Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

CSÜTÖRTÖK. 1972. JANUÁR 27. Metró­mérleg 1971 volt a metró életé­ben az első teljes év, ami­kor január 1-től december 31-ig „egyhuzamban" részt vettek szerelvényei a bu­dapesti tömegközlekedés le­bonyolításában. Ezért ls ér­dekes az a statisztika, amely a tavalyi utasforgalomról készült. Eszerint 1971-ben több mint 90 millióan utaz­tak a metrón. Az utasszám­lálások adatai azt mutatják, hogy naponta reggel 6 és 7 óra között mintegy 65—67 ezren szállnak fel a szerel­vényekre, s a többség a Ke­leti-pályaudvari megállóig utazik. Tavaly a legnagyobb havi forgalmat egyébként augusztusban és szeptember­ben jegyezték fel. E több mint 20 milliós forgalomban azonban jelentős szerepet játszott a vadászati világki­állítás. Érdekes adat: a vonatok oda-vissza egy év alatt ösz­szesen 1517172 kilométert tettek meg. A felmérések ta­pasztalatai igazolják, hogy a metró hét állomása közül a legnagyobb forgalmat a Fe­hér úti bonyolítja le. A nők térhódítása A nói egyenjogúság kér­dése egyidős az emberiség történetével, de még ma ls sok a tennivaló ezen a té­ren. Ezt talán legélesebben igazolja az a tény, hogy a közismerten magas életszín­vonalú, régi civilizációjú Svájcban, annyi nemzetközi intézmény székhelyén, a nők 1971-ben járulhattak elóször az ország történelme során a választási urnákhoz. Fran­ciaországban sem régi kele­tű a nők választójogosultsá­ga. A múltban — még a kö­zelmúltban is — általában az volt a közfelfogás, hogy a nőnek a családban a he­lye, munka, szórakozás és véleménynyilvánítás szem­pontjából egyaránt. Ennek a felfogásnak bizonyos csöke­vényei még manapság is hatnak. Erre utal a párt Központi Bizottságénak 1971. februári állásfoglalása, mi­szerint: „... amíg a nók egyenjogúsága, közjogi és politikai értelemben biztosí­tott, addig érvényesülésüket korlátozzák szemléleti prob- dolgozó közül 110 012, tehát lémák és a gazdasági lehe- 76,4 százalék, több mint há­tőségek." romnegyede a teljes létszám­Miben mutatkozik a nagy nak. Műszaki dolgozó vi­változás a múlttal szemben? szont a 152 154 közül csak A rendszerváltozásban. A 30 165, vagyis 19,8 százalék, társadalmi rend átalakulása, tehát egyötödénél kevesebb alapjában változtatta meg ennek a kérdésnek a keze­volt a nók száma. A vezető állásokban ls egyelőre kevés, lését is. A múltban is vol- de fokozatosan emelkedő a tak a nők jogait biztosító létszámuk. Legnagyobb a törvények, de a gazdasági életben a nőt és a gyerme­ket elsősorban mint olcsóbb munkaerőt tartották számon. Ma viszont tervszerűen gon­doskodnak a nők elhelyezé­si lehetőségéről olyan terü­leteken is, ahol a természe­ti vagy műszaki adottságok miatt a nők munkalehető­sége korlátozott. Így példá­ul a bányavidékeken és a nehézipari tervszerűen százalékarányuk továbbra is a bedolgozó szakmában, 93.0 százalék és a fiatalkorú kisegítők kategóriájában, ahol meghaladják a 80 szá­zalékot. A nőt munkaerő térhódí­tását természetesen nem csu­pán a jószéndék és a társa­dalmi berendezkedés hatá­rozza meg, hanem bizonyos alkati körülmények, termé­központokban, szetből folyó adottságok is. létesítenek Így érthető, hogy míg a ne­könnyűipari üzemeket a nők héziparban foglalkoztatott Színpadon az Aranykoporsó foglalkoztatására. Részben ez a szempont az irányadó a fővárosból kitelepítésre ke­rülő gyárrészlegeknél is. Lássunk néhány számot az ipari munkában foglalkozta­tott nőkről. A teljes mun­nők száma az összlétszám egyharmadát sem éri el, pontosabban 31,8 százalék, a könnyűiparban jelentős többségben dolgoznak, mint­hogy az összes foglalkozta­tottak 67,9 százaléka nő. A Evekkel ezelőtt zajos vita zajlott le e hasábokon Móra Ferenc híres regényének, az Aranykoporsónak színpadi bemutatásáról, amely végül is a színház ügyetlensége és tehetetlensége miatt elma­radt S mint már annyiszor, Budapest most is megelőzte az egyébként kezdeményező Szegedet. A fővárosban már látható a híres regény dra­matizált változata. Igaz, „csak" a Bartók gyerekszín­házban, s nyilvánvalóan az ifjúság számára átdolgozott formában. De hűségesen és ügyesen. Kárpáthy Gyula dramatizálása pontosan kö­veti — illusztrálja az erede­ti mű cselekményét, s rövi­díti ls természetesen. A tartalmas-hangulatos előadást Egri István rendez­te. Néhány név az előkelő szereposztásból: Bicskey Ti­bor (Diocletianus), Lukács Margit (a felesége), Basili­des Zoltán (Caesar), Gelley Kornél (főpap), Kovács Ist­ván (Gránátvirág) és végül, aki a gyerekeknek is és ne­kem is legjobban tetszett: Venczel Vera, a kis Tit A darab előadását — te­kintve, hogy ifjúsági válto­zat — a szegedi nagyszín­házban természetesen nem javaslom. De nemrég hal­lottam, hogy Szegeden most érlelődik-vajúdik egy gye­rekszínház terve. Ott talán, ha lesz belőle valami, gon­dolni lehetne a bemutatásá­ra. ö. L. kaldőben foglalkoztatottak nehézipar ágazatai közül száma 1970 végén országo- csak a híradástechnikai ipar­san 1 573171 volt az Ipar- ban vannak a nők többség­ben. Ebből a nök száma ben 54,3 százalékos arány­655 069 volt, az összlétszám számukkal. A könnyülpari 41,6 százaléka. A munká- ágazatok közül viszont a sok létszáma ebből 1 193 277 nyomdaiparban 53,3, a pa­volt, amiből női munkás píriparban 50,3, a textiltpar­474 013, azaz az összlétszám ban 68,7, a bőr- és szőrme­39,7 százaléka. Az adminiszt­rációban viszont nagy több­ségben dolgoztak nők, éspe­iparban 60,8, a ruházati Ipar­ban 80,8, kézimunka- és há­ziiparban pedig 88,3 százalék dig 144 805 adminisztratív a női dolgozók száma. Tanulmányoktól a kísérletekig Rajzokat, festményeket, tudás az érzékeny látásmód szobrokat és néhány kerá- feljogosítana egyeseket a to­Színházi esték A meghívó ugyanolyan íz­léses, mint eddig. Belső ol­dalán megtaláljuk az elő­adóművész fényképét, az elő­adott művek szerzőinek ne­vét, mint eddig. A szíves in­vitálás szövege sem válto­zott, csak mint eddig, az elő­adások sorszáma és a dá­tum. Miért fontos ez? Mert Üjlaky Károly keddi előadó­estje a Színházi esték Újsze­geden sorozat tizedik elő­adása volt. A November 7. Művelődési Központ sike­res estjeinek „jubileumán", a fiatal színművésznek, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának produkciójáról hadd szóljunk a sorozat cí­me alatt. A „Ha egy kürtöm lehet­ne..." című görög est össze­állítói (G. Selymes Judit és Üjlaky Károly) klasszikus és mai görög irodalmi alkotá­sokból válogattak, igényesen. A téma: szabadság. Ponto­sabban: a szabadság mint az ember évezredes és mai harcainak célja-értelme; amelyet évezredekkel ezelőtt is, ma is egyforma hévvel óhajt; a szabadság, mint az emberi élet feltétele. Üjlaky Károly jól válasz­tott. Az est első részére oda kellett figyelni: a művész intellektualizált, helyénva­lón. A második részre lehe­tetlen volt nem figyelni: az előadó magával ragadta a közönséget, értelemre és ér­zelmekre tudott hatni egy­forma erővel. A címadó verset Beloian­nisz özvegye irta. Hallhat­tunk részletet Homérosz Iliászából, Aiszkhülosz, Euri­pidész, Kazantzakisz müvei­ből, hogy csak néhányat említsek. A kísérőzene kivá­lasztása telitalálat. Theodo­rakisz muzsikája kiegészítet­te, felerősítette, alátámasz­totta a szót. S. E. A Dorozsmai Költségvetési Üzem építési, felújítási és karbantartási munkálatokat magánosoktól és vállala­tok 1978. és 1973, évre elvállal Dorozsmán és a környező községekben. Cím: Dorozs­ma, Arany János u. 3. Te­lefon: 107. Eladó Hódmezővásárhely, Nádor u. 80. sz. alatt 450 négyszögöl telek, valamint a rajta levő házingatlan Érdeklődni: TÜZÉP V. Szeged, Csongrádi sgt. 12 Telefon: 15-645. mlát láthatunk a November 7. művelődési központ kép­zőművész-körének kiállítá­sán, amelyet kedden este nyitott meg a szakkör egyik vezetője, Fritz Mihály szob­rászművész. Helyet kaptak a válogatásban a szakköri foglalkozásokon készült ta­nulmányjellegű munkák, és az otthoni próbálkozások is. Legsokoldalúbb és legere­detibb bemutatkozó Czalto Gábor. Karakteres szobor­portréjától a miniatűr grafi­kákon át szürnaturaii.sta olajkisérletekig széles skálán próbálkozik Szép, megérlelt megoldásokat éppúgy talál­hatunk munkái között, mint az útkeresés szinte törvény­szerű félrelépéseit. A szép leányportrék és líraian meg­oldott napraforgós csendélet Gémes Katalin legszínvona­lasabb munkái. Kulcsár Ág­nes vörőskréta mozdulatraj­zaiba a tanulmányjellegen túl együttérzést, érzékeny lí­rát tudott megfogalmazni. Mráz Jánost dekoratív gvár­ábrázolásáért és grafikai munkáiért érdemes megis­merni. Albert László széles ecsetkezelésű szürke-fehér­fekete tájképein a festőiség és grafikusság harmóniáját keresi. Zólyom Lajos táj­ábrázolásai nagyvonalúságba és kicsinyességbe fulladtak. Juhász Istvánnak izgalmas vonaljátékú monotípiál sze­rezhetnek híveket. Szép, Biuttyó Mária merengő ak­varell portréja és a tizenkét éves Szórády István ceruza­rajzaira Is fel kell figyelni. Stantz.el Antal precízen el­készített szoborportrékkal jelentkezett. Mintha kicsit „öreges" lenne ez az amatőr-kiállítás. Kevés benne az erő, az ötle­tesség. Pedig a biztos rajz­vábblépésre. Műszaki tudással — munkásszemmel — Előfordult, hogy föl- nak készülőben ennek nyo­kértek bennünket fizikai mén. munkára ls. Mert nagy Jó dolog ez? Jó és kö­volt a munkaerőhiány, vetendő. A közmondás Vagyunk egy páran, akik szerint „minden kárnak hosszabb időt is töltöttünk van egy haszna" — itt a lent a munkatermekben, létszámhiány gondjából ott, ahol bizony két kézzel, hasznos javaslatok is jó erősen meg kell fognia származtak: a közvetlen ta­dolog végét. Így aztán volt pasztalatok révén. Világért alkalmunk tapasztalni sze- se mondom, hogy most mélyesen ls, mi az, ami már állítsuk oda a műsza­nehéz, ami gondot okoz — ktakat hónapszám dolgoz­egyszóval, amin nekünk nl a gép mellé — nem, ezt kellene segítenünk. a példát nem így kell kö­Flatal műszaklaktól hal- vetni, lottam a fenti mondatokat; A szemléletet: a fizikai az elbeszélt munkálkodás munka, a kétkézl dolgozó színhelye a kábelgyár volt. Iránti tisztelet szemléletét S hogy miért látom szük- kell erősíteni. A beszűkü­ségesnek idézni mindezt? lés, az Irodához kötődés, a Korántsem azért, mert a nemegyszer már el zár­fizikai dolgozók helyét cél- kózásnak tűnő mentalitás­szerűnek látnám magasabb sal szemben. Mert nem az műszaki képesítésű fiata- a baj, ha egy nagy gyár lókkal betölteni. Ez nyíl- igazgatója nem jár le sű­ván egyedi eset, kényszer- rűn az üzemcsarnokokba, helyzet volt, de apropót ad nem igyekszik minél néhány tanulságos megál- többször kezet szorítani lapításra. egy-egy munkással — ter­Először is: ahogyan be- mészetesen ennek is meg­széltek róla. A fizikai van időnként a maga vitat­munkától való ódzkodást hatatlan helye a megbe­annyl helyen tapasztalni! csülés jelképtárában. De Itt nyomát se éreztem, se ennél sokkal íontosabb, szóban, se hangsúlyban, sőt: egyszerűen nélkülöz­Sőt: mintegy tanulmányi hetetlen, hogy az egyes alkalomnak tekintették műszakiak, a művezetők, ezek a huszonéves fiatal- és más, a középszinten el­emberek. Érzékelési lehe- helyezkedő szakemberek tőségnek: Jó, Jó, de nyolc szemlélete mélyen „mun­órán keresztül vajon ml- káspártl" legyen, a legtel­ként birkóznék vele? Mi- jesebb figyelem és segítő­lyen műszaki „fogásokkal" készség értelmében. Hogy lehetne győzelmesebb ez a termelés-megvalósítás a birkózás? Hogyan javít- nehézségeire nyitott szem­hatnánk, könnyíthetnénk, mel minél többet legyenek gyorsíthanánk? a dolgozók között, hogy az Más szóval: éltek az al- együttdolgozáshoz szüksé­kalommal, hogy a mun- ges jó légkört, s ennek kás szemével, oldaláról alapján a bizalmat megte­vizsgéljanak minden adott- remtsék. ságot, S ugyanakkor a Vagyis tulajdonképpen hasznos változtatásokra ké- arról van szó, hogy mln­pes műszaki szakember te- denütt úgy történjék mtn­klntetével ls. Munkát den, ahogy az természetes könnyítő ésszerűsítések, a ml társadalmunkban, újítások születtek, s van- S. M. KÉPERNYŐ Postafiók 250 Ide kérték, két műsorban meztetően nagy. Kedden es­is, a leveleket kedden este te Szepesi Györgyöt kellett a képernyőről. Nem mintha vendégül látni ahhoz, hogy a postai forgalom szűkében szó essék a műsorbővítés kí­lennének az idézendő adá- vénalmairól is. „Sajnos a sok szerkesztői — inkább műsoridő" — panaszkodott mert intenzív közönségszol- Deák István rendező, szóval gálatot teljesítenek. a műsoridő náluk ls szűkre AZ ÖNÖK KÉRTÉK... szabott. Vajon miért? stábja például kifejezetten a A JOGI ESETEK szintén nézőre hagyatkozik. Az fiatal, praktikus vállalkozá­effajta kívánságműsor a rá- sa a televíziónak. Olyan tí­dtózás történetének régt slá- puspéldákat tárgyal, ahol a gere, a televízió mostaná- 3°gi gyakorlat látszólag bo­ban kezdi felfedezni, s hogy nyolultabb, a laikus egyé­milyen sikerrel, arról Kállai szimpátiára hagyatkozik, István sorozatai is árulkod- rokonszenvétől vagy ellen­tak. Az Önök kérték szaba- "ep^től tenné függővé a , , , „ kérdést akkor, amikor a dabb, kötetlenebb forma: j0gnak egyértelműen kell témaszigorítás nélkül, leg- fogalmaznia. Mint legutóbb feljebb az egyes számok az örökbefogadás, a holttá diszkrétebb terjedelmére, nyilvánított és megkerült házastárs vagy az elhagyott gyermek esetében. A sorozat hasznos műsornak indult, s néhány adása igazolta önma­a krlmiparődtái'g sAU van benne «"»UH«. belefér. A múltat Ezért lehetne elgondolkod­ni, hogyan színesíthető, mi­ként tehetnék elevenebbé a televízió sajátos eszközeivel. Időtartamára figyelve, gaz­dagon tallózhat az archí­vumban, vidám jelenettől a beatig, verstől a kabaréig, sporttól minden visszalapozni, a szórakozta­tó műsorok sikerének izeit újra kóstolni, vagy a kiha­gyott élményt bepótolni jó; Mert Jelenlegi szemléltető nem kevesebb mint 90 ezer levél írója vallotta be a kö­zelmúltban, a szám figyel­200 ezer forint Belföldön rekordnak szá- líonvéd Sportegyesület lo­mító áron kelt el a Hortobá- vasszakosztálya. „Bálványt" gyí Állami Gazdaság klvá- a gazdaság mátai lovastele­ló sportlova, a „Bálvány", pén nevették és tanították be. Kétszázezer forintért vette Legutóbbi nagy sikere Eper­meg a kitűnő, sok versenyen jesen volt: a kitartásos ma­első helyezést elért, reme- gasugratásban lett a győz­kül futó és ugró paripát a tes. módszere: a megfésült ön vallomások áldramatlzált amatőr-színpada tudatosan komponált Jelenetnek gyen­ge, a valóságnak meg hamis. A szakértők szigorú külön­asztalát, a szereplők fölé terpeszkedő paragrafus zord emblémáját elnézve valami feszélyezett ünnepélyesség, pátoszhangulat keríti hatal­mába a nézőt, de a közre­működöket is. Feloldódhat­nának. N. I. Pályázat A Művelődésügyi Minisz­térium — együttműködve a SZOT-tal és a KISZ Köz­ponti Bizottságával — az idén ls meghirdeti a „Kivá­ló könyvtár", és „Kiváló mű­velődési otthon" pályázatot. A pályázaton részt vehetnek a tanácsok, u szakszerveze­tek és a KISZ által fenntar­tott, vagy közösen működte­tett önálló intézmények. A fő cél, hogy n közmű­velődési könyvtárak és a művelődési otthonok műkö­dési területükön hatékony segítői legyenek a műveltsé­gi szint emelésének, tájékoz­tassanak napjaink társadal­mi, termelési kérdéseiben, já­ruljanak hozzá a szocialista gondolkodásmód, életfelfo­gás és erkölcs kiteljesedésé­hez, legyenek a szocialista közgondolkodás fejlesztésé­nek társadalmi fórumai. A „kiváló" címért induló ver­seny Jó alkalom arra is, hogy a könyvtárak és mű­velődési otthonok méltó mó­don emlékezzenek meg Pe­tőfi Sándor születése 150.. és Dózsa György születése 500. évfordulójáról. A pályázati jelentkezést az intézményeknek és fenn­tartóiknak — a megyeiek ki­vételével — 1972. Január 31­ig kell eljuttatniuk a járási hivatalok, valamint a városi (fővárosban kerületi) taná­csok művelődésügyi (nép­művelési) osztályaihoz. A nevezéshez csatolni kell az intézmény munkáját, műkö­dési körülményeit, továbbá a pályázati időszakra tett vál­lalását tartalmazó önjellem­zést, amelyet kiegészít a tenntartónak az intézmény támogatására felajánlott vál­lalása Is. A pályázaton részt vevő intézmények megyei, fővárosi jegyzékét 1972. már­cius 1-lg kell megküldeni a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának.

Next

/
Thumbnails
Contents