Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

4 VASÁRNAP, 1972. FEBRUÁR 29. Várostörténeti Ki MIT TUD ? Ismét nyolc levél a heti dig csak annyit tudtunk, ben azonban feleségül vette visszhang, múlt vasárnapi hogy 1892-ben Budapesten ő egy királyhalmi szőlősgazda közleményünkre; érdekes volt a szegedi bőripari mun- lányát, fölhagyott a szakmá­azonban, hogy több a kérdés, kások küldötte a Cipész és jávai és a mozgalommal is, mint a válasz. Ez főként an- Csizmadiamunkások Szak- kocsmáros lett. Kocsmája a nak a jele, hogy a várostór- szervezetének kongresszusán. Mikszáth Kálmán u. 20. sz. téneti szakemberek nagyobb ötévi kutatás után szereztem alatt volt egy járdára kiug­része, sajnos, nem kapcsoló- meg fényképét, adatait. Sze- ró házban, melyet azóta le­dik be munkánkba; ki tud- geden 1872-ben született bontottak. Bár mozgalmi ja miért, nem tartja érde- Pestalics István után ő volt működése megszakadt, meg­mesnek, hogy a megmutat- Heckmann István második érdemli, hogy megemlékez­kozó érdeklődést kielégítse, mozgalmi tanítványa. 1904- zünk róla." Holott örülniük kellene, Válaszok a kérdésekre hogy Szeged története, mű emlékei, munkásmozgalma, néprajza iránt ilyen kíván­csiság él az olvasókban, s kapniuk kellene az alkal­mon, hogy a nyilvánosság előtt kifejthessék ismeretei A. 2. kérdésre: Nem tarto­zom az idősebb generációhoz, de a Kis utcai piac nem 1938-ban szűnt meg. Virág­piac 1940—41-ben, sőt 1942 ket. Hiszen a helytörténeti nyarán is volt itt A mos­kutatók nálunk nem nagyon tani divatárubolt és a Deb­bővelkednek publikációs le- recen Étterem előtt túrót, hetőségekben. tejfölt is árultak még az vények (nemetek, szerbek, dalmaták [= bunyevácok], görögök, zsidók) szállták meg. 1739-ben egy térkép Rácvárosnak jelzi. A néme­tek a mai Bajcsy-Zsilinszky, Attila és Nagy Jenő utca táján, a szerbek leginkább a templomuk körül, a bu­Érdekes az is, hogy az or- említett években. Ugyanak- nyevácok a Sáncparton (a szág távoli vidékeiről is fut kor a kiskörút! villamoskité­be level. Sopronból dr Va- rö előtt a járdán is árultak a Káfoly *??.rvos tejesek. (D. Nagy János né, küldött levelet. ..Hálásan Bajcsy-Zsilinszky u. 28.) emlékezve a szegediektol ré- A J5. kérdésre: Több éven a volt a szegedi Munkas­lálva a várostörténeti soro zatuk bölcs ötletéhez" küldi kérdéseit Minthogy múltkor nem külön kérdésként, hanem csak bevezetőben soroltunk kanplk{iliKzP föl néhány munkásmozgal­mi nevet, s rájuk vonatko­mai Zrínyi utca mentén), a görögök a Kígyó es a Kál­mány Lajos utca körül, a zsidók pedig a Hajnóczy, Attila és Gutenberg János utca táján telepedtek le. A régi Palánk a 18. és 19. században a Város üzleti és szellemi központja. (Gúnyo­san Urivárosnak is hívták.) Két kijárata volt: egyik a mai Kelemen és Victor Hu­gó utca sarkán (Palánk ka­pu), a másik a mai Rákóczi Őt perc Richárd Burtonnal Kékszakáll Rolls Royson otthonnak könyvtárosa Fá bián Lajos vésnöksegéd. Hűséges tagja és zászlóvi­vője a munkásmozgalom­nak. A háború utáni mun­kényszerítet­te a kisipari jog kivál­zów'irérkezeU "íeveT'róruk *nnak idején a szobor helyén. 1850-ben a Pa előzetesen, itt kell számot Ro.kuson lak°, Kalman kő- lank hatara ntor kitolódott: adnunk. Balla János (Pulz muvesmesterrel együtt dol- a mai Petőfi Sándor sugár­u 4) Vénig Istvánról nevelő Sóztak az otthon javára, út, Szivárvány utca, Alföldi apjáról közöl értékes adató- <özv• Fábián Lajosné, Tol- utca, Hunyadi János utca, kat. „Vénig István cipészse- buhln sugarut 52.) Bokor utca, Április 4. út­géd, szül. 1893-ban Budapes- A 17• kérdésre: Az Aradi ja, Tisza-part, József Attila ten. 1908 óta vett részt a vértanúk tere és a Dóm tér sugárút eleje, Kossuth utca, munkásmozgalomban. Vő- közötti kiskapu fölirata (Jus- Török utca, Bakay Nándor röskatona volt, a bőripari tum amore) Glattfelder Gyu- utca határolta tömb Palánk­munkások szakszervezetének la püspök jelszava (Igazsá- nak számított (Péter László, vezetőségi tagja. Szegeden, got szeretettel) volt. (Géber Somogyi-könyvtár.) A Pa­a Gém u. 5. sz. alatt laktunk. Jenő, Lenin krt. 40.) Iánk szűkebb határait (a Dolgozott a Világ és a Re- A 19. kérdésre: A Palánk kiskörút és a Somogyi utca kord cipőüzemben, valamint területe történetileg nagyob- közé eső magját) ismerteti, mostohabátyjánál, Vénig bodott. A középkorban csu- és nevezetességeit (Juhász Gyula cipészmesternél a Gi- pán „váralja": a Vár közvet­zella téren. Munkásmozgal- ien tövében volt, hozzá is mi társai lakásunkon gya- tartozott, nem volt önálló, kori vendégei voltak: Cseh mint Alsóváros és Fölsővá­Imre, Rékasl, Deli, Jambnk, ros A hódoltság után jöve­Bernáth elvtársak, s nem utolsósorban az öreg Heck­mann bácsi. Titokban öt napig lakásunkon tartózko­dott Gera Sándor; utána el­tűnt, és többé nem hallot­tunk róla. Vénig Istvánt többször bebörtönözték, a (Tudósítónktól) A Hunnia portájánál min­denkit feltartóztat a tányér­sapkás kapus. A kíváncsis­kodók tömege csak a keríté­sen keresztül bámulja az ud­varon álló BE 143 658 rend­számú Rolls Royst, mellyel Burton érkezett. Újságírói igazolvánnyal próbálkozni felesleges és reménytelen vállalkozás. Egy hosszú ha­jú világosítótól sikerül meg­tudnom a bősz cerberus ne­vét. Ezután már simán megy az ügy, egy magabiztos mo­soly és egy Jó reggelt, Ban­di bácsi átsegít az akadá­lyon. Autóval a műteremig Az udvaron álló lakóko­csiból kiszáll egy feketecsiz­Néhány perc múlva a saj- szont nem szeretem. Utálok tótitkár tolmácsnője már drámát olvasni, kivéve Mo­hozza is vissza a papírla- liere és Shakespeare mű­pot, azt mondja, hogy az veit. Nagyon sok kedvenc egyik kérdést ki kell hagy- íróm van, csak néhány név: ni. mert Burton semmi olyanra nem válaszol, ami akárcsak súrolja is a ma­gánélet határait. Az ominó­zus kérdés egyébként így hangzik: „ön általában ro­mantikus hősöket alakít filmjeiben, barátai viszont nagyonis .földönjáró', a rea­Gerard Manley, Malcolm, James Yoyce, Baudelaire, Villon, Verlaine. Magyar könyvekhez nehéz hozzájut­ni, Párizs, New York, Los Angeles könyvesboltjaiban például csak egy Fodor ne­vű író magyar útikönyvét találtam. Molnár Ferenctől litásokhoz hűen ragaszkodó több könyvet olvastam, s embernek ismerik. Hogyan egyeztethető össze ez a ket­tősség?" A filmgyár folyosóján tü­zet kér tőlem Kékszakáll. Nem az igazi, csak Kék­szakáll 2., azaz Burton dub­lőrje, Oláh Vilmos. Minden stimmel. Ugyanaz a ruha, őszülő halánték, centire meg­egyező magasság, s az élet­korukban is alig egy év el­térés. A dublőr feladata más, zöldinges, szakállas egyébként, hogy a próbákon Gyula szülőházát a sebészeti klinika helyén, Önozóné hí­res vendéglőjét a toronyház helyén) sorolja föl levelében Géber Jenő. Kérdések 21. kérdés: József Attila 1925. márc. 8-án írja Szeged­ről Makóra Essersit János­nak: „A héten előadást tar­Csillagban ült. 1956. március tottam fKz alsóvárosi párt­18-án halt meg. a Dugonics szervezetben: A teknikaikul­temetőben temettük el Em­lékül őrzöm két kötetbe köt­túra kezdetei címen, s any­nyira tetszett, hogy meghív­mllyen szerepe volt a jelen­tésében említett gátszakasz­nak az árvíz bekövetkezésé­ben, hol található meg neve­zetes jelentése? (Dr. Várady Károly, Sopron, József Attila u. 7.) 24. kérdés: Várady Ignác­ve a 19-es Vörös Üjsáaot és tak felsővárosra, ahol most nak, a szegedi adóhivatal a Munka című újságot, me- szerdán: Szociális költészet lyeket élete végéig őrzött és címen tartok előadást." Hol rám hagyott" volt akkor a szociáldemok­Pusztai József (Lenin krt. r?ta Párt alsóvárosi és fel­38.) ugyancsak Kocsis József S6?4™1 szervezete? (Péter múlt heti leveléhez fűzi Laszlo.) megjegyzését. „Nem tudom 22- kérdés: Él-e még Sze­eldönteni, melyik Takács Já- 8eden kesesmester vagy nos utón érdeklődik. Mert olyan hozzátartozója, aki a Gera Sándor sógorát is Ta- mesterségről. eszKözeiről és kács Jánosnak hívták. A szókincséről megbízható ada­Szentháromság u. 39. sz. ház. tokkal tudna szolgálni? (Ifj. udvarában levó Rekord cipő- I-ele József, Tápé, Vártó u. üzemnek volt a cégvezetője 2.) 1924 októberében, amikor ott 23. kérdés: Szojka Gusztáv Gera Sándor segéd lett. Ez a vízimérnök állítólag az 1879. Takács János nem játszott évi árvíz elótt már fölhívta jelentősebb szerepet a szege- a figyelmet a Tisza gátjainak di munkásmozgalomban. A elégtelenségére. Milyen in­máslk Takács Jánosról ed- tézmény dolgozója volt ő, igazgatójának milyen „mér­nöki" érdeme volt az 1879-t árvíz idején, hogy „percsorai hős" jelzővel dísztették? Mi­kortól meddig élt? Volt-e mérnöki végzettsége? (Dr. Várady Károly.) 25. kérdés: Moholy-Nagy László, a modern művészet világhírű úttörője édesany­jával és öccsével Szegeden élt 1905-től 1913-ig, anyai nagybátyja, dr. Nagy Gusz­táv ügyvéd támogatásával. Ki tud bővebbet Nagy Gusz­távról ? (Bodri Ferenc mű­vészettörténész, Esztergom, Irinyi J. u. 2/A.) Olvasóink válaszait és kér­déseit csütörtökig várjuk. férfi, és ruganyos léptekkel siet a Rolls Royshoz. A lom­ha autó alig megy húsz-hu­szonöt métert és már meg is áll a műterem ajtajánál, ahol a szemerkélő esőben kiszáll a címszereplő, a Kék­szakáll. A filmben kék­szakállnak valóban kék szakálla van, és éppoly ke­gyetlen feleségeivel, mint a közismert Bartók—Balázs­figura. Kezdődik a felvétet An­gol, francia vezényszavak röpködnek a levegőben. Az­tán hirtelen csend lesz és az állványerdő közepén beren­dezett biedermeier szobára irányul minden szempár, és a berregő filmfelvevő gép. Kékszakáll, azaz von Schap­per, felrántja az ablakfüg­gönyt és kikiabál az abla­Burton helyett végigjátssza a jelenetet, s vele állítják be a hangot, a fényt és a kameramozgást. Az már az újságíró sze­rencséje, hogy a stúdióban keletkezett technikai akadá­lyok miatt Burtonnak akad egy szabad ötperce, mikor is — hála a szép tolmácsnő bájos mosolyának — hajlan­dó fogadni. és Macbeth dező elégedett a jelenet fel­vételével és forgatási szü­netet rendel el. f* Felvesszük a listára" Hosszas keresgélés után az egyik irodába sikerül ráta­lálnom a sajtótitkárra. Mi­kor elmondom, hogy Burton­nal szeretnék egy készíteni, bólint. — Oké. — írja fel a nevet, majd felvesszük a listára. Mr. Burton mindennap egy újságírót fogad, körülbelül március közepén önre is sek, különösen a walesi, sor kerül. Majd. kiértesítjük, olasz, angol Urát szeretem. Mindenesetre Írja le a kér- Szívesen olvasok történelmi déseit, és adja ide. regényeket, a novellákat vi­Vöröskőy János: •4 hogy a lány, aki Király őrmestert az iroda ab- elmúlt tavaszon halt meg, férje idegösszeroppa­ti IE KETE m ím 0 visszalél' 23. A két pedagógus egyénisége persze közismert. De ki tudhatta előre azt, hogy Sárkány tanár­nő az utolsó este megbetegszik, és képtelen el­utazni? Egyedül az, aki a rosszullétet előidézte! Erre pedig csak annak nyílt alkalma, aki a kö­zelében volt... Ez áz illétő még Csalogány kis­asszony megérkezése előtt besurranhatott volna a tanári szoba előre „nyitva felejtett" ablakán, hogy atjavitsa, meghamisítsa az útitervet. Volna... Hisz Medgyes Kati, az egyetlen, aki szóba jöhet, alig tud járni! Igen, gondolta Beke, egyelőre feltételes mód­ban kell fogalmazni. De vajon arról, ami a feliétele) mód hasznúlatára rákényszeríti, meg­gyözödött-e mar? Tudja-e, vagy csupán hiszi, lakához vonzotta — valóban béna? A válasz döntő lehetett, de Beke, mielőtt a szolnoki anyag befutott volna, nem is próbálta megadni. A szállodához hajtott, fölment a szobájába, és lepihent. Este, mielőtt munkatársai megérkeztek, egy nyugati magazint olvasgatott. Friss szám volt, s egy hosszabb cikke kínos emlékeket idézett felaz őrnagyban. A cikk annak a fiatal kém­nőnek a beszámolóját tartalmazta, akit az el­múlt nyáron, június utolsó napjaiban, az elhá­rítok lelepleztek, de sikerült megszöknie, kibúj­nia a hálóból. Most, a magazin bizonysága sze­rint, büszkén és fölényesen nyilatkozik a bra­vúros menekülésről, átszökéséről a határon. Ar­ról, hogy kém volt. természetesen hallgat. A három tiszt reggel a kapitányság telefon­jára ébredt. Sietve mosakodtak, egymás kezéből kapkodták ki a vlllanyborótvát, és tíz perccel később jriindhárman kocsiba ugrottak. A rendőrségen már várta őket a telexgépen leadott szöveg. Beke, miközben átfutotta, megállapította, hogy Sárkány tanárnő nem hazudott neki. Mindaz, amit a Medgyes családról elmondott, megegyezett a valósággal. Az őrnagy most hi­vatalos forrásból. olvashatta, hogy Medgyesék valóban szerencsétlenek voltak. Az asszony az nást kapott, de nem akart táppénzes állomány­ba menni. Szolgálatban maradt, holott erősen deköncentrált volt. Ezért, mint a rendőrség megállapította, főnökét is felelősség terheli, ha­bár részvét és jó szándék vezette: remélte, hogy a munka leköti Medgyes figyelmét, eltere­li a tragédiáról. Ez, sajnos, nem így történt. A férfi, aki korábban pontos és fegyelmezett volt, számos kisebb mulasztás után, végül csak­nem katasztrófát okozott. Elfelejtette bekapcsol­ni a villanysorompót, s az átfutó vonat össze­törte egy vontató pótkocsiját. A kocsi robbané­kony, tűzveszélyes anyagot vitt, amely a hely­színen szétvetette. Medgyest, bár hivatalosan fel kellett volna függeszteni beosztásából, csu­pán leváltották, falura helyezték. Ez neki, sze­mély szerint, tulajdonképpen előnyös is lehetett volna, kétségtelenül nyugodtabb, kisebb felelős­séggel járó munkahelyre volt szüksége. Az át­helyezés csak beteg lánya szempontjából jelen­tett hátrányt: a kislány kitűnő tanuló volt, fő­ként matematikai tehetség. Mivel a falun nincs gimnázium, a gyereknek nemcsak megszokott, oltalmat jelentő környezetétől, apjától is el kellett szakadnia, és kollégiumba vagy albérlet­be rtiénnie. Ez feltétlenül elkeserítő lehetett az apa számára is, aki így végképp magára ma­radt. Medgyes meghasonlott, és sértődött em­óerkent távozott Szolnokról... (Folytatjuk.) most, legutóbb kezembe ke­rült Az ember tragédiájának fordítása is. A sajtótitkár az órájára néz, és felállásával jelzi, hogy főnöke ideje drága. Egy délelőttnyi várakozás eredményeként sikerült meg­tudni, hogy kik Richárd Burton kedvenc írói. A saj­tótitkár elégedetten mondja, nagy szerencsém volt, hogy Burton ilyen „részletes" in­terjút adott. Erdős Akos Mikor a tolmács és a saj­tótitkár kíséretében belépek az öltözőbe, Burton vala­mennyiünket megelőz a kö­szönésben. Elolvassa az an­golra lefordított kérdéseket kon. Edward Dmytryk ren- és mosolyogva válaszol. Az Interjúban már nem az ere­deti kérdéseimre kapok vá­laszt, hanem azokra, ame­lyekre a sajtótitkár szerint szívesen válaszol Burton, így az alig ötperces interjúból sikerül megtudni, hogy Bur­ton nagyon sokat olvas. — Ez már szinte egy be­tegség nálam — mondja. — Egy alkalommal, amikor Belgrádban forgattam, már interjút semmi olvasnivalót nem ta­láltam, így a telefonkönyvet kezdtem el olvasni unal­mamban. Meglepően sok Po­povics volt benne. De ked­venc olvasmányaim a ver­NAPI KISLEXIKON a postai gépesítésről Azokkal a vállalatok­kal, intézményekkel fog­lalkozunk a legtöbbet naponta — szidással vagy dicsérettel — ame­lyekkel szinte állandó kapcsolatban vagyunk. Egyike ezeknek a posta, mely asztalunkra teszi az újságot, kezünkbe adja a levelet, lehetővé teszi, hogy élőszóval tu­dakoljuk meg — a tele­fon segítségével — a távollévőktől, mint szol­gál az egészségük. 4 Önkiszolgálás? A sorbaállás a pos­tahivatalokban — még mindig megszokott kép. A jövő útja azonban kétségtelenül a gépesí­tés. Ha a műszaki szín­vonal nem nőne, a for­galom emelkedése más­fél évtized múlva csak­nem kétszer annyi em­ber munkáját igényelné, mint ma. Első lépés­ként a közületek levél­és pénzfeladását egysze­rűsítették, majd 50 utalványértékesítő gép is munkába állt, s ér­kezni fognak a hazai postai forgalom javítá­sát szolgálva újabb ér­tékcikkárusító automa­ták. 4 Szabvány? Kevesen tudják, hogy a szabványborítékra át­térés az első lépés volt a levélfeldolgozás auto­matizálásához, amely­nek 1974-ben kell álta­lánossá válnia. Sok a nehézség a kézbesítéssel is, amelyen belterületen a lépcsőházi levélszek­rények felszerelésévej, külterületen pedig a ta­nyacsoportok bevezető útjai mentén felállítan­dó blokkszekrényekkel igyekeznek úrrá lenni. 4 Klasszikus? A posta dolgozóinak több mint a fele ma is az úgynevezett klasszi­kus poslaforgalom esz­közeinek szolgálatában áll, a gépesítés a jövő feladata. Többek között a hírlapterjesztésé is, amely ma még alacsony színvonalú. Pedig a la­pok példányszáma már 1971-ben is több mint egymtliárd volt — ez súlvhan 67 ezer tonna szállítását jelentette.

Next

/
Thumbnails
Contents