Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

2 VASARNAP, 1972. JANUAR 9. II Rahman sejk Londonban • Lontlon (MTI) ben, a Cluridges szálloda A sejk kijelentette: alig Mudzsibur Kttlunun sejk, halljában jelent meg először várja a percet, hogy vlsszaaz Avatni Liga vezetője, a a nyilvánosság előtt kiszu- térjen népéhez. „Ma egy felHungla Desh elnöke a wom- bariulúsu óta. szubadítási harc győzelmét bat reggeli órákban várat- Az Avami Liga vezetőjét ünneplem, kimondhatatlan lanul Londonba érkezett. A megtapsolták, amikor a Ion- boldogsággal — mondotta. Heathrow repülőtérről erős doni liungla Desh misszió — Ennek a harcnak, a végbiztonsági védelemmel a. tagjainak kíséretében belé- ső célja a Bangla Desh szuClaridge Hotelbe hajtatott. A pett at újságírók által zsú- vérén népi köztársaság megliangla Desh londoni képvl- tolásig megtöltött terembe, alakítása volt, azé, amelyselől nagy örömmel és meg- Asztalát mlkrotonerdő vette nek elnökévé népem nyilváelégedéssel fogadták az Ava- körül, amikor kijelentette: nított. miközben a ilralomnii Liga vezetőjének szaba- „Fogoly voltam, nem raj- házban vártam a kötél éltali don booutáaát. tum, hanem n pakisztáni ha- halálra kimondott ítélet Rahman sejk, aki március- lóságokon múlt, hogy Ide- végrehajtását." tói Januárig tartó fogságé- jöttem". Rahman sejk sze- Fogságéról szólva Mudzslnuk megpróbáltatásai miatt rint Bhutto megkérte: ve- bur Kuhman elmondotta, lefogyott, de máskülönben gye fontolóra Nyugat-Pa- hogy magánzárkában tartótegészségesnek tűnt, szómba- kisztán és Bangla Desh kap- tak, semmilyen hírt nem ka ton délután London szívé- csolatatnnk kérdését. Külpolitikai REFLEKTOR A világsajtó különböző politikai színárnyalatokhoz tartózó orgánumaiban sok azonos hangvételű kommentár jelent meg. Ebben egyöntetűen a felháborodás hangján, élesen bírálják Washingtont, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni újabb légi agresszió-sorozata miatt. Hosszan Idézhetnénk a világ legkülönbözőbb szervezeteit, amelyek mind a VDK elleni ujabb légi kalózkodás ellen tiltakoznak. Talán csak az tűnik fel, hogy mindeddig nem kaptunk hírt sem az ŰJ-Kina hírügynökség, sem a Renmin Ribao tiltakozó kommentárjáról. A hallgatás — beleegyezés Ezzel u hallgatással foglalkozott például a napokban a Patrtot című indiai lup ,-zerkesztőségi cikkében, amelynek cim<- „Peking hallgatólagos egyetértése a bombázásokkal". New Yorkból származó jelentések szerint — írja a lap — az észak-vietnami bombatámadások felújítását Washington Pekinggel folytatott konzultációja előzte meg. Ezek az érintkezések a rendszeres kínai—amerikai diplomáciái konzultációk során jöttek létre, uzt követően, hogy Kissinger Pekingben járt. Nixon, aki rendkívül érzékenyen reagál mindenre, ami kedvezőtlenül hatna a pekingi vezetőkkel folytatandó párbeszédre, nem újítja fel a bomtámadésokal, ha nem lett volna meg hozzá — legalább liaJjgatóUigpsan —, Peking, beleegyezése, A következtetést minden látható jel Igazolja. Haig dandártábornok vezetésével épp most tartózkodik egy hivatalos amerikai személyiségekből álló. 25 főnyi csoport Kirtában; Lehetséges, hogy ez fontosabb a pekingi politika irány/lói számára, mint u VDK elleni bombázások kérdése. Politikai elvtelensóg Ugyancsak a kínai vezetők felelősségét állapította meg a Pravda „A hlndusztáni konfliktus es a Muo-csoport provokációs szerepe'1 című cikkében. A szerző hangsúlyozta: az indái—pakisztáni konfliktus folyamán ismét megmutatkozott a Mno-t'ele politika elvtelensége és kalandorsuga. A konfliktus megmutatta, hogy a maoisták, akik a nemzeti felszabadító mozgalom „szövetségesetnek", sőt, „vezetőinek" adják ki magukat, elárulják ezt a mozgalmat. ha önző, nacionalista érdekeiknek a reakcióval történő alku felel meg. A pekingi vezetőket nagyhatalmi szociálsoviniszla irányvonaluk gyakran hozza össze az amerikai Imperializmussal. Példa erre, hogy a nyugat-pakisztáni reakció erőit az USA és a velük szövetségre lépett pekingi vezetők támogatták. Washington most rendkívül idegesen reagál a titkos jegyzőkönyveknek a sajtóban — lapunkban is Ismertettük — való megjelenésére. Ezekből az anyagokbői leleplezöen kiderül, hogy milyen egyoldalú, a józan észnek ellentmondó magatartást képviselt az Egyesült Államok, amely Jahja Khan katonai rezsimje mellett foglalt állást, és lényegében támogatta u véres megtorló hadjáratot Bangla Desh felszabadító mozgalma ellen. A/ amerikai politika ujabb leleplezése Pekinget ls érinti. Nem véletlen, hogv Washingtonnak az ENSZ-en belül es kívül folytatott tevékenysége teljes támogatásra talált a pekingi vezetőknél, akik az Egyesült Államokkal ugv táborba kerültek: Bangla Dtsh nemzeti felszabadító harca ellensegeínek táborába. „A Bangla Desh. amelyet Peking nem akart meghallgatni az ENSZ-ben, mint a konfliktus egyik résztvevőjét, győzedelmeskedett - hangsúlyozza a Rabotnlcseszko Delo, a BKP központ) lapja. — Ez a győzelem Peking ázsiai, valamint aitalábun nemzetközi politikájának súlyos veresege, kudarc a harmadik világ vezető szerepére támasztott igényeinek megvalösitásábun. „Minicsúcs" San Clemonta-ben Erős „kínai beütés" jegyében zajlott le San Clementeben a Nixon—Szuto találkozó. A tegnap hajnalban véget ort „mlniesücson" Tajvan jövője volt az egyik legkényesebb trmu. Erről persze nem szól a találkozóról kiadott közlemény, mert az érzékenyen érinteré Pekinget, és veszélyeztethetné az amerikai elnök február 21-én kezdődő kínai látogatását. Viszont Szato nem térhat hazu üres kézzel Japánba, ahol — enyhén szólva — nem jó szemmel tekintik az amerikai elnók pekingi látogatását, és Japánt súlyosan érintő amerikai pénzügyi intézkedéseknek előzetes konzultáció nélkül türtént bejelentését. Ugyanakkor Nixon mindenáron meg szeretné akadályozni, hogy Japán a Szovjetunióhoz keressen közeledést, és önálló utakat Peking felé. Nixon ismételtén biztosította Szatót. hogy nem köt Pekingben japán érdekeket sértő különügylelet. Szato belpolitikai helyzetét rendkívüli mertékben megingatták a legutóbbi Idők hazai és nemzetközi fejleménvei — többek között az Okinawáról kötött japán— amerikai szerződés. Ezért nem lehetetlen, hogy a „felkelő nap" országánál: miniszterelnöke — ..lenyugvó napként" tárgyalt Nixonnal... Markovit* Tibor pott. Tudta azonban, hogy háború van, mert az elsötétítés és a katonai alakulatok i mozgása erre vallott. A győzelemről azonban már csak Bhuttótól értesült. A sajtóértekezleten Mudzsibur Rahman nem nyilatkozott bővebben arról, hogy mikor szándékozik Daccába utazni. Ismételten hangsúlyozta azonban, hogy a . Bangla Desh létezése „megváltoztathatatlan realitás", és kérte, hogy a tragikus sorsú országot vegyék fel az ENSZ-be. Köszönetet mondott mindazon országoknak — közöttük Indiának, a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak —, valamint „mindazon szabadságszerető népeknek, közöttük az amerikai népnek is", amelyek támogatták a kelet-pakisztáni nép felszabadítást harcát. Rahmnn sejk szombaton az esti órákban megérkezett a brit miniszterelnökségre, hogy tárgyaljon Heath kormányfővel. A Downing Street 10., azaz a miniszterelnökség épülete környékén, a rendőrség szigorú biztonsági intézkedéseket rendelt el, • : •,,<_ „„ , • Új-Delhi (Reuter. UPI) Az egyik indiai hírügynökség jelentése szerint Bombayből Indiai repülőgép indult Londonba, hogy viszszaszállítsa Mudzsibur Rahman t az indiai szubkontirensre. Egyelőre nem világos, hogy Rahman sejk Kelet-Pakisztánba, vagy Indiába tér-e vissza, csupán arról érkezett jelentés, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök, aki a nap folyamán telefonon felhívta őt Londonban, meghívta ÜjDelhlbe. 3. Bengáli tűz A háború inkább a zó és más haladó erőket meg- felfogások, vallási kultuszok politika vitatásának, fosszon politikai tömegbefo- tapintatot igényelnek, különsemmint megoldásának esz- lyástól. olyan történelmi ben anarchia lép a korszaköze. Ez a nézete Bridzs Mo- percben, amikor a haladók kos átformálódás helyébe, hun Kaul indiai tábornok- táborának lényeges társada- Óriás tét forog kockán. Kénak, aki a Spiegelnek adott lomformáló feladatok komp- pcs-e India előrehaladni a interjúban Franciaország és lexumát kell megoldania. A sokféleség egységének alapNémetország példáján bizo- bankok államosítását, a ján? Erre mutat a történelnyította, „hogy a háború nem földreformot meg kell való- mi haladás alapvonala. Vagy oldja meg az adott problé- sítani; meg kell vonni az reukciós külhatalmi érdemát". apanázsokat a maharadzsák- keknek megfelelően bekövetAz 55o milliós Indiai Köz- tói; korlátozni kell nagyipari kezlk n szétesés? Hisz ennek társaság számára, ahol az monopóliumokat; — át kell emeltyűjeként látszik szereévi szaporulat 13 millió, ahoi formálni a gazdasági es tár- pelni - Pakisztán, melynek az alultápláltak száma 250, a sadalml szerkezetel, funkcióját a más térségekmunkanélkülieké 100, az Ehhez tömegbázis kell, tar- ben is oly szívesen „balkaírástudatlanoké 400, a klkö- tós hajtóerő. Biztosítására uj nizáló" nyugati imperializzösített „tisztátalanoké" 42 és új lépések szükségesek: mus^szabtá ki. millió — ilyen ország szó- szociális és egészségügyi Pakisztán jelenleg más mára a méregdrága módszer rendszabályok, alacsony jö- missziót is teljesít. A halanem megoldás, legfeljebb vedelműek helyzetének köny- dó-hazafias arab erők tömökénysíer. nyítése és gazdagabbak fo- rülésével szemben egy más Ellenkezőleg: A háború ki- kozott terhelése. Érezhető Irányzatot lendít előre aKöéleződése felé hajthatja In- támogatás a nagy tömeg szá- íel-Keleten: vonzza az imdia társadalmi, vallási, nem- mára elemi létfeltételek el- perlalista barátság felé, a zetl ellentéteit. Több olyan érésében — s ugyanakkor klerikális-feudális reakció összefont ellentétgóc , van ' kedvezményezni kell a mo- felé a nemzeti energiák egy mint például a matiratta dern alkotó, dolgozó, igaz- részét. Még Egyiptom szoros proletariátus és intelligen- gató, rendtartó és népműve- szövetségesét, Líbiát is. A cia szembenállása a gudzsa- lő osztályok és rétegek izmo- közel-keleti országok nagy ratlk gazdasági és nyelvi po- sodását, pmelyek az Új In- csoportja csatomét alkot zíciótval. Mivel a köztársa- dia elemei. francia, amerikai, német haségban 50 milliónyi múzul- A helyzet szinte egyedülál- dliparosoktól az Indus vizéig, mán él, a központi kormány lóan bonyolult. 2—3 milliós Nyugati katonai-ipari eltitkolta, hogy a 10 milliós törzsek és szektáktól kezd- komplexumok érdeke érvébengál menekült tömeg zöme ve — kasmírok, nagák, szik- nvesül a harctéren. Imperihindu volt — így vehette hek — 20—40—60 milliós tö- alisták hazai befolyása és elejét egy vallási hisztériá- megű nemzetek és népcso- hatalmú éli kapcsolatban nuk, ami muzulmánok törne- portok — radzsputok, ori- Jahja Khán háborújával, gcs mészárlását is okozhatta ják; bengálok, tamilok, bl- Ideális háború ez, amely ervolna. hariak — sorakoznak a más- kölcsl visszahatásával nem Ellenkezőleg: A háború fél százmilliós hlndusztáni gyakorol nyomást az impekísérlet arra, hogy kormány- nemzet köré. Tömeges élet- rialista társadalomra, mint az algériai, a vietnami konf^mmm^mmmmmmmmmmmmm—mmmmammmmmmmmBmmmmmm liktus. Helyettes vívja meg. Beleillik a globális stratégiába. A kínai vezetés térséguralmi elgondolásában sem kap helyet egy erős, demokratikus és föderatív, egységben haladó India. Nyilván jobban tartanak a virágzó Indiától, mint a tengerentúli „papírtigristől". Pakisztán mögött ott áll Kína politikája, fegyvere is. A katonai helyzet dacára úgy tűnik, hogy rettentő külső ..ellentényezők hatnak, s hogy belső bonyodalmak is felszínre kerülhetnek Indiában. A nagy köztársaság kormányának politikai terepe túlontúl szakadékos. Olyanynyira, hogy egy győzelmes hadjárat korántsem hozhat megkönnyebbülést Mégsem reménytelen a helyzet India önerőit nem söpörheti el sem nyomor, sem agreszló egy oly korban, amelyben mélyreható, a legyőzhetetlen újat szülő társadalmi forradalmak, s fokról-fokra szélesedő és elmélyülő nemzeti forradalmak küzdelmei és diadalai hajtják előre a történelmet India népeinek ügyét barátok segítik. Gyovai Károly Megelőző találkozók # Washington (MTI) amelyeket titokban előkészíNixon elnöknek és Szato tett „pekinRi nyitása" és egyjapán kormányfőnek a kall- oldajúan bejelentett keresforníai San Clementeben kedelmi-Rénzügyi intézkedémegtartótt kétnapos megbe- sel robbantottak az amerikai szélésével befejeződött a szövetségi rendszer kerítésén, pekingi, illetve moszkvai A két legkényesebb kon„maxi-csücstalálkozót" meg- zultáció — Pompidou elnökelőző „mini-csúcstalálkozók" kel és Szato mlniszterelnöksórofcatá. Egy hónap lefor- kel — távoli-ó! sem Wnstrtnggása alatt Nixon az USA 3 ton elképzelései szerint zaJegfontosabb partnerével, rult. Nixon elnök kénytelen Trudeau kanadai, Pompidou volt meghátrálni a francia francia, Heath brit. Brandt államfő előtt és a dollár de-Wátósának bejelenlésével folytatott megbeszéléseket. tért baza- A japán—amerikai A ..szövetségesközi konzul- égyet nem értés mértékét tació" címen lebonyolított jelzi, hogy a közös nyilattárgyalássorozat a Fehér Ház kozat csak azt az egyetlen sugalmazása szerint azt cé- kompromisszumos megállalozt i. hogy Nixon elnök a podást tartalmazza, amely, nyugati vilég szóvivőjeként" nek értelmében Okinawaléphessan fel majd Peking- szigetet nem július 1-én — ben, illetve Moszkvában. A amint azt az USa óhajtotta rögtönzött csúcsdiplomáciai — és nem április 1-én — hajrát azonban valójában az ahogyan Japán akarta — tette szükségessé, hogy Nixon hanem május 15-én helyezik betapassza azokat a réseket, vissza japán fennhatóság alá. JÍ Laoszi hazafiak előrenyomulása • Vlfcntlat* (AFP, TASZSZ) a kezükbe került. Luang A laoszi népi felszabadító hadsereg egységei Észak- és Dei-Laosz valamennyi hadszínterén folytatják élőrenyomulásukat, és — mint hírügynökségek jelenlik — immár kétségtelen, hogy a kormánypárti haderők helyzete súlyosabbá, sőt válságosabbá vált. A fővárostól 160 kiloméegyébként a szárazföldi őszszeköttetés teljesen megszakadt. A felszabadító hadsereg egységeinek sikerült betörnie a stratégiai fontosságú Long Cheng támaszpont védelmi övezetébe és ott egy hadianyagraktárat felrobbantottak. Dél-Laoszban Pakse közeellenőrzése alá került. Luung Prabang környékén a korra elérték a második legnagyobb laoszi város utolsó vémánypárti erők helyzete delmi vonalát. Az AFP szerendkívül súlyos. A felsza- rint Laosz középső terülebadító erők a királyi fővá- . ,„„, rost északról fenyegetik és az teir61 ujabb kormánypárti attól 20 kilométerre levő csapatokat vetettek be Pakse egyik fontos támaszpont már védelmére. Szadek Kharfeumban 0 Kairó (MENA) dáni elnökkel tanácskozzék Ahmed Szadek, egyiptomi T.J^f^^^S hadügyminiszter szombaton ^Mú^TjL es meglepetésszerűen Khar- net uejen LíDMoan jart es toumba. Szudán fővárosába °tt több ízben targyalt Kadi érkezett, hogy Nimeri szu- hali miniszterelnökkél. Moszkva szombaton tárgyalt MohamA Nemzetközi Beruházási mad Reza Pahlavi Iráni sahBank tanácsa több új hitel- hal. aki villámlátogatást tett kérelmei fogadott el. A hite- a pakisztáni fővárosban. A lekkel a Csehszlovákia Tátra tárgyalások után Bhutto köautógyúr bővítését, egy len- zölte. hogy „rutin kérdések gyei villanymotorgyár építé- ről volt szó", a megbeszélését és egy román vagongyár seket azonban a pakisztáni rekonstrukcióját finanszíroz- rendszerváltozás tette szükzák. ségessé. A sah, aki a késő l.omlon délutáni órákban már el is Megérkezett Londonba .iz utazott, csupán annyit mona repülőgép, amely a Máltá- dott, hogy a tanácskozás célról hazatelepülő angol csa- Ja „a kölcsönös megértés előládlagok első csoportját szál- mozdítása volt", lította. Megkezdődött az angol légierő kötelékeinek át- i-asaaena irányítása Máltáról Ciprusra: A Mariner—9 Mars-felvéaz akrotiri támaszpontra telei egyre tisztábbak, ahogy megérkezett az első négv a bolygón fokozatosan elcsiCanberra-típusű angol repü- tul a homokvihar. A Márilggep_ ner—9 novemberben kezdte Hirosima me8 Mars körüli keringését Hamada Szccuo hirosimai és még két hónapig fog kénolgárrrester szombaton til- Pek*t sugározni a bolygóról takozó táviratot intézett Mao a Földre. Cetun3 elnökhöz, a legutóbbi Kairó kínai atomrobbantás miatt. Ahmed Sukeiri. a PaleszKlfelezésre juttatta: sniná- tinal F:lszahadítási Szervelatos, hogy erre a robban- zet volt elnöke az egyiptomi tásra éppsn akkor került sor, hatóságoktól azt kérte, hogy -mikor Kínának az FNSÜ-be 6 képviselhesse a Vaszfl Tel történt belépése reményeket jordániai miniszterelnök ébresztett az ntomleszerelés meggyilkolása miatt őrizetbe iránt. Felszólította a kínai vett négy palesztinai gerilla elnököt, tegyen meg min- ügyet. Sűkeiri 10 napig ladent a nukleáris fegyverek nulmányozza a per anyagút teljes betiltása erdekében. és utána „meggyőzi" a bfró„ , , .. ságot. hogv ..Vaszfi Tel valóRAwatpindt jában gyilkos, nem pedig álBhutto pakisztáni elnók dozat".