet ébresztő dene­vérek titokzatos életéről már sok mindent megfejtett a tudomány. Általában ismere­tes, hogy ezek az ultrahang vezérléssel tájékozódó, ro­varokra vadászó repülő em­lősök a fagy beálltával több­nyire a barlangokba húzód­nak vissza, ahol tavaszig téli álomba merülnek. Ám, mint az utóbbi években a külföl­di és hazai barlangkutatók megfigyelték, a denevérek dermedt mozdulatlansága csak .látszólagos, nem zavar­talan ez a téli szendergés. A kis állatkák az enyhe télen szívesen telepszenek meg a barlangok" bejáratának köze­lében. A hidegbetörést, a hő­mérsékletcsökkenést azon­ban már napokkal előbb „megérzik", s ilyenkor a ŰRHAJÓZÁSI MÜZEUM Egymilliónál több szovjet és sok külföldi látogatója volt eddig az űrhajózás tör­ténetét bemutató szovjet mú­zeumnak; amelyet négy éve alapítottak a nagy tudós, Konsztantyin Ciolkovszkij szülővárosában, Kalugában. VISSZAADJAK A MEZŐGAZDASÁGNAK A Bakonyban sorra bete­metik a már kimerült kül­fejtésű bauxitbányák göd­reit. A bányászok, akik ko­rábban főleg erdőterületeket és legelőket vettek igénybe egy-egy bauxittelep körzeté­ben, most a fejtések befeje­zése után visszaadják a te­rületeket a mezőgazdaság­nak. Elsőnek a darvastói er­dőben láttak hozzá a helyre­állításhoz: a külfejtésű bá­nya gödreit dózerekkel te­metik be, a visszarakott meddőrétegre termőföldet szállítanak, s újra fásítják a területet. IRODALMI PRESSZÓ Bereményi Géza író és Cseh Tamás fiatal zeneszer­zőt látja vendégül az irodal­mi pVesszó közönsége ma, pénteken este 7 órakor az Éva presszóban. ÜJ GYAPOTFAJTAK A tádzsik növénynemesí­tők két vékonyszálú, magas terméshozamú gyapotfajtát tenyésztettek ki. A hosszú­szálú termés koránérő és a tömött bokrok nagyon al­kalmasak a gépi művelésre és betakarításra. Mindkét új fajta kitűnően áll ellent a növényi betegségeknek. A MINARET TITKA A XII. század húszas évei­ben Arszlanhán buharai emír a palotája mellett ösz­szedőlt mecset helyére újat építtetett. A keleti építészet remekművének alkotója nap­jainkig ismeretlen maradt, mert nevét Korán idézetek közé rejtette el. Az üzbég tudósoknak most sikerült megfejteni a rejtvényt, meg­állapították, hogy az alkotá­sáról nevezetes építész Usz­tod Bakó volt. VÉRES CSATA A BÖRTÖNBEN Két rivális bűnbanda vé­res csatát vívott szerdán a Manila túlzsúfolt központi börtönében. Az egyik társa­ság a másik cellájának ajta­ját betörve szabályos táma­dást indított a riválisok el­len, s hogy a börtönőrök ne avatkozhassanak közbe, le­zárták a hálóterembe vezető ajtót. A késekkel vívott üt­közetben nyolcan vesztették életüket, tizenkilencen meg­sebesültek. Időjós denevérek föld alatti üreg távolabbi ré­szeibe repülnek anélkül, hogy teljesen felébrednének, mint­egy félálomban teszik meg az utat Etámos hazai és külföldi 1 taté megfigyelése igazolja, l.jgy a dene.érek téli „álomrepülése" után né­hány nappal valóban erős le­hűlés következik be. Vannak viszont olyan de­nevérfajok, amelyeknek téli alvó helyét eddig még nem sikerült megfigyelni. A bar­langbiológusok feltételezik, hogy ezek a fajok a fagy be­álltával délebbre húzódnak, talán egészen a tenger mel­lé, ahol téli álmukat is a szokottnál rövidebbre szab­ják. Találtak ugyanis olyan barlangot, ahol a nyári nap­palokon mintegy ötezer de­nevér tanyázott, télen vi­szont nyomtalanul eltűntek az üreg lakói, csak jókora mennyiségé denooeBguane Sepregi az az ember, akinek spines képzelőereje van- mindig lehet va­lami érdekeset hallani tőle. Arány­lag eléggé szavahihető is, már több­ször rajtakaptam, hogy igazat mond. Legutóbb, amikor belébotlottam, a következőket mesélte: \ — Mindenki tudja rólam — így kezdte —, hogy élénk áloméletet élek, hasonlatosan Babits Mihály hires regényének, „A gólyakalifó"­nak hőséhez. Természetesen az én álmaim se mindig kellemesek. Ál­momban gyakran kapok levelet, s különösen sok zavart okozott egy visszatérő motívum: az, hogy rosz­szul latok, s szemüveg nélkül nem tudok olvasni. A nappalit vagyis a valóságos életemben ilyen problé­mám nincs, hiszen szemüveget vise­lek. Egy éjszakán aztán megoldó­dott a rejtély. Akkor este sokáig olvastam, végül is a könyv kiesett a kezemből, és elaludtam. A villany is égve maradt. Azt álmodtam, .hogy hosszú levelet kaptam Svaié­ban élő nagynéni kémtől, és a leve­let most végre először jól el is tud­tam olvasni. Reggel, amikor feléb­redtem, rögtön rájöttem, hogy a sze­rencsés fordulatot a- okozta, hogy a szemüveg éjszakára az orromon maradt. Attól fogva elalvás előtt se tettem le többé a szemüvegemet, s azóta álmomban is kifogástalanul látok. — Az érdekes véletlen nyomán azután újabb felfedezést tettem — folytatta Sepregi. — Rájöttem, hogy a nappal megszokott egyéni haszná­lati tárgyakat se nélkülözhetem éj­jel az ágyban. Minthogy szeretek kirándulgatni, és általában jól bí­rom a gyaloglást- már régebben kü­lönösnek találtam, hogy ha álmom­ban teszek egy-egy kiadós gyalog­túrát, mindig nagyon kifáradok, és reggel kimerülten ébredek. A szem­üvegügy után rájöttem, hogy , az ágyban is szükségem van lúdtalp­betétre, ugyanis bokasüllyedésem lévén, betétet hordok a cipőmben. Ezek után esténként vászonból le­hasított csíkkal könnyedén a tal­pamra erősítettem a rugalmas mű­anyag betétet, és úgy aludtam el. Mondhatom magának, azóta álmom­ban mar többször megjártam gya­log a Hármashatár-hegyet, sőt vol­tam a Lajos-forrásnál is, de egyál­talán nem fáradtam el... — Néha vendéglőbe is járok ál­momban. Ezzel azonban egy kelle­metlen élményem volt. Addig rend­szerint az történt, hogy mielőtt még fizetésre került volna a sor, szeren­csésen felébredtem. Nemrégiben azonban nem tudtam megelőzni ilyen időzített ébredéssel a főpin­cér jövetelét, és fizetnem kellett. Igen ám, de kiderült, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat! Kínos pillanatok voltak ezek. Rendőrt hív­tak, mert hitelezési csalás szándé­kát tetelezték fel rólam. Azóta le­fekvéskor mindig a pizsamám zse­bébe teszem a pénztárcámat, és el­hiheti nekem, hogy valamennyi ilyen esti mesterkedésem között ez volt eddig a legszerencsésebb fo­gás... — Miért? — szóltam közbe. — Azóta nincs ilyen kellemetlen ven­déglői kalandja? — Az a legkevesebb! — felelte vígan Sepregi. — De a feleségem nem tud többé kotorászni éjszaka a pénztárcámban?,.. Heves Ferenc AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HŐERŐMŰVE Déva mellett ipari áramot termel már Románia legna­gyobb elektromos hőerőmű­ve, amely több szocialista ország együttműködésével épült. A Szovjetunió szállí­totta a berendezések 80 szá­zalékát, és szovjet szakem­berek végezték el a szerelés, a beállítás munkáját is. A, lengyel vállalatok fűtőanyag­továbbító berendezéseket szállítottak, az NDK-ból pe­dig nagy teljesítményű vil­lamos szűrők érkeztek. Az új erőmű 15 százalékkal növeli Románia villanyáram-terme­lését. JEGY NÉLKÜL UTAZOTT A budapest-kelenföldi pá­lyaudvar felé közlekedő sze­mélyvonaton utazott Feren­czek József 19 éves segéd­munkás, érdi lakos. A bu­datétényi állomáson a ka­lauz ellenőrzése elől a moz­gásban levő vonatról leug­rott, és a kerekek alá ke­rült. A mentők súlyos, nem életveszélyes sérüléssel szál­lították kórházba. Válasz — Kisasszony, haza­kísérhetem.? — Természetesen. Hol lakik? AZ APOLLÓ STARTJA Mégis útnak indulhat áp­rilis 16-án az Apollo—16. A NASA szóvivője szerdán Kennedy-fokon közölte, hogy a parancsnoki kabin meghi­básodott üzemanyagtartályát sikerült pótolni. 36 000 BETŰ EGY LEVELEZŐLAPON A hiszári Városi Múzeum­ban néhány levelezőlap nagyságú cinklemezt őriz­nek, amellyel bármikor le­nyomatható a levelezőlap. A cinklemezek a neves bolgár mikrográfus, Artin Gidikov munkája. Itt halt meg Hi­szárban és hagyatéka a Vá­rosi Múzeumra szállt. A mikrográfus a levelezőlapra 36 000 betűvel francia szer­zők 88 művét írta le. Sike­rült neki három levelező­lapon a Hamlet teljes angol nyelvű szövegét leírpia. Két levelezőlap elülső oldalára Victor Hugó egyik regényét, a másikra Napóleon beszé­deit rótta fel, SZTRÁJK MILANÓBAN Az Alfa Rómeó gépkocsi­konszern futószalagjának' munkásai szerdán Milánó­ban ismét sztrájkba léptek, hogy az akkordbérek és a pótlékok felemelését követel­jék. Ugyanezen követelések miatt már négy hónappal ezelőtt is leállt a munka. A szerdán meghirdetett sztráj­kot mind a három nagy olasz szakszervezet támogat­ja % Téli reggel A hagyma gyógyereje A hagyma számtalan hasz­nos anyagot tartalmaz — így például G, B„ vitamint, A­karotint és számos mikroba­csoportot pusztító fitoncidá­kat. A Harkovi Orvosi Egye­temen már tíz éve vizsgálják a hagyma hatását az emberi szervezetre. A kutatások eredménye egy sor új ké­szítmény — köztük az Allil­csep nevű preparátum is. Az Allilcsep kedvezően hat az halmozódott fel, jelezve az alkalmi vendégeskedést. A denevér időjós képessé­gét, félálombeli vándorlását számos hazai megfigyelés is megerősíti, s az egyes fajok távolabbi, még ismeretlen te­rületre való átköltözésére is van adat. Legutóbb a Ko­márom megyei művelődési központ természettudományi stúdiójának barlangkutatói is felfigyeltek ilyen jelenségek­re. A számoS megfigyelés alap­ján csaknem bizonyos, hogy az ember modern meteoro­lógiai műszereit is lenipál­va, a denevérek már jó elő­re megérzik az időjárás vál­tozását, a hideg frontbetöré­seket. Azt azonban, hogy mi­ként működnek a denevérek bonyolult „időjós berendezé­sei", nem tudjuk még, a rejtély megfejtése a kwfea­tnkna vár. emésztőrendszerre, javítja a szívműködést, különösen a szívgyengeség esetén. Az Allil­csep még egymilliószoros hí­gításban is tágítja a szív pe­riférikus véredényeit. A készítményt Harkov kli­nikáin a gyakorlatban is al­kalmazták. Az Allilcsep ér­szűkületből eredő magas vérnyomás szabálytalan mű­ködése esetén is hatékony­nak bizonyult. , Harkovi gyógyszerkutatók nemrég száraz hagymaké­szítményt próbáltak ki. Kí­sérleti nyulakon előidézett érszűkület esetén a száraz hagymapreparátum két hó­napon át történő adagolásá­val a vér koleszterin tar­talma jelentős mértékben csökkent. Ezenkívül nőtt a licetin tartalom, sőt aterosz­klerózist előidéző fölös meny­nyiségű koleszterin és a szá­raz hagymakészitmény egy­idejű beadásával nagymér­tékben csökkent a véredé­nyekben észlelt káros folya­matok kialakulásának üte­me is. Ez azt jelenti, hogy a preparátum nemcsak gyógy­szer, hanem egyben a meg­előzés eszköze is. Fertőzött sebek is kezel­hetők a szerrel, amely meg­öli a diftérra és a tuberku­lózis pálcabaktériumait, illé­kony alkotórészei pedig az angina és a tüdőben leját­szódó fertőzéssel párosuló folyamaitok esetén baszno­Somogyl Károlyné tervétet* Értékes szkíta leletek A Nyikopol város közelé­ben felfedezett és feltárt, Gajmanov kurgán néven is­mert szkíta temetkezési hely régészeti szenzációt hozott. Ezt a szkíta temetőt, csak­úgy, mint a legtöbb sztyep­pei sírt, ősi nomád népek hagyták hátra. Mélyéről igen sok értékes tárgyat hoztak napvilágra a szovjet régé­szek: az időszámításunk előtti IV. századból szárma­zó arany- és .ezüsttárgyakat, aranyékszereket, antik bronz­edényeket, konyhai felszed reléseket stb. Valamennyi közül a legér­tékesebb egy bárányfejet áb­rázoló színarany ivókupatar­tó, és egy ezüst tál, amely­nek oldalán aranyozott dombormű idézi a szkíta harcosok életét. Közlemény <x> Kuba, a zöld Sziget címmel dr. Jakucs László egy. tanár tart színes diafilmekkel ldsért előadást ma du. 6 órakor a Pos­tás művelődési házban. DELMAGYARORSZÁG « A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged város] Bizottságának napilapja. — Meg) :leitk t étfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság út­ja 18 Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős Idádé: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. — mdeaw 29033. — Előfizetési dfj egy hortapza 20 < >

Next

/
Thumbnails
Contents