Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
SZERDA, 1972. JANUÁR 12. 3 Az Expressz jubileuma Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda fennállásának 15. évfordulója alkalmából, tegnap a népfront városi bizottságának épületében ünnepséget redezett. Ezen többek között megjelent Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Hofgesang Péter, a Népfront városi bizottságának titkára, valamit vállalatok, hivatalok vezetői, a megyében levő városok és a járás KISZ-bizottságának vezetői. Az ünnepséget Könye Jenő, az Expressz osztályvezetője nyitotta meg. Ismertette az iroda 15 év alatt elért eredményeit. 1971-ben például 40 ezer magyar fiatalt utaztattak külföldre és 60 ezer külföldit fogadtak hazánkban. Ezután okelveleket adott át azoknak, akik évek óta a lehető legtöbb segítséget nyújtanak az Expressznek, mindenben támogatják munkájukat. A segítőkészségért és a szegedi ifjúsági napok rendezésében való eredményes közreműködésért az emléklap mellett egy plakettet is átnyújtott Könye Jenő Papp Gyulának, valamint Horváth Mihálynak, a szabadtári játékok igazgatójának. A városi tanács nevében Papp Gyula köszöntötte az Expressz-irodát az évforduló alkalmából. Méltatta munkájuk eredményeit, fontosságát. Levegőtisztító ventillátorok A Szegedi Fémipari Vállalat a Budapesti Szellőző Művekkel közösen nagy hatású levegötisztitó ventillátorokat gyárt az üzemek számára. A szegedi gyárban a nullszéria után az idén megkezdik az elszívó, s munkavédelmi célokat szolgáló ventillátorok készítését. Képünkön: a ventillátorok gyártásának egy mozzanata A hitelpolitika kérdéseiről Á Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója Dr. László Andor állam- Beruházási hitelt vagy for- az export rendkívül dinatitkár, a Magyar Nemzeti góalap megelőlegezési hitelt mikus növekedése Bank elnöke kedden a hitel- csak az a vállalat kaphat, jellemezte. 1971-ben — topolitika kérdéseiről tájékoz- amely saját fejlesztési alap- vább javuló gazdaságosság tatta az újságírókat. jából legalább 30 százalékos mellett — nemcsak az előző Rámutatott, hogy népgaz- arányban hozzájárul a fej- évben elért exportszintet daságunk egészségesen fej- lesztéshez. tartottuk, hanem 0—9 százalödik. gazdasági helyzetünk László Andor elmondta, lékkai növeltük is. Külfölpozitívan értékelhető. A hogy a múlt év folyamán di bevételeink ugyanis nemnépgazdaság egyensúlyi kér- január l-től szeptember 30- csak exportból, hanem egyéb déseinek napirendre tűzése ig a készletek csaknem 21 tételekből is származnak, s és az ezzel kapcsolatos in- milliárd forinttal emelkedtézkedések azzal függnek tek. Ez nagyobbrészt a nöössze, hogy a gazdasági re- vekvő termelés és forgalom form eredményeként most következménye, kellő időben felismerjük a Egyes helyeken azonban, elsősorban a gépiparban, a ruházati iparban és egyes nagykereskedelmi vállalatoknál felesleges készletek is képződtek. különböző problémákat. László Andor elmondotta, hogy a hitelpolitika irányelveket alapvetően nem módosította a kormány, hanem olyan intézkedéseket hozott, Fontos pénzgazdálkodási szaamelyek lehetővé teszik az bály, hogy a vállalatok saelvek következetesebb érvé- ját fejlesztési alapjukból finyesülését. nanszírozzák forgóeszközeik Az egyik fő cél, hogy min- tartós növekedését, denekelőtt a folyamatban A mezőgazdasági üzemeklevő beruházások gyors be- nek nyújtott hitelekről szólfcjezését segítsék hitelek- va elmondta, hogy elsősorkel, s csak olyan vállala- ban a szarvasmarha- és sertok, szövetkezetek kaphas- téstenyésztéssel, a korszerű sanak hiteit, amelyeknél a tárolók építésével, az élelmigazdaságos felhasználásnak szer-feldolgozással kapcsolamegvannak a feltételei. tos beruházásokat támogatja a A Magyar Nemzeti Bank bank> előtérbe helyezve a az idén összességében a ta- beruházás jövedelmezoseget valyinak megfelelő összegű, vagyis mintegy 10 és fél milliárd forint hitelt folyósít. Mivel az igények ennél lényegesen nagyobbak, ezt az Ez évben az egyik legfontosabb feladat a már épülő szakosított tehenészeti és sertéshizlaló-telepek befejezése. az utóbbiak igen kedvezően alakultak. Az idegenforgalomból eredő bevételeink például szocialista viszonylatban 30, a tőkés országok viszonylatában pedig 40 százalékkal nőttek. A Magyar Nemzeti Bank 1971-ben is folytatta azt a politikáját, hogy közép és hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével egészíti ki a belföldi pénzügyi forrásokat, ezzel is elősegítve a leghatékonyabb fejlesztési programok gyorsabb megvalósítását. Mindent egybevetve fizetési mérlegünk 1971-ben — az előző évinél nagyobb külkereskedelmi deficit ellenére — a forgalom nagyságához viszonyítva jelentéktelen hiánnyal zárult. László Andor kitért a tőkésországokban végiehajtott árfolyamváltozások kérdéseire is. Népfronfpelitlka, gazdaságpolitika N |éhány hónap múlva összeül a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Előrelátható, hogy több fontos témát vitatnak meg majd a résztvevők, s elkerülhetetlen a további gazdaságpolitikai feladatok meghatározása, a népfront segítsége, annak megvalósításában. Az elmúlt évek bőséges tapasztalatokkal szolgáltak, a gazdaságirányítás rendszerében egyre élesebben különbözik meg a pozitív és negatív vonal, hatnak a közgazdasági szabályozók, fokozódik a versenyképesség, s egyre ésszerűbbé, rentabilisabbá kell hogy váljanak a beruházások. Jó és rossz példák tömkelegével bizonyítható, nagyon érzékenyen reagál népgazdaságunk s egy-egy gazdaközösség is a túlméretezett beruházásokra. Szűkebb pátriánkban a településhálózat szélsőségessége, a sajátos tájkultúra, a talajadottságok különbözősége, a termelőszövetkezeti mozgalom tagoltsága ellenére olyan mélyreható gazdálkodási változások történtek, olyan termelési viszonyok alakultak ki, amilyenek a magyar történelem során eddig ismeretlenek voltak, s lényegében befejeződött egy szakasz a mezőgazdasági nagyüzemek történelmében, fejlődésében. Sajnálatos, hogy éppen megyénk és főleg Szeged környéke az elmúlt két esztendőt igen nehéz megpróbáltatásokkal zárta, embert, kollektívát, anyagi erőforrásokat próbára tevő, kimerítő küzdelemben, az árvízveszély elhárításában, az önfeláldozás napjaiban, a vízzel való küzdelemben. Ez a termelőszövetkezetek eredményein is meglátszott már a tavalyi zárszámadáskor, s az idén is érezhető lesz. Mégis egyértelműen pozitívan kell értékelnünk a gazdálkodást, azt az előrelépést, ami ezekben az években történt. Akadtak kilengések, elhajlások, félre sikerült beruházások. Elég csak említenünk a sok millióért készült homoki hűtőházakat, amiknek jelenleg jószerivel semmi hasznuk. Talán alkalmasak lesznek gombatenyésztésre. Személyi problémák is, hiszen elmúlt az a világ, amikor egyik-másik téeszelnök a közös kasszájából 165 ezer forintot adhat kölcsön falusi maszek ismerősének. Pedig hát nem is akármilyen szövetkezetről van szó, már ami az eredményeit illeti. Inkább a gyengék közé sorolják, mint az erősek közé. Bizony-bizony, ott korábban a mérleghiány sem volt ismeretlen. Ha igaz, január elejétől minden közös gazdaság vezetőjének (elnök) be kell szereznie a feddhetetlenség! bizonyítványt. Néhányuknak ez elég nehéz lesz. A minőségi váltás korát éljük a mezőgazdaságban. A gyorsabb fejlődés nagyobb erőkifejtést igényel. Alkalmazzák a legkorszerűbb gépi technikát, a növényvédő szereket stb. Sajnos, az új módszerek fogadása nem mindig egyértelmű. Sok a konzervatív üzem, ahol a parasztság zöme túljutott élete felén. A gazdasági szabályozó rendszer elég nehezen érthető, a rendeletek között nem egy ellentmondásos, sőt, akadnak későn kiadott rendelkezések is szép számmal. Joggal panaszolják fel a közös gazdaságokban: termeléspolitikai segítség hozzájuk igen nehezen érkezik. A tanács hatósági feladatokat lát el, a téeszszövetség eleve nem erre rendezkedett be. Az igény egyre több és egyre nő. Hogyan tovább? Lényeges az is, hogy a mezőgazdaság a többi népgazdasági ágazatok között olyan ágazat, amelyiknek legtöbb a szubjektív vonása, kötődése, és szerepe sokkal nagyobb az elismertnél. Mindig is voltak nálunk balgább, tudománytalan nézetek, kezdve a piroscserepes romantikától a kert-Magyarországig, de soha olyan történelmi, társadalmi háttér, amelyben megfelelő közgazdasági légkörrel az egész magyar földművelő társadalomnak együttes felemelkedését megoldhattuk volna. A valóság cáfolhatatlan. A magyar mezőgazdaság nemzetközileg elismert. Gond is van elegendő. A tanyákon élő lakossággal való foglalkozás, az egyremásra felbuzduló agrárklubok, kertbarátok köre, üzemi szakkör összefogása, egyszóval az agrárgazdálkodással társadalmi méretekben törődni, a párt szövetségi politikáját előbbre vinni nem lehet másként, adott körülmények között, csak a Hazafias Népfront intenzívebb közreműködésével. Az eddigi érdemeket méltatni fölösleges. Nem a tegnapnak élünk, hanem a mának, még inkább a holnapokért. Vitathatatlan; jó mezőgazdasági év mindig kihúzza az országot a sárból. A nemzeti jövedelemnek nagy százalékátadja a mezőgazdaság. Vannak szakaszai, amikor nagy a prosperitás, máskor pedig nem látszik úgy a haladás, mint az valójában történt. De mindez nem meghatározója a párt szövetségi politikájának, annak megvalósulását nem akadályozza, csak érinti. Hat rá. A gazdaságpolitika fogalmában az is benne van, hogy mint nálunk, egypártrendszerú országban. a legkülönbözőbb szálakkal kötődjenek a pártonkívüliek a mozgalomhoz, a népfronthoz, a társadalomhoz, s itt nemcsak a falusi lakosságról van szó, hanem arról is, hogy a munkásokat az eddiginél jobban be kell vonni a népfrontmunkába, •szövetségi politikának megfelelően. M erev, mozdulatlan osztályok nincsenek, a magyar munkásosztályra és parasztságra is vonatkozik ez. A rétegeződés megfigyelhető, miként az is, hogyan kapcsolódik, formálódik — szinte egymás kezét fogják a két hatalmas osztály, elválaszthatatlan szövetséggé. Üj gondok ezek. Nagykorúsodásunk megköveteli, s az a mérhetetlen anyagi, szellemi energia, ami az elmúlt években felhalmozódott, hasznunkra vált. Tudatosabb, felkészültebb gazdaságpolitikával, a népfront segítségével nemcsak az ígéretek, de a megvalósulások földje is lesz a magyar mezőgazdaság. Sz. Lukács Imre Gazdasága bírság — 700 ezer forint A Központi Gazdasági Döntőbizottság a legfőbb ügyész indítványára, gazdasági bírságot szabott ki a Szolnok—Heves megyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatra, A döntőbizottság kötelezte a MÉH vállalatot, hogy hétszázezer forint gazdasági bírságot harminc napon belül utaljon át a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának számlájára. Az indoklás szerint a vállalat a szocialista kereskedelalatok áruforgalmi ügyvitelének rendje szerint, a fémhulladékok átvételénél a bizonylatokon fel kell tüntetni az átvett mennyiség bruttó és nettó súlyát. A vállalat az ügyviteli rendben foglaltakat nem tartotta be. A Jászberényi Hűtőgépgyártól átvett fémhulladék szállítmányokat gyakran a gyár területén kívül mérlegelték le és az átvételi bizonylatokon kevesebb menynyiséget tüntettek fel. mint lemmel ellentétes módszere- amennyit valójában kihoztak ket alkalmazott. A MÉH válösszeget elsősorban a meg- Ezért a bank minden más kezdett beruházások befeje- mezőgazdasági beruházást zésére koncentrálják. Az megelőzően ezeknek az építanyagi erők koncentrálása kezéseknek a befejezésére foérdekében 1972. június 30-ig lyósít hitelt, csak meghatározott célokra Az előző években jelentőengedélyeznek új beruházási sen növekedett a mezőgazhiteleket. Ilyen hitelt nyújta- dasági nagyüzemek állóesznak a többi között az úgy- köz-állománya, állatférőhenevezett konvertálható ex- lyek, tárolók stb.-k épültekport árualapokat növelő ka- Ez évben különösen fontos, pacitások fejlesztésére, az hogy ne újabb építési beruépítőipar anyagellátását szol- házásokat kezdjenek, hanem gáló nélkülözhetetlen beru- a meglevő létesítmények kiházásokra, az építőipar ter- használásához szükséges formelőképességének bővítésé- góeszközökről — tenyészálre, a lakosság számára nyúj- latokról, takarmányról stb. tott szolgáltatásokkal kap- — gondoskodjanak. A hitecsolatos fejlesztésekre, a lekről is ennek szellemében mezőgazdaság tavaszi és döntenek, nyári munkáihoz nélkülöz- Ezután arról szólt, hogy a hetetlen gépek beszerzésére, reform első három évében élelmiszer-feldolgozó létesít- külkereskedelmi mérlegünményekre. ket Nem kacsa a nagy kacsa Az új kacsát két híres tulajdonságokkal rendelkekülföldi fajtából keresztez- zik. A debreceni fehér igen ték, s elnevezték debrecen' gyorsan növekedik, negyvenfehérnek. A keresztezéshez Kilenc napos korára átlaga gácsért angol, a tojót pedig súlya eléri a 2,4 kilót. A íaja pekingi fajtából választót- taminősltési tanács úgy taták. Az első nemzedék gácsérjait újra pároztatták pekingi tojókkal, s e nemzedék egymás közti házasításából jött létre az új fajlálta, hogy a debreceni fehér alkalmas a hazai fajtaválaszték bővítésére. Sikeres fajtaelőállító állatkeresztezési kísérletet I ta, amely egyszínű fehér hajtottak végre a debreceni ] valamint a szakértői költsétollú, s kitűnő tenyésztési agrártudományi kutatók, (gek megtérítésére is. a gyárból. A hűtőgépgyártól felvásárolt fémhulladékot a vállalat több esetben közvetlenül szállította a felhasználó üzemeknek, A hűtőgépgyártól átvett, illetve a feldolgozó üzemeknek átadott fémhulladékok súlya és minősége nem egyezett az okmányokon. A súlykülönbség és a minőségváltozás folytán az átvevőkkel szemben magasabb árat érvényesített, mint amennyit az átadónak kifizetett. A vállalat jogellenes tevékenységével két esztendő alatt hatszáznegyvenezer forint gazdasági bírság megfizetésén túl, a döntőbizottság kötelezte a MÉH vállalatot tizenhétezerötszáz forint eljárási illeték megfizetésére, „Érdemrendek Megdobálták az őszszel Juhász Gyulát. Még szerencse, hogy csak a szobra kapott így utólag valamit a hálás utókortól. Néhány göröngyöt. Esős idő lehetett akkor, mert a nagy sárcsillagok még most is látszanak, úgy viseli őket a szobor, mint valamiféle érdemrendeket. Ez ősszel esett, azóta a helyzet változatlan. Sem eső, sem hó, sem gondos kéz nem tüntette el a gondatlan csibészség nyomait. Megvárhatja Juhász Gyula így a nyarat, amikor a város lemosatja összes szobrait, hogy a fesztiválra mindenik glédában álljon. Meglehet, hogy jobb lenne így hagyni, mosdatlanul, Juhász Gyulát, a nem is róla elnevezett, hanem nevével másnak adózó Roosewelt téren. Hogy amikor a város vendége meghallja a minden nyelven egyformán bólintó „poéta" szót az idegenvezető szájából, elégedetten higgye el, hogy ez a szoborember valóban költő volt, hiszen most is azt kapja, ami néki jelen- s utókortól kijár. V. M.