Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

SZOHTOYT. 1972. JANUÁR 22. 3 Szabad a pálya Rend a Nagykörúton Ritka pillanat Szegeden: mindenütt működnek a közlekeC isi lámpák. Azok is, amelyeket az utóbbi időben oly sokszor nem lehetett rábírni, hogy dirigálják a forgalmat a Nagykörút és Petőfi Sándor sugárút sarkán. Erre alapos okuk volt, mert egy gázcső törcse miatt a gáz beszivárgott alkatrészeikbe, s így használatuk veszélyessé vált. A hibát kijavították, s ismét rend van a forgalmas kereszteződésben A közlekedés idei programja A szállítási dolgozók köztársaság téri székházában pénteken a múlt évi munka tapasztalatairól és az idei feladatokról tárgyalt a Közlekedési és Szállítási Dolgozqlc Szakszervezetének Központi Vezetősége. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter értékelte az ágazat múlt évi munkáját és ismertette az 1972. évi terveket. Többek között elmondotta, hogy tavaly a közlekedési vállalatok 4 százalékkal több utast, s 7 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. Az idén a közlekedési koncepciónak megfelelően avasúti áruszállítás mérsékelten, a közúti árufuvarozás pedig továbbra is nagyobb ütemben, mintegy 9 százalékkal emelkedik. Hasonló a helyzet a személyszállításban is, mert vasúton az utasforgalom némi csökkenésével, a közúti közlekedesben pedig 5 százalékos növekedéssel számolnak. Az útépítés ütemével összhangban az idén újabb településeket kapcsolnak be az országos autóbuszhálózatba. Üj járművek beállításával pedig javítják az utazási körülményeket, a munkás- és tanulójáratokon. A tanácsi közlekedési vállalatok az utasok számának 2 százalékos növekedésére számítanak. Ezen belül a villamosközlekedésben várhatóan 2—2.5 százalékkal csökken, az autóbusz-közlekedésben pedig 4,5—5 százalékkal emelkedik az utasforgalom. A közhasználatú közúti közlekedés eszközfejlesztési lehetőségei korlátozottabbak, mint az előző évben. Ezért a tervbe vett fejlődést elsősorban a kapacitás jobb kihasználásával, a belső tartalékok kiaknázásával, tehát intenzívebb gazdálkodással kell megalapozni. a halállal Pár napja, hogy a fagyó vizek veszedelmeiről írtunk. Most újból ezt kell tennünk, hogy megint óvjunk, figyelmeztessünk, mert azóta is többen kacérkodtak a halállal. A szegedi vízi rendőrőrstől az életek óvásáért tegnap, késő este jöttek a szerkesztősegbe, tényeket mondva a pénteki történésekről. a Tisza jeges sodrásában. A vízi rendőrőrs „vette le" az ezer veszélylyel fenyegető, zajló Tiszáról a közúti híd környékén J. L. Révai utcában, és H. A. Oskola utcában lakó általános iskolai tanulókat. Egyetemista, aztán egy vállalati dolgozó is jégtáblát „lovagolt". Ha mindannyiuk esetében nem lép közbe a rendőrség, tan tragédia is bekövetkezik. Amikor hidegebb volt, több felnőtt nem a komppal, hanem a jégen át próbált átjutni a Tiszán Tavaly Mindszentnél eppen ezért híilt meg egy ember. A jegesedé,- íagyo folyó- és állóvizek mindig szerencsétlenség okai lehetnek. Ezért megint a szülőkhöz szólunk: ismertessék gyerekeikkel a jég veszélyeit. Csak helyeselni lehetne, ha az általános és a középiskolás tanulóknak osztályfőnöki órán is felhívnák figyelmüket a jeges vizek „halálos ölelésére". A felnőtteknek pedig — akiket illet — szintén szól a „vigyázz!" figyelmeztetés. Az idén eddig még nem szedett halálos áldozatot a jeges víz. Kerüljük el a bajt. rajtunk múlik. Vigyázzunk! M. S. A gépkocsiállomány gyors fejlődése miatt nagy feladatok hárulnak az autójavító iparra. Ezért az idei terv az Autófenntartó Ipari Tröszt javító kapacitásának 7 százalékos emelését irányozza elő, s ezenbelül a karbantartásban 12 százalékos növekedést keli elérni. Sok gondot okoz még a pótalkatrészellátás, s a jelzések szerint az idén sem lesz sokkal jobb a helyzet, mint tavaly. Az alkatrészforgalom egyszerűsítése érdekében ebben az évben nagy változásokat tervez az Autóker. Szétválasztják az alkatrészek nagy- és kiskereskedelmét. Dr. Csanádi György elmondotta, hogy az idén és a következő években is rendkívül nagy feladatot jelent a városi, s elsősorban a budapesti közlekedés fejlesztése. Végezetül dr. Csanádi György sírról tájékoztatta a központi vezetőségi ülés részvevőit, hogy a SZOT-tal és a Belügyminisztériummal közösen számos intézkedést készítenek elő a közúti közlekedés biztonságának növelése érdekében, a baleseteket előidéző okok csökkentésére. Többek között sor kerül a KRESZ bizonyos változtatására. átalakítására, és besség korlátozására A tanácskozáson Mátyási Árpád, a szakszervezet titkára ismertette azokat a teendőket. amelyekkel a szakszervezeti bizottságok segíthetik a vállalatok idei feladatainak teljesítését. A

társadalmi méretű boldogulás nálunk nemcsak azért lehetséges, mert tág horizontú békében élünk, hanem mert tisztességes munkásrendszert hoztunk létre. Igaz, sokat küszködtünk, vitatkoztunk, de végülis eljutottunk egy olyan magaslatra, ahonnan nézve már egy kicsit szégyelljük a múltat, az ügyetlenségekkel is terhes tegnapot. Pedig inkább büszkeséget érezhetnénk. Ezer veszélyen és buktatón át értük el, hogy szívesen jönnek hozzánk külföldi turisták, a nyugati üzleti körök túljegyezték államkölcsönünket, kiváló szakmunkásaink pedig 4000—5000 forintos keresetről beszélnek ország-világ hallatára a tévében. Olykor, ha kicsit jobban csináltuk, el-elszaladt ugyan velünk a ló, de a mindent megújítani és helyrehozni képes igyekezettel visszatértünk a rendes kerékvágásba. Rengeteg tapasztalatot halmoztunk föl. Ezek most arra is jók, hogy fölhagytunk a hurráoptimizmussal, hogy soha többé ne elégedjünk meg a statisztikai szemlélettel, és ne csak az állam érdekeire ügyeljünk, hanem az egyének gondjaira is. Tudunk örülni a szocializmus áldásainak, de van időnk, türelmünk meghallgatni a szűkösebben élők panaszait is, hogy segíthessünk, ahol lehet. Mindig azt akartuk, hogy a munka és annak hatása kifejeződjék a jövedelmekben. Nem hiába. Vannak már olyan tudósok, szakértők, művészek, akik akár tízszer is többet keresnek, mint a ruhagyári varrónő, s ezt magától értetődőnek fogjuk föl. Azt hiszem, nyilvánvaló: nem a munkásokat becsüljük le ezzel, hanem az eredményes kutatás, szervezés és újítás anyagi elismerésevei éppen erősíteni igyekszünk a munkáshatalmat. A gondolkodó típusú emberek azt mondják, ebben nincs is kivetnivaló, a szocializmus alapelvének érvényesítése nem sérti a dolgozók igazságérzetét. Csak ott van a hiba, amikor látják, hogy itt is, ott is „pofára" osztják el a pénzeket, amikor felesleges adminisztrátorok, kifürkészhetetlen feladatú őgyelgők zsebelik be valamilyen utonmódon mások szellemi és fizikai erőfeszítéseinek gyümölcsét. Hát még azok menynyit tesznek el, akik saját számlára üzletelnek! S az a pimaszság, amikor a tolvaj kiált fogdmeget, tehát amikor a havi negyvenezret gyanús eszközökkel összeharácsoló „menő fej" lármázik, hogy „az állam emelje föl az 1800 forintos fizetéseket". Ugye elég világos, mire megy ki az effajta bolondbeszéd? Arra, hogy elterelje a figyelmet a zavarosban halászok üzelmeiről. Arra, hogy a gyári szalagok mellett görnyedők, a hőségben, fagyos hidegben, vagy gyötrelmes éjszakai műszakokban dolgozó százezrek szemében jó fiúkká váljanak, ugyanakkor lehetőleg minél többen a kommunistákat tegyék felelőssé a föllelhető összes bajokért. Hát ezt a célzatos szemforgatást kellene nyilvánvalóvá tenni mindenki számára. Azt volna érdemes beleplántálni a köztudatba, hogy csak a tisztességes boldogulás előtt szabad a pálya. csak azok kaphatnak zöld utat az anyagi javak szerzéséhez, akik adni is tudnak a „nagv kalapba", a mások munkájára legyintők. a törvényekre fittyet hányó újgazdagok pedig azért létezhetnek, mert még nem elég intenzív és természetes a társadalmi ellenőrzés. Szeretném érthetően kifejezni magamat. Nem értek egyet azzal a mostanában elég gyakori szöveggel, „hogy miért mérgeljükhecceljük a kisembert 50—90 ezer forintos kirakati bundákkal?" Vegye meg, akinek van rávalója, vagy annyira túlteng benne az úrhatnámság, hogy nem tud meglenni nélküle. Nem ez az lényeges probléma, hiszen aki tiszta úton jut hozzá az átlagosnál jóval nagyobb jövedelemhez, annak is el kell valahogy költenie, tekintve, hogy nálunk — hála forradalmunk győzelmének! — nem lehet se földet, se gyárat, se bérpalotát vásárolni. S ráadá-ul: ugyan milyen szocializmus az olyan, ahol csak tömegcikkeket árulnak, vagyis hiányoznak a különleges ízléseknek is megfelelő holmik! A pártnak és a kormánynak nem az a gondja, hogy |ki mekkora autóval megy a dolga után, hanem az, hogy a lakosság többségének szerény, am mind jobban növekvő igénveit messzemenően ki tudjuk eléeíteni. „Dupla fizetéseket, és kész" — halljuk a kategorikus „jó tanácsot". Persze, ilvet csak közgazdaságilag teljesen laikusok mondhatnak, akikhalvány fogalmuk sincs, melyek az életszínvonal-javítás föltételei. A pénz önmagában semmi. Attól, hogy álcár háromszor annyit kap belőle minden honoolgár. még egyetlen méterrel sem lesz több szövet, egyetlen kilóval sem szaporodik a borjúhús Magyarországon. Ha a kibocsátott pénzmennyiség mögött nincs megfelelő árufedezet, menthetei len ül infláció kezdődik. Ez akaratunktól független törvényszerűség, s olvan egyszerű, mint a kétszerkettő. S kinek lenne ió? A fölszabadulás utáni hónapok meggyőzően tanúsítják, hogy a dolgozóknak semmiképpen. Ha nem is magasak nálunk az átlagkeresetek, az állandó és rendszeres emelkedéshez nem fér kétség. Az életkörülmények állandó javítása a célunk, minden anyagi és szellemi kapacitás csupán eszköz ennek eléréséhez. S örömmel írom le: ma már bizony elég sok munkáscsaládot meg kell látogatnia például az újságírónak, ha dokumentálni akarja, hoev különféle okok miatt élnek még közöttünk szűkölködők is. N°m okvetlenül azért szembeszökő a jómód, mert magas a családfő keresete, hanem azért, mert legtöbb helyen ketten-hárman is d«l"óznak, és „öszszevemek" néha 4000—7000 forintot is. Leginkább ezért van. hogv a lakások általában szénen bútorozottak. és az OTPkölcsönök révén a háztartást is fokozatosan gépesítik. A korlátlan munkalehetőség — valljuk be — „megfizethetetlen" eh"-— a mi szocializmusunkban. : éppen azért, mert társadalmi mér retekben már túl vagyunk az „egyszer jóllakni" nyomorúságos igényeken, nem szabadna belenvueodni, hogy még ma is inkább az egyenlősdi érvényesül a bérezésben. Kényelmességi, vagy népszerűségi okok miatt még a kiemelkedőbb vezetők sem érvényesítik erélyesen a munka szerinti elosztás elvét. Pedig ez a lezserség kétségkívül rontja az alkotókedvet, fékezi a többre, jobbra törekvők lendületét. Azoknak kedvez, akik a „kis meló, nagy steksz" nézetnek nyitnak szabad pályát, s akik ezzel, sajnos, még manapság is szereznek bizonyos népszerűséget. Azt mondják, ilyen az emberi természet. Alig hinném. Inkább arról van szó, hogy ebben az ügyben még nem sikerült mindenkit meggyőznünk az igazságróL F. NAGY ISTVÁN Magyar-román árucsere a seís. A barátság és kölcsönös megértés szellemében lefolytatott tárgyalások eredményeként pénteken Bukarestben aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Népköztársaság 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzökönyvét. A jegyzőkönyv további növekedést irányoz elő a két ország árucsere-forgalmában. Az árulisták szerint a magyar szállításokban szeMagyar-szovjet felsőoktatási egyezmény Pénteken a Művelődésügyi Minisztérium és a Szovjetunió felsőfokú és középfokú szakoktatási minisztériuma között két évre szóló megállapodást írtak alá. Az egyezmény értelmében az idén nyáron 31 magyar felsőoktatási intézmény 70 csoportban együttvéve 1200 diákot küld a Szovjetunió hatvan egyetemére és főiskolájára, nyári szakmai gyakorlatra. A következő évben ugyancsak 1200 magyar diák végezheti nyári gyakorlatát a Szovjetunióban. Mindkét nyáron ugyanilyen számban érkeznek szovjet egyetemi és főiskolai hallgatók hazánkba szakmai, termelési gyakorlatra. A cserékre általában május l-e és szeptember l-e között kerül sor, s a gyakorlat időtartama általában 3—4 hét. repelnek egyebek között: szerszámgépek, kohászati, élelmiszeripari és vegyipari gépek és berendezések, timföldgyári berendezések, fényforrásgyártó gépsorok, elektronikus csövek, különféle mérő- és ellenőrzőműszerek, orvosi műszerek és röntgenkészülékek, autóbuszok, garázsberendezések, hengereltacél, alumínium félgyártmányok, növényvédő szerek, tűzálló téglák, pamutszövet, gyógyszerek, fogyasztási cikkek és más áruk. A román részről előirányzott szállítások között szerepelnek fém- és famegmunkáló szerszámgépek, kőolajipari berendezések, traktorok, mezőgazdasági gépek, vasúti tehervagonok, tehergépkocsik, kis haszongépjárművek, terepjáró személygépkocsik, marónátron, ammóniákszóda, karbid, aktív korom, szintetikus alkoholok és egyéb vegyipari termékek, só, fenyő- és bükkfűrészáru, építési anyagok, bútor, fogyasztási és más árucikkekKüldöttségünk hazaérkezett Moszkvából Pénteken, tegnap hazaérkezett Moszkvából az a pártmunkás-küldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Pullai Árpádnak. az MSZMP KB titkárának vezetésével januar 19—21. között látogatást telt a szovjet fővárosban. A küldöttség tagja volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Nagy Tibor, a KB osztályvezető-helyettese. A delegáció eszmecserét folytatott a párt- és tömegszervezeti munka tapasztaltairól a szovjet testvérpárt Központi Bizottságának pártás tömegszervezeti osztályán, látogatást tett az SZKP KB pártfőiskoláján. A küldőt'séget január 20-án fogadta I. V. Kapitonov, az SZKP KB titkára. A szívélyes, baráti légkörben folytatott megbeszélésen részt vett Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. (MTI)