Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

KEDD, 1972. JANUÁR 4. Jár-e gyermekgondozási segély a javító-nevelő munkára ítélt anyának? segélyre való jogosultság megállapítása, aki a javító-/ K. V.-né szegedi olvasón- nács elnöke mérlegelési jogkat a bíróság a közlekedési körében bírálja el, és dön- | ^ szabályok megsértése miatt tésétől függ az engedély meg- nevelő "munka büntetésvégjavitó-nevelő munkára ítél- adása. A gyermekgondozási rehajtását már megkezdte, te. Az ítélet után olvasónk segélyezés félbeszakítására Ebben az esetben a 12 hógyermekct szült, s ezzel kap- akkor kerül sor, amikor az nap munkaviszonyban csolatban szeretné tudni. anya a büntetés végrehajtá- tött hogy a szülési szabadság le- sát már megkezdte. A fél- munka megkezdését — és telte után jogosult-e gycr- beszakításnak akkor van he- nem a szülés időpontját — mekgondozási segélyre, vagy lye, ha az arnya igényjogosem. Kéri: ismertessük az sultságát megállapították A töljavító-nevelő megelőző 18 hónapon belül ezzel kapcsolatban megjelent félbeszakítást az anya kéré- kell vizsgálni. Ugyanis a rendelkezést, javító-nevelő munka időtartama nem munkaviszony• sére a Büntetésvégrehajtás A javító-nevelő munka al- Országos Parancsnoksága en. kalmazásáról és végrehajtá- gedélyezi Ennek időtartama ban toltott ld°. ezt a 12 sáról szóló rendelkezés lehe- legalább egy év A büntetés- nap munkaviszonyban töl tővé teszi, hogy a bíróság végrehajtás félbeszakításááltal elítélt anya gyermeké- nalc egy éven túli meghosznek gondozása céljából fize. szabbítását ugyancsak a ,1 tós nélküli szabadságot ve- Büntetésvégrehajtási Orszá- velő munka büntetésvégrehessen igénybe, ha részére gos Parancsnokság engedé- hajtását megkezdte és azt gyermekgondozási segély iyezj megállapítható. A fentiekből A ' javftó_nevei6 munkára — következik hogy a javító-ne- ftélt anya gyermekgondozási előzően - 12 hónapi, legvelő munkára ítélt anya az segélyre való jogosultságát alább napi hatórai munkaáltalános rendelkezések sze- ugyanoiyan feltételek mel- viszonnyal rendelkezik, joI^ÍIJL „ S lett kell vizsgálni, mint a gosult gyermekgondozási seM Jíu munkaviszonyban álló anya gélyre, ha a fent közölt felJogosultságát. Nehézséget tételekkel rendelkezik, szonyban álló dolgozó nők- * anyánál a Dr. V. M. tött idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Olvasónk, ha a javító-nemegelőző 18 hónapon belül nem a szülés napját megnek. Azonban ez a jog részben korlátozott. Ugyanis, amíg a munkaviszonyban álló anya arra való tekintet nélkül vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot, hogy jogosult-e a segélyre Vagy nem, addig a javító-nevelő munkra ítélt anya ezt a jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a gyermekgondozási segélyre az egyéb feltételek mellett jogosult. Ilyen esetben a vállalatnak tehát a Javító-nevelő munkára ítélt anyánál a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez vizsgálnia kell azt, hogy a gyermekgondozási segély folyósításának feltételei megvannak-e. Ha az anyának nem adható segély, fizetés nélküli szabadságot sem kaphat Ha a gyermekgondozási segélyre az elítélt anya jogosult, az esetben a javító-nevelő munka büntetés végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására sor kerülhet A halasztásra akkor kerül sor, ha az anya még nem kezdte él a büntetés végrehajtását. A halasztást a segélyjogosultságot megállapító határozat alapján az anya kéri a büntetőügyben eljárt elsőfokú bírói tanács elnökétől. A halasztás iránti kérelmet az elnök egy évre engedélyezi. Az egy évre szóló halasztást ilyen esetben az anyának engedélyezni kell. Amennyiben az anya'a gyermekgondozási segélyt továbbra is igénybe akarja venni, a további haA pamíri jak A Pamír-hegység havas legelőinek jellegzetes állata a jak. A három és fél méter hosszú, közel két méter magas. RO—700 kiló súlyú állat a szarvasmarhafélék családjába tartozik. Hozama jelentős mennyiségű tej, gyapjú, hús és bőr. Tádzsikisztán állattenyésztő gazdaságai jelenleg több ezer jakot nevelnek. A jak igénytelen állat. A hóborította hegyeken, a téli takaró alatt könnyen juteleséghez, a nedvdús fűhöz. Az ideiglenes enyhülés, olvadás után gyakran kőkeményre kérgesedő hó éhínséggel fenyegetné, ám a termetes jak azonban még ilyen viszonyok között is megmenekül az éhhaláltól — táplálékát kiássa. Körülbelül 20 esztendővel ezelőtt csupán teherhordásra használták; több alkalommal 6000 m magasságba is feljutottak vele. A magashegyi jaktartás ígéretes jövő elé néz. A jakcsordákikal télen nem kell meleg völgyekbe vándorolni; így sem súly-, sem pedig számcsökkenés nem fenyegeti őket. Anyakönyvi hírek L KERÜLET Házassá*: Dálnokl Sándor és Kovács Erzsébet, Török János és Puskás Ágnes, Vakula Ferenc és" Nagy Judit, Ötvös Miklós és Papp Erzsébet, Zélcány Flórión és Molnár Erzsébet, Beeski György és Csikós Katalin, Kiss Lajos és ' Gárgyán Margit, dr. Gerzanits Miklós és dr. Buczkó Komlós! Jánosnak és Gutpintúr Annamária, Szilágyi Mihály és Honának Henriett, Balog Jó- . . - „ Kovács Ágota, Balogh Ferenc és zsefnek és Bozsó Irénnek Jó- jsef és Nagy Mária Etelka, TerLicsák Rozália, Vokla János és zsef, Imri Ferencnek és Juhász hes István és Börcsök Ilona haMészáros Erzsébet, Vörös János Irénnek Róbert Ferenc, Farkas zafs®?°t. kötöttek, és Horváth Rozália, Süli György Lászlónak és Blczók Zsuzsanna- Szu , Lővinger Ferenc Istés Tóth Terézia házasságot kö- nak Györgyi Éva, Farkas Ernő- v.tnnak és Lowinger KataUnnak töttek. nek és Micskei Margltnsk Gyu- Andrea Krisztina, Bagi SándorSzületés- Mezei Gyulának és la- Sisák Gézának és Nagy Klá- "ak é® "uszka Bozáliáaak K?rtC&tSTtuSS* Kt „Már"', Lászlónak be» °ttó' Abrehám-Furus Járóimnak és Monokl Juliannának Károly, Juhász Nándornak és fényig Miklósnak^ és Vas Mária Kenéz Mártának Mónika, Kertész Julianna, Antalit Miklós Gábor és Ponyecz Erzsébet, Zelei János és Vince Ilona Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Berényi Mihály, Vazorka Lajos, Mészáros Szilveszter, Móricz Imre, Lele Mihály meghalt. HL KERÜLET Házasság: Gajódl Béla és Szabó Mária Magdolna, Szabó Jó nosnak és Födi Piroskának Hajnalka, Fekete Istvánnak és Eper™ álak Zsuzsanna Eva Sattns Ti -esi Honának Gábor, Kása Zolreenez marranaa momKa Ko- boTOak f X,V Máriáník Nói 1011 Ferencnek és Péter JulianDasz Imrének és Joó Ibolyának tert Anfó Latosnak és BaranÍ-1 n:4nak Zoltán, Kecskeméti Istimre Zsolt, Zsembery Antalnak Síareitnak Gáboríacv Miklós vánnak és Gyöngyösi Eva Rozaés Oláh Katalinnak Antal. Hol- nak^DrégelvGlzSSn^Nó! llának Eva- Be'ak Józsefnek és esik Istvánnak és Terecskei Er- „ glHlS í SC Szóráth Ildikónak Anikó. Horzsébetnek Csaba. Juhász István- Annának Andor Martod váth Ferencnek és Vince Veroninak és Csala Máriának István LászRmalcésRnttvánKat^tnna2 kanak Veronika, Molnár Péter Lajos. Bálint Károlynak és Bo- n'chárt pltfki AntMnai rí painak Szabó Nórának Péter, dor Ibolyának Károly, Dohány LlrS Komócsin Vincenek és Szelei PiLajosnak és Kószó Jusztinának Tóth Endrének és Tóth íwirié roskának Zoltán, Lábdi LajosZsolt Lajos. Peták Ferencnek és nak Tamás Vilmos Balln níit nak és Albert Katalinnak I-aJos, Ocskó Etelkának Zoltán Róbert, "ak és Oláh Sonának Béla I'onkal Istvánnak és Kopasz Tóth Jánosnak és Györffy Zsu- ötánki Józsefnek éí Korsós Lí' M/ria MarSitnak Tünde, Tan zsannának Andrea Judit/Varga ólának Dűikó Erika K^ulslícz Jánosnak és Perecz Erzsébetnek Jánosnak éj. Torma Rozáliának bánnak éíVrecíLi o7gán2 ^S^og^J^^ilonán^k Orsolya, Szlkora Pálnak és Jo- Attila István nevű gyermekük Soltá/ dr Nlkoté^íi istvánSaí Járt Bonának Judit. Csengeri született. Zoltán, dr.NlkoJényl Istvannak Sándornak és Bodó Herminának Ni^rTerezíínak Js"míaakStltön iBnácné~ Nóvé^TuliaWSzeles nár Máriának ndlkó Katalin, Ferencnek és^SzLetedi Kozáliá" Rozália, Szekeres Péter, Huszka ?zabó András Gézának es Vass nak Szabolcs. Vtes^ImrénMc ós TSÜU Teréz. Borc* Sándor ^fn?k t^uháfz^Esrte?'^ Szűcs Irénnek Judit Hajnalka, gg* ^KÖ^ ÍésSó^ Kónya''oábSí Szlkszay Gyulának és Szilágyi D^Ó Szilveszter' Csánvl Györgynek és László Évának Erzsébetnek Miklós. Papdl Géza- 2ntn1 uodü.szilveszter, csanyi Krisztina Dudás sándor Józsefnak és Ábrahám Máriának Zsolt ® üét^ífl S nek és Rácz Erzsébetnek Attila. Géza. Horváth Jánosnak és mnnyi nOTa dr Tótelitvánné Kovács Istvánnak és Szilágyi PiNsgy Évának Beáta Eva, Nagy sriMa dr TimST r"£ka Katalinnak István nevű turétvJanak áa író—A Uónínnlr nmus aztivia, ar. jimasi JO- „„-,.__,, ,v ,-fllaiaH és Dubay Eva Etelkának István Halálozás: Jenel Sándor, Rácz Róbert, Mag Józsefnek és MolMátyásnak és Kószó Ilonának Tibor, ördög Ferencnek és ... ír._„„_.-, Marosi Zsuzsannának Mónika. 2á'la'. Bf6" Ferencné Szin Erzsef. Dunai Józsefné Kovács RoVladl szlávi vev Andrásnak és zsébet. Szél Klára. Kiss Attila gyermekük születettHalálozás: szűcs Antal. Takó Mihály, Hegedűs János, Molnár Istvánná Magyar Rozália, KokoKarai Máriának Rita Mária, Tarl, Józsefné Gunlcs Marcit. vai Andrásné Bárkai Erzsébet, Nógrádi Ottónak és Koch Ju'l- Márkus Jánosne Fodor Mária Balogh Ferencné Sánta Etelka, annának Zoltán János, Rltter meghalt. • ~ ^ Istvánnak és Andriska Máriá- n. KERÜLET Szabi) Vince, Csala István, Bar tucz Pál, Varga Sándorné Tanak István Zsolt. Gulyás József- Házasság: Szekeres Szilveszter kács Erzsébet, Kónya Ferencné lasztás iránti kérelmet a ta- nek és Guczl Jolánnak Zsolt, és Iván Eva. Deme László és Zombori Margit meghalt. Shakespeare szülőföldjének első magyar látogatói A magyar Shakespeare-ho- togat és beszél el néhány nosítás kezdeti éveiben a shílingért." legszebb költeménynek is Meghatározott céllal kebeillő prózában írta Petőfi reste fel a múlt században azokat a sorokat Shakespeare- Shakespeare szülőföldjét a ről, amelyek felülmúlják szabadságharc leverése után mindazt, amit előtte és utá- Londonban emigránsként élt na valaha irodalmunkban Rőnay Jácint, a kiváló tumondottak a nagy angol dós, Darwin fejlődéseimédrámaíróról. letének első hazai népsze„Shakespeare egymaga fele rüsítője, az Akadémia későba teremtésnek" — írja Pe- bi jegyzője. Rónay Jácint tőfi, s maga is érzi, talán 1865 szeptemberében — jó nevetséges nagyításnak tet- egy éwel a drámaíró szüleszik, ezért gyarsan megokol- tésének háromszázadik évja költői lelkesedéssel írt fordulója alkalmából rendemegállapítását, majd így zett jubileurrfi ünnepségek folytatja: s e roppant után _ járt Shakespeare kincs Angliának Stratford szülőföldjén, hogy minél nevű városában esett le egy több érdekes, megbízható gapjúkereskedó silány vis- adatot gyűjtsön a nagy drákójába, éppen mikor e jám- maíró magyar nyelvű életbor atvafinak Vilmos nevű rajzához, aminek megírására fia született, ki első lélek- Egressy Gábor biztatta ÓL zetével beszítta mi az égből Rónay Jácint Shakespeare rá omlott." életrajza nem készült el — Stratfordba eljutni egyszer az első magyar Shakespeare csaknem minden színésznek életrajz szerzője Greguss vágya, akiben a hivatástu- Ákos volt. aki a Kisfaludy dat a művészet iránti ra- Társaság megbízásából 1870jongással párosult. Ma Sha- ben fogott hozzá az életrajz kespeare szülővárosa Anglia megírásához —. de feljegyegyik leglátogatottabb ide- zései Shakespeare szülőföldgenforgalmi helye. A múlt jén tett látogatásáról mégis században alig jutott el né- fennmaradtak a később hány magyar Stratfordba, mindössze tíz példányban hogy lerója tiszteletét Sha- megjelentetett „Naplótöredék kespeare emléke előtt. — hetven év reményei és Az elsők között volt, aki- csalódásai" című emlékiranek látogatásáról tudunk, a íaiban-. Feljegyzései híven fiatal Széchenyi István és kifejezik Rónay Jácint rabarátja. Wesselényi Miklós, ligását .és megbecsulesét A két barát 1821. október mtnden idők legnagyobo elején egy évig tartó nyugat- dramairója iránt európai útra indult főleg versenylovak vásárlására. Angliai tartózkodásuk során felkeresték Stratfordot is. Wesselényi Miklós „Útinaplója" v szerint 1822. június 9-én volt Stratfordban, ahol a látogatás vegyes érzelmeket keltett benne. „Stratfordba menék. Shakespeare síriát, házát s tőle néhány reliquiát nézék meg. Monumentuma minden ízlés nélkül való, a valódi lúdtoll jobbjában nagyon zavarólag hat az érzelmekre. — A könyvben, amelybe mindenki beírja nevét, ki e szent helyre szent érzelmekkel, vagy azok nélkül zarándokol, magyarul írám be hódolatomat. A legkellemetlenebb módon megbotránkoztattam Shakespeare hagyatékának maradványait szemlélve. Egy öreg. piszkos, utálatos nő már az utcán megállíts s ez — aki saját elbeszélése szerint — a nagy költő véréből származott, mindent a legnagyobb ízléstelenséget eláruló bőbeszédűséggel és tolakodással muNAPI KISLEXIKON a halászléről DÁNIEL LÁNG: INCIDENS a 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós véletlen hozta össze osztaga pszichopatáival, de ni tudjon" — mondta. „Ha nem találok senminél több katonatársa kelt az osztaga védelmé- kit, akkor megrekedtem a szolgálati út csapre, annál tarthatatlanabbnak tetszett ez a gon- dájában." dolata. „Ahogy hallgattam őket, az az érzésem támadt, hogy számtalan Meserve és Clark vesz November utolsó napján Eriksson 06ztaga két vagy három Vietkong-katonát üldözött egy körül" — mondta. „Mintha egy túlszervezett ösvényen, két sor sövény között, amikor az dzsungelbe kerültem volna — csupa név, rang, egyik oldalról hirtelen tüzet nyitottak rájuk. és sorszám, alig valami más." Bár lehangolta a szakasz tábor légköre, foly,Feküdj!" — ordított az osztagparancsnok, és a katonák a földre vágódtak; a még mindig tatta Eriksson, azért találkozott elvétve a tisz- láthatatlan támadók golyói porfelhőt csapva tességgel is. Időbe tellett, amíg erre rájött, és pásztázták körül a lapuló katonákat. Néhány 16. furcsa módon a tisztesség hatóerejéről annál inkább megbizonyosodott, minél többet töprengett Vorst „elsimító" ügykezelési módszerepillanat múlva abbamaradt a tüzelés, és a sövény mögül Reilly szakaszának egy másik osztaga bújt elö Eriksson osztagának paramcsnoin. Ahogy százszor is végiggondolta az egészet, ka durván lehordta kollégáját, aki szabadkoKrinek a boldogtalan időszuknak talan a leg- egyre inkább gyanút fogott, alighanem foghíjai zott. Tévedés történt, mondta, embereivel épfa jobb felfedezese az volt. emlékezik Eriksson, vannak a szazados magabiztos, látszólag meg- pen szundikált, amikor futó lábak zaja ébreszhogy katonatársai sem lelkesedtek azért, amit támadhatatlan álláspontjának. Ha nem volná- tette fel őket, és ösztönösen arra gondoltak, Mao erdekében tenni igyekezett. Persze voltak nak ezek a foghíjak, kérdezte magától Eriks- hogy az ellenség közeledik. Rögtön tüzet szünnéhányan, mint például Rowan, akik ugyanúgy son, akkor miért nem mondta neki mindjárt a tettek, amint' elhangzott az amerikai „Feküdj!" gondolkoztak, mint ő, de a nagy többség ép- százados, hogy hordia el magát? Miért volt vezényszó. A két osztag esetlenül ácsorgott pen úgy látta az ügyet, mint a tisztek. Üjra és fontos neki, hogv háromszor is megtárgyalja egymással szemben és Eriksson őrmestere, még újra megtörtént, evés közben, vagy nyílt tere- Mao halálát? Csak ezekkel a foghíjakkal ma pen, amikor pihenőt tartottak, hogy valaki azt gyarázható, hogy mindig haragosan, kijelentette, hogy amióta pen. amikor ptnenot tartottak:, hogy valaki azt gyarázható, hogy a századnarancsnok ennyi ... . , , . , '. . mondta neki (amit Vorst), hogy nincs értelme buzgalmai tanúsított, hogv Erik«on biztonság- Vletnamban van> W*11 ..tévedést meg nem taegy szenvedést még több szenvedéssel tetézni az- ba kerüljön. Mi másért oszlatta volna fel Vorst pasztáit. Miközben arra vártak, hogy őrmesterül, hogy elítéljék Meserve-öt és társait, hiszen (Reilly is ezt mondta) a háborúnak az erőszak az anyanyelve, és természetes, hogy ezt nem az osztagot, s hagyta csunán Manuelt „lőtávolon belül" Erikssonhoz? És csakis ezért ajánlmindig lehet fékezni. Eriksson folyton hallotta hatta fel neki, hogy elhelyezi a századtól. Üzaat a jól ismert érvet is, hogy a Vietkong tag- letszaga volt a dolognak, de miért kell egy jai is elragadtak lányokat, erőszakoskodtak, és századosnak ahhoz folyamodnia, hogy alkudozkivégeztek lakosokat „Mondd csak. Sven. hon- ,, , .. . ... , ... .,,„ nan tudod, hogy az a lány nem tartozott a VieU zék valakivel, akt a ranglétra legalján all? konghoz?" — kérdezte tőle egy oklahomad lö- Miért igyekezett annyir* elpalástolni egy isvész egyik este, amikor Erikssonnal lefekvéshez meretlen parasztlány halálát, ha nem azért, mert rájött, hogy a tisztesség erőivel is szárúk haragja csillapodjék, Eriksson. más dolga nem lévén, végignézte a másik osztag katonáit. Szeme hirtelen megakadt egy kifejezéstelenül bámuló, ismerős arcon. „Manuel volt az!", emlékezett Eriksson. „Csak egymásra néztünk, nem is üdvözöltük egymást. Ahogy az arcát néztem, eszembe jutott egyszerre két kérdés is. amit tőle vagy az őrmesterétől szívesen megkérdeztem volna. Hogy ki nyitott tüzet először készülődtek körletükben. Napról naora úgy érezte, emlékezik Eriksson, mintha háborúba keveredett volna a háborúval, mintha bajkeverő ^^HHK^ ........ . . , . volna, aki alá akarja ásni az életbenmaradás Eriksson. kialakult a fejében egy stratégia. Nem ta|om' mj* feltek volna - azt „Hogy mennyit tehetek Mariért, az csupán at ' molnia kell? Ahogy így tépelődött, emlékezik Manuel' osztagából, És hogy ki adta le az utolpontosan kidolgozott, létfontosságú szabályzatát. Mikor visszatért a táborba a 192-es magaslatról, azt hitte, hogy csak egy szerencsétlen mindenesetre tudtam, hogy Manuel alaposan tói függött, találok-e valakit, akinek a rangja benne érezhette magát a slamasztikában." es a tisztessége is megvan ahhoz, hogy segíteIFolytatjuk.) A szegedi halászlé — márka melyet országszerte ismernek. Rengeteg a párthíve és vannak bőszült ellenfelei is, akik a dunai halié mellett kardoskodnak. # Története? A halászlé első, „hivatalos" jelentkezése 1800-ra esik. Abból az évből maradt fenn első írott emléke egy német nyelvű útleírásban. A későbbiekben jó néhány ítibeszámolóban fordul ülö, sőt Vörösmarty is dicséri, míg végül a Czuczor—Fogarasi-féle szótárban is helyet kap. Egyébként 1871-ben Rézi néni szakácskönyvében a halpaprikás halászosan névvel szerepelt. • Kialakulása? A halászlé kialakulásában nagy szerepet játszott az a tény, hogy a halászok az év legnagyobb részében a lakott településektől távol éltek, ahol nemigen volt alkalom és lehetőség bonyolultabb ételek készítésére. A hal, só, víz és paprika, vala-nint a hagyma könnyen beszerezhetőek voltak, csupán egy bogrács kellet^ még a főzéshez. Egyes kutatók azt is említik, íogy régente vadkörtét, vadalmát, vagy gombát is aprítottak a lébe, egyes vidékeken (pL a dunántúli halászlé) tésztát is tettek bele, hogy laktatóbb legyen. A belevágott gyümölcsöket pedig a szomjúság ellen használták. A Típusai? Sokféle típusa, elkészítési módja van a halászlének, és sokféle íze is. A kérdés valamenynyi szakértője egyetért abban, hogy a különböző halfajták összeválogatása, az adagolt fűszerek, sőt még a tüzelő milyensége is — mindmind befolyásolja az ízletes, népies étel zamatát, ízét. L t