Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! oi. evroiyam, 10. szám 1972. január 13., csütörtök Ara: 80 fillér M AGYAR SZOCIALISTA M U NKÁSP ÁRT LA P J A Csatornaépítés metró mádrafSi Milliók Szeged vízhálózatának bővítésére N. K. Be bakOVOt Az iparosodás, a lakások növekvő száma és a város terjeszkedése, új lakóterületek beépítése nagy terheket ró a tanácsra, valamint a Vízművek és Fürdők Vállalatra. A gyorsan növekvő vízfogyasztás miatt egyre újabb kutakat kell fúrni, fokozva a víztermelést. Javítani kell Szeged külső területeinek ellátását, csatornákat, vezetékeket kell építeni az iparövezetben és az új lakótelepekhez. A negyedik ötéves tervben az előzetes tervek szerint i millió forintot fordított volna a tanács fejlesztési alapjából a vízhálózatra. Ám hamar kiderült, hogy ez az összeg nagyon kevés lenne. Felemelték tehát 37 millióra. És ez csak a vízvezetékhálózat fejlesztésének a költsége. Szegeden 1975-ig csatornákra, kutakra, vezetékekre összesen 262 millió forintot fordít a tanács, és ehhez meg 91 millióval járul hozzá a vízmű saját fejlesztési alapjából. Az összegből 140 milliót költenek a vízhálózatra, 200 milliót a csatornákra, és 12 milliót a fürdőkre. Az egyik legégetőbb gond Szegeden a csatornázás. Az új főgyűjtő csatorna szinte létkérdés a város számára, hiszen nélküle lehetetlenné válna a lakásépítés tervezett folytatása. A tervek szerint hamarosan sor kerül Odessza bővítésére. Ehhez megintcsak csatornázásra van szükség. Az idén látnak hozzá a Vedres utca csatornázásához, amely Odessza gondjait is megoldja. Újszeged szennyvizét a volt vasúti híd alatt vezetik majd be a Tiszába. A Vedres utcában a csatorna építésekor új módszert próbálnak ki Szegeden. Ehhez nem kell felbontani az utat, a munka föld alatt folyik majd. Egy szovjet gyártmányú fúrópajzsot állítanak itt munkába, olyant — csak kisebbet — mint amilyent a pesti metróépítéseknél használnak. Ha beválik, a városLetelepedő pedagógusok a járásban Lassan teljesen a múlté lesz a pedagógusok vonattal vagy autóbusszal történő naponkénti utazása. Az elmúlt évtized elején még általános jelenség volt, hogy járásunk legtávolabbi községeibe is Szegedről járt néhány tanító vagy tanár. Iskolai munkájuk végeztével a község életébe bekapcsolódni legtöbbször nem tudtak, sokszor még az iskolai szakkörök rendszeres segítésére sem futotta idejükből. Nem egy közülük a diákok dolgozatait is a vonatban javította, utazás közben, ott készült föl óráira, útközben olvasgatta a szakirodalom aktuális cikkeit is. Szolgálati lakások vásárlásával és a családi házak építésének ösztönzésével sikerült ezen az áldatlan állapoton változtatni. A járási hivataltól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint összesen 219 szolgálati lakás áll a pedagógusok rendelkezésére. Elsősorban az utóbbi évek vívmánya, hogy például a korábban minden komfort nélküli szolgálati lakásoknak majdnem a fele fürdőszobás már. A tanyai lakásokat is bele számítva. Villany nélküli szolgálati lakást mindössze I3-at tartanak nyilván, és számuk hónapról hónapra fogy. Pár évvel korábban a külterületi lakások zöme még ide számított. A pedagógusok letelepedését segítő kedvezményes építési kölcsönök a tervezett hatást váltották ki. Az elmúlt évben például 24 tanító vagy tanár kezdett új otthon építéséhez községeinkben. Érdekessége az akciónak, hogy néhány esetben azok a pedagógusok is saját házat építenek, akik szolgálati lakásban laktak, így pályakezdő kollégáik lakásgondjai is enyhülnek. 1972-re tizenketten kértek építési kölcsönt a járásban. Talán fölösleges hangoztatnunk, hogy a letelepedett pedagógus többszörösen értékesebb munkát tud községe vagy környezete szellemi fejlődése érdekében végezni, mint a bejáró. A járás művelődésügyi vezetőit aggodalom tölti el amiatt, hogy ez az örvendetes tendencia esetleg megbicsaklik. Az új lakbérrendelet szerint ugyanis a legeldugottabb tanyai iskola szolgálati lakásáért is annyi lakbért kell fizetni, mint mondjuk Szegeden. Ásotthalmon, a halasteleki iskolánál is annyit, mint itt ben. a Széchenyi téren. A boltba járás a tanyai viszonyok között nemegyszer fél napot vesz igénybe, itt bent alig öt percet. Ebből az egyszerű „vázlatból" is leolvasható, hogy az új rendelet semmiképpen nem ösztönöz kinti letelepedésre még akkor sem, ha kint halaszthatatlan szükség van a helyben lakó pedagógusra. A kedvezőtlen hatással magyarázzák, hogy Mórahalmon például nem vették már igénybe a fölkínált szolgálati lakást. A tanyai pedagógus legtöbbször mindenese iskolájának. Takarítja, fűti, éjszaka, vasárnap és szünidőben őrzi is. A felügyelet nélkül maradó iskola karbantartása egyszerű számítás szerint ls többe kerül, mint amennyit a fölemelt lakbér hozhat. Az új rendelet keretein belül is meg kell találniok az illetékeseknek a helyben maradás további ösztönzésének lehetőségét, hiszen „vándorló'' pedagógus esetében a pedagógiai kár nem számítható forintokkal. H. D. ban máshol is alkalmazni fogják ezt a módszert. Újszeged nemcsak csatornát kap. A tavasszal hozzálátnak a négy esztendőre tervezett munkához, a Holt-Maros rendezéséhez. A FÖKA kotróhajója lép először csatasorba kitisztítja, rendbe teszi a medret. A szegedi oldalon tovább folytatódik a Rókus—Móraváros főgyűjtő csatorna építése. Az ÁLÉP az Úttörő tértől a Boross József utca felé halad a csatornával, a KEVIÉP pedig a Tolbuhin sugárúton dolgozik. Februárban hozzálát az ALÉP a Kossuth Lajos sugárúttól Rókus felé vezető szakasz építéséhez is. A csatorna a Felsővároson (tervezett lakótelep) át eljut Tarjánig. A vízhálózatot is fejlesztik. 1973-ban kezd működni Újszegeden az új víztorony. Űj kutakat is fúrnak. Ogv hogy a víztermelési kapacitás az idei napi 46 ezer köbméterről 1975-ig 65 ezerre emelkedik. Különösen jelentős, hogy vízhez jutnak a város egyes külső területei is. Üj-Petőfitelep északi rés2e, az Acél utca környéke még az idén vizet kap. Béketelepen is bekapcsolják a fogyasztókat a magas nyomású hálózatba. Az ötéves terv során Hatytyastelep, Mihálytelek és legalább részben Baktó gondjai is megoldódnak. Alsóvároson is felszámolják a még meglevő alacsony nyomású hálózatot. A fejlődés mértékét jól szemlélteti egy adat. A város vízvezeték-hálózatának hossza most 343 kilométer, 1975-ig ehhez még 75 kilométernyi vezetéket építenek. Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnökhelyettese szerdán délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában fogadta N. K. Bajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizotrtság elnökét. A megbeszélésen részt vett Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint A. M. Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Konzultatív Szerdán délelőtt plenáris ülésen, zárt ajtók mögött folytatta munkáját a brüszszeli értekezlet, délután a munkacsoportok tanácskoztak. A plenáris ülésen Jean Terfvenek, a Belga Kommunista Párt alelnökének keddi javaslatát vitatták meg. Szerdán délután a küldöttségek munkacsoportokra oszolva megkezdték az általános vitában felmerült konkrét kérdések egyeztetését és tisztázását. A magyar küldöttség tagjai is aktívan résztvesznek a munkában. Országgyűlési bizottság ülése Dr. Gonda György elnökletével szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és dr. Szakács Ödön, a legfelsőbb bíróság vezetője is — a képviselők meghallgatták dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter tájékoztatóját az elmúlt évben végzett jogalkotó tevékenységről, illetve az idei tervekről. Napirenden a gázprogram Három kivitelező közül egy teljesíti jól feladatát Három évvel ezelőtt, amikor a szegedi gázprogram ügyében le kellett tenni az asztalra a garast, több vállalat is jelentkezett, hogy partnere lesz a DÉGÁZ-nak a fontos feladat megoldásában. A DÉGÁZ ugyanis nemcsak beruházóként gazdája ennek a nagy érdeklődéssel kísért vállalkozásnak, nanem kivitelezője is. Legfontosabb partnere tavaly az új mélyépítő vállalat, az ALÉP lett, míg az a két jelentkező, aki három évvel ezelőtt szerepet vállalt a gázprogram megvalósításában, nem bizonyult jó kivitelezőnek. Városszerte gyakran hangzottak el bíráló szavak a gázcső lefektetése lassúságáról, a betemetetten árkokról. S bár végülis a Szegedi Építő Ktsz és a Városgazdálkodási Vállalat átadta a munkákat, vállalkozásuk — ahogy a városi és járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálata, s a jelentés vitája során finoman megfogalmazták — kissé elhamarkodottnak bizonyult. A Szegedi Építő Ktsz nem rendelkezik olyan technikai felszereltséggel, amely lehetővé tenné a gyors munkát, nincs például a minőségvizsgálathoz elengedhetetlenül szükséges röntgenező készülékük. A Szegedi Építő Ktsz tavaly december 8-án adta át a Kállay fasor, még novemberben a Szivárvánv utcai gázvezetéket. A másik vállalkozó a Városgazdálkodási Vállalat, mivel sem megfelelő eszközökkel, sem szakmunkási gárdával nem rendelkezik, a Rózsa utcai csőlefektetést a kivitelezési határidő lejárta után egyszerűen lemondta, így a DÉGÁZ-nak új vállalkozó után kellett néznie. Ezt a munkát ls az ALÉP vállalta el, de ilyen, s hasonló okok miatt a program egészének beteljesülése bizony késett. Az érintett vállalkozók általában azzal védekeznek, Partvédelmi munkák Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tavaly kezdte meg a Duna partjának egységes kialakítását, a Szigetközben. A nagyarányú vízügyi programnak megfelelően ezen i szakaszon betonlapokkal, terméskövekkel erősítik meg a Dunába vezető szigetközi mellékágak torkolatát, műtárgyakat létesítenek a fakadó vizek elvezetésére. Képünkön: A Duna rajkai szakaszán építik a partot, és az egyik szigetközi mellékág torkolatát betonozzák. hogy 1969-ben megszigorították a gázvezeték-építéssel kapcsolatos ellenőrzést, azelőtt nem kellett röntgenezni a hegesztéseket A népi ellenőrzési bizottság szakértői szerint viszont, ha a vállalkozást komolyan akarták venni, három év alatt fel lehetett volna készülni a korszerű munkára. A Városgazdálkodási Vállalat munkái egyszerűen próbálkozás jellegűek voltak — mélyépítő részlege erre az évre meg is szűnt —, s a Partizán utcai csőfektetési mun • káknál állományon kívüli dolgozókat is kellett foglalkoztatniuk. Tavaly augusztusban a Partizán és a Retek utcában ezeknek a kisegítő munkásoknak több mint 14 ezer forint bért fizettek ki S azt már talán nem is kell hangsúlyozni, hogy ezek a vállalkozó szellemű dolgozók a DÉGÁZ állományába tartoznak. A beruházó és a kivitelezők közötti véleményeltérések nem ritkán abból is adódtak, hogy a DÉGÁZnál se megy minden úgy, mint a karikacsapás. Az ALÉP például csak késve tudott hozzákezdeni a rendkívül fontos Sándorfalvi úti munkához, mert a DÉGÁZ — vállalásával ellentétben — nem tudta biztosítani a kivitelezéshez szükséges csőanyagot. Azóta az ALÉP átállt arra, hogy saját maga szerzi be az anyagot. Lassítja a program teljesítését az is, hogy gyakorta kevésnek bizonyul a DÉGÁZ mindöszsze két fős műszaki ellenőri gárdája. S általánosságban: sokszor elhúzódik a hatósági engedélyek beszerzése, például a Központi Bányamúszaki Felügyelőségé. Szinte nevetségesnek tűnik, hogy amikor tíz meg tízmilliós beruházásokról van szó, az ALÉP-nek, mely — rövid idő alatt bebizonyosodott — központi szerepet kap a szegedi gázprogram végrehajtásában, az éppen e munkához vásárolt Hega típusú ívhegesztő készülékei szénsav hiányában gyakran nem tudnak működni. Legalábbis nem olyan rendszeresen, ahogy erre szükség lenne. Sok-sok apró gond eltüntetése. megbízható kivitelezők jelentkezése, rendszeres műszaki ellenőrzés egyaránt szükséges ahhoz, hogy a gázprogram megvalósításán munkálkodó gépezet — olajozottan működjön. Veress Miklós