Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

62. évfolyam, 24. szám 1972. január 29., szombat Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! Fock Jenő fogadta a jemeni kiiúügy« minisztert Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken az Or­szágházban fogadta Moham­med Saleh Aulaqit, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterét. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter és Ahmed Saleh al-Shair, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete. Péter János külügyminisz­ter a nap folyamán hivata­lában fogadta jemeni kollé­gáját és kise ét. A Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere láto­gatást tett 3enkei András belügyminiszternél is. A magyar államférfiak és a jemeni külügyminiszter megbeszélései szívélyes, ba­ráti légkörben zajlottak le. Jarring flfrifcáiian Gunriar Jarring, az ENSZ­főtitkár közel-keleti külön­megbízottja pénteken Szene­gál fővárosába, Dakarba ér­kezett. Megérkezésekor kijelentet­te, hogy sokat remél szene­gáli és mauritániai tárgya­lásaitól, reméli, hogy azok „előmozdítják a közel-keleti problémák megoldását". Jarring most az ENSZ-fő­titkár intencióinak megfele­lően, tájékoztatásokat kí­ván beszerezni az afrikai ve­zetőktől. A város hslyzetén is könnyít Megkezdődik a járási rendelőintézet építése Csongrád megye tanácsa évek óta szorgalmazza, hogy Szegeden felépüljön a járási rendelőintézet. Ezzel a város is sokat nyer, hiszen meg­szűnnek a klinikai ambulan­ciák, és a szegedi rendelő­intézet zsúfoltsága. Jelenleg a szegediek ellátása mellett 13—13 Szeged járási község betegeit fogadják ezek az intézmények. S mig a járási rendelőintézet fel nem épül, a szegedinek sem lehet re­noválásra, átalakításra szo­ruló épületét felújítani. A városi rendelőintézet veze­tőire most már rá lehet mondani, hogy előrelátónak bizony ultak, amikor a köz­ponti kartonozó létesítése­kor a járásból jelentkező be­tegek kartonját J betűvel jelöltették. Így, mikor fel­épül a Kossuth Lajos sugár­út és Vasas Szent Péter ut­ca sarkán az új rendelőin­tézet, azonnal átadhatják a nyilvántartó lapokat. Erre idén természetesen még nem kerül sor. A kivi­telezővel, a DÉLÉP-pel ugyan még 1969. áprilisában, majd novemberében szerző­déseket kötött a járási ta­nács, a mostani szegedi já­rási hivatal elődje — arra, hogy 1970. áprilisában meg­kezdődik a munka —, s 1972. augusztusában befeje­ződik — de a munkaterüle­tet csak 1.970. júniusában vette át a kivitelező. A 34 munkahelyes rende­lőintézet építéséhez az első, igazi kapavágásokat idén ja­nuárban tették meg, s eb­ben az évben csak a beru­házási összeg mintegy 40 százalékának felhasználását tudja vállalni a DÉLÉP. Azt tehát, hogy az egyelőre előirányzott 18 millió forin­tos munkából 7 milliónyit végez el 1972-ben, míg a beruházó 10 milliónyit tar­tana reálisnak. A járási rendelőintézet ügye jó példája az összefo­gásnak. A megyei tanács erőfeszítései a szegedi járás községeinek többmilliós hoz­zájárulásával párosultak, va­lamint az olajipar 1969-ből keltezett 6 milliós felajánlá­sával, míg Szeged város ta­nácsa 2 millióval kíván hozzájárulni a fontos léte­sítmény felépültéhez. Sokan lélegeztek tehát fel azóta, hogy nemrégiben megkezdő­dött az alapok ásása az üres telken. A honvédelmi hozzájárulásról szóló rendelet módosítása Ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és tudomásul vette a belügyminiszter jelentését az 1971. évi honosítási, vissza­honosítási, és a magyar ál­lampolgársági kötelékből való elbocsá.tasi ügyek dön­tésre való elökeszitéséröl. Továbbá megtárgyalta és elfogadta az igazságügyi mi­niszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének múlt évi tapasztalatairól. Végül az Elnöki Tanács egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. * A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló jogszabály men­tesítette a honvédelmi hoz­zájárulás alol a munkavi­szonyon kívül végzett tevé­kenységből származó és nyugdíj -hozzájárulással adóztatott mellékjövedelme­ket. Az üyen forrásból szár­mazó jövedelmek egyes esetekben meghaladják a munkabért, és egyéb nyug­díjjárulék alá eső jövedel­meket. A kiemelkedő jöve­delmek szabályozásaval össz­hangban szüksegessé valt a honvédelmi hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet módosítasa. Az Elnöki Tanács által el­fogadott módosítás előírja, hegy a jövőben az ilyen jö­vedelmek csak akkor men­tesülnek a honvédelmi hoz­zájárulás alól, ha azok nem haladják meg a nyugdíjjá­rulék alá eső évi keresetet. Tanácskozik a BYT « Kállai Gyula felszólalása A finn fővárosban pénte­ken megkezdődött a Béke­világtanács elnökségének ez évi rendes ülése. Az ülésen több mint ötven orsz.'.g ne­ves tudósai, írói, közéleti sze­mélyiségei vesznek részt. A BVT elnökségének ez évi ülésén többek között megvitatják a béke és biz­tonság, a függetlenség, az imperialistaellenes békeharc kérdéseit, elemzik a nemzet­közi helyzet alakulását a BVT tavalyi, budapesti ülé­se óta eltelt időszakban, megvizsgálják a Béke-világ­tanács és az ENSZ, valamint az UNESCO és más ENSZ­szervek közötti együttműkö­dés kérdéseit is." Hasonló­képpen foglalkoznak a BVT és az Afrikai Egységszerve­zet, továbbá más nemzeti béketanácsok közötti együtt­működéssel. Az ülés napirendjén sze­repel az európai biztonság­gal, az indokínai népek im­perialistaellenes harcával, a közel-keleti helyzettel kap­csolatos problémák megvi­tatása Az ülésen Romes Csand­ra, a Béke-világtanács főtit­kára tartott beszámolót, amely felett megkezdődött a vita A BVT négynapos ülés­szakának megnyitásakor Olavi J. Mattila finn külügy­miniszter üdvözölte a béke­világ-mozgalom jelenlevő képviselőit. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke is felszólalt a tegnapi ülésen. Kállai Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy három­negyed évvel ezelőtt a BVT budapesti közgyűlésével új szakasz kezdődött a Béke­világtanács munkájában; tö­megbázisa, kapcsolatai to­vább szélesedtek, amit többi között jelez az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete hivatalosan elismerte. A Béke-világtanács be­kapcsolódott más fontos nemzetközi szervezetek mun­kájába is, a népek, a béke és a haladás erői körében nagy tekintélyt és megbe­csülést vívott ki magának valamennyi földrészen. (Folytatás o 2• oldalon.) Ülést tartott az MSZMP Szegedi wárosi bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bi­zottsága tegnap délelőtt ülést tartott a Kdlvifi téri párt­székházban. A város legfőbb politikai testületének ta­nácskozásán részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára is. Sipos Gézának, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Varga Dezső, a pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést „A pártszervezetek 1971. évi gazdaságszervező munkájáról és az idei feladatokról" szóló, írásban előre kiküldött beszámolóhoz. A téma meg­vitatásában sorrendben a következő elvtársuk vettek részt: Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese; Balog István, a József Attila Tudományegyetem gazdasági fő­igazgatója; Halász Árpád, az MTA Biológiai Intézetének menedzser-igazgatója; dr. Jármai Tibor, Szeged városi és járási vezető ügyész; Marcheschi Károly, a Rostkikészítő Vállalat vezérigazgató-helyettese; Kónya Sándorné, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának tit­kára; dr. Piros László, a Csongrád megyei Húsipari Vál­lalat igazgatója; dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igazgatója; Gyimesi József, az EMERGÉ Gumigyár gazdasági igazgatóhelyettese; Győri Imre; Marosi János, a KSZV vezérigazgató-helyettese és Sipos Géza. « Az elhangzottakra dr. Varga Dezső válaszolt, majd a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót. A városi párt-végrehajtóbizottság 1971. második fél­évi munkatervének végrehajtásáról szóló napirend elő­adója Sipos Géza volt. Ehhez Kónya Sándorné és Osskó Lajosné, a kábelgyári csúcspártvezetőség tit! a fűzött néhány megjegyzést. A pártbizottság ezt a beszámolót is jóváhagyta. Ugyancsak jóváhagyta a pártbizottság a városi párt­bizottság és a városi párt-végrehajtóbizottság 1972. I. fél­évi munkatervét, amelyet dr. Ozvald Imre, a pártbizott­ság titkára terjesztett elő. Végül személyi ügyekben döntöttek. A városi párt­bizottság ülése Sipos Géza zárszavával fejeződött be. Kéthónapos téli aszály Esőzés> havazás várható A Dél-Alföldön az emlé­kezetes Erzsébet nappal be­köszöntött korai havazás után úgyszólván számottevő csapadék nem hullott Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság három megyére ki­terjedő kilencezer négyzetki­lométer területén december­ben a sokévi átlagos negyven milliméter csapadék helyett tizenöt, januárban pedig a feljegyzett átlagos harminc­milliméter helyett pedig öt­milliméter eső hullott. A két téli hónapban tehát leg­alább ötven milliméter víz­mennyiséggel maradt adós a természet. Az igazgatóságon dr. Vágás István kandidátus elmondotta, hogy a jelenle­ginél hosszabb Ideig tartó aszály hazánk egyetlen ré­szén sem szokott előfordul­ni. Ezt bizonyítja a most megindult esőzés, a várható havazás, amit már nagyon vár a mezőgazdaság. Az ösz­szefüggő talajvíz ugya« is másfél métertől három méter mélyen helyezkedik el a te­rep felszínétől. Ennél maga­sabban csak a Tiszával hatá­ros, kimondottan mélyfekvé­sú földeken mértek talajvi­zet. Kedvezőnek mondható a kemény hidegek után bekö­vetkezett enyhülés. A re­mélt csapadékot a felenge­dett földek be tudják fogad­ni és nem gyülemlenek fel a belvizek, amelyek ilyenkor mar gyakran meg szoktak! jelenni. Egyelőre nem vésze­sen kevés a talajok nedves­ségtartalma. A szárazság után azonban nyilvánvaló az is, hogy ha az átlagosnál nem hullik nagyobb meny­nyiségú csapadék az elkö­vetkező hónapokban, akkor száraz tavaszi, nyári idény­re kell számítani, idejében ajánlatos felkészülniök a gazdaságoknak az öntözésre. A Tiszán és a Maroson to­vább tart a kisvízállás. Az elmúlt öt hónap óta csupán egyszer emelkedett átmeneti­leg jelentősebben a vízállás, de ez rövid ideig tartott. Ilyen tartósan alacsony szint a folyókon ritkán fordul elő. Tető alatt a fő­csatorna Bárminek is nézné a felü­letes szemlélő: a szegedi Út­törő tér keleti oldalán a fó­liák alatt nem primőr­ágyások, hanem csövek és gerendák rejtőznek. (Első képünk.) Az ALÉP téliesitet­te ezt a fontos munkahe­lyet, ahol öt és fél méter mélyen a főcsatorna vasbe­ton falát készítik a fentiné! csak valamivel kellemesebb időben. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents