Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

A MA GYAR S Z O C I A L I S TA M U N K Á S P ÁRT LAPJA ­llauxifibáitya, erőmű, papírgyár Az idén befejeződő nagyberuházásokról Az 1972. évi népgazdasági tervben a kormány intézke­dett arról is, hogy mely nagyberuházásokat kell az idén befejezni, teljes egészé­ben a népgazdaság, illetve a lakosság szolgálatába állíta­ni. Az új létesítmények egyik legjelentősebbike a Halimba —3. elnevezésű bauxitbánya — kialakítására már eddig 700 millió forintot költöttek. E hatalmas összeg felhaszná­lásával eddig a tervezett föld alatti munkák 98 száza­lékát elvégezték, s így most már lényegében csak az ak­natorony és a külszíni csil­leforgalmi pálya megépítése vár csak befejezésre. Az új bánya, amely Európa legna­gyobb és legmélyebb bauxit­termelő üzeme lesz. termé­szetesen már működik is. A munkálatok előrehaladtával párhuzamosan az idén már 400 000 tonna bauxitot ad a feldolgozó iparnak. A tíz évvel ezelőtt alapí­tott Dunamenti Hőerőmű vál­lalatnak — a Százhalombat­tai Hőerőműnek — az első tervek szerint 615 megawatt villamos energiát kellett vol­na termelnie az országos há­lózatba. Időközben azonban megváltoztatták az építkezés programját, s az új előírások szerint az erőműnek 1976­ban már csaknem 2000 me­gawatt villamos energiát kell majd szolgáltatnia. A módo­sított beruházási program idén lezáruló első szakaszá­ban az egyik már működő gépsort cserélik ki nagyobb teljesítményűre. Az idén befejeződő beru­házások között van a Szol­noki Tiszamenti Vegyimű­vek negyedik, évi 200 000 tonna kapacitású új kénsav­gyára. A beruházás építőipa­ri munkái készen vannak. A kivitelezéssel megbízott lengyel és magyar szakem­berek eredményes erőfeszíté­seket tesznek azért, hogy a technológiai berendezések szerelésének gyors befejez­tével már a második ne­gyedév végén megkezdőd­hessen az új kénsavgyár próbaüzemelése. A Lábatlanban épülő első Hazai Vékonypapírgyár te­rületén már jobbára csak a garanciális szereléseken dol­goznak a magyar és a finn szakmunkások. Az év má­sodik felében elvonulnak az építők is, akikre még az úgynevezett finom-terepren­dezési és hiánypótlási mun­kák várnak. A Szegedi Házépítő Kom­binát egyik részlege fél év­vel a határidő előtt már a múlt év végén megkezdte a termelést. Az idén teljes egészében befejeződik ez a lakásprogram végrehajtása szempontjából rendkívül fontos beruházás is. A mun­kálatok utolsó szakaszában két vállalat dolgozik az au­tomatizált kavicsellátó üzem­rész végleges kialakításán. Az idén befejeződő beru­házások közé sorolta a kor­mányhatározat a Borsodi Sörgyár építését, a Kelenföl­di távfűtőhálózat bővítését, továbbá néhány korábbi évekről áthúzódó nagy léte­sítmény kialakításának be­fejezését. Az utóbbiak kö­zül az év végéig végleg el­készül a csepeli hullámpa­pír vertikum, a Magyar Va­gon- és Gépgyár futómű és motorgyára, a székesfehér­vári szélesszalag-hengermű első szakasza, az Ikarus gyár bővítése, a Péti Nitro­génművek rekonstrukciója, a Tiszavasvári Alkaloida gyár bővítése, a Tiszai Vegyikom­binát polietilén gyárának beruházása, s befejezik a békéscsabai,- valamint a du­nakeszi hűtőház felszerelését is. A Szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben épül az új kén­sav gyár Több ment 15 és fél milliárd művelődés­ügyi feladatokra Az 1972-es év oktatási, közművelődési és művészeti feladataira 1972-ben 15 milliárd 748 millió forintot for­dítunk. Ez az előző évit 9,4 százalékkal haladja meg. Az 1 milliárd 352 millió forint növekedésből 413 millió forint a legutóbbi pedagógus bérrendezés és a közművelődési dolgozók bérkorrekciójának ez évi kihatása. Az oktatási intézmények költségvetése 818 millió forinttal, a népmű­velési és egyéb kulturális intézmények előirányzata 534 millió forinttal növekszik. Ha megjön a hó Népi ellenőrök vizsgálták a szegedi hóeltakarítás készültségét • •• Százhalombattan valósai meg a nagy teljesítményű új erő­mű Borsod közelében, Bács község határában kezdi termelé­sét az idén a Borsodi Sörgyár Már termel az uj bauxitbánya Halimbán. Képünkön 250 méter mélyen a föld alatt a termelést biztosítják a szi­vatt yúk Eddig minden évben min­den illetékes úgy nyilatko­zott, hogy alaposan felké­szültek a télre. Mégis, ami­kor az első kiadós hó le­esett, alig tudtunk eldöcög­ni a munkahelyre, elakad­tak a kenyeres és a tejes autók, felfordultak az autó­busz és villamos menetren­dek. Most nem hagyatkozott Szeged a hóeltakarításra kö­telezett vállalatok prognózi­sára, hanem a városi tanács végrehajtó bizottsága felkér­te a városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottságot: vizs­gálja meg az idei készültsé­get. A népi ellenőrök alapos munkát terjesztenek a vég­rehajtó bizottság következő .ülése elé — a kevésbé ala­pos felkészülésről. A vizsgálat kiinduló pont­ja az a tapasztalat volt, hogy Szegeden — különösen hosz­szan tartó havazás esetén — a vállalatok nem bírnak a hóval, az utakon a téli csa­padék megjegesedik, s igy még nagyobb erő kell az eltakarításához. Ezt pedig már az utak is megsínylik. Szervezett hóeltakarítást a város főútvonalain és egyéb utcáin az útkereszteződések­ben, a járdákon, az autó­busz- és villamosmegállók­ban kell végezni. S mint a helyszínek is indokolják, a kommunális üzem, az in­gatlankezelő, a közlekedési vállalat és a Volán illetékes a feladatban. A kommuná­lis üzemé a munka orosz­lánrésze, de programjában csak a Lenin körút és a Tisza által határolt terület, a két körút közötti sávnak mintegy fele, a továbbiak­ban pedig csak a városból kivezető főútvonalak és az autóbuszközlekedésre igény­bevett utak szerepelnek. Mindehhez kevés a gép és kevés az ember. A főútvo­nalak gépi tisztítása rend­szerint a mellékutak torko­latánál keletkező torlaszok­kal jár, az egyszeri eltaka­rítás a jelenlegi gépekkel 8 —10 órát igényel — így ál­landó havazás esetén mind­össze kétszer tudnak végig­járni egy-egy útvonalon. Járdatakarításra már 11 kis­gépe van a vállalatnak — kezelő azonban csak három­ra jutott. Hómunkást már nem lehet találni: a novem­beri havazáskor összesen négyen jelentkeztek. Már tárgyaltak oktatási intéze­tekkel — talán a diákság segítségére lesz a városnak. Éjjel-nappali ügyeletet szerveztek a vállalatnál, hogy havazás esetén a gép­kocsivezetőket, a gépkezelő­ket és a hómunkásokat ér­tesíteni tudják, ehhez azon­ban a jelenlegi szervezett­ség színvonalán még 3—5 órára van szükség. A járdatakarítás jórészt az IKV feladata, hiszen 3390 lakóépület van a tulajdoná­ban. Házfelügyelője viszont mndössze 595, s közülük is csak 136 főfoglalkozású. Egyáltalán nincs házfelügye­lője, vagy házi takarítója 190 lakóépületnek. Az IKV­tól nem remélhetjük tehát továbbra sem a járdák ál­talános tisztaságát, mert géppel nem rendelkezik olyan arányban, amint azt a létszám hiánya megkíván­ná. A Volán gépjárművekkel, a buszközpontok és a meg­állóhelyek takarításával se­gít be a téli gondba, a Sze­gedi Közlekedési Vállalat szintén saját „portáján" ta­karít. Summázni úgy lehetne a vizsgálat eredményét: a vá­ros téli tisztántartásának ki­látásai valamelyest javultak, de a tanács és a lakosság jogos igényeihez képest to­vábbra sem megnyugtatók. A jelenlegi készültség arra sem elegendő, hogy folyama­tos havazáskor a főútvonala­kon biztonságos legyen a közlekedés. Kevés a gép, nincs elegendő gépkezelő, az alkalmi hómunkások szá­ma pedig szinte nullára csökkent. Számottevő javu­lás csak úgy érhető el, ha az úttestek hóeltakarítását végző gépek számát jelen­tősen növelik; olyan eltaka­rítási technológiát dolgoz­nak ki, amely az átjárók tisztántartását is biztosítja; az IKV az idős és beteg házfelügyelők helyett szer­ződéses takarítókról gon­doskodik és ilyeneket állít a házfelügyelő nélküli lakó­házakhoz is; továbbá ha az illetékes tanácsi szakigazga­tási szervek végre komolyan veszik a kötelességmulasztók bírságolását. A tél eddig még „tisztelet­ben tartotta" a felkészülés hiányosságait és a város ne­hézségeit, de a meteoroló­gusok már meggyőződéssel jósolgatják a havat. Bele kell tehát törődnünk: ez a tél sem lesz könnyebb, ha megjön a hó. 62. évfolyam, 9. szám 1972. január 12., szerda Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents