Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

a CSt»TÖRTÖK, 1972. JANUÁR 13. Lámpa­karnevál Somogyi Károlyné felvétele Sokan dicsérik a Nagykörút és József Attila sugárút ke­resztezödesében végre autót s gyalogost egyaránt jól diri­gáló 1 amparendszert. A VILATI szerelői — ígéretükhöz híven — az év végére átadták rendeltetésének a csomó­pontot, amelynek környékén jelenleg további világító lámpák felszerelése folyik Csöp i, Gabi és a többiek Játék az óvodáskotban Hétköznapi tapasztala- elsősorban mindennapi éle- Az óvónő nagyobb önállósá­taink alapján könnyen meg- tünk általuk felfogott és got kap, legfontosabb íel­allapíthatjuk, de a pedagó- kiemelt elemei tükröződnek adatának, az iskolára való giai és pszichológiai iroda- az óvodai játékszerepekben előkészítésnek megoldásához, lomban is egyöntetűen azt és szabályokban. Az Arany Nem kell megkövetelnie a találjuk, hogy az óvodás- János utcai óvoda nagy- gyerekektől nagyrészt ide­korbaji a gyermek elsőren- csoportosai „papás-mamóst" gen ismeretek elsajátítását, dű tevékenysége a játék, játszottak hétfőn. Magától hanem — többek között Természetesen ez nem azt értetődő természetességgel megfelelő játékokkal - >a jelenti, hogy emellett nem nézték a többiek is, ahogy helyes gondolkodás alapjai­léteznek más tevékenységi az „anyuka" szakszerű moz- nak kialakítására, megszilár­íormák. A mindennapi élet- dulatokkal öntözgette a dítására törekedhet — mond­tel kapcsolatos tennivalókat képzeletbeli kávét a vendé- ja Szabados Mártonná, az a gyerekeknek is el kell vé- geknek, ahogy azt vasárnap Arany János utcai óvoda gezni, egész sor más jelle- az igazi anyuka tette. Ami- vezetője. — Játék szövi át a gű cselekvést is. Ezek azon- kor pedig a gázcsöveket gyerekek „munkáját" is, a ban nem olyan meghatáro- fektették az utcán, az óvoda naposl teendőket és a foglal­zóak a gyermek fejlődésére, épülete előtt, hetekig ked- kozásokat, mert ez a tevé­venc játék volt az aszfalt- kenység szolgálja a gyerekek fúrás! Jellemző, hogy sem- személyiségének fejlődését. és valamiképpen mindig kapcsolódnák is a játékhoz. Nanlainkban a everekek mi'yen segédeszközre nem A kiscsoportban szinte csak Napjainkban a gyerekek ^ szükj(ég A munka ál_ ^ alvás^ étkezés ldejére többsége a családi környe­zetből először a bölcsődébe vagy óvodába kerül. Az óvodai életbe való beillesz­kedés nyilvánvalóan köny­nyebb, ha előzőleg a böl­csődében hozzászokott a ki­csi a többiek jelenlétéhez, a táluk kiragadott legjellem­zőbb és legfontosabb moz­zanatát ismételgették: a közismert kéztartással, meg­hajlított a kellemetlen berregő han­got utánozták. A gazdag kötöttebb életrendhez stb. játékkészletből legnépszerűb­Ha nem, az óvodában kell bek a színes, műanyag ösz­megoldani, hogy zökkenő- szerakós játékok, mint a és megrázkódtatásmentes Csöpi meg a Gabi. ötletet legyen, az új életformához a mellékletek rajzai is ad­való alkalmazkodás folyama- nak, de szívesen önállósít­ta. Másik fontos, alapvető Jók magukat a gyerekek, feladat pedig: a gyerekek A változatos színek és for­előkészítése, illetve felké- mák előnyösen hatnak a szítése a következő életsza- képzelőerőre, a szín- és for­kaszra, az iskoláskorra Ho- makultúra fejlődésére. Té­gyan? Űj óvodai program, vében látott „tankhajót", ra­vaskos útmutatók nyújtanak kétát és víztornyot építenek, ehhez nagy segítséget fel- báaat már csak megnevezés készült és gazdag tapaszta- kíséretében: ez a sarkon latokkal rendelkező óvó- épül, amaz a Centrum, a néniknek. A felkészítés sok- színház vagy a mozi. A oldalú és bonyolult folya- fémépítő játékok a nagy­matában a játék (elmélete csoportosok kedvencei. Kom­és a gyakorlata) ugyan köz- binatív készség, kézügyes­ponti szerepet kap, de mel- sé8 kell a konstruáló játék­lette sorakoznak az óvodai hoz- Az egymással bonyolult nevelés egyéb területei, fel- kapcsolatban levő művele­szűnlk meg az egyébként folyamatos játszás. Közben felhasználjuk az adódó lehe­tőségeket a feladattudat kl­térddel álltak és aiakítására, arra törekszünk, hogy a gyerekek kitartóak legyenek a játékban. Naponta számlálhatatlan alkalma nyílik az óvónő­nek, hogy játék közben, tu­datosan irányítva, beavat­kozva, ha kell kezdeményez­ve alakítsa, formálja a gye­rekek tulajdonságalt. De a já­ték, a játszás maga a legjobb iskolám előkészítő, személyi­ségfejlesztő tevékenység. VIZSGANAP Sulyok Erzsébet Az egyetemi, főiskolai hall­gatók legizgalmasabb hónap­jukat élik. A kényszerű számadás időszakát. A vizs­gaidőszakot, a hozzá tapadó érdemjegyekkel, izzadság­szaggal a „csakhogytúlva­gyokrajta" sóhajával, ideges­ségével és boldogságával. A romantikus, a realista, a hi­hetetlen, a kegyetlen, a ke­gyelmes vizsgaidőszak ez. A József Attila tudományegye­tem természettudományi ka­rán a 950 nappali, és 103 le­velező hallgató mintegy 5 ezer vizsgát tesz ebben a hó­napban. Szemben a tétellel — Igen, természetesen — helyesel értő ábrázattal a tanár felvilágosítására a pengeélen egyensúlyozó vizs­gázó — igen, természetesen. — Az utolsó előadásokon r.em voltam jelen. Nincs mentségem, egyszerűen lus­ta voltam utána nézni — szól a beismerő vallomás, miután begördült az elégsé­ges. Egy nagy sóhaj, hom­loktörlés — és ezt is meg­úsztuk ! Beszélgetés folyik vizsgázó és vizsgáztató között Har­madéves fizikusok adnak számot dr. Gilde Ferenc tan­székvezető docensnek. Egyen­letekkel, levezetésekkel, áb­rákkal sűrűn teleírt lapokból felel Hudoba György Logi­kusan, gondolkodva válaszol a kérdésekre, látszik, hogy érti a problémát Négyes jeggyel gazdagodva készül­het a következő erőpróbára. A folyosón lányok. Idege­sek, kipirultak és falfehérek, topognak, járkálnak, hallga­tóznak. Másodévesek. Geo­metriából fognak szigorlatoz­ni. Az ajtón túl a hatalmas, egész falat betakaró tábla előtt folyik a „vallatás". — Másfél év anyagából vizsgáznak a másodévesek — mondja dr. Soós Gyula pro­fesszor. — Nem könnyű vizs ga. A vizsgázó hallgatók kö­zül nagyon soknak ez az el­ső geometria vizsgája. Még nem tudnak geometriául. És másfél év anyagából bebizo­nyítani tájékozottságukat, a lényeg elsajátítását nem könnyű dolog. — Megtanulni vagy meg­érteni kell a geometriát? — Érteni ls kell, de meg is kell tanulni. — Ma csak lányok vizs­gáznak. Van-e különbség lá­nyok és fiúk között? — A lányokat meg kell nyugtatni. Erősebb stresszha­tás alatt vannak, mint a férfiak. Vizsgázás — korszeiűen — Az új vizsgaszabály­zat két és fél éves tapaszta­lata1 kielégítőek — tájékoz­tat Szabó Béla, a dékáni hivatal vezetője. — Igyek­szünk a szabályzatot kárun­kon maradéktalanul végre­hujtani. Könnyebb lett a hallgatók helyzete, ez az eredmények javulásán is le­mérhető. A kevesebb vizsga adatkörei. De valljuk be: az óvodáról először mindenki­nek a játék jut eszébe. Sa­ját gyerekkorunk, és vele a „hagyományos" játékok: a főzőcskézés, a babaszoba, a bújócska, meg a többi. A mai gyerekek „témái" meg­tek végrehajtása a figyelem összpontosítását, kitartó „munkát Igényel, ez a já­tékfajta kiválóan alkalmas az értelmi erők sokoldalú fejlesztésére. — Az új óvodai program azért is jó, mert a korábbi­változtak, követték életünk nál kevesebb úgynevezett változásait, helyesebben a kötelező foglalkozást ír elő, kicsik tapasztalatait. Mert például a kiscsoportosoknak. Magyar segítség a havannai kikötő korszerűsítéséhez A Havanna északi részén elterülő hatalmas kikötőne­gyedbe a világ minden tájá­ról évente több száz hajó érkezik. Latin-Amerikának ez az egyik legrégibb kikö­tője most korszerűsítésre szorul s ebben a munkában magyar szakemberek is részt vesznek. A múlt év nyarán érkez­tek a kubai fővárosba az első 6—12 tonnás portálda­ruk, amelyek szereiését Vcnzka Rezső és Zsámár István magyar szakemberek irányftósával néhány hét múlva befejezik. A Magyar Hajó- és Darugyárból ebben az esztendőben még több daru érkezik és 1073 tava­szán 12 magyar „gérr.esma­dár" dolgozik majd azon a helyen, amelyet a kubaiak egymásközt csalc Budapest­rakpart néven emlegetnek. A magyar daruk jó hír­névnek örvendenek Kubá­ban, s ezt a hírnevet csak­nem tíz évvel ezelőtt az a 100 tonnás, 50 méter magas magyar úszódaru alapozta meg. amelv még ma is köz­megelégedésre üzemel, s a szigetország legnagyobb da­rujaként tartják nyilván. mégis több tudást, magasabb szinvonalat eredményezett, A tudományok fejlődése, a tár­sadalom elvárása szinte év­ről évre magasabban kvalifi­kált fiatal tudósokat, elméle­ti szakembereket követel. Ezt is igyekszik segíteni a vizsga­szabályzat. — Minden évben kevesebb a vizsga. Elsőben még hat­hét is volt, aztán csak öt, most harmadévben mindösz­sze három szigorlatot kell letennünk. De sokkal átfo­góbb anyagból kell számot adnunk és lényegesen mé­lyebb ismereteket követel­nek Mi ebben az évben le­tesszük azokat a vizsgákat, amiket elődeink az ötödik évben teljesítettek. — Nem egyszerű a vizsgá­zás. Egyre magasabb szinten követelnek, s mindig a leg­újabb kutatások, a legmoder­nebb elméletek tükrében. Vizsgáztatók — A vizsgákon beszélge­tünk — mondja dr. Gilde Fe­renc. — Arra vagyunk kí­váncsi, mennyit sajátított el az anyagból a hallgató. Az első megnyilvánulásokból lá­tom, érdemes-e a mélységek felé menni, vagy meg kell elégedni mindkettőnknek a felszínesebb ismeretekkel. Ha felkészült csoport vizsgá­zik, nyugodt, jó hangulat alakul ki itt, mint ma is. Kilenc nekirugaszkodásból négy jeles, három jó, egy közepes és egy elégséges fe­lelet született. Vizsgázott ma, jelesre, két vietnami hallga­tó ls. Tiszteletreméltó szor­galomról tettek tanúbizony­ságot, leküzdötték a kifejező­készség nehézségeit. — Függ-e a vizsgáztatás a vizsgáztató hangulatától? — Nem szabadna függni, de a vizsgáztató is ember. Fáradt is lehet, a feje is fájhat. De ha ezt tudja, ak­kor védekezik, és le is tudja küzdeni. — Készül-e a vizsgáztató? — A vizsgáztatók előre megbeszélést tartanak inté­zetünkben. Természetesen átnézem az anyagot, mint mondtam el ebben a félév­ben előadásokon, s mit kö­vetelhetek. — Gondolt-e vizsgáztatás közben saját egyszervolt vizs­gáira? — Természetesen. Először mindenki vizsgázó és csak aztán lehet vizsgáztató. Nem mindenki jó vizsgázótípus, Általában inkább az előadó­készséget nézzük. De véle­ményem szerint aki nem tud valamit elmondani világosan és érthetően, az nem i-s na­gyon értheti. Vizsgázók — Milyen érzés a sikerte­len kísérlet után? — Megszoktam. — Milyen érzés kettes után? — Túl vagyok rajta. — Kit érdekel. — Milyen érzés jeles vizs­ga után? — Csak a többi igy sike­rüljön. — örülök, hát persze. — Számit vizsgán a mini­szoknya? — Sajnos, nem. — Mi a ma esti program­juk? — Jó kérdés! Tanulás.., — Délután alvás, este mo­zi. — Egy vödör sör. — Meg lehet-e tanulni vizsgázni? — Hogyne, meg is kell és általában harmadévre meg is tanuljuk. Vizsgarutint szer­zünk, kialakul a kifejező­készségünk, le tudjuk küzde­ni idegességünket és megta­nuljuk azt is, hogyan lehet, és kell nagy anyagot gyor­san megtanulni. Ez az alapja a jó vizsgáknak. Tanai Lajos Csaknem lélm lliárd forint megtakarítás forgalomáttereléssel Több mint 600 kilométer gazdaságtalan vasútvonalat szüntettek meg A közlekedéspolitikai koncepciónak szerves része a gazdaságtalan vasútvona­lak és vasútállomások for­galmának megszüntetése, illetve átterelése közútra. Az utóbbi három év ered­ményei a program helyessé­gét, népgazdasági szüksé­gességét igazolják. A 12 évre tervezett teljes program összesen 2240 kilo­méternyi kisforgalmú vasút­vonal — normál és keskeny nyomközű, valamint gazda­sági vasút — forgalmának közútra terelését irányozta elő. Ezzel együtt 65 körzeti vasútállomás kiépítésével, mintegy 300 forgalomfelvevő és iparvágány-forgalmú állo­más kialakításával, valamint 298 kisforgalmú vasútállo­más megszüntetésével szá­moltak. Három év alatt 616 kilo­méternyi vasútvonalat szün­tettek meg, s ezekről a sze­mély- és a teherforgalmat a közhasználatú autófuvarozás vette át. A 1"> éves program Í6.2 százalékát valósították mes eddig, valamivel többet, mint amennvit 1071 végéig eredetileg előírtak. A forga­lom-átterelés évi 8,2 millió utast és 905 003 tonna árut crlnt. A Program 19G3—1971 évi végrehaitása — a meg­szűnő vasútvonalak felújí­tásának feleslegessé vé'ása s a felszabaduló vasúti áiló­-szköz"k értékével szárno'va a forgalom-á+teretésekke1 kanrsp'atos útépítések, kor ——többletjárművek '-ett-'Se/n.p] jg — csnTrnPn'* 'é'm'P'árd ferint beruházás'' -npfrt-i-qrfMqj. hozott a nép­gazdaságnak. A program végrehajtásé nak eddigi legfontosabb ta­pasztalata, hogy a megszün­tetett kis forgalmú vasútvo­nalak helyett indított autó­buszjáratokon a magasabb viteldíj ellenére is többen utaznrk, mint korábban a vonatokon. A népgazdaságban kiala­kult beruházási feszültség átmenetileg érinti a program végrehajtását is, ezért az 1972. évi terv csaknem 20 százalékkal kisebb az erede­tileg előírt ütemnél. Ebben az évben mindössze négy normál nyomközű vasútvonal teljes és egy gazdasági vas­útvonal részleges forgalmá­nak átterelését tervezik. A normál nyomközű vonalak hossza 81 kilométer, évi for­galmuk 1,4 millió utas és mintegy 450 000 tonna áru. Az idei intézkedések hatása évi 11.8 millió forint meg­takarítás. Képes szótár Az idei könyvpiac egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik az Akadémia Ki­adó gondozásában készülő egykötetes mű: A Magvar Nyelv Értelmező Klsszótára, amely mintegy 70 ezer cím­szavat ölel fel, tizenkétezer­rel többet, mint a hétköte­tes Magyar Nyelv Értelme­ző Szótára. Az értelmező kisszótár több mint nyolc­száz képet is tartalmaz, és ezek főleg a kevésbé ismert szavak jelentésének meg­értését segítik.

Next

/
Thumbnails
Contents