Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

PÉNTEK, 1972. JANUÁR 7. Szolgáltatás állami zsebből Egy időben — a nők hely­zetére vonatkozó párthatá­rozat, az 1038-as kormány­rendelet megjelenése után — sokat beszéltünk a szolgálta­tásokról. Arról, hogy meny­nyire fontosak, hogy még na­gyon sokat kell rajtuk javí­tani. És ha szolgáltatások­ról volt szó, talán legtöbbet a Patyolatot emlegettük. Nem azért, mintha a szer­vizek, kereskedelem, ven­déglátóipar stb. nem lenne épp olyan szolgáltató válla­lat, mint a Patyolat. Nem. Ennek inkább az volt az oka, hogy például az ágy­nemümosás olyan szolgálta­tás, amire nincsenek min­denképpen rászorulva az emberek. Azt otthon Is ki lehet mosni, viszont a tele­víziót csak a szervizben ja­víttathatjuk meg. így azután a Patyolat egy kissé mindig fokmérője marad a szolgál­tatások helyzetének, leg­alábbis abból a szempontból, hogy mennyire igénylik az emberek. Dotáció és haszon Gazdasági rendszerünk egyik sarkalatos pontja, hogy a vállalatoknak nyeresége­sen kell gazdálkodniuk, meg kell állniuk a saját lábukon. A Patyolat viszont azok kö­zé a cégek közé tartozik, me­lyek állami támogatás híján veszteségesek lennének. Azt mindenki tudja, miért kap az államkasszából dotációt a Patyolat. Azért, hogy egé­szen olcsó árakkal dolgoz­hasson, vagyis az állam az általa maximált árat kiegé­szíti, hogy a vállalat mégis talpon maradhasson. A kép azonban fölöttébb érdekes, megéri, hogy közelebbről megnézzük. A lakosságnak végzett szol­gáltatások ára maximált. Egy kiló fehérnemű, ágynemű mosásáért 3 forintot kell fi­zetni. Ebből a 3 forintból kell fenntartani az üzletet, fizetni az embereket, a szál­lítást, a gépek stb. költségét és így tovább. Ez nyilván­való képtelenség. Éppen ezért az állam a 3 forintot még megtoldja hárommal. És növeli a bevételt az is, hogy például az ingekért da­rabonként kell fizetni. Úgy­hogy az összes bevétel a mo­sáson kilónként mintegy 8 forint. Tavaly az első há­romnegyed évben 173 ezer forintot jövedelmezett így — a dotációval együtt — a vállalatnak a háztartási fe­hérneműk mosása. Ám a vegytisztítás — amelyre nincs dotáció, de az ára szintén maximált — több mint félmillió forint veszte­séget okozott a háromne­gyed év alatt. A közületeknek végzett mosás ára szabad ár. A 3 forint helyett átlagosan 5,20—5,30-at fizetnek a kö­zületek. Így már javul a képlet. A veszteségeket, nye­reségeket, a dotációt és a tavaly az államtól kapott 1 millió 600 ezer forintos ter­melési árkiegészítést össze­adva 1971-et mintegy 3 mil­lió forint nyereséggel zárta a vállalat. II imiirtaerö A szolgáltatások soha nem tartoznak nálunk a nyeresé­ges kategóriába. Ám nyere­ség csak 1968 után vált fon­tossá, amikor a vállalatok­nak már saját lábukon kel­lett megállniuk, nem tá­maszkodhattak többé feltét­lenül az államkasszára. Amint a vállalatok nyeresé­gesek lettek, érdekeltté vál­tak a szakemberek megszer­zésében és megtartásában, hogy munkájuk jobb feltéte­leit jól képzett törzsgárdá­val is biztosítani tudják. A nyereséges vállalatok tehát könnyebben emelhették a fizetéseket. A Patyolatnak viszont erre akkor még nem telt. Örök gondjuk volt a vándorlás, még egy éve is azzal bajlódtak. 1939-ben a munkások átlagkeresete alig haladta meg az 1300 forin­tot. Az alacsony keresetek miatt 1970-ben a létszám 80 százaléka kicserélődött. Ez természetesen nemcsak a vállalatnak okozott nagy kárt, hanem a megrendelők­nek is. Rengeteg volt akko­riban a panasz a hanyagul végzett, rossz munkára. A vállalat ismét csak ál­lami segítséggel (bérprefe­rencia, támogatás stb.) 1970-ben 1000—1200 forint­tal, 1971-ben pedig még 1400 forinttal növelte a dolgozók évi átlagkeresetét. Ügyhogy a fizakai dolgozók havi át­lagkeresete most már 1750 forint körül van. Megállt a vándorlás is. és végre olyan gárda alakult ki, aki megta­lálta a számítását. Ezáltal a jövőben már könnyebb dol­ga lesz a vállalatnak is. le­hetőség lesz a jobb, rende­sebb munkára. Természetesen még így is van gondjuk bőven. Hiszen a nyereség az állami támoga­tás ellenére viszonylag ki­csi. A tavalyi 3 millió fo­rintból a községfejle3ztésl hozzájárulás (6 százalék), az állóeszközökre eső rész (85 százalék) kifizetése után mindössze mintegy félmillió forint a részesedési nyereség. Ebből a nyereségadók, a kö­telező tartalékalap képzése stb. után százezer forintot lehet kifizetni a 190 dolgo­zónak. Ezt az összeget érthe­tően szeretné növelni a vál­lalat, de erre a mostani sza­bályozók mellett nincs mód. városában azelőtt nem is volt ilyen szolgáltatás. A válla­lat tavaly vette át az ottani üzleteket és nulláról indulva Vásárhelyein például eljutot­tak már a fejenkénti 15 de­káig, szemben a szegedi 1 kiló 25 dekával. Szegeden például a keresők egy főre jutó évi átlagjövedelme 23— 25 ezer forint, ebből textil­tisztításra mintegy 35 forin­tot költöttek az emberek 1971-ben. Vagyis szinte sem­mit Pedig hát ezen a kis pénzen szabad időt lehet vá-. sárolni, pihenést és még pénzt Is megtakarítani. Hi­szen öt kiló ágyneműt a Patyolat 15 forintért mos, otthon szinte a mosószer is többe kerül. Fejleszteni kell tehát, amelyre a vállalat — az ál­lami dotáció ellenére is — csak bajosan lenne képes. Éppen ezért a kormány a -negyedik ötéves tervre létre­hozta a központi szolgálta­tásfejlesztési alapot, összesen 1,5 milliárd forinttal támo­gatják a szolgáltatások fej­lesztését, ezen belül a textil­tisztítást 3—400 millióval. A szegedi Patyolatnak a keret­ből mintegy 4,5 millió forint jut. A tervek már készen van­nak. Gyorstisztító szalonokat akar nyitni a vállalat a négy városban 4,5 milliós költség­gel, fejleszteni a megyében a hálózatot mintegy 6—7 millióért, és javítani a köz­ponti üzem gépi felszereltsé­gét, körülbelül 4—5 millió­ból. Csakhogy a vállalat sa­ját bevételei biztosak ugyan, ám azoknak a haszna — az árdotáclóva! együtt — sem teszi lehetővé ezt a fejlesz­tést. Az egyéb árkiegészíté­sek, dotációk, melyeket az állam nyújt, most még biz­tosak, Lehet, hogy igy sem telik mindenre. Akkor vi­szont a központi üzem gépe­sítésének elodázása árán is a gyorstisztító szalonokat épít­tetik meg. Egy-két év alatt sokat ja­vult a vállalat helyzete. Ezért is érdekes összefoglal­ni. ml történt 1970—71-ben a vállalatnál, hogyan változott gazdasági helyzete. Ügy tű­nik, egyre inkább kialakul­nak a valóban jó munka, az igazi szolgáltatóipari tevé­kenység feltételei. Csakhát ehhez egyelőre nélkülözhetet­len az állami segítség. Ám úgy tűnik, mintha a válla­lat is szívesen állna a saját lábára. És erre előbb-utóbb Szegeden két év alatt meg- nyilván lehetőségük is nyí­kétszereződött a fehérnemű- lik. mosás. Ám a megye többi Szávay István II íejleszlés Országos árvíz­és belvízvédekezés) szabályzat Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének rendelkezé­sére kiadták az országos ár­víz- és belvízvédekezési sza­bályzatot. Az új szabályzat legfontosabb vonása, hogy a szervezettség fokozásával nö­veli a védekezés erőinek azt az időelőnyét, amelyet a ve­szély bekövetkezéséig a ba­jok elhárítására, megelőzésé­re fordíthatnak. A szabály­zat öt fejezetben tárgyalja és határozza meg az eddigi­nél sokkal részletesebben, szélesebb körben a védeke­zés irányításának, a felké­szülésnek, a védelem ellátá­sának, a védekezés megszű­nését követő időszaknak, és a saját szervezettél védekező városoknak a feladatait. Fontos vonatkozása a sza­bályzatnak, hogy növelte a védekezési készültség foko­zatainak számát. A figyelő­szolgálatot jelentő első fokú készültség, majd a védeke­zés megkezdését elrendelő másodfokú és a fokozott vé­dekezési feladatokra utaló harmadfokú készültség utáni új kategória a rendkívüli ké­szültség. A veszélyeztetett területeken akkor kerülhet sor a rendkívüli árvédeke­zési készültségre, amikor az áradás a harmadfokú ké­szültségre mértékadó víz­szintet is meghaladja, és még további áradás várható, vagy ha az előrejelzés szerint olyan rendkívüli árvízveszély bekövetkeztével lehet szá­molni, amelynek elhárítása a vízügyi szervezet anyagi és műszaki erőit, felkészültségét meghaladja, tehát országos összefogásra, segítségre van szükség. A hazai vízügyi szervezet fontos célia. hogy nemcsak a folyók felső szakaszain ész­lelt vizszintemelkedések, ha­nem már lehetőleg a víz­gyűjtő területre hullott csa­padék alapján vonhassanak le következtetéseket, megál­lapításokat a várható veszé­lyes helyzetek helyére, mér­tékére, időpontjára. A Belügyminisztérium közleménye az állampolgárok kU.földru utazásának könnyítése 1972. január 1-től kezdő­dő hatállyal a személyi iga­zolvánnyal együtt érvényes útlevél-lapok helyett a Bol­gár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságba, a Lengyel Népköz­társaságba, a Német De­mokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köz­társaságba és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen útlevél magánutazás és meghatározott körben szol­gálati utazás céljaira hasz­nálható fel. Az útlevél érvényességé­nek lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi Idején és érvényességi területén belül 'szabadon felhasznál­ható azzal a feltétellel, hogy az első kiutazást követő minden kiutazáshoz kilévési engedély beszerzése szüksé­ges. A kilépési engedély több kiutazáshoz előre meg­váltható. Az útleveleket és az esetenkénti kilépési en­gedélyeket — a betét­lapokhoz hasonlóan — a kérelmező lakhelye sze­rint illetékes budapesti ke­rületi, vidéken a megyei, városi-járási rendőrhatósági szervek adiák ki. Az első alkalommal az űtlevélkérő laohoz I db 5X6 cm-es Iga­zolványképet kell mellékelni. A belügyminiszter ennek megfelelően módosította az útlevelekről szóló 4/1970. 'III. 3.) korm. számú ren­delet végrehajtására kiadott 2'1970. (III. 3.) BM számú rendeletnek az útlevél­laookra vonatkozó részét. Az utazást a kilépési en­gedélvben szegerdő bármely ország határátkelőhelyén (ideértve a repülőteret és a nemzetközi hajókikötőt is) meg lehet kezdeni, illetve közülük bármely országon keresztül haza lehet térni. Egyidejűleg a pénzügymi­niszter rendeletben szabá­lyozta az új útlevél illeté­két: — Az útlevél kiállítása­kor — akár turista, akár szolgálati jellegű — 150, az útlevél érvényének meg­hosszabbítása vagy az útle­véllel ismételt kiutazás en­gedélyezése 100 forint. Jugoszláviába történő uta­zásoknál az illeték: — Az útlevél kiállításakor turista utazásnál 550 forint, szolgálati utazásnál 500 fo­rint, látogató utazásnál 150 forint, az útlevél érvényé­nek meghosszabbításakor vagy ismételt kiutazás en­gedélyezésekor turista és szolgálati utazásnál 500, lá­togató utazásnál 100 forint. Az új útlevelekre az ed­digi rendelkezéseknek meg­felelően továbbra is sze­mélyénként és évenként 6000 forint keretben iffé­.nyelhető valuta. A valuta­kiszolgáltatással kapcsolatos eljárás és az elszámolás módja változatlan. Az új útlevél bevezetésé­vel egyidejűleg megszünte­tik a személyi i gazolvánnval érvényes útlevél-lap kiadá­sát, az 1971. évben kiadott útlevél-lanok azonban érvé­nyességi ideiükön belül uta­zásra jogosítanak. Ez az intézkedés rés»e annak a folyam a*" nk, amelvnek során az illetékes szervek az állnmno1«érrvk külföldre utazásának köny­nyftésAre törekszenek. Az illetékes szervek tér­gvnlúsokat fnlvtatnnk, hogy milyen további könnyítése­ket, egyszerűsítésedet lehet bevehetni a szocialista or­szágokba történő utazások vonatkozásában. Befejeződlek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai Ma kezdődnek az ágazati értekezletek • Országszerte befejeződtek a vállalati szocialista brigád­vezetői tanácskozások, amej lyelcen több mint százezer brigádvezető egy és negyed­millió brigádtag képviseleté­ben tárgyalt a brigádok éle­téről, munkájáról, az ered­ményekről és a feladatokról. Szelíd motorosok Keresünk 30-80 ma alaoterületű 4 üzlet­helyiséget, kizárólag a Belvárosban. Szucslpari Ktsz. Telefon: ii-os;. Mondhatnánk, néhány kri­tikus mondta is, hogy ebből a filmből; a színészként már jól ismert Dennis Hop­per első filmjéből, semmi újat nem tudunk meg Ame­rikáról. Az Eper és vér, a Zabriski Polnt után ez a film — életanyagában, a tárgyi közléseket tekintve legalább — valóban nem szenzáció. A fiatal szelíd hippikről és a korlátlan erő­szakra épülő „korlátolt ren­dességről" azt mondja el, amit már jól tudunk: az igazat. A Szelíd motorosok még­sem szimpla ismétlés. Új­donsága nem abban az élet­anyagban rejlik, amelyet is­mertet. Abban rejlik, aho­gyan elmondja. A korábbi filmek az okokat keresték, analizálták, megdöbbentő és leleplező tényeket mutattak fel. "Hopper filmje nem elemző, nem racionális: ér­zelmes. Leafőbb törekvése, hogy képekben megfogal­mazza Amerika rossz köz­érzetét. „Milyen remek or­szág volt ez hajdan'! — mondja a film egyik figu­rája, s Hopper nem azt ku­tatja, miért változott meg, hanem azt fogalmazza meg színes és dekoratív képek­ben, milyenné lett végül. Állapotrajz tehát ez a film, egy érzelmes utazás hangu­latos leírása, amelyben fon­tosabb az atmoszféra inten­zitása, mint az események. Ennek megfelelően az ese­mények nagyon szegényesek és egyszerűek. Két fiatal­ember, egyikük maga aren-. dező, a másik Peter Fonda, kábítószer-csencseléssel szer­zett pénzen — két remek motorbiciklivel — nekivág Amerikának. Nem szentek, de valami jobbra töreked­nek. Útjukon elidőznek egy hippitanyán, találkoznak egy részeges fiatalemberrel, el­látogatnak 'egy nyilvános­házba, maidnem összeütköz­nek egy kisvárosi társaság­gal, amelyet felingerel a fiatalok torzonborz, ápolat­lan külseje, hosszú haja, s egy éjszaka megverik őket. Később a nyílt országúton rájuk lőnek és mindketten meghalnak. Ebben az egyszerű és végletesre fogalmazott tör­ténetben nyilvánvalóan sok a naivitás és a romantika. De ez a naivitás nem tár­sadalmi, hanem művészi. Hogy ezekre a torzonborz fiatalokra pusztán a külse­jük miatt habozás nélkül rálőnek, az a valóságban — tudjuk — Igaz. Művészi al­kotásban mégis árnyaltabb és az okokat jobban feltáró fogalmazást szeretnénk, bár el kell ismernünk, hogy a megokolatlan, értelmetlen országúti lövöldözés, a film befejező képsora, éppen ab­szurditása miatt nagyobb hatású, mintha a rendező mindent elmagyarázott vol­na. Végül is tehát így jó? Igen, mint ahogy a 'film többi részének hibáig sem változtat a dolog lényegén: a Szelíd motorosok jó, be­csületes, tisztességes és szép film. Ö. L, Ezeken az értekezleteken választották meg azokat a küldötteket, akik a január 7-én kezdődő ágazati tanács­kozásokon képviselik majd a szocialista brigádokat. Az első ágazati tanácsko­zást a vízgazdálkodási válla­latok szocialista brigádveze­, tői ma, pénteken tartják. Februárban a MEDOSZ-hoz tartozó további ágazatok, vagyis az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok szocia­lista brigádvezetői is meg­tartják értekezletüket. A ru­haipari szakszervezet január 27-re, a vasutas-szakszerve­zet február 4-re, a textile­seké február 8-ra tervezi az ágazati tanácskozást A leg­nagyobb szakszervezetek, mint például a vasasok, az építők, a bányászok két-két napot szánnak a brigádveze­tői értekezletre, mindhárom tanácskozásra február köze­pe táján kerül sor. Március végéig várhatóan valamennyi ágazatban meg­tartják az értekezleteket. A legtöbb helyen az ágazati mi­nisztérium vezetőit kérik íel a beszámolóra. Az ágazati tanácskozáso­kon felmérik a szocialista brigád vezetők 1969. évi ápri­llsi harmadik országos ta­nácskozása óta elért ered­ményeket és a problémákat Az ágazati értekezleteken választják meg azt a mint­egy ezer küldöttet aki má­jus második felében az or­szágos tanácskozáson képvi­seli a szocialista brigádokat (MTI) Megkoszorúzták Veres Péter sir fát Csütörtökön, tegnap a Me­ző Imre úti temetőben csa­ládtagok, barátck, pályatár­sak, politikai és kulturális életünk képviselői emléktez­tek Veres Péterre, születésé­nek 75. évfordulóján. Darvas József, az Írószö­vetség elnöke tm lékbeszédé­ben kiemelte: Veres Péter végig megőrizte szellemi, vi­lágnézeti elkötelezettségét osztálya, a szegényparasztság és a szocializmus eszméje iránt. Felelősen élő ember volt, akiről ezzel a ránk ha­gyományozott felelősséggel emlékezünk meg születésé­nek 75. évfordulóján. A sirt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Miniszté­rium, a Magyar írók Szövet­sége és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői koszorúz­ták. meg. (MTI) I i

Next

/
Thumbnails
Contents