Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELUAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA / 62. évfolyam, 45. szám 1972. február 23., szerda Ara: 80 fillér 10 Hadsereg született M a 54 esztendeje annak, hogy a fialal Szovjet­Oroszország földjén egy újonnan szervezett hadsereg megállította a Pétervár felé törő né­met csapatokat. 1918. február 23-án a munkásokból, kommunistákból álló szovjet hadsereg megtette azt, amire a háború három esztendeje alatt képtelennek bizonyultak a cári hadosztályok; leküzdhetetlen gá­tat emelt a hatalmas német haderő elé. S ennek csak egy magyarázata lehet: azok az emberek tud­ták, miért küzdenek. Jól tudták, hogy nemcsak ha­zájukat, újonnan szerzett szabadságukat és hatalmu­kat védelmezik, hanem a békéért is harcolnak. Mert e munkáskatonák a békéért fogtak fegyvert, e had­sereg a béke jegyében született. Alig néhány héttel a forradalom győzelme után a fiatal állam már javában tárgyalt a békéről a né­metekkel. Nem kívánták folytatni az esztelen hábo­rút. Békét akart a nép, amely már éppen eleget vér­zett a cári-nagyhatalmi őrült érdekekért, és békét akart Lenin, aki tudta, hogy az ellentétekkel terhes, szélsőségektől gyengített szovjet államra hamarosan nagy erőpróbák várnak: meg kell küzdenie létéért. Am a kemény békefeltételeket a párt utasítása elle­nére sem fogadta el a Trockij vezette küldöttség. És a német csapatok megindultak, ismét beljebb Orosz­ország földjére. Lenin felhívására — veszélyben a szo­cialista haza — ezrek, tízezrek jelentkeztek a front­ra. Munkások, szegényparasztok, matrózok. És feb­ruár 23-án megállásra kényszerült a német hadigé­pezet. Hadsereg született ezen a napon, 54 esztendővel ezelőtt. Egy hadsereg, amely az ellenséggel szocialis­ta hazájának szeretetét állíthatta szembe, és e had­sereg minden tagja önnön hatalmát védte. A béké­ért küzdött ez a hadsereg, mert a béke mindenekelőt­ti a szovjet állam számára. A békéért, a szovjet ha­talomért és szocialista hazájáért harcolt 1918-ban, e célokért a második világháború poklában. Emberek milliói áldoztak életüket soraiban a célok védőimé­ben. És e célok összefonódtak a hadsereggel. Képes­sé tették csodaszámba menő haditettekre. Megállí­tották a hatalmas fasiszta hadigépezetet, és végső vereséget mértek rá. Ök vívták meg a világtörténe­lem egyik legnagyobb, de mindenképpen a legtöbb áldozatot igénylő katlancsatáját a Volga partján, ők szabadították fel hazánkat és Kelet-Európa népeit a fasiszta elnyomás alól, és ők tűzték ki a vörös zász­lót a népirtó harmadik birodalom fővárosának fa­laira. Ez a testvéri és szövetséges hadsereg most erő­sebb. mint valaha. Egy hatalmas ország áll mögötte, óriási erejével, gazdagságával, természeti kincsei­vel, technikájával és tudományával. Roppant raké­táit, száguldó repülőgépeit, erős harckocsijait, gyors hajóit pedig olyan emberek irányítják, akiknek cél­jai ugyanazok, mint a fiatal Szovjet-Oroszország ka­tonáié: mindenkitől és mindenáron megvédeni a szo­cialista hazát, a tákét. Megvédeni a szocialista vi­lágrendszert, a Varsói Szerződés alapján. E hadsereg hatalmas ereje az eltéphetetlen fegyverbaráti kap­csolatok révén biztonságot ad, és nyugodt építőmun­kát tesz lehetővé a szocialista országokban is. A béke jegyében született 54 esztendeje a szovjet hadsereg. Célja, összetartó ereje, hite és mozgatója most is ugyanaz, mint születésekor: a béke. Sz. L Ünnepi megemlékezés a szovjet hadseregről Ma: koszorúzás Szagodon Á megye ipari szövetkezeteiben: Több mint egymilliárdos termelési érték Exportra is — Lakossági szo igáétatások A szövetkezeti ipar szere­pe — /arányban a hazai ipar általános fejlődésével — év­ről évre növekszik. Ezek a kis, rugalmas közösműhelyi egységek egyre inkább túl­nőnek a régi kereteken, sok közülük középüzemmé fejlő­dik. Most, a mérlegzáró köz­gyűlések időszakában éppen ezért érdemes bepillantani abba a statisztikába, melyet a Csongrád megyei KISZÖV készített az elmúlt évről, ab­ba a néhány adatba, ami már most is ismeretes a me­gyei szövetkezeti ipar mér­legéből. A megyében 55 ipari szö­vetkezet tevékenykedett, s egyetlen kivételével — ez a Szentesi Cipész Ktsz — nye­reséggel zárták az évet. Több mint 10 ezer embernek ad­tak és adnak kenyeret ezek az üzemek. Hogyan gazdál­kodtak? Mit adtak a lakos­ságnak? Érzékelteti a fejlődést, hogy míg 1970-ben 992 mil­lió forint volt az összes ter­melési érték, 1971-ben már 1 milliárd 73 millióra növe­kedett ez a szám. Tehát 8,1 százalékkal: egyben megha­ladva a „bűvös" milliárdot is. A belkereskedelmi érté­kesítés 356 millió forint volt, alig több a korábbinál. A külkereskedelmi értékesítés iennél tetemesebben, 25,9 szá­zalékkal emelkedett. Szegeden és a megyében 22 szövetkezet termel export­ra. Különösen szép a villa­mosgépipari kivitel növeke­dése: 6 millióról 11 millióra. A szegedi bőrdíszmű, a szűcs­ipari és a cipész szövetke­zetnek egyaránt nagy érde­me van abban, hogy a ko­rábbi 51 millióról 69 millió forintra gyarapodott tavaly a bőr-, szőrme-, és cipőipari export. A külföldön értékesí­tett termékeknek mintegy kétharmada jut a szocialista, s egyharmada a tőkés orszá­gokba. Az export-orientációt az is fokozza, hogy a belkeres­kedelemtől több ízben ütem­telenül, késve, közvetlen az idény előtt kapták a rende­lést a szövetkezetiek. A jö­vedelmezőség is növelte a vállalkozókedvet. Jó dolog, hogy például a Szegedi Uni­Verzál Szövetkezet nagy mennyiségben gyárt import­pótló növényvédő szert, ugyancsak segítve a külke­reskedelmi mérleg javulását. Az építőipar kis léptékű fejlődése — az 1970-es 172 milliót csak 4 millióval te­tézték — cseppet sem meg­nyugtató. Ezen belül is a közületi építkezés nőtt nagyobb mér­tékben, a lakossági építés csák 1.3 százalékkal (az ösz­szesből 36,4 százalék az ará­nya). Persze azt is nézhetnénk, hogy 1970-ben 155 lakást, 1971-ben viszont 351 lakást adtak át. Ebbe azonban jócs­kán beleiátszanak az úgyne­vezett árvízi áthúzódások, azok a házak, amiknek csak befejező munkálatait kellett tavaly végezni. 1971. január elsején 37.7 megkezdett la­kást jegyeztek, szilveszter­kor 280 volt a megkezdett, vagyis az idei évre „szóló" lakások száma. Üjra csak azt mondhatjuk: keveset segít a szövetkezeti építőipar a la­kosság építkezéseiben. Aminthogy a lakossági ja­vítás, szolgáltatás adatai is keveset nyomnak a latban. S nem is csak az igények serpenyőjére téve. Míg 1970­ben 83 millió forint, 1971­ben már csak 79 millió fo­rint kerülhetett ebbe a ro­vatba. Ami 4,7 százalékos csökkenést jelent. A termelékenység egyéb­ként javult a szövetkezetek­ben. Zömükben ugyanazzal a létszámmal, belső tartalékok feltárásával érték el a tava­lyi termelésnövekedést. Nye­reségük 1970-ben 137 millió, 1971-ben 180 millió forint volt. Jó lenne, ha abban a né­hány fontos, s aránytalanul hátramaradott ágazatban is fejlődnének az idén, ame­lyektől sokat vár a lakosság. Holdra szállt a Luna—20 A Luna—20 szovjet auto­mata űrállomás sima leszál­lást hajtott végre a Holdon. A szovjet holdkutatás tör­ténetében most először haj­tották végre egy bonyolult domborzatú területre való leszállás fontos tudományos­műszaki feladatát a Bőség tengerének vidékén. A megadott körzetben történő leszállás biztosítása érdekében február 21-én, magyar idő szerint 20:13 órakor bekapcsolták a köz­ponti fékező berendezést, amely 267 másodpercig mű­ködött, majd az űrállomás szabadesésben közeledett a Holdhoz, egészen 760 méte­res magasságig. Ezután a Luna—20 irányított leeresz­kedést hajtott végre, amely­nek során automatikus irá­nyítási rendszer segítségével változtatták a főmotor haj­tóerejét. Amikor az űrállo­más 20 m«erre megközelí­tette a holdfelszint, a fé­kezést kis teljesítményű hajtóművel folytatták. A leszállás a Bőség-tengerének északkeleti végéhez közeleső holdkontinensen történt. A telemetrikus mérések adatai szerint az állomás be­rendezése normálisan mű­ködnek. A Luna—20 meg­kezdte a holdfelszinre ter­vezett munkaprogram végre­hajtását. Magyar-román belkereskedelmi árucsere 0 Árubemutató lesz Szegeden 0 Épülő festéküzem A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge, valamint a Csepel Vas­és Fémművek vezetősége — a szovjet hadsereg és hadi­flotta születésének 54. évfor­dulója alkalmából — kedden délután ünnepi nagygyűlést rendezett a csepeli sport­csarnokban. Az ünnepi ese­ményen részt vett Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság titkára, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség más diploma­tái, továbbá B. P. Ivanov vezérezredessel az élen, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának több ma­gas rangú képviselője. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Ko­vács Pál vezérőrnagy, az MSZBT Országos Elnöksé­gének tagja mondott beszé­det — Annak a hadseregnek ünnepén jöttünk össze, amely mindig bátran harcolt a bé­ke, a haladás, a szocializmus védelméért. A szovjet hadse­reg a béke fenntartásának eszköze volt és marad. A szocializmus, a kommuniz­mus érdekeit védelmezi, biz­tosítja a világbékét, ezért tisztelik a népek és félnek tőle ellenségeink szerte a világon — hangoztatta egye­bek közt. Ma, szerdán délelőtt Sze­geden, a szovjet hadsereg megalakulásának 54. évfor­dulója alkalmából a fegyve­res testületek, a KISZ és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága koszorúzási ünnepségeket rendez. A Du­gonics-temetőben levő szov­jet hősi emlékműre délelőtt 10 órakor, a Széchenyi téri hősi emlékműveken pedig 11 órakor helyezik el a megem­lékezés koszorúit. A magyar—román belke­reskedelmi kapcsolatok évek óta eredményesen fejlődnek. A közvetlen választékcsere import az 1967. évi 4,2 millió rubelről az idén 6 millió ru­belre emelkedik. A szomszé­dos baráti országból szárma­zó fogyasztásicikk-import csaknem 70 százalékát az ál­lami és a szövetkezeti keres­kedelem közvetlen választék­cserében és határmenti áru­cserében szerzi be. A néhány hete megkötött megállapodás szerint válasz­tékcsere-importunk a tava­lyinál 1,2 millió rubellel na­gyobb, s 5 százalékkal meg­haladja a hosszú lejáratú egyezményben megállapított választékcsere értékét. A szerződés szerint az idén egyebek között 200 000 rubel értékű halkonzervet, 15 000 női kerékpárt, 3000 mosógé­pet, 10 000 kályhát, valamint asztali rádiókat, különféle szöveteket vásárol közvetle­nül a magyar belkereskede­lem. A közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat erősítette a múlt évben megindult ma­gyar—román határmenti árucsere-forgalom, amely az államközi egyezmény sze­rint az idén — a tavalyi 300 000 rubelről — országon­ként félmillió rubelre emel­kedik. Ennek realizálására, valamint a magyar—román határmenti csere további nö­velésére, az áruválaszték szélesítésére március köze­pén Aradon és Szegeden, kölcsönös árubemutatókat szervez a két ország belke­reskedelme. A Magyar Pedagógiai Társaság közgyűlése Az öt esztendővel ezelőtt, 1967-ben újjáalakult Magyar Pedagógiai Társaság kedden, a budapesti pedagogusok központi kultúrotthonában, a Fáklya klubban tartotta meg vezetőségválasztó küldött­közgyűlését. Dr. Simon Gyula, a társa­ság főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Végül a küldöttközgyűlés a következő négy esztendőre megválasztotta a Magyar Pedagógiai Társaság elnöksé­gét, ügyintéző szerveit és tisztségviselőit. A társaság elnöke: dr. Jausz Béla nyu­galmazott egyetemi tanár, főtitkára pedig Simon Gyula. Korábban már egy rövid hírben beszámoltunk olva­sóinknak, hogy a BUDALAKK festékgyár Szegeden új üzemrészt épít, amelyben belső mázolásra alkalmas kalorit nevezetű festéket fognak gyártani. Most az első képünkön bemutatjuk az épülő üzemrész belső szerelési munkálatait. Ottjártunkkor a frissen vakolt műhelycsarnok üvegezését végeztek. Második felvételünk néhány hét műlva elké­szülő szociális létesítmény és irodaház éttermét ábrázol­ja, ahől jelenleg a központifűtés-szerelők dolgoznak. Acs S. Sándor I elvételel i I

Next

/
Thumbnails
Contents