Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

2 SZERDA, 1972. JANUÁR 2C. A cipőipar egyidős az emberi kultúrával, őseink értelmük, gondolkodásuk csiszolódasakor felismerték: lábukat ugyanúgy kell védeni az időjárás, a hideg és meleg ellen, mint testúk mas részéit. Hosszú évezredeken át tartott az ut, amíg az effajta lábbelikészítéstól önálló iparra fejlődött a cipészet, amíg a kezdetleges alkalmi szandáltól eljutott az alkalomhoz, korhoz, divathoz és időjáráshoz illó cipóig. Hazánkban az első vargacéh 1330-ban Debrecenben alakult, az első cipőgyár Selmecbányán. A két világháború között több mint 100 kisebb-nagyobb üzem jött létre. Ezekből fejlesztette ki a szocialista államunk 1948 után a mai modern mechanikai cipőiparunkat, amely lépest tart a kor cipodivatjával, igyekszik megfelelni a hazai és külföldi igényeknek egyaránt. Érdemes egy kicsit bővebben megismerni a Szegedi Cipőgyár törtenetét is. A Szegedi Cipőgyár fejlődése az 1904. évtől kezdődik. Ékkor alakult meg az Első Szegedi Cipó- és Csizmakészítő Szövetkezet. Kezdetben manufaktúra volt, majd később 1910—1918-ban mind több gépet állítottak munkaba. Az 1930. éves gazdasagi válság idején a szövetkezet fizetesképtelenné vált es kénytelen volt az üzemet eladni. Ekkor vette meg a gyárat Szúcs István és alakitotta mechanikai cipőgyárrá. A szabaszat kivételevel a lényeges műveleteket géppel vegezték. A termelésre jellemző volt a tőkés termelési forma, az értékesítési lehetőségeket figyelembe véve napi 100—300 par, főleg női és gyermekcipő készült. A cipógyár igazi fejlődese az államosítás után kezdődött: első feladat volt a termelés korszerűsítése. A termelőeszközök, gépek beszerzésével az addigi napi 300 páros termelest napi 600 párra emeltük. Fokozatosan áttértünk a technologia korszerűsitésere és a kétműszakos termelésre, naponta 1200, majd Í600 pár cipőt gyártott az üzem. A dolgozók munkakörülményeinek megjavítása érdekében öltöző és fürdőhelyiségeket alakítottunk ki. A munkatermeket korszerűsítettük, a világítást újra cseréltük. A munkatermeket korszerű burkolattal láttuk el. Tizenöt év alatt tejcsen kicseréltük a gépparkot és „futószalagos" termelést vezettünk be. 1955-ben a szegedi két cipőgyárat hivatalosan is összevontuk, így lehetőség nyilott az átszervezésre: termelésünk ekkor már elérte a napi 3000 párat. Az ipar átszervezése folytán 1965-ben országos vállalatként 4 cipőgyárat vontak össze, és ettől kezdve Minőségi Cipőgyár Szegedi Gyáregysege néven működik a gyár. Modellőrök és a divat. Barna Margit és Juhos Márton a minták között válogat Szabó Margit utolsóéves tanuló BARNA MARGIT technikus, modellőr: — Édesanyám szövőnő, ma portás. Apám akkor nyugdíjas volt A rokonságból valaki azt javasolta az altalános iskola elvégzésekor nekem — „Próbáld meg Margit a cipőgyárat, a felsőrészkészítés elit szakma, nem bánod meg, ha kitanulod". Így is lett Jelentkeztem, jó rendű voltam, felvettek 1960-ban. S nem telt el vele két esztendő, megszerettem ezt a munkát, mert megszerettem az anyaggal, a bőrrel dolgozni. A többi, úgy érzem, már önként adódott. Érdekelni kezdett a szakma és minden, ami vele összefüggött, elsősorban a divat, hiszen a mi munkánk nagyon szorosan kapcsolódik hozzá. Sikerült három hónappal hamarabb megkapnom a szakmunkás bizonyítványt, mert megnyertem a szakmai versenyt. — Aztán a modell osztályra kerültem. Élőbb 1300 forintot kaptam, s ma 1800-at keresek. Most mint múszaki modellőr dolgozom, az alapmintákat „gondozom", amíg eljutnak a sorozatgyártásig. Mi állandóan figyelemmel kísérjük a gyártmány útját, hiszen ettől nagyon sok függ, többek között az: sikert aratunk-e a vásárlók között. Sokszor részt vehetek a részminták darabolásában, van, mikor rajzolnom kell. Mindent szívesen csinálok. Nagyon boldoggá tesz engem, iia nap mint nap tapasztalom: az emberek örülnek munkánknak, szívesen hordják a MINO-ból kijött cipőket Így hát hosszú életre elSorokban a technikáról, az üzemről A Szegedi Cipőgyár két műszakban dolgozik, 500 munkassal a központi gyárban, s 120 emberrel a Moszkvai körúti külső telepen. Az utóbbi üzemrészben működik a szaba.szat. A műszakok reggel 5 ora 50kor kezdődnek; 13 óra 50-kor fejeződnek be. Váltás 14 órakor. A második, műszak 22 óráig dolgozik. A cipőgyárban szabad szombat van. a munkahét 44 órás. Szociális létesítményei a legszebb üzemi berendezések közé tartoznak Szegeden. A gyárban mindennap üzemorvos rendel, külön fogászati „mini-intézet" működik hétfőn és csütörtökön. A szegedi Cipőgyár évente 60—70 SZOT-beutalót oszt lei dolgozói között, s lehetőség van a Balaton melletti és Harkanyban levő üdülők igénybevételére is. Kereseti lehetőség: felsőrészkészítők 1800 -*-2400, cipőgyártók 1800—3000. A gyárban európai színvonalú termelőberendezesek találhatók. Angol, csehszlovák, NSZK, francia, s néhány magyar gép. A gépek — értő kezelés esetén — jó fizetést biztosítanak gazdájuknak, a munkásnak. A múszaki fejlesztés állandó, a gyárba gyakran érkeznek uj gépek, amikor erre szükség van. Vallomások a szakmáról vetettem a gondot: itt aka- Meg azt, amit vásárlóink kirak maradni, dolgozni, itt vannak, hisz más kell a külszeretném elképzeléseimet földi és más a hazai vásárvalóra váltani. BELOVAI ANTAL gépmunkás: — Egy esztendővel Margitka előtt, 1959-ben kerültem tanulóként a cipőgyárba, most a képesítésem cipőipari technikus, szereztem, biztos na sikerült ide eljutnom. Én is úgy látom: nem bántam meg. Cipőalja-készítő valóknak. Jarnak hozzánk di- gyok, ez többet fizet, mint aj Ivatlapok. közülük csak a felsőreszkészítés. A tanulás, a munka mellett megvan a legjelentősebbeket említem: a Modapelle-t es az Alsutó- szórakozás, van KlSZ-klubunk, szoktunk összejöveteleket rendezni, kirándulásokat. Négyes tanuló vagyok, 350 forint az ösztöndíjam. NAGY VENDEL oktató: — Az én csoportomban 29 fiatal tanul, belőlük négyenöten felváltva a kikészítést műveletnél segédkeznek. (Mielőtt dobozba kerülne a cipő, még sok csinosításon megy keresztül.) Talán azért kerülhettem az oktatói beosztásba, mert én is nagyon megszerettem ezt a szakmát, s feletteseim úgy gondolták, átadhatok ebből a fiataloknak is. Igyekszünk számukra jó feltételeket biztosítani a tanműhelytől kezdve a tanulmányi kirándulásig. Az a célunk, hogy ne csak a munkafogásokra oktassunk, hanem elősegítsük a fiatalok emberré-válását. Becsületes, szorgalmas, jókezú munkássá szeretnénk mindannyiukat nevelni. riát. Gyakran járunk kiállí tásokra. szakmai bemutatókra. Én például ilyen céllal Szakmát jártam Lipcsében, Bécsben, megélhe- Olaszországban, az NSZKtést, s a munka mellett to- baa ^ más európai cégek vábbtanulhattam. Ha ehhez szakmai bemutatóin, hozzávesszük, hogy itt a gép — Most min dolgoznak? mellett megvan a 2800 fo- — Az 1973-as esztendő rintom, elégedettnek érzem kollekcióján. Nekünk, tervemagam. Két kislányom van, zőknek egy kicsit jósoknak, a feleségem szintén ebben az diktátoroknak kell lenni — üzemben dolgozik. Szóval jól legalábbis ami a cipődivatot megvagyok, s úgy érzem, illeti... nem rontottam el a dolgot, — Néha bizony panaszmikor idejöttem, pedig itt a kodnak a magyar cipőkre, gyárban minden lehető mun- — Igen. Sajnos, nem minkasbeosztást végigjártam. dig olyan az alapanyag, mint kellene. De reméljük, hamarosan változik a helyzet, s ml ismét csak jó cipőt gyártunk majd. Felszereltségünk megvan, reméljük, rendezöSZABÓKI PIROSKA II. éves tanuló: — Azért jelentkeztem, mert egy barátnőm említette Apátfalván, hogy itt jó he- , ... . lyem lesz. Albérletben lakom dlk a munkaerőhelyzet is. egy iskolatársammal, ő szin- SZABÓ MARGIT III. éves tén idejár tanulni, szüleim tanuló: sem ellenzik szándékomat. _ ságvárilelepen lakunk, Felsőrészkészítő szakmát vá- szüleim téeszben dolgoznak, lasztottam, ez nekem vala- Már korán elhatároztam, hogy szimpatikusabb volt hogy kitanulok valami jó Gep mellett kell tevékeny- szakmát. Az általános iskola kedni, nem ugrálok egesz elvégzésé után egyévig bölnap, szép tiszta a munka. csődében dolgoztam, de utáTalan ezert kezdem megszeretni. Jól érzem magam a cipőgyárban. Nálunk az a szobás, hogy minden héten valaki betanul egy verset és elmondja a műhelyben a többiek előtt Legutóbb Ady Endre: Téli Magyarország című versét mondtam eL JUHOS MARTON modellőr: — A cipő a modellosztályról indul, itt tervezzük meg, itt készítjük el az első mintát. Két múszaki- és két tervező-modellör dolgozik nálunk. Hogy honnan találjuk ki az újabb es újabb formákat? Hát ez az ami különösen széppé, izgalmassá teszi feladatunkat. Figyeljük a divat változásait. Most is, mint tavaly, az olasz cipők diktálják a módit. S természetesen szeretnénk hozzáadni mi is egyéniségünket. 1 ckral«tn*ták A futószalag mellett. A cipó megszületésének clsu pillanatai Szabók) Piroska, a jövő szakmunkasa Munka mellett tanulni Régi hagyomány a szegedi cipőgyárban munka mellett tanítani az utánpótlást. Pontosan 12 éve rendszeresen minden évben megkezdődik az iskola az üzemben. A gyárban 3 jól felszerelt tanműhely 5 oktatóval igyekszik a pályakezdőknek segítséget nyújtani. Az üzemi oktatás*a bőr- es ruhaipari szakmunkas mányaikat. A közelmúltban két fiatalember a Szovjetunióban járt egyetemre a MINÓ szegedi gyárának ösztöndíjávaL Milyen kedvezményekben, előnyökben részesülhetnek a cipőgyári munkasok és tanulók? A szociális létesítmények mellett munkaruhajuttatasban, orvosi elláképző iskolával együtt íflbai>„„txí^ü!olAn„E!r oldja meg faladatát. Ez " " "' az intézmény a szegedi textilipari technikum kebelében működik. A következő 1972—73as tanévben a szegedi cipógyár 40-45 fiatalt szeretne incBtani az első osztályokban. Mit ajánl a cipőgyár a jelentkezőknek? 1. Tiszta környezetben végezhető, könnyű fizikai munkát. 2. Elsősorban nőknek, de néhány helyre fiúknak is biztosit jo munkahelyet. 3. Továbbtanulási lehetőséget. Melyek ezek? A szakma elsajátítása után a fiatalok beiratkozhatnak szakközépiskolába (Szegeden), a bentlakásos martfűi cipőipari szakközépiskolába. De ezután sem zárul le az út: az arra érdemesek esetleg külföldön vagy Budapesten folytathatják tanulnes tan könyv juttatásban, a pályakezdő fiatal vidéki származasú lakhelyű) ipari tanuló elhelyezesét elősegítik. Kinek ajánlják a cipóipart? Azoknak a fiataloknak, akik kedvet éreznek a könnyű fizikai munka, a bőripar iránt. A gyár számít a vidéki fiatalok jelentkezésere: Sándorfalvárol, Kübekházaról. Szóregröl, DeszkrőL Algyőról, Dorozsmaról, TápéróL S termeszetesen a szegediekre, petofitelepiekre úgyszintén. Az ösztöndíjrendszer szerint a III. éves cipőgyártók 4—5-ös osztályzat, illetve tanulmányi eredmény esetén 440—500 forint, a felsőrészkészítők ugyancsak a III. évben 400— 500 forintot kapnak havonta. Könnyűipart tekintve ez már igazán nem lebecsülendő tanulópénz! W MIT KÍNÁL A SZEGEDI CIPŐGYÁR? Gyártörténet dióhéjban