Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

PfiNTEK, 1972. FEBRUÁR 4. 3 Tóit szerelés Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi Felszabadulás Tsz-ben nagyszabású sertéste­nyésztési programot bonyolítanak le. A Sándorfalvi út mentén már jól látszanak a sertéskombinát „járulékos" beruházásai. Télen sem szünetel a munka, szerelik az ablakokat a terményszárító és feldolgozó üzemben Hétszáz körzet Megyénkben utolsó szakaszához érkezett a mezőgazdasági összeírás előkészítése Hírül adtuk már, hogy Az összeírás alapegysége — A nagy munka előké­április 1. és 15-e között or- a népszámlálással ellentét- szitésének utolsó fázisában szágos fölmérést végez a ben most nem a család, ha- járunk — mondta Pásztor Központi Statisztikai Hivatal nem a gazdaság. Az általá- Jakab. — Most készülnek a hazánk mezőgazdaságáról. A nos adatok mellett kíváncsi- 700 számlálókörzet térkép­hivatalosan mezőgazdasági ak az összeírok a gazdaság- vázlatai. A összeíróbiztosok összeírásnak nevezett akció ban dolgozókra is, kor, nem, kiválasztása után egynapos előkészítéséről és lebonyolí- foglalkozási ágak és iskolai oktatást szervezünk számuk­tásáról Pásztor Jakabtól, a végzettség szerint is. A föld, ra, körülbelül 35 csoportban, megyei igazgatóság vezető- a teljes állatállomány, a me- A munka megszervezésében jétől kértühk tájékoztatást, zögazdaisági célokat szolgáló természetesen a helyi taná­A világ élelmiszergazda- épületek és géj)ek egyaránt csok támogatására is szá­ságában tapasztalható egye- fontos pontjai az országos mítunk. netlenségek és feszültségek felmérésnek. H. D. arra késztetik az ENSZ ille­tékes tagozatát, a FAO-t, hogy földünk lehetőleg min­den országára kiterjedő rendszeres fölméréseket szervezzen. Az áprilisban esedékes összeírás része te­hát a FAO-kezdeményezte felmérésnek, de a teljeskö­rű felvétellel mezőgazdasá­gunk olyan területeiről is információkat akarunk sze­rezni, amelyek csak minket érdekelnek. A magyar mezőgazdaság pillanatnyi helyzetének va­lósághű feltérképezésére az eddig megtett út eredmé­nyeinek megbízható regiszt­rálása mellett azért is szük­ség van, hogy továbbfejlő­désünk megtervezésénél mindenkor biztos alapokra támaszkodhassunk. Az ösz­szeírás során a statisztikai hivatal megbízottai minden földterülettel rendelkező gazdaságot felkeresnek. A törvények értelmében köte­lező a válaszadás, de a tör­vény azt is kiköti, hogy az adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Közel ezer ember kapcso­lódik be az összeírás munká­jába. Többségük pedagógus — a tavaszi iskolai szünet éppen erre az időszakra esik —, szakiskolai tanulók, de szép számmal foglalkoz­tatlak természetesen a sta­tisztikai felmérésben járatos egyéb munkakörben dolgozó embereket is. Az összeírás­ban való részvétel önkéntes, a végzett munkáért külön díjazás jár. A „mezőgazdasági nép­számlálás" befejezése után azonnal megkezdik az ada­tok központi feldolgozását. A korábbi lyukkártyás, vagy lyukszalagos elektronikus feldolgozás helyett — most először — leolvasó készülé­kek végzik a kódjelek ösz­szesítését. Külön kézi feldol­gozás is készül a legfonto­sabb adatokból, ennek ered­ményeit egy éven belül kö­tetben jelenteti meg a sta­tisztikai hivatal. Megyénk anyaga külön összesítésben lesz hozzáférhető majd szak­emberek szamára. Sertésfelvásárlási rekord 'Minden eddiginél egyenle- minden eddigi rekord meg­tesebb húsellátás, húsipari dőlt. rekordsorozat jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. — A nagyüzemek egy ré­szének • vezetői azt tartják, Szabó Berénytől, a Húsipari a húsipar nem lesz képes Tröszt vezérigazgató-helyet- mégegyszer megismételni ezt tesétől kértünk információt a teljesítményt, ezért he­a felvásárlások alakulásáról, lyenként „óvatosan" "állít­ják össze az idei terveket. Mi erről a véleménye? Soha ennyi sertést nem vásároltunk fel, mint az el­múlt hónapokban — mon­— Határozottan kijelent­dotta Szabó Berény. — Amíg hetem: a következő időszak­például 1969. utolsó negyed- ban a felvásárlás egyre za­évében 760 ezer, 1970. utolsó vartalanabb lesz. Igaz azon­három hónapjában 950 ezer, ban az is, hogy tervszerűb­addig tavaly októberben, ben kell felkészülnünk a novemberben és december- felvásárlásra. Sokat segít az ben egymillió 330 ezer hízott a látszólag egyszerű intéz­sertést vásároltak fel a vál- kedés, hogy a hizlalók jó lalatok. A legkritikusabb időben, tehát négy hónappal hónap az elmúlt évben is előbb jelzik majd szerző­december volt. Ekkor az déskötési szándékukat. Ügy 1969. évihez képest kétszer érzem, a kölcsönös bizalom annyi sertést vettünk át, máris elmélyült: amíg ta­kereken 432 ezret. Meg kell valy január 1-én 1,5 millió­mondanom azonban, hogy a ra volt, idén az év első hó­rendkívüli kínálat miatt a napjában csaknem 2,3 mil­legnagyobb erőfeszítések el- hós sertésre van szerződése lenére sem tudtunk minden, vállalatainknak, december hónapra leszerző- — Mire számíthatnak idén dött sertést átvenni, ami va- a termelök? lóban nyugtalanságra adott* — Mindenekelőtt biztos okot a termelők körében. De értékesítésre, és arra, hogy miután a téeszek és az ál- jobb, értékesebb árujuk lami gazdaságok pontos ér- nemcsak keresettebbé, ha­tesítést kaptak arról, hogy nem jövedelmezőbbé is vá­januárban mikor és hol ve- lik. szi át a húsipar a „kész" sertéseket, és az időpontot mindkét fél kölcsönösen, korrekt módon betartotta. Azonban nemcsak a leszer­ződött állatokat kellett át­vennünk, hanem a 33 ezer darabos szabadpiaci hízókí­nálatot is. Hogy ez mekko­ra erőfeszítést követelt a vállalatoktól, egyetlen szám is érzékelteti: az 1970 ja­nuári 160 ezerrel szemben. 1972 első hónapjában 470 iczer hízó felvásárlásával, A közéleti tevékenységről A Hazafias Népfront áprilisban sorra kerülő V. kongresszusára készülőd­ve, egyre gyakrabban találkozunk a közéleti tevékenység fogalmával. Bencsik István, az egész dolgozó társadalmat ösz­szefogó tömegmozgalom főtitkára a kongresszus előkészületeivel foglalkozó sajtótájékoztatójában megállapította, hogy a népfront a maga sajátos eszközeivel közéletünk minden területén tevékenyen segítette társadalmi fejlődésijnk időszerű kérdéseinek folyamatos megoldását, foko­zott szerepe volt és van a szocialista de-; mokrácia kiszélesítésében, összegezve; köz­életi tevékenységre serkentette és serken­ti a tömegeket. Bejelentette, hogy a moz­galom egyre több erőt igyekezik bevonni a közéleti munkába, az új aktivisfák kö­zött pedig az eddiginél több legyen a munkás, a nőj a fiatal. E három társa­dalmi kategória aktivizálásának fokozá­sa minden tekintetben indokolt. A mun­kásoké azért, mert a munkáshatalom jel­legének megfelelő politikai, eszmei töltés­sel ők rendelkeznek a legiobban, a nőké azért, mert sok sajátos problémájuk meg­oldásához szükséges a társadalom széles körű összefogása, a fiatalságé azért, mert ők viszik tovább a stafétabotot szocialista államunk jövő állomásai felé. Mindez együttvéve belefér a közéleti tevékenység sokrétű fogalomkörébe. Nem árt azonban e fogalom tisztázása, leegy­szerűsítése érdekében egy kicsit körülnéz­nünk, mit is jelentett ez a múltban, s mi­lyen szárnyakat bontott a szocialista kö­zösségben. Régen — a felszabadulásig vál­tozatlanul — közéleti tevékenységen azt értették, hogy valaki képviselő, tanácstag, vagy valamilyen hivatalos hatalommal létrehozott testület, bizottság tagja volt. Közéleti tevékenységet tehát csak a tár­sadalom egy kiemelt rétege, sok esetben városonként, megyénként csak pár tucat ember folytatott, a tömegek távol álltak mindentől, ahol ügyeik intézésébe bele­szólhattak volna. Nápjainkban — és éppen ez a Hazafias Népfront nagy kiterjedésű társadalompoli­tikai hatóerőinek egyik fő mozgatója — minden egyes állampolgár részese a szo­cialista demokrácia érrendszerének, illet­ve részese lehet, ha nem közömbös a magunk ügyeinek intézése iránt. A szocialista demokrácia azt jelenti a gyakorlati élet­ben, hogy az új választójogi, a szövetke-' zeti, az új tanácstörvény nemcsak e köz­életi közösségek megválasztdtt tagjaínak, hanem választóiknak is széles közösségi tevékenységek lehetőségét biztosítja. A kö­zös ügyek intézéséből mindenki kivehet i a részét — s közös érdek, hogy minél többen ezt tegyék — aki nem zárkózik el a közösségtől, aki nem csak államnol"ári jogaival kiván élni, hanem a szocialista alkotmányban lefektetett kötelességeket is maeáénak vallja. Ebben a szellemben kerül sor a kong­resszust megelőzően, már febrvrí-' ••> népfrontválasztásokra, a helyi bizottsá­gokba — a jól bevált régiek mellé — új emberek kerülnek, új erővel indulnak majd a tömegek a kongresszus határoza­tainak végrehajtására. A közelmúltban hallottam egy falura került lanar esetét. Magányos ember, nem is egészen fiatal, kisvárosi iskolából ment a nagy faluba, nem volt ott barátja, is­merőse, nehezen szokta meg új lakóterü­letének sajátos ízeit. Egészséges bútoro­zott szobát szereztek neki, elhozta a köriy­veit, napokon át végigsétálta a falu vala­mennyi utcáját. Jól érezte magát az is­kolában, pedagógustársai kedvesen fogad­ták, rövid idő alatt megszerették a gye­rekek is. Karácsony táján leült vele az igazgató egy kis beszélgetésre. — Jól vagyok — mondta a tanár nyíl­tan, barátságosan. — De nem tudok meg­birkózni a magányosság kellemetlenségei­vel. Hazamegyek innen, sokat olvasok, készülök az óráimra, hallgatom a rádiót — televízióm még nincs —, sétálok, ha kedvez az idő, de állandóan mozog ben­nem, hogy sok minden van a tarisznyám­ban, nem elég, amit az iskolában kiadok belőle. Hol kezdjem? Az igazgató, a helyi népfrontbizottság titkára, belenézett a szemébe. — Gyere a népfrontba — mondta —, ott minden közéleti hajtóerődet hasznosítha­tod. Nincs a közéletnek olyan területe, amelyet a népfronton keresztül meg ne közelíthetnél1, s nincs ólyan közérdeklődé­sű ember, akit a népfront ne fogadna szívesen, ha tevékenykedni akar. S ez az ember beletalált a nagy közös­ségbe. Egyelőre nem kapott semmiféle címet, rangot, de megtalálta, megkapta a , lehetőséget, amely a szocialista demokrá­cia egyre szélesebbre táruló kapuján ke­resztül a hasznos közéleti tevékenység­hez vezet. Nem rostokol minden este a szobájában, kijár az emberek közé, fel­adatokat vallal a helyi honismereti szak­körben, eljár rendszeresen az öregek nap­közi otthonába, elbeszélget az idős asszo­nyokkal, férfiakkal, elmegy a tsz-brigádok összejöveteleire, előadásokat tart a műve­lődési házban. K orábbi értékelés szerint mindez nem közéleti, hanem társadalmi tevé­kenység volt. Ma, szocialista ál­lamrendünk szóhasználatában,, közéleti tevékenységen értünk minden ténykedést, ami népünk politikai, gazdasági, művelő­désügyi, szociális előrehaladását szolgálja, tehát a tanár, aki az iskolából kilépve, az előbbiekben idézett feladatokat vállalta, hasznos közéleti munkát végzett. A Haza­fias Népfrontnak, a párt szövetségi politi­kája letéteményesének ez az egyik legfon­tosabb munkaterülete: minél több embert mozgósítani közös céljaink 'elérésére, mi­nél több embert — párttagot, pártonkívü­lit — bevonni a közösségért végzett mun­kába, harcolni a közéleti érdektelenség el­len, mindenkinek olyan területen nyújtani közéleti lehetőséget, ahol egyéni hajlamait legjobban kibonthatja; egyszerűbb fogal­mazásban: olyan feladatok végrehajtásá­ra kérni, amelyeket szívesen vállal. A népfrontmunkát kezdettől fogva ez • jellemezte, s az áprilisi kongresszus is ezen a vágányon indítia el majd a közéle­ti tevékenység új erőkkel megerősített vonatát a párt által lerakott és gondozott pályán. Ormos Gerö Előtérben a hazai piackutatás ©jszerű feladat megoldá- gyártók ne csak az általuk nyeit, és megnövekedett igé­séra vállalkozott a Marx megtermelt árut és annak nyeit: még mindig lakószo­Károly Közgazdaságtudomá- gazdaságosságát nézzék, ha- bákban, garnitúrákban, nagy nyi Egyetem egyik legfiata- nem a vevők, a felhasználók egységekben gondolkodnak, labb tudományos kollektívá- fejével is gondolkodjanak. A Ugyanakkor az elosztóháló­ja, a piackutató csoport: az termék eladásával tehát fel- zat sem megfelelő, így az­ország egészét átfogó piac- adatukat még ne tekintsék után egy-egy keresett típus kutató felméréseket végez, befejezettnek. Hazánkban — mindig más és más helyen Ehhez hasonló, rendszerezett nem kis részben a marké- kapható, legtöbbször csak vizsgálódás eddig még nem ting-szemlélet hiánya miatt időlegesen. A bútoráruházak volt hazánkban. — az az egészségtelen jelen- száma pedig még a jelenlegi Min! rir Naev Tászln do- ség tapasztalható, hogy az választék hatásos bemutatá­1 áruválaszték általáBan szű- sához is kevés, cens, a piackutató csoport- ... ik ü , t_ vezetője megfogalmazta: fel- KŐ^ a másikbl kénvszerítiük ~ A BűtoriPari Vállalat adataik között első helyen f^fta k® * kérésére most feltárjuk e szerepel az úgynevezett mar- a. ™sa"ota ™ E fontos piaci terület fejlődési keting-szemlélet hazai meg- \esf ™afa a a?Hvett ezt a törvényszerűségeit. Felméré­honosítása, a termelő és a termefés az értéáerités seinkböl kitűnik majd, hogy fogyasztó „kézfogásának" a ^kemberei tennék a bútoripar termelésének tudomány eszközeivel törté- szaKemDerel tennen. profilját milyen irányba nő megszervezése. — Biztató tapasztalat kell „igazítani", s milyen té­. ... .... azonban, hogy mind széle- nyezők játszanak szerepet a — A marketing-szemlelet gebb körben jsmerik fel a fogyasztói döntésekben. ^tZ^^^ Piackutatás jelentőségét A A ^^ ^ ^ szerepef iátsz^ vállalatoktól P^ram egyik legsajátosabb szerepet jatszo vallalatoktol pont;ja: szeretnénk bepillan­teátgű ^b Sat y A tani a CSaládi gazdálkodás Zöldért A^öldséí és PVLL -.kulisszái" mögé is. Arról zöldért a zöldség- es gyu- á többé-kevésbé kialakult SS^Soz^rl L^uhc^ádS^azStj ackŰtatát^gnitségÍfényŰ PÍ" t honba ^öRöz5k mi 1 yen ackutatas segitseget. . beSzerzési tervekkel vágnak — A bútorellátás is a nép- neki a következő időszak­gazdaság egyik „neural- nak. Arról azonban már gikus" pontja. Az ok: a sokkal kevésbé vagyunk tá­gyártók nem veszik kellő- jékozottak, hogy ezek a képpen figyelembe a közön- tervek voltaképpen hogyan ség megváltozott körűimé- realizálódtak. (MTQ vére lefordítva —, hogy a Primőrszállítmányok Csongrád megye híres fogyasztó a Német Demok­„zöldségcentruma" Szentes ratikus Köztársaság, ahová és környéke a téli hónapok- decembertől februárig mint­ban is ontja a primőröket, egy 150 000 fej salátát és A hazai piaci igények kielé- több mint 70 000 csomó piros­gítése mellett rendszeresen retket szállítottak. A téli pri­szállítják a vitamindús ker- mőrökböl az NDK után tészeti árut külföldre. A té- Csehszlovákia vásárolja a K hónapokban a legnagyobb legnagyobb mennyiséget.

Next

/
Thumbnails
Contents