Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

4 VASÁUNAr, 1973. JANUÁR 9. Macbeth Az első kérdés, ami elöl a Macbeth péntek esti szegedi premiere után nem lehet kitérni: érdemes volt-e Verdi viszonylag ritkán játszott operáját elővenni Szegeden? Mivel a kérdés ismerős, ez utóbbi évek „különleges operabemutatói" többször felvetették már, a válasz ezúttal is a biztató igen. A szegedi opera repertoárjának sokszínűsége, változatossága diktálta az igényt a Macbeth betanulására csakúgy, miként a Mozart-repertoár bővítéséhez is a szüntelenül gazdagodó operajátszás igénye szülte az Idomeneo- vagy a keleti zenekultúráról való mélyebb tájékoztatáshoz a Szorocsinci vásár, az Igor htrceg, a Prokofjev-operák —, a mai kor ízlésének megismertetéséhez a Rózsalovag, a Mathis, a Danton, az Ero és más darabok színrevitelét. Olyan művekét, melyek így együtt talán luxusnak tűnnek a mai magyar vidéki színház műsorlapján —• ugyanakkor egy erős színházi koltúrközpont hatásos bizonyítékai. tyM < 1 M^B m*y ''óiáCi Km wy • j^H^^HvgMNaai m e * jMÉL J HfgEK Bizonyítványosztással kezdődik a félév 8omogyi Károly ne leivetr.le Jelenet a második felvonásból A Macbeth megszavazó bizalom értékéből mit sem von ie, hogy a darab nem tartozik a Verdioperák legelső vonalába, azok közé, melyeket gyakorta újítanak fel Szegeden is. Az összevetés persze erősen relatív, a mértéket maga a szerző húzta meg példátlanul nagyszabású életmüvével. Am, tovább kacérkodva a hasonlításokkal, a Macbeth mint zenedrámai egység, erősen magán viseli a konvencióktól szabadulni akaró komponista útkereséseit: zenetörténeti jelentősé# •OSI elsó tanúságtételében merül kl, zenedrámai súlya elgyengül a későbbi Shakespeareadaptációk, az Otelló és a Falstaff mellett. Mert a lényegi mozzanatok megfejtéséhez bármilyen készséggel kínálkozik fel a shakesMacbeth elpusztitására szövetkező Macduff—Malcolm duett és a Don Carlos szaSTTMr badság-kettőse. a Banquo™ " gyilkosságra settenkedő kóhogy ezt teszi, nyert ügye van, hiszen bársonyszínű, puha orgánuma — tudjuk róla — egyenesen kiutalja magának a bel canto slílurus és a Rigoletto bosszúját sát. Vargha Róbert Mackihívó udvaroncok éneke, a boszorkánybarlang és az Álarcosbál Ulrika-tanyája, de Macbeth és Jágó bővérű zenével festett jelleme között is. A Ladynek viszont nincs párja az életműben, a női gonoszság, a hatalomvágytól elvakított aszszonyl szenvedély sehol sem lobog ekkora tűzzel, lánggal mint itt. így ez az opera igazi főszerepe, s a pénteki premier duff negyedik felvonásbeli áriájával aratott megérdemelt sikert, tetszett Turján Vilma Drimája és Juhász József (Malcolm) egészséges, friss tenorja. A kisebb szerepekben Halmágyi Mihályt kell kiemelnünk, de Halmi László, Bálint Ilona, Sztanics Ibolya és Farkas Tibor is megfelelt. Az operát Vaszy Viktor nagy hatású zenei vezetése fedezte fel a szegedi publimegtal^t egyéni hanfí : A J^S^SP lentékenyebb tényezője, hogy ebben a kényes, nagy feladatokat támasztó szerepben találjuk a legjobb egyéni alakítást, Karikó Terézét. A hűvösebb Wagner- és átható Verdi-hősnők tolmácsolója most drámai oldal óról mór alig tudunk újat leírni, a társulat sikereiben kamatozó kivételes zenedrámai érzéke, mely a szerencsésen felkeresett és következetes ansamble-kultúrával előli OZIK REI a 5I1UKLS- SZOnránjának új peare-i dráma, az út legfel- tór^ikozik íel| a nagy energiát emésztő szenvedélyes forték árnyékában marad jebb az Otellónál es a Falstaffnál járható — a Marbethnél kevésbé. Ehhez Shakespeare csupán a sztorit, a történés é» a színhely, a 11. század Skóciájának sötét freskóját kölcsönzi — a Jellemek következetes vonalvezetését, a tragikumban munkáló ösztönerók konfliktusát, a lélektani cselekvés logikáját alig. Igaz viszont, Verdi ad mást helyettük. Fordulatos, mozgalmas, dallamos zenét, abból a hamisítatlan muzsikából előlegképpen, mely teljes fényében majd később pompázik. Lehetetlen a rokoni kapcsolatokat észre nem venni a ereje kirajzolni a vértől megcsömörlött, összetört aszszonv lejki válságát, megfáradását is. Partnere, Littay Oyula Macbethje, csak olykor tud lépést tartani ekkora izzással, alakításából a színek szélesebb skálája hiányzik, a robusztus pillanatokat szürkébbek halványítják el — bár alkatilag, s az opera néhány momentumában meggyőzően-bizonyítottan övé a szerep. Cregor József Banquo jellemzésében hiánytalanul enged utat a Verdi-muzsikának, s ? adásra vitt művek sorozatával kényezteti el operaközönségünket, ezúttal is értékes bemutatót eredményezett. Rendezötársa Versényi Ida — Sándor Lajos sötét tónusú, komor hangulatú díszlet-konstrukciójával — a skóciai középkor mitikus erőktől befolyásolt hatalmi szférájának pártvillongásait keltette fel a színpadon, az előadást inkább Shakespeare királydrámáinak freskója felé mozdítva el. A birnami erdő fáinak alleg°ril<us alkalmazása ügyes ötlete volt. Gombár Judit jelmezei viszafogotf színekkel töltik be a színpadot, s jó munkát végzett a kórust betanító Szalay Miklós is. Nikolcnyi István Valamennyi szegedi iskolában fűtöttek a szünidőben ls egy-két tantermet. Aki megunta az otthoni egyedüllétet, játszani, beszélgetni akart a többiekkel, vagy éppen tanulni, nyugodtan bemehetett. A Tisza-parti gimnáziumba a szünetben ls rendszeresen bejártak a rádióklub tagjai. A sportolók edzéseket, az érettségire készülők a korrepetálásokat a szünetben sem hanyagolták el, A Radnóti gimnázium 45 tanulója Dobogókőn volt KISZ-vezetőképző táborban. A fizikai dolgozók gyermekei számára szervezett előkészítő tanfolyamokon harmadik és negyedik osztályosok vesznek részt, matematikából és fizikából szinte minden középiskolában. Ezeken az egész tanévben folyamatosan működő előkészítőkön a szünetben sem szakadt meg a munka. A második félévben kell eldönteni a nyolcadikosoknak és a középiskolás negyedikeseknek: hogyan tovább? Az idén 1318 tanuló fejezi be az általános iskolát. A szakmunkás- és középiskolai képzés lehetőségeiről már valamennyi iskola megkapta az előzetes tájékoztatót. Most jelent meg a Tájékoztató a szakközépiskolákról című kiadvány is, amely részletesen ismerteti az ebben az iskolatípusban folyó képzés célját, feladatait és rendjét, a tantárgyak tartalmát, a jelentkezés módJát stb. A város középiskolásai közül 1487-en érettségiznek ebben a tanévben. A második félév legnagyobb gondja nekik is a pályaválasztás. Az iskola és a szülők mellett bizonyára segít a döntésben a pályaválasztási kiállítás, amely január 13án nyílik a Bartók Béla Művelődési Központban. A második félév eseményei lesznek a tanulmányi versenyek az általános- és középiskolákban egyaránt. A szegediek tavalyi sikeres szereplése jó eredmények elérésére kötelez ebben az évben is. A pedagógusoknak — a hagyományok szellemében — ez a szünet sem volt szünet. Ellátták az általános iskolákban a napközi felügyeletet, azaz érdekes szünidei programot szerveztek és valósítottak meg a gyerekekkel. Szakmai továbbképzéseken vettek részt, tantestületi értekezleteken értékelték az első félévi munkát. Az iskolák megkapták KÉPERNYŐ Kriminális! Többek között az is, hogy pénteken késő este kényszerültünk László Gyulával, a kiváló tudóssal készített riportot megnézni és nem a fő műsoridőben. A súlyponteltolódás, illetve eltolás nem először bosszantja a nézőket. A műsorszerkesztő nyilván arra gondolt, a krimiparódiák könnyed vidámsága csak felüditheti u nézőt, képessé teszi a késői komoly műfaj befogadásóra. A paródiák azonban túl könynyedre sikerültek, több elkoptatott ötletük felüdítés helyett inkább csuk dühített. A tökéletes bankrablás esetében elnézőbbek lehetünk, ugyanis Benesik Imre „Idegen ötletből írta". A kiváló szereplőgárda játéka több jelenetben kitűnően szórakoztató, sőt vidámító volt. Garas Dezső dadogott, mint aki úgy születeti, Bodrogi Gyula apró termetű nagyfőnöke puszta előfordulásával kacagtató jelenség. Basilides Zoltán alakította a nagy erejű és nagyon buta bankrablót. Meggyőzően. Fehér Klára „nőies" ötlete — módozatok egy élhetetlen férj eltüntetésére — alkalmas a nők egy típusának pai'odizálására, de egy valamire való krimi kiíigurázására semmiképpen. Talán egy csöndes bohózat csipkedésére, de azt meg minek? Azért Bodrogi Gyula megint nevettetett, méghozzá a rég megunt ötletből születelt jelenetben. Légy zavarta nyugodt álmát a mennyei ágyon, amelyen az árusító céggel kötött szerződés szerint szigorúan és mélyen aludnia kellett volna. Fintorait, dühös vadászmozdiilatalt nemcsak a filmbeli vevő-, de a képernyő előtti nézőközönség is ellenállhatatlanul mulatságosnak találta. Félix László, a rendező mindent elkövetett, nem az ő hibáju, hogy nem tudtunk úgy kacagni, ahogy e kedvelt műfaj jobb produktumain általában szoktunk 8. E. DÁNIEL LÁNG: INCIDENS o 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 21. Valamennyi tárgyalást sz jellemezte, emlékezik Eriksson, hogy a haditörvényszék képviselő! a civil igazságszolgáltatók jogi szabályait igyekeztek alkalmazni, mintha a civil életet akarták volna feléleszteni a terűmben. Nagy natást t«tt Erikssonrs, hogy az ellenség tüzérségi Jókorában ilyen tüzetesen betartották a jogi elvárások kívánalmait. Nem mintha nem figyelt volna (cl bizonyos szabálytalanságokra. Akármilyen kevéssé volt ts jártas az igazságszolgáltatás finomságaiban, furcsállotta, hogy a tárgyalások szüneteiben szabadon beszédbe elegyedhettek vele a védőügyvédek, olyan témákról faggatva ét. amelyekről később eskü alatt kellőit vallania, És valóban, n tárgyaláson közreműködő bűnügyi nyomozók egyike fel is hívta rá a figyelmet, hogy ex messze, menően szabálytalan. „Persze, uit se tudom, hogy « bűnügyi nyomozók konyltanak-e egyál. talán e joghoz" — mondta Eriksson. ..Az egyik bakot is lőtt, amikor kihallgatta Manuelt: elfolejtette felolvasni neki térvényben biztosított jogait, mielőtt föltette neki a kérdéseit." Aztán meg az sem Jött volna rosszul, ha az ügyész — akit Eriksson védőügyvédjének tekintett — kioktatta volna kissé, hogyan viselkedjék a tárgyalások alatt; hiába volt a hadsereg koronatanüja, gyakorlatilag „szűzen" lépett a tanúemelvényre. Igaz, az ügyész figyelmeztette, akárcsak korábban Vorst és Kirk, hogy miféle következményekkel járhat a maga és felesége számára, ha a kormány oldalán tanúskodik. „Azt monatu, hogy nagyon alaposan gondoljam ezt végig" — emlékezik Eriksson. „A hangjából őszinte aggodalmat éreztem ki." Az ügyész még azt is javasolta, hogy menjen el pszichiáterhez, mielőtt a tárgyalások megindulnak, Látnivalóan arra számított, hogy a védőügyvédek megpróbálják majd olyan színben feltüntetni Erikssont, mintha azért nem vette volna ki a részét a 102-es magaslaton lezajlott Örömünnepből, mert gátlásos őrült. Ha azonban Kéznél van a koronatanú stabil elmeállapotáról szóló bizonyítvány, könnyen vissza lehet verni ezt a slfnlégiát. Az első hadbírósági tárgyalás előtt néhány héttel Eriksson be is ült egy kamrarnéretü rendelőszobába, szemközt egy Camp Radeliff-i orvosszázadossal, aki igen rövidre nyírt sörtefrizurát viselt. Az orvos többek között megkérdezte, szereti-e az anyját, és kap-e híreket a feleségétől. Eriksson így idézte fel a beszélgetést; „Megfeleltem a kérdésre, a?, tán nem kérdezett semmit, együtt hallgattunk. Maid villámgyorsan valami mást kérdezett, én pedig feleltem. Nem tartott sokáig az egész, talán húsz percig, és mikor kifogyott a kérdésekből, ezt írta egy darab papírra: "Beszédhiba nlnes, kiegyensúlyozott*." Eriksson igy jellemezte az orvost: „Rendes fickónak látszott. Mikor abbahagyta a kérdezést, Meserve-ről meg a többiről kezdett beszélni, úgyszólván hangosan gondolkodott, hogv ml ls veszi elő a katonákat a háborúban. Az egész úgy hangzott, mintha a háború úgyis véget érne, még azelőtt, hogy bárki is hasznosíthatná a szakvéleményét." VIII. Eriksson számára a tárgyalasok egészen mást hoztak, mint amire számított. Nem szívesen gondolt rájuk, azt hitte, hogy tanúskodás közben majd kénytelen lesz újraélni a 192es magaslaton lejátszódott gyászos epizódot. Semmi ilyesmi nem történt. Az ő szemében — mint azt már beszélgetésünk elején is említette — a bűntény jogi kiértékelese a kibúvók, ferdítések, köntörfalazások és beugrató kérdések díszszemléje vo]t. Akármilyen konkrét kérdések és részletekbe menő vallomások hangzottak el, az egész csak felszínesen kapcsolódott Mao meggyilkolásához. „Az ügyvédek játéknak tekintették az egészet" «- mondta „Ahogy elhallgattam őket, meg az osztag tagjainak vallomását, akár azt is hihettem volna, hogy Mao boldogan eldegél a falujában." Mar Rafe tárgyalásának kezdetekor, és az övé volt a legelső tárgyalás, rájött, hogy hiábavaló dolog lenne azt mérlegelni, vajon méltó lesz vagy méltó lehet-e a bűnösök büntetése. Eg.vettón dolog tartotta benne a lelket: az, hogy fővádlói szerepkörében azt az elhatározását valósítja meg, amelyet akkor hozott, emikor gránát vetőjét » barlangrendszerre irányította, vagyis hogy a viiág tudomást szerezzen Mao sorsáról, A kormány koronatanújának lenni nem volt épületes élmény, folytatta Eriksson. Az ügyész számításának megfelelően, a védőügyvedek valóban megpróbálkoztak azzal, hogy „furcsa színben tüntessék fel Erikssont, és ez még nem is a legenyhébb feltételezésük volt. Utolsó tanúvallomása végeztéig megvádolták hazugsággal, gyávasággal, sőt meg Mao meggyilkolásával is. Az egyik védőügyvéd azon erő-ködőtt. hogy az őrmester parancsára éppen Eriksson ölte meg a lányt, amikor elsütötte gránátvetőjét. (Folytatjuk.) már az 1072-es felújítási kereteket, megkezdték a tárgyaiésokat is a kivitelező vállalatokkal. Összesen közel 0 millió forintot fordítanak felújításra az idén Szeged iskolái. Holnapra, január 10-re valamennyi iskolában befejeződik a szokásos szünidei nagy takarítás, a gyerekek birtokukba veszik a tiszta tantermeket, és ki-ki szemlélheti ellenőrzőjében a kiérdemelt jegyeket. Az első értékelésével kezdődik a második félév. NBPI KISLEXIKON a szervátültetésről Ha szervátültetésről hallunk, szinte bizonyos, hogy csak a szívátültetések jutnak eszünkbe, melyek már jó néhány ember életét hosszabbították meg. Ám arra csak ritkán gondolunk, hogy például a veseátültetések nem tartoznak már a ritka és nagy hírveréssel kísért műtétek közé, és például Szegeden is nagy hagyományai vannak. 0 Mikor? Előfordul, hogy az ember valamelyik életfontosságú szerve gyógyíthatatlanul megbetegszik. Ilyenkor az egyetlen mentség a szervátültetés, vagyis a beteg szervet kicserélni egészségesre. A szervátültetések között a legtöbb gondot a szívátültetés okozza. Amíg például u vese „cseréje" már jórészt megoldottnak tekinthető, a szív. átültetések mindeddig lierp hoztak megnyugtató eredményt. Igaz, az újszívesek életét az átültetés szinte minden esetben meghosszabbította — akár évekkel is —, de a műtétek eredménye még mindig bizonytalan. Méghozzá nem a sebészeti problémák, hanem az immunreakció miatt. • Immunitás? A szervezetbe került Idegen szerv, szövet ellen a befogadó szervezet védekezik. Ennek következtében a beültetett új szerv Idővel elpusztul. A megoldás agyszerűnek látszik: gyógyszerekkel csökkenteni kell az immunreakciót. Ezáltal azonban a szervezet védtelenné válik a fertőzésekkel szemben is, és a beteg a normális körülmények között teljesen veszélytelen fertőzéstől is elpusztulhat. 0 Megoldás? Az immunreakciót tehát „célzottan" kellene kikapcsolni, hogy csak a beültetett szervvel szembeni védekezés szűnjék meg. Erre azonban egyelőre még nincs mód. Viszont az erre irányuló kutatások máris érdekes eredményeket hoztak Kiderült, hogy az idegen anyagokkal szembeni érzékenység a korral nő, sőt végül a saját szövetek elleni reakciók ls kialakulhatnak. Egyes kutatók feltételezik, hogy a korai halál okai közt fontos szerepe lehet az Immunreakciónak. Lehetséges, hogy a megoldás nemcsak a szervátültetések gondjain, hanem az öregedés lassításának problémájában is segítségünkre lesz.