Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Hz idén 22 ezer paneles lakás épül az országban 62. évfolyam, 4. szám 1972, január csütörtök Ara: 80 fillér Az építésügyi ágazat szá­mítási anyaga szerint az idén a népgazdasági terv­ben előirányzott, csaknem 75 000 lakásból majdnem minden második új otthon, összesen 35 600 lakás már korszerű technológiai mód­szerekkel épül feL A leghatékonyabb mód­szerrel, a paneles építés­móddal két évvel ezelőtt már 400, tavaly 17 000 la­kás épült, s az idén mint­egy 22 000 új otthon átadá­sa az előirányzat. Ebben az évben tehát a korábbinál gyorsabb ütemben terjed a paneles lakásépítési módszer. A legutóbb Szegeden át* adott új létesítménnyel együtt ugyanis jelenleg már hét nagy házgyár és hat ki­sebb panelüzem szállít kor­szerű falelemeket a lakás­építő vállalatoknak. Ebben az évben fognak hozzá az építők az évi 2400 —2400 lakásos veszprémi és kecskeméti házgyár kivitele­zéséhez, majd később az évi 2000 lakásos szombathelyi új házépítő kombinát megépí­téséhez. A negyedik ötéves terv végén tehát már össze­sen 17 gyártó bázisa lesz az országban a korszerű pane­les lakásépítési technológiá­nak. Ez a hálózat lehetővé teszi, hogy gazdaságosab­ban, az eddiginél rövidebb szállítási távolságokon lát­hassák el az ország építkezé­seit korszerű panelekkel. A házgyári, paneles épí­tésmód továbbfejlesztésében rendkívül jelentős munkát fejeznek be most a 43-as Építőipari Vállalat, a Ter­vezésfejlesztési és Típuster­vező Intézet, a BUVÁTI és a LAKÓTERV szakemberei. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felké­résére kétéves vizsgálat alapján pontos műszaki részletekbe menő javaslato­kat dolgoztak ki a házgyári termékek méret- és szerke­zetegységesítésére, a csere­szabatosság feltételeinek megteremtésére. Ez a nem­zetközi viszonylatban is je­lentős munka lehetővé te­szi, hogy a különféle ház­gyárakban gyártott terméke­ket bárhol felhasználhassák, s miután nem az épületeket, hanem csak a födémek, a falpanelek, a szerkezeti cso­mópontok méreteit egysége­sítették, mód nyílik az ed­diginél jóval nagyobb va­riációjú háztípusok gazdasá­gos gyártására. A városké­pek- egyhangúságának felol­dását segíti tehát ez a mé­ret- és szerkezetegységesí­tés. Ez az egységesítés hosz­szabb távú, öt-tíz éves prog­ram, amely megnyitja az utat a gazdaságos, kataló­gus alapján történő terve­zéshez, a magas színvonalú munkaszervezéshez, a gépi programozáshoz is. (MTI) Szarka Károly megválasztása Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsa Szarka Ká­roly nagykövetet, hazánk ál­landó ENSZ-képviselőjét egyhangúlag 1972. évi elnö­kévé választotta szerdán megnyílt 52. ülésszakéin. A tanács tisztségviselőit — az elnököt és az alelnököket — a földrajzi csoportok sze­rint választják. Az idei el­nökségben a kelet-európai szocialista országok csoport­ja következett » Termelők és feldolgozók partneri kapcsolata Szerdán a MÉM-ben az élelmiszex-ipar feladatairól rendeztek országos tanács­kozást az iparág vezetői; ,az értekezleten ott volt dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Lénárt Lajos minisz­terhelyettes értékelte, hogy a vállalatok középtávú tervei mennyiben felelnek meg a központi előirányzatoknak. Az élelmiszer- és fagazdasá­gi üzemek a középtávú ter­vek elkészítésénél helyesen mérték fel az adottságokat és a lehetőségeket, nem ér­tékelték túl erejüket, és úgynevezett alátervezés is csak elvétve fordult elő. Mindent egybevetve, a válla­lati tervek összességükben „hozták" a központi előirány­zatokat, néhány területen azonban ellentmondásos helyzet alakult ki, s emiatt további egyeztetésre lesz szükség. A miniszterhelyettes rámutatott: néhány iparág­ban — például a konzerv-, cukor- és boriparban na­gyobb alapanyag-felhaszná­lásra számítanak, mint ami­lyet a mezőgazdasági nagy­üzemek terveztek, tehát a következő években csak ak­kor kaphatnak elegendő nyersanyagot, ha a terme­lőkkel még egyszer egyezte­tik, hogy valójában mekkora szállítmányokra van kilátás. A vállalatok közül a ba­romfiipari üzemek tervezték a legdinamikusabb fejlődést. A középtávú tervek összesí­tésekor kitűnt, hogy a meny­nyiségi előirányzatok nem sokkal különböznek a követ­kező évekre várható igé­nyektől, az árutermelés szer­kezeti összetétele azonban csak részben felel meg a követelményeknek. A követ­kező években ugyanis több hízott- és pecsenyelibára lenne szükség. A vállalati beruházásoknál az üzemek egyre inkább saját forrásaik­ra támaszkodnak, mindent egybevetve 6 százalékkal na­gyobb értékű beruházásokat akarnak megvalósítani 1975­ig, mint amennyivel a mi­nisztériumi tervek számoltak. Az értekezleten dr. Di­mény Imre zárs2avában elé­gedetten beszélt arról, hogy a termelők és a feldolgozók kapcsolata az elmúlt évben jelentősen elmélyült és — a középtávú tervek ismereté­ben —, a következő évek­ben ez méginkább így lesz. „Hatékony SALT-ülés Bécsben szerdán folytató­dott a hadászati fegyver­rendszerek korlátozásáról a szovjet és amerikai küldött­ség tanácskozása. A tárgyalások légköre vál­tozatlanul kedvező. Ameri­kai lapjelentések szerint Smith nagykövet megbízást kapott volna, hogy Nixon moszkvai utazásáig hozza te­tő alá a védelmi rakéták korlátozásáról a megállapo­dás tervezetét. Ezzel kapcso­latban SALT-megfigyelők utalnak arra, hogy erről már lényegileg kidolgozott tervezet van a tárgyalóasz­talon és csak a „finomítást" végzik a tárgyalófelek. Az amerikai küldöttség szóvi­vője nem nyilatkozott az új­ságíróknak arról, hogy mi­ről tárgyalt Nixon elnök Smith nagykövettel Wa­shingtonban. A legközelebbi ülést, a 108. plenáris tanácskozást, pénteken délelőtt, az ameri­kai nagykövetségen tartják. Ellenőrzik az új árakat Az árváltozások életbe lé­pése után néhány üzletben vitára adott okot, hogy a vá­sárlókat nem tájékoztatták megfelelően. A Belkereske­delmi Minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondották: változatlanul érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint az ármódosításokat a texrnéken fel kell tüntetni. A mostani árváltoztatás előtt ismételten felhívta a minisz­térium a vállalatok figyel­mét: a boltokban a változá­sokat vagy magán az árun, vagy külön árlapokon, pla­kátokon kell a vásárlók tu­domására hozni, hogy a rek­lamációknak elejét vegyék. Miután a háztartási és ve­gyicikkek körében ezúttal egész sor termék lett ol­csóbb, a Budapesti Vegyi­anyagkereskedelmi Vállalat — az egész országra érvé­nyes — külön bolti árlapo­kat nyomtatott. A megyei tanácsoknak és a budapesti vállalatoknak mintegy 30 ezer ilyen plakátot adtak ki. Egyébként ennek hiányában is minden vállalat, bolt ve­zetője köteles a megváltozott árakról félreérthetetlenül, megfelelően tájékoztatni a vásárlókat. Az árváltozások végrehaj­tását a minisztérium illeté­kes főosztályai és árosztálya ellenőrizték, s érvényesülé­süket ezután is figyelemmel kísérik. A fővárosi és a megyei tanácsok kereskedel­mi osztályai, valamint a ke­reskedelmi felügyelőségek ugyancsak tartanak árellen­őrző vizsgálatokat az üzlet­hálózatban. (MTI) Országos kísérlet Szegeden íirdes útburkolat Vízügyi központ A szegedi vízügyi igazga tóság új termelési és gépé­szeti központjának épületeit csak néhány hete adták át. Az új nagy szerelőcsarnok kiváló lehetőséget ad a mun­kához. A hatszintes új szoci ális épület is a dolgozók ké­nyelmét szolgálja. Fürdőket, öltözőket, ebédlőt és egy 24 szobás munkásszállást helyeztek el benne. Ezenkívül la­boratórium is helyet kapott az épületben. Nem messze Szegedtől fi­gyelmeztető tábla fogadja az E—5-ösön Budapest felé tartó vezetőket. Óvatos ve­zetésre figyelmeztetnek a táblák az egy kilométer hosszú kísérleti útszakasz két végén. Aztán a kerekek surrogása is megváltozik, kicsit pattogó, hangosabb lesz. És szemre is más itt az út. Nem a megszokott, si­ma felület, hanem érdes a burkolat. Az E—5-ös egy kilométe­res szakaszót az Ütügyi Ku­tató Intézet jelölte ki kí­sérleti célra, a burkolatot pedig az aszfaltútépítő vál­lalat készítette. A kísérlet lé­nyege: egy Közép-Európá­ban új, eddig nem alkalma­zott érdes útburkolatot vizs­gálnak. Ezt a fedőréteget Angliában kísérletezték ki, ott már régen alkalmazzák. A burkolatot nem a hagyo­mányos aszfaltbetonból ké­szítik, hanem a2: útalapra homokaszfaltot terítenek, er­re szórják és hengerelik be az érdesitőanyagot, a zúzott követ. A kísérleti szakaszon hétféle érdesitőanyagot — különböző bányákból szár­mazó és különbözőképpen tört követ — használtak fel. Mintegy 150 méterenként váltakozik tehát az útburko­lat érdesítőanyaga. A vizsgálat arra szolgál, hogy kikísérletezzék, melyik kőfajta válik be leginkább. A kísérlet eredménye fontos, hiszen ha sikerrel zárul, né­hány év múlva a tervek sze­rint az autópályákon és a főközlekedési utakon szab­ványosítják az újfajta bur­kolatot. Az érdesített útburkolat előnyeit egyetlen úton járó­nak sem kell különösebben magyarázni. Hiszen növeli a fékhatást, kanyarban jobb útfekvést biztosít. Esőben pedig összehasonlíthatatlanul jobbak a tulajdonságai, mint a hagyományos, sima utaknak. Sima felületen ugyanis közepes esőben, 70 —80 kilométeres sebességnél nem marad idő arra, hogy a kerék kinyomja maga alól a vizet. Felemelkedik, víz­rétegen fut, és a jármű kor­mányozhatatlanná válik. Az érdes burkolat viszont he­lyet ad arra, hogy a kö­peny a vizet kinyomja ma­ga alól, és a kocsi még a megszokott 80—100 kilomé­teres sebességnél is bizton­ságosan tapad az úthoz. Fontos tehát ez a kísérlet, növelheti a közlekedés biz­tonságát. Nem véletlen, hogy a csehszlovák szakembere­ket is érdekli a kísérlet ered­ménye. Egyelőre azonban még hasznos óvatosan vezet­ni az egy kilométeres kísér­leti szakaszon. Hiszen a hét­fajta kővel érdesített részek közül egy-egy tönkremehet, kisimulhat. Akkor viszont a gyors tempó legalább olyan veszélyes, mint a hagyomá­nyos utakon. Kilátás a munkásszálló abtafcaboi az új szerelőcsarnokra és a régebbi műhelyépületre Az új szerelőcsarnok belseje, itt egy tíztonnás darut h felszereltek a munka könnyítésére Somogyi Károlyné felvételéi A jól berendezett forgácsoló műhely ls a szerelőcsarnok­ban kapott helyet

Next

/
Thumbnails
Contents