Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

SZERDA, 1912. JANUÁR 26. 3 Kevesebb import, több export A külkereskedelem feladatairól Kedden a Külkereskedelmi rűtlen. de gazdaságos termé- országokba irányuló exporMiniszteriumban. vallalatve- kek. Az ilyen kérdéseket ta- 'tot. A miniszter a vállalazetői értekezleten dr. Bíró nulmányozni kell, s a döntés tok figyelmébe ajánlotta József külkereskedelmi mi- sem várathat sokáig magára, más szocialista országok válniszter értékelte az elmúlt A termékszerkezet átalakítá- lalataival a kooperációs leévi' munkát, és vazolta az sának mindenesetre azt kell hetőségeket, a hosszabb táidei feladatokat. Az értekez- szolgálnia, hogy például a vú áruforgalmi és együttműletre a sajtó képviselőit is gépipar a keresletnek meg- kodési megállapodások hatemeghívták. felelően, a kívánt minőség- kony módszereit. Dr. Bíró József elmondta, ben minél több, gazdaságo- A nem szocialista orszáhogy hazánk külkereskedelmi forgalma tavaly elérte a 64.3 milliárd devizaforintot. s így 13,6 százalékkal túlhaladta az 1970. évit. forgalom export- és i pisán előállított gépet és be- gokkal kötött államközi megrendezést szállítson. állapodások ugyancsak megfelelő keretet és lehetőséget nyújtanak arra, hogy jó piaci munka és exportképes , , árualapok megterem tese nyoTermékeikbol a számítások mán ebben a viszonylatban is Nem veszített jelentőségéből a mezőgazdaság és az élelmiszer exportja sem. beváljanak előirányzataink. Elmondta, hogy a fejlett tőportoldala azonban nem nőtt szerint a dollárelszámolású arányosan: kivitelünk mint- országokba az idén mintegy egy 8. behozatalunk pedig H százalékkal többet szállí19.2 százalékkal volt maga- tunk, mint tavaly. A sertés- késországok'^'részére szánt sabb, mint 1970-ben (szerző- állomány kedvező alakulása árustruktúránk mintegy kétdéses paritásban). Ennek az nyomán 1972-ben is jelentős harmada kontingenskorlátok aránynak a kialakulása első- mennyisegu élő sertés és ser- nélkül szállítható, egyharsorban a népgazdaság dina- téshús exportjával számolha- madukra szabtak meg konmikus fejlődéséből fakadó tunk. tingenseket. E kontingensek jelenségekkel függ össze, de A miniszter elmondta, hogy nagyságrendje is olyan azona, szocialista országokkal ban, amely lehetővé teszi az aláírt 1972. évi árucsere- export kívánatos mértékű forgalmi jegyzőkönyvek fejlesztését kellő keretet biztosítanak Végül rámutatott, hogy a tervezett forgalomnöve- tovább kell fejleszteni a piaci kedéshez. szervezetet. Bővíteni kell A minisztérium célszerűnek ff^Jj "muSmÍ kÜS tartja, ha év közben kontin- uodámak ^ózatát. Mint m gensen felül is szállítanak a mondotta, lehetőség van sstbban tovább" nő"— most vállalatok gazdaságosan ter- vegyes vállalkozás létrehozámár oly modon, hogy ex- melhető és értékesíthető áru- <^3. ^ amelyek keUő koorközrejátszott az is, hogy a korábban kedvező külső piaci tendenciák megváltoztak, a külföldi áresések jórészt nem importunkat, hanem exportunkat érintették. A miniszter utalt arra, hogy külkereskedelmi forgalmunk 1972-ben dinamiku Szájról szájra portunk 13-14,* az import kat a szocialista országokba. ^ li 1 „át-izi,.^ „mMtrdá- Ügyelni kell azonban arra, 6-7 szazalekos emelkede- hogy e szállítasok ne ^ illeszthetők a piaci szerve dályozzák a nem szocialista zetbe. Az intézet folyosóinak, ott mosolyog egy szakállas szobáinak falain fényképek, bácsi, alatta a szó: TATA. kézimunkák, árnyképek, li- A teremben minden asztalnómetszetek, a tárlókban fa- ka egy-egy hangosító berenés agyagmunkák, faragások, dezést rejt. A gyógypedagóAz itt tanuló gyerekek kéz- gusnő — aki egyébként peügyességéről, ötletességéről, dagógiai szakot végez az szorgalmáról tanúskodnak, egyetemen — kezében mikPedig ezekkel a gyerekekkel roíon, a gyerekek fülén az mostohán bánt az élet. Si- állítható hallókészülék, a saketen születtek, vagy csak- rokban erősítő berendezések, nem teljesen hiányzik egyik A magánhangzók különböző legfontosabb érzékszervük, magasságát igyekeznek Ennek következtében beszé- megérteni. A fiatal gyógypedük sem fejlődhetett ki. Hal- dagógusnó pontosan artikulásra nevelik őket, hogy be- Iáit hangjait próbálják felisszélni tudjanak. Ha a legkisebb lehetőség felcsillan, a scvel számolunk. Í972-ben tehát fokozott exportorientáció kerül előtérbe, amit nem adminisztratív, hanem olyan jellegű intézkedésekkel kívánnak elősegíteni, amelyek a vállalatokat a népgazdasági érdekeknek megfelelőbb munkára ösztönzik. Termékeinket korszerűség, minőség, ár- és a kiegészítő szolgáltatások szempontjából egyre inkább versenyképessé kell tenni a szocialista és a nem szocialista piacokon egyaránt. A rubelelszámolású országokba a számítások szerint az export 14, az onnan származó import pedig 7 százalékkal nő. A dollárelszámolású országokba körülbelül 13 százalékkal akarunk többet exportálni, mint tavaly, az importot pedig 6—7 százalékkal növeljük. Az idén a gépipar exportjában várható a legnagyobb fejlődés. Ehhez az is szükséges, hogy tovább javuljon az értékesítésre felajánlott gépipari termékek összetétele. A vállalatok nyereséges gazdálkodása, s a népgazdaság kereskedelmi egyenlegének javítása érdekében bizonyos ellentmondásos elemeket is felkeli oldani. Szembe kell nézni például azzal, hogy léteznek korszerű, de gazdaságtalanul előállított, valamint korszemegfelelően hallasmaradványokba kapaszkodva igyekeznek megtanítani őket a beszédre, Sok a kihasználatlan teherautó a Volánnál Felhívás a kedveiményes eiösiáilitásra Minden eddiginél na- 8-án 5600, 15-én 4500 kocsi gyobb, mintegy' 125 millió állt tétlenül. A Volán Tröszt tonnás áruszállítási feladat vezetői ezért arra kérik a előtt áll ez évben a Volán, vállalatokat, hogy vegyék A terv teljesítése azonban igénybe a kedvezményes előnemcsak a tröszt 80 000 dol- szállítást. Nagyobb távolsággozójának jó munkájától ra már most szállítsák el, függ, hanem a partnerválla- amit lehet, mert később latoktól is, attól, hogy szét esetleg az egyidőben jelenttudják-e „húzni" időben a kező igényeket nem tudják szállítást, vagy egyszerre hiánytalanul kielégíteni. A zúdítják a Volán „nyaká- Volán gépkocsiparkja ugyanba" termékeiket. Ebből a is 1100 kocsival kisebb, mint szempontból január első fele tavaly volt, mivel az 1970-es igen kedvezőtlenül alakult, árvíz idején a mentés során Nagyon sok üzemképes te- nagyon sok kocsija teljesen hergépkocsi állt tétlenül a elhasználódott. Bár vásárolVolán-telepeken, különösen tak új tehergépkocsikat, Szegeden, Pécsett, Tatabá- egyre nőtt a kiselejtezésre nyán és Győrben akadt ke- váró autók száma. Ezek vés szállítanivaló. Január üzemeltetése sokba kerül, de 1. és 15-e között fuvarhiány egyelőre nem selejtezik ki a nüatt naponta átlagosan „kiöregedett" járműveket, 1877 Volán-teherautó „pi- mert a csúcsforgalmi időhent". Különösen szombati szakban ezekre is szükség napokon volt kevés a fuvar: lesz. merni, ismételgetni. Az „A" hang kerekedik a kicsi szájakon és közben keresgélik torkukon a tapintható zöngét, aztán az „I" hangot avultak, újakra lenne szükség. Nálunk, ahol fokozottabban kell támaszkodni az egészséges érzékszervekre, a látásra es tapintásra, sokkal több korszerű szemléltető eszközre, képre munkafüzetre, sokszorosított feladatlapra lenne szükség. Ezeknek „belterjes" elkészítése rengeteg erőt, energiát igényel pedagógusainktól. Az épület hetvenegy éves. Ki18 ÚRÁBAN szájról olvasásra. Minden gyakorolják, kezük a fejtelehetséges eszközzel, végte- tön, tapintják a rezgést, len türelemmel, a legújabb A másik csoport legújabb technika alkalmazásával és szava a „ceruza". Ennek sok szeretettel. FELERŐSÍTVE A legkisebbek, a 4—5 évesek öltözködnek, sorokba rendeződnek. Sétára indulnak a téli napsütésben. Az óvónéni intésére, ha nehézkesen is, ha erőlködve is, ha görcsösen is, de együtt, hangosan köszönnek: páá... És intenek mellé kis kezükkel. , , . , Az első értelmes hangok 8 ezek. Az emberi érintkezés hangjait keresik a „csendben", ennek hangjait formálja a száj. Elmondják egyszer, kétszer, ötvenszer. Tükör előtt is keresgetik a hangot, a száj, az egész bonyolult hangképző berendezés működését, a hangos hang születésének — másoknak oly természetes — mozzanatait. Minden új, kimondott szónak, elismerő tanári mosolynak örülnek, hiszen minden egyes szóval csirái. — Nem jelbeszédre tanítjuk őket, nem az ujj-ábécét „ , ., , . kell elsajátítaniuk. HasznoSzazotven gyerek el, tanul .sabbnak és fontosabbnak a siketnemak szegedi inte- ítéljük meg a hangos beszéd zeteben. Három tagozaton és a szájról olvasás elsajátí„ foglalkoznak velük. A negy- tását. A gondolkodásra nehatévesek ovodaba járnak, a velés érdekében ez a lényehat-nyolcévesek az elokeszi- ges. Sok-sok egyéni íoglalto tagozaton ismerkednek a kozásra lenne szükség, ami legalapvetőbb kovetelme- a nagy CSOportlétszám miatt nyekkel, s itt dol el az is, nem mindig lehetséges. Ezek kik alkalmasak hallasneve- az elektromos berendezések lesre. A harmadik tagozat a nagy segítséget jelentenek, nyolc altalanos iskolai osz- de ezek lnál. nem a legkor: tály- szerííhbek. Helyhez kötik a Az egyik előkészítő cso- gyerekeket, a zsinórengedte portban egy eleven kislány, Gabika szakállamra mutatva huncut szemekkel, kuncogva mondta: tata tata. A falon levő képek között három lénésen túl, ismét a legnagyobb ellenség, a csend uralkodik. Több műtrágyát, alkatrészeket vásárolhattak, előre haladt a kemizálás, egyszóval lényegesen javultak a termelési tényezők, vagyis a rövid lejáratú hitelek igénybevétele intenzív fejlődést eredményezett. Az elmúlt esztendőben a mezőgazdaságban 1 milliárdos csökkenés következett be az építési beruházásoknál. Viszont 700 millióval többet költöttek gépesítésre. És ez nem rossz. A jövő megköveteli. Hiszen azoknál a növényféleségeknél is, amelyek termesztésében gondjaink vannak — cukorrépa, dohány, zöldség — elsősorban a gépesítés hozhat megoldást. Igen impozáns példája ennek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, ahol tavaly 1700 holdon termeltek cukorrépát 250 mázsás holdankénti átlaggal, szép nyereséggel. A gépesítésre sem sajnalták a pénzt. A bank idén is támogatja a gépesítési törekveseket, hiteleket kérhetnek a mezőgazdasági üzemek erre. Hazánkban a mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátása az AGROTRÖSZT kezében van. Műtrágyával, erő- és munkagépekkel, vegyszerekkel árasztja el a szövetkezeteket, állami gazdaságokat A tapasztalatok azt mutatják; fejlődésének és teljesítőképességének határán van ez a monopolhelyzetű vállalat, további nyereségekre nem számíthat, sőt kritikus a helyzete, több gépet szerzett be, mint amennyit el tud adni. Pénzlekötése óriási. A tanulság egyértelmű: anynyi gépet, műtrágyát szerezzen be, amennyire fizetőkepes kereslet van, nem pedig igény. És még valami: hogyan tovább? — érdemes lenne ezen meditálni, kölcsönös érdekeltségben a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Más monopolisztikus vállalatoknál is előfordulhatnak zavarok, a feldolgozóipar tavaly sem volt mentes eféléklől. Egyes termékekből felfutott a termelés és gondot okozott a feldolgozás. Enélkül viszont nehéz, szinte lehetetlen a termékek eladása. A termelő nem ugrálhat, máshová nem kínálhatja áruját eladásra. Kényszerhelyzetében a húsipar, a hűtőipar a kettős műszakot sem tudta megszervezni, vagy alig-alig; fizetett az áruért, de könyörgött, hogy ne vehesse át, csak jóval később, ha majd kapacitása lesz. A konzervipar is feldolgozóképességenek határán van. Jó termés esetén megsokszorozódnak gondjai. Ideje lenne az állami támogatást, hitelt kihasználva a különböző monopolhelyezteket is „kikezdeni". Megérné. Különböző társulásokkal a termelőszövetkezetek segítenének az országos gondokon, önmagukon is. Itt van például a baromfiipar, Nagx lehetősége lenne bármilyen társulásnak, és jövedelmezősége is, mert a legkurrensebb cikkekkel foglalkozhatna, libával, pulykával, aminek piaca van itthon és külföldön egyaránt. A haszon mellett a felelősség is megosztana a termelőkkel. Ugyanakkor szélesedne a beruházások profilja, gyorsulna a tőke forgási sebessége. Az idén mezőgazdasági beruházásokra 12,5 milliárdot fordítanak, szemben a tavalyi 15 milliárddal. Nem közömbös, milyen belső struktúraalakitásra, változtatásra használják fel az összeget. A sertés- és szarvasmarhatelepek mellett igen hasznos lenne többek között a barányhiztalás, a tejesbárányok piacra adása nagy tételekben, még akkor is, ha a tartási viszonyok extenzív feltételeknek felelnek meg. Kevés uj beruházásra számíthatnak tehát a mezőgazdasági üzemek. A legfontosabb most, hogy jól és gyorsan, maximálisan gépesítve fejezzék be a már megkezdett építkezéseket. Saját erőből, hitelekből is, minél nagyobb gépesítésre törekedjenek. A jövedelmet nem lehet hitellel pótolni, csak megelőlegezni. Alapigazság az is; beruházni csak jövedelemből lehet. Ehhez pedig egyetlen út a munka, a célszerű, okos, takarékos gazdálkodás. SZ. LUKACS IMRE KLUG PÉTER ÖRÖKÖSEI Az igazgatói szobában az intézet vezetőinek arcképei: Klug Péteré, aki az 1901-ben épített intézet alapítóigazgatója volt es az utána következőké, Török Sándoré. Gábor Lajosé és Gyovai Józsefé. A mostani igazgató, Nagymajtényi László több mint húsz éve irányítja az itt folyó nagyon összetett munkát. Tapasztalatairól szól és napjaink eredményeiről, gondjairól: — A pálya izgalma, különös szépsége a kisebbeknél érzékelhető legjobban. A beszédtanítas hosszú és nehéz folyamatának első fázisában, amikor a kicsinvek artikulátlan hangesomóiból érthető hang lesz, szó kerekedik. Nemcsak pedagógiai munka ez de kicsit művészi tevékenység is. — Az eredmények? A nyolcadik osztályt végzett gyerekek képzettsége megegyezik az általános iskolát végzettekével. Érthetően beszélnek és szájról olvasnak. Minden anvagot tanítunk, amit az általános iskola megkövetel, csak mennyiségében kevesebbet. A módszerekben, a pedagógiai eljárásokban van lényeges különbség. Sajnos, a tantervek «s tankönyvek régiek, elnőtte mái- az iskola és a nevelőotthon is. Csak nagy jóindulattal felel meg a legelemibb követelményeknek. A dickensi hangulatú alagsorban is tantermek sorakoznak. Ezen a folyosón csak a jól felszerelt tornateremre lehetnek büszkék — és a gyerekekre, akik ügyesek, szívesen sportolnak, jatszanak, versenyeznek. A hét évtizede toldozottfoldozott nevelőotthon hálótermeiben, ahová dr. Faragó Mihályné igazgatónő kísért, rend és tisztaság uralkodik. A katonásan sorakozó, szépen bevetett, népművészeti takaróval borított ágyak fegyelemről tanúskodnak. a falakon levő képek otthonosságról. A gyerekek maguk takarítanak. maguk tartanak rendet. Így megszokják a mindennapi munkát, megszeretik a rendet, igénylik a tisztaságot. A tizenegy gyermekfelügyelő heti 48 órában dolgozik. Az itt dolgozó tanárnők óvónői fizetést kapnak. Pedig a Művelődésügyi Minisztérium rendelettel szabályozta a nevelőotthonok gyermekfelügyelőinek fizetését és órakötelezettségeit, valamint az élelmezési normákat. Sajnos, ez alól a rendezés alól valahogy a siketnémák szegedi intézete kimaradt. Pedig a gyermekfelügyelők óraszáma igen magas, fizetésük kevés, és az itteni gyerekek sem esznek kevesebbet, mint mások másutt. — Nekünk nemcsak tanároknak kell lennünk. hanem sokkal többnek annál — mondja Kellner Jánosné igazgatóhelyettes. — Nem állhatunk értetlenül az orvostudomány egyes kérdései előtt és pszichológiai ismeretekre is elengedhetetlenül szükségünk van. Mindezek mellett rengeteg türelmei, energiát es szeretetet igénylő hivatás a miénk. Nagyon nehéz munka ez gyereknek, nevelőnek egyaránt. Hogy értelme, szépségé és eredménye van ennek a munkának, azt a nyolcadikosok között éreztem-értettem meg. Életük legfontosabb problémája, mint a velük egykorú sokszáz, sokzer társuknak, a palvavátasztás. M'lyen szakmát válasszak? Hová visz innen az utunk? — vetedik fel bennük is a kérdés Ps elmondják: én női szabó leszek: én nyomdásztanuló; én pedig autószerelő iparitanuió; én műszaki rajzoló szeretnék lenni; én Szegeden fogok lakatos szakmát tanulni... • Tandi La jos