Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELUAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA / 62. évfolyam, 45. szám 1972. február 23., szerda Ara: 80 fillér 10 Hadsereg született M

a 54 esztendeje annak, hogy a fialal SzovjetOroszország földjén egy újonnan szervezett hadsereg megállította a Pétervár felé törő német csapatokat. 1918. február 23-án a munkásokból, kommunistákból álló szovjet hadsereg megtette azt, amire a háború három esztendeje alatt képtelennek bizonyultak a cári hadosztályok; leküzdhetetlen gátat emelt a hatalmas német haderő elé. S ennek csak egy magyarázata lehet: azok az emberek tudták, miért küzdenek. Jól tudták, hogy nemcsak hazájukat, újonnan szerzett szabadságukat és hatalmukat védelmezik, hanem a békéért is harcolnak. Mert e munkáskatonák a békéért fogtak fegyvert, e hadsereg a béke jegyében született. Alig néhány héttel a forradalom győzelme után a fiatal állam már javában tárgyalt a békéről a németekkel. Nem kívánták folytatni az esztelen háborút. Békét akart a nép, amely már éppen eleget vérzett a cári-nagyhatalmi őrült érdekekért, és békét akart Lenin, aki tudta, hogy az ellentétekkel terhes, szélsőségektől gyengített szovjet államra hamarosan nagy erőpróbák várnak: meg kell küzdenie létéért. Am a kemény békefeltételeket a párt utasítása ellenére sem fogadta el a Trockij vezette küldöttség. És a német csapatok megindultak, ismét beljebb Oroszország földjére. Lenin felhívására — veszélyben a szocialista haza — ezrek, tízezrek jelentkeztek a frontra. Munkások, szegényparasztok, matrózok. És február 23-án megállásra kényszerült a német hadigépezet. Hadsereg született ezen a napon, 54 esztendővel ezelőtt. Egy hadsereg, amely az ellenséggel szocialista hazájának szeretetét állíthatta szembe, és e hadsereg minden tagja önnön hatalmát védte. A békéért küzdött ez a hadsereg, mert a béke mindenekelőtti a szovjet állam számára. A békéért, a szovjet hatalomért és szocialista hazájáért harcolt 1918-ban, e célokért a második világháború poklában. Emberek milliói áldoztak életüket soraiban a célok védőimében. És e célok összefonódtak a hadsereggel. Képessé tették csodaszámba menő haditettekre. Megállították a hatalmas fasiszta hadigépezetet, és végső vereséget mértek rá. Ök vívták meg a világtörténelem egyik legnagyobb, de mindenképpen a legtöbb áldozatot igénylő katlancsatáját a Volga partján, ők szabadították fel hazánkat és Kelet-Európa népeit a fasiszta elnyomás alól, és ők tűzték ki a vörös zászlót a népirtó harmadik birodalom fővárosának falaira. Ez a testvéri és szövetséges hadsereg most erősebb. mint valaha. Egy hatalmas ország áll mögötte, óriási erejével, gazdagságával, természeti kincseivel, technikájával és tudományával. Roppant rakétáit, száguldó repülőgépeit, erős harckocsijait, gyors hajóit pedig olyan emberek irányítják, akiknek céljai ugyanazok, mint a fiatal Szovjet-Oroszország katonáié: mindenkitől és mindenáron megvédeni a szocialista hazát, a tákét. Megvédeni a szocialista világrendszert, a Varsói Szerződés alapján. E hadsereg hatalmas ereje az eltéphetetlen fegyverbaráti kapcsolatok révén biztonságot ad, és nyugodt építőmunkát tesz lehetővé a szocialista országokban is. A béke jegyében született 54 esztendeje a szovjet hadsereg. Célja, összetartó ereje, hite és mozgatója most is ugyanaz, mint születésekor: a béke. Sz. L Ünnepi megemlékezés a szovjet hadseregről Ma: koszorúzás Szagodon Á megye ipari szövetkezeteiben: Több mint egymilliárdos termelési érték Exportra is — Lakossági szo igáétatások A szövetkezeti ipar szerepe — /arányban a hazai ipar általános fejlődésével — évről évre növekszik. Ezek a kis, rugalmas közösműhelyi egységek egyre inkább túlnőnek a régi kereteken, sok közülük középüzemmé fejlődik. Most, a mérlegzáró közgyűlések időszakában éppen ezért érdemes bepillantani abba a statisztikába, melyet a Csongrád megyei KISZÖV készített az elmúlt évről, abba a néhány adatba, ami már most is ismeretes a megyei szövetkezeti ipar mérlegéből. A megyében 55 ipari szövetkezet tevékenykedett, s egyetlen kivételével — ez a Szentesi Cipész Ktsz — nyereséggel zárták az évet. Több mint 10 ezer embernek adtak és adnak kenyeret ezek az üzemek. Hogyan gazdálkodtak? Mit adtak a lakosságnak? Érzékelteti a fejlődést, hogy míg 1970-ben 992 millió forint volt az összes termelési érték, 1971-ben már 1 milliárd 73 millióra növekedett ez a szám. Tehát 8,1 százalékkal: egyben meghaladva a „bűvös" milliárdot is. A belkereskedelmi értékesítés 356 millió forint volt, alig több a korábbinál. A külkereskedelmi értékesítés iennél tetemesebben, 25,9 százalékkal emelkedett. Szegeden és a megyében 22 szövetkezet termel exportra. Különösen szép a villamosgépipari kivitel növekedése: 6 millióról 11 millióra. A szegedi bőrdíszmű, a szűcsipari és a cipész szövetkezetnek egyaránt nagy érdeme van abban, hogy a korábbi 51 millióról 69 millió forintra gyarapodott tavaly a bőr-, szőrme-, és cipőipari export. A külföldön értékesített termékeknek mintegy kétharmada jut a szocialista, s egyharmada a tőkés országokba. Az export-orientációt az is fokozza, hogy a belkereskedelemtől több ízben ütemtelenül, késve, közvetlen az idény előtt kapták a rendelést a szövetkezetiek. A jövedelmezőség is növelte a vállalkozókedvet. Jó dolog, hogy például a Szegedi UniVerzál Szövetkezet nagy mennyiségben gyárt importpótló növényvédő szert, ugyancsak segítve a külkereskedelmi mérleg javulását. Az építőipar kis léptékű fejlődése — az 1970-es 172 milliót csak 4 millióval tetézték — cseppet sem megnyugtató. Ezen belül is a közületi építkezés nőtt nagyobb mértékben, a lakossági építés csák 1.3 százalékkal (az öszszesből 36,4 százalék az aránya). Persze azt is nézhetnénk, hogy 1970-ben 155 lakást, 1971-ben viszont 351 lakást adtak át. Ebbe azonban jócskán beleiátszanak az úgynevezett árvízi áthúzódások, azok a házak, amiknek csak befejező munkálatait kellett tavaly végezni. 1971. január elsején 37.7 megkezdett lakást jegyeztek, szilveszterkor 280 volt a megkezdett, vagyis az idei évre „szóló" lakások száma. Üjra csak azt mondhatjuk: keveset segít a szövetkezeti építőipar a lakosság építkezéseiben. Aminthogy a lakossági javítás, szolgáltatás adatai is keveset nyomnak a latban. S nem is csak az igények serpenyőjére téve. Míg 1970ben 83 millió forint, 1971ben már csak 79 millió forint kerülhetett ebbe a rovatba. Ami 4,7 százalékos csökkenést jelent. A termelékenység egyébként javult a szövetkezetekben. Zömükben ugyanazzal a létszámmal, belső tartalékok feltárásával érték el a tavalyi termelésnövekedést. Nyereségük 1970-ben 137 millió, 1971-ben 180 millió forint volt. Jó lenne, ha abban a néhány fontos, s aránytalanul hátramaradott ágazatban is fejlődnének az idén, amelyektől sokat vár a lakosság. Holdra szállt a Luna—20 A Luna—20 szovjet automata űrállomás sima leszállást hajtott végre a Holdon. A szovjet holdkutatás történetében most először hajtották végre egy bonyolult domborzatú területre való leszállás fontos tudományosműszaki feladatát a Bőség tengerének vidékén. A megadott körzetben történő leszállás biztosítása érdekében február 21-én, magyar idő szerint 20:13 órakor bekapcsolták a központi fékező berendezést, amely 267 másodpercig működött, majd az űrállomás szabadesésben közeledett a Holdhoz, egészen 760 méteres magasságig. Ezután a Luna—20 irányított leereszkedést hajtott végre, amelynek során automatikus irányítási rendszer segítségével változtatták a főmotor hajtóerejét. Amikor az űrállomás 20 m«erre megközelítette a holdfelszint, a fékezést kis teljesítményű hajtóművel folytatták. A leszállás a Bőség-tengerének északkeleti végéhez közeleső holdkontinensen történt. A telemetrikus mérések adatai szerint az állomás berendezése normálisan működnek. A Luna—20 megkezdte a holdfelszinre tervezett munkaprogram végrehajtását. Magyar-román belkereskedelmi árucsere 0 Árubemutató lesz Szegeden 0 Épülő festéküzem A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, valamint a Csepel Vasés Fémművek vezetősége — a szovjet hadsereg és hadiflotta születésének 54. évfordulója alkalmából — kedden délután ünnepi nagygyűlést rendezett a csepeli sportcsarnokban. Az ünnepi eseményen részt vett Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség más diplomatái, továbbá B. P. Ivanov vezérezredessel az élen, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának több magas rangú képviselője. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Kovács Pál vezérőrnagy, az MSZBT Országos Elnökségének tagja mondott beszédet — Annak a hadseregnek ünnepén jöttünk össze, amely mindig bátran harcolt a béke, a haladás, a szocializmus védelméért. A szovjet hadsereg a béke fenntartásának eszköze volt és marad. A szocializmus, a kommunizmus érdekeit védelmezi, biztosítja a világbékét, ezért tisztelik a népek és félnek tőle ellenségeink szerte a világon — hangoztatta egyebek közt. Ma, szerdán délelőtt Szegeden, a szovjet hadsereg megalakulásának 54. évfordulója alkalmából a fegyveres testületek, a KISZ és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága koszorúzási ünnepségeket rendez. A Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműre délelőtt 10 órakor, a Széchenyi téri hősi emlékműveken pedig 11 órakor helyezik el a megemlékezés koszorúit. A magyar—román belkereskedelmi kapcsolatok évek óta eredményesen fejlődnek. A közvetlen választékcsere import az 1967. évi 4,2 millió rubelről az idén 6 millió rubelre emelkedik. A szomszédos baráti országból származó fogyasztásicikk-import csaknem 70 százalékát az állami és a szövetkezeti kereskedelem közvetlen választékcserében és határmenti árucserében szerzi be. A néhány hete megkötött megállapodás szerint választékcsere-importunk a tavalyinál 1,2 millió rubellel nagyobb, s 5 százalékkal meghaladja a hosszú lejáratú egyezményben megállapított választékcsere értékét. A szerződés szerint az idén egyebek között 200 000 rubel értékű halkonzervet, 15 000 női kerékpárt, 3000 mosógépet, 10 000 kályhát, valamint asztali rádiókat, különféle szöveteket vásárol közvetlenül a magyar belkereskedelem. A közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat erősítette a múlt évben megindult magyar—román határmenti árucsere-forgalom, amely az államközi egyezmény szerint az idén — a tavalyi 300 000 rubelről — országonként félmillió rubelre emelkedik. Ennek realizálására, valamint a magyar—román határmenti csere további növelésére, az áruválaszték szélesítésére március közepén Aradon és Szegeden, kölcsönös árubemutatókat szervez a két ország belkereskedelme. A Magyar Pedagógiai Társaság közgyűlése Az öt esztendővel ezelőtt, 1967-ben újjáalakult Magyar Pedagógiai Társaság kedden, a budapesti pedagogusok központi kultúrotthonában, a Fáklya klubban tartotta meg vezetőségválasztó küldöttközgyűlését. Dr. Simon Gyula, a társaság főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Végül a küldöttközgyűlés a következő négy esztendőre megválasztotta a Magyar Pedagógiai Társaság elnökségét, ügyintéző szerveit és tisztségviselőit. A társaság elnöke: dr. Jausz Béla nyugalmazott egyetemi tanár, főtitkára pedig Simon Gyula. Korábban már egy rövid hírben beszámoltunk olvasóinknak, hogy a BUDALAKK festékgyár Szegeden új üzemrészt épít, amelyben belső mázolásra alkalmas kalorit nevezetű festéket fognak gyártani. Most az első képünkön bemutatjuk az épülő üzemrész belső szerelési munkálatait. Ottjártunkkor a frissen vakolt műhelycsarnok üvegezését végeztek. Második felvételünk néhány hét műlva elkészülő szociális létesítmény és irodaház éttermét ábrázolja, ahől jelenleg a központifűtés-szerelők dolgoznak. Acs S. Sándor I elvételel i I