Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

MAG Y A R S Z O C I A L I S T A M U N KÁS PÁR T LAPJ A t ' \ \J 62. évfolyam, 12. szám 1972. lanuár 15., szombat Ara: 80 fillér Pártaktívaiilés Szegeden GYÁRAVATÁS ja a tervezőkkel, és a kivit VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉL A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága pénteken délelőtt Szegeden, az Oktatási Igazgatóság tanácstermében aktívaülést tartott, melynek előadója Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt. A pártaktívaülést Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első . titkára nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölte az aktíva előadóját. Rámutatott arra: szokássá, kedves hagyománnyá vált megyénkben, hogy minden új év kezdetekor olyan tanácskozással kezdjük a munkát, amelyen a pártmunkások, a párt- és állami vezetők, párttagok és pártonkívüliek áttekintik az elmúlt év eredményeit, országunk fejlődését, visszatekintenek a tavalyi év nemzetközi eseményeire azért, hogy az új felA pártaktíva elnöksége; a szőnoki emelvényen Apró Antal adatok megoldása előtt és az új események sodrában jobban tudjanak tájékozódni. Majd így folytatta: — Külön kedves az számunkra, hogy öt esztendő óta évnyitó tanácskozásaink előadója Apró Antal elvtárs — mondotta, és e jubileum Almásfüzitőn elkészült a magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény bázisüzeme alkalmából a pártbizottság, valamint a pártaktíva résztvevői nevében is köszöntötte a Politikai Bizottság tagját, az országgyűlés elnökét. Apró Antal elvtárs előadásának ismertetésére lapunkban visszatérünk. A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipári miniszter, Havasi Ferenc, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc,' a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kroszner László, a Komárom megyei tanács elnöke, Budai Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Madarast Attila, pénzügyminiszter-helyettes, valamint a tervezők és a gyárépítők képviselői. Az ünnepség gyárlátogatássál kezdődött. Bemutatták a vendégeknek azokat az új üzemeket és nagy teljesítményű, kitűnő hatásfokkal működő berendezéseket, amelyeket a gyár kollektívákozottabb mértékben részt vehessünk a szocialista országok között mind jobban kialakuló együttműködésben, a nemzetközi munkamegosztásban. Az 1962-ben megkötött szovjet—magyar timföld és alumíniumipari egyezmény felbecsülhetetlen távlatokat nyitott meg a magyar alumíniumipar számára, megoldja hazánk viszonylagos bauxitgazdagsága és energiaszegénysége közötti ellentmondást. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében a timföld kohósítását a Szovjetunió végzi, ami mentesiti hazánkat új erőművek és aluminiumkohók építése alól. Így mi a bauxitbányászat, a timföldgyártás, a félgyártmányok és készárut gyártó üzemek építésére koncentrálhatjuk anyagi eszközeinket. Hazánk 1968-tól 1980-ig évről évre több timföldet szállít a Szovjetuniónak, ahonnan a timföldből készített alumínium teljes mennyiségét visszaszállítják Magyarországra. Dr. Szekér Gyula elismerően szólt arról, hogy a beruházás ideje alatt folyamatosan termeltek a gyár dolgozói és állandóan rtövelték a termelést. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nagyberuházás megkezdése óta a gyár létszáma csak 100 fővel, mintegy 6 százalékkal emelkedett, de a termelékenység megkétszereződött. Az ünnepi nagygyűlésen kitüntetéseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozóinak. Hárman a Munka Érdemrend ezüst, illetye bronz fokozatát, 19-en a Nehézipar Kiváló Dolgozója, négyen pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt kapták ineg. Sokan miniszteri dicséretben részesültek. EnyecU Zoltán í elvetelel A pártaktívaülés résztvevőinek egy csoportja napirenden a közszükségleti cikkek fejlesztése A KGM miniszteri érte- ban attól még jelentősen elkezlete az érintett vállalatok marad. A fejlett országokvezetőinek részvételével pén- ban túlnyomórészt forgódoteken a közszükségleti cik- bos, s ezen belül is nagykek fejlesztesének elveiről, mennyiségű automata moirányairól tárgyalt. Hazánk- sógépet használnak, míg nában az utóbbi években a lünk a kevésbé korszerű műszaki fejlesztés, licencek forgótárcsások vannak többvásárlása és a gyártási koo- ségben. Az utóbbi típusra — perációk nyomán számos alacsonyabb áruk miatt — korszerű villamos háztartási hosszú ideig még továbbra készülék gyártását kezdték is szükség lesz, de az erőket meg. Több termék műszaki már most koncentrálni kell színvonala azonban még az egyébként már nálunk is nem kielégítő, ezenkívül az- gyártott forgódobos és autozal is számolni kell, hogy mata kivitelű gépek fejleszaz igények az életszínvonal tésére. emelkedésével egyre nőve- Továbbra & nagy kereslet kednek. A minisztérium várható a ívók iránt. irányelvei tehát azt ajánlják Jelenl án eg típust a vállalatoknak hogy fo- g ártanak M61e hazánkban, kozzak a közszükségleti cik- célszerű tehát korszei-ű új kek megbízhatóságát, tartós- váUozatokat kidolgozni, sagat. gyakorlati hasznaihatóságát. A tv-késriilékek fejlesztéA° különböző cikkcsopor- sével kapcsolatban az iránytok gyártásának helyzetét és elvek fontos feltételként fejlesztési lehetőségeit kü- szabják meg, hogy a készülőn is elemezte a miniszteri lékek legyenek alkalmasak értekezlet. Megállapította, a második műsor vételére, hogy a háztartási gépek kö- A háztartások leendő igézül a mosógépek terjedtek nyeivel kapcsolatban a miéi a leggyorsabban hazánk- nisztérium felhívja a vállaban, minden 100 haztartás latok figyelmét mosogatógéközül 70-ben találhatók pek, hőkandallók, ruhaszárímeg. Mennyiségileg a mosó- tó-szekrények, konyhai páragépek forgalma most már elszívó, háztartási hulladékmegfelel az európai színvo- őrlők, és egyéb készülékek nalnak, összetételében azon- gyártására. Fehér Lajos fogadta losif Bancot Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek délután hivatalában fogadta losif Bancot, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. telezőkkel együttműködve mintegy 1,4 milliárd forintos költséggel létesített. ' A nagyarányú bővítés 1971-ben fejeződött bei s már abban az évben elérték a program célját: az 1964-es teljesítmények kétszeresét, 280 000 tonna timföldet gyártottak. A gyár évenként csaknem egymilliárd forint termelési értéket ad a népgazdaságnak. Ezzel a produktummal az egykori almásfüzitői kis üzem felzárkózott az európai korszerű nagyüzemek sorába. Az üzemlátogatás után a timföldgyári lakótelep művelődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik közreműködtek a bővítésnél. A miniszter hangsúlyozta, lehetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyag kincsét, a bauxitot nagyobb mennyiségben és korszerűbb eljárással dolgozzuk fel, gyümölcsözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. A gyár bővítésének alapvető célja az volt, hogy foAz energiahordozók termelésének alakulása Pénteken ülésezett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Mégvitattók az 1971-es esztendő termelési eredményeit és az iparág terveinek ismertetését követően meghatározták a szakszervezet 1972-es évi tennivalóit. Simon Antal főtitkár beszámolójában elmondotta többek között, hogy az elmúlt évben megfelelően alakult az energiahordozók termelése, tovább nőtt a szénhidrogének aránya. a szénbányászok 27.5 millió tonna szenet hoztak felszínre, a kőolaj- és földgázb'ánvászat dolgozói pedig 1 millió 950 ezer tonna kőolajat termeltek, 30 tonnával többet, mint a tervezett. Tovább nőtt az alföldi termelés részaránya is. A bányászatban a termelési célkitűzéseket az elmúlt évinél kevesebb létszámmal valósították meg, így nőtt az élőmunka termelékenysége. Az 1972-es tervek szerint az energiahordozók között tovább emelkedik a szénhidrogének részaránya, várhatóan 46—17 százalékra. Növelik a szénkészletek választékát. Mindezen torvek megvalósításához jelentős feladat hárul a szakszervezetekre is, amelyek elsődlegesen a munkaszervezést és a szocialista munkaversenyt segítik. Készüllek a zárszáiaadásek a közös gazdaságokban Több téeszben hamarosan ismertetik a mérleget Az időjárási viszontagságok tavaly sem kímélték meg e tájat. Emellett a túlméretezett beruházások, a megemelkedett termelési költségek mind komoly gondot, problémát okoztak a termelőszövetkezetekben. Ennek ellenére némely növényféleségből rekordokat értek el a közös gazdaságok, így búzából, kukoricából és a termésátlagok már világszínvonalon is mérhetők. Általánosságban a növénytermesztés az elmúlt évben is kitett magáért, a legtöbb helyen az állattenyésztés maradt adós. A leltározásokat korábban befejezték^ jó ütemben haladnak az előkészületek, a gazdálkodási mérlegek összeállításával. E hónap végéig néhány Szeged-környéki termelőszövetkezetben megtarthatják a mérleg ismertetését. Valószínű, hogy leghamarabb erre január 20-a körül a gyálaréti Komszomol — „mini"-termelőszovetkezet — vállalkozik. Szegeden három termelőszövetkezet, a járásban 41 tsz és 16 szakszövetkezet készül a számadó közgyűlésre. Annyi már bizonyos, hogy eredményesen gazdálkodtak, s a mérleghiányos szövetkezetek száma kevesebb és a mérleghiány öszszege is, mint a megelőző esztendőben. Már ezelőtt egy évvel is gondok mutatkoztak a két sándorfalvi szövetkezet, az Űj Élet és a Rózsa Ferenc Tsz munkájában, gazdálkodásában, a csengelei Egyesült Tsz-ben és az ásotthalmi Aranykalász Szakszövetkezetben. Most sem kerülték el a bajt és szanálják az említett gazdaságokat. Mellettük gondok vannak az ásotthalmi Szabadságharcos, a kisteleki Feketehalmi, a rúzsai Szivárvány, a sövényházi Árpád-, vezép és a szatymazi Homokgyöngye Tsz-ben. Az előrejelzett számok, adatok szerint ezekben a gazdaközösségekben is gyors szanálásra kerülhet sor A számok még nem véglegesek, de az már vitathatatlan, hogy a zárszámadások február 20-ig befejeződnek. Utána rögtön gyorsított ütemben megtörténik a szanálás is, hogy idejében segítséget kapjanak a bajbajutott közös gazdaságok. A hét elején főkönyvelök, elnökök részére tartoltak már eli'gazítást, ismertették a jogszabályokat, s a zárszámadások készítésénél szükséges tudnivalókat. Jövő hét elején ismét összehívják a szövetkezetek főkönyvelőit, bővebben kifejtik számukra az 1972-es évi zárszámadások tudnivalóit, azokat a kérdéseket, amiket a revizori irodához küldtek be a szövetkezetekből, s kapcsolatosak a zárszámadásokkal. A közelmúltban zajlottak le a gazdaközösségekben á küldöttválasztó tagsvűlések, s ezért a tsz-szöv'etség azt javasolja, ne halmozzák a közgyűléseket, ahol tudnak, várjanak a zárszámadó közgyűlések megtartásával februárig, akkor együtt tartsák a tervtárgyaló közgyűlésekkel. A zárszámadások elkészítésénél, s az elmúlt évi munka értékelésénél mindenképpen figyelemre méltó, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben növelik az alapokat, jelentős összegeket fordítanak a biztonsági alap és forgóalap növelésére. Az elmúlt évek bebizonyították,* ma már csak az a szövetkezet tud jól létezni, rugalmasan gazdálkodni, ahol megfelelő alapok állnak rendelkezésre. A jók között említhetjük most is a szegedi Felszabadulás, Üj Élet, a szőregi Egyetértés, a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetet is.