Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

io CSÜTÖRTÖK, 1912. JANUAR 29. videln 0 Hazafelé M ost, hogy benne vagyunk a vadaszszezonban, eszembe jutott, hogy öreg nyúl nem szalad bele a hálóba. Kitör a hajtók gyűrűjéből, ha rajta veszt is. Inkább a bot, mint a háló. Botot nem lehet vinni, megtiltot­ták. Akinél észreveszik, elzavarják az uraság földjéről. Jó, ezt már is­merjük, süket duma. A dűlő mentén vertük le a fa­gyos földbe végig a karókat. Hosszú piszkosszürke kerítést húztunk így a szekerekről lekacimbáll hálókból. Az „építmény" messze kirítt a havas mezőből. Libasorban Indultunk, jó hajítás­nyira egymástól, hogy bekerítsük a táblát. Vissza-visszanéztünk, látjuk-e a zsákokon hasaló fogók sipkáiát a háló előtt. Bukdácsoltunk az irgal­matlan gőzekeszántáson, s elég ha­mar kimelegedtünk. Ferkó előttem bicegett vagy ötven meterrel, zsebbe mélyesztve mindkét keze. Egyszeresek latom, bot van a kezében. — Dobd a fenébe, mert hazakül­denek — kiáltottam neki. Legyin­tett, hogy ne lármázzák. Megint nyulat akart ütni. A dél­előtti hajtáskor úgy eltalált egy öreg AZ OREG NYUL tapsifülest, hogy kettőt bukfencezve ott maradt. Kettőnk közt próbált kiiramodni a körből, aligha számí­tott a kemény ütlegre. Összeért a két szárny, s az em­berek megindultak visszafelé. Szű­kült, egyre szűkült a kör, mind több megzavarodott nyúl rohangászott a hessegető, lármázó hajtók gyűrűjé­ben. A fiatalabbak ész nélkül ro­hantak neki a hálónak, a tapasztal­tabb vének meg iszkiri, kifelé a szabadba. Egyik-másik majdhogy a lábunk közt tört lei ijedtében. Hogy is vettük volna észre eb­ben a nagy izgalomban, hogy mö­göttünk, az úton megállt egy hintó. A nagyságos úré. Éppencsak átlép­tük ezt a dűlőt, néhány lépésnyire lehetett az uraság. Egy kétségbeeset­ten menekülő vad után néztem, mikor megláttam. Állt a hintóban, és célzott. Ferkó nem ügyelt erre, eppen a botot forgatta a te i" f Bizonytalan dobás volt, mert egy mélyedésbe lépett. A lendület na­gyobbra sikeredett a kelleténél, s a bot hátrafelé repülve, orron találta az egyik lovat. Az horkantott, és ré­mülten megrantotta a hintót, éppen akkor, amikor az uraság elsütötte a puskát. Ügy zuhant le a sáros hó­ba, mint egy zsák. A többit már mindenki latta. Mi­után kenyéradó gazdánk föltápász­kodott és meglátta fehér bricsesz­nadrágiát elfeketedve a ragadós réti föld sarától, elkezdett éktelenül ri­kácsolni. Az egész „csatárlánc" megtorpant. A sáros, hadonászó ura­ság igazán élénk derültséget okozott, mire újra fölemelte a puskáját, és ráfogta az emberekre: — Ki volt az a gazember, lelö­vöm, mint egy kutyát... A hajtók erre abbahagyták a ne­vetést és baktattak tovább. Ha le­het, még hangosabban riogatták a nyulakat. Ügy tettek, mintha mi sem történt volna. Ferkó már csak lé­pésre volt tólem, és vonogatta a vállát; „így sikerült, mit csináljak neki. Rafinált öreg nyúl volt." Lopva, mégegvszer hátralestem. A parádéskocsis ült a bakon, mint a cövek, az uraság meg topogva-for­golódva tehetetlenül nézegette ma­gát. F. N. I. Somogyi ívorotync fetvetele Kora reggel kiürültek a piacon, aztán a holtokban újra teltek a kosarak, a szatyrok. Most már csak a busz hi­ányzik, mely hazaszallilja az asszonyokat a városi vá­sárfi aval SZOVJET—MAGYAR ÜUltZUU Eu x zZiuoNV A raLiuKucios okmányok kicseretesevcl szerdán ha­tályba lepett a tavaiy meg­kötött szovjet—magyar kon­zuli egyezmeny. A szovjet tóvarosoan kiadott hivatalos közlemény szerint I. M. Zemszkov, a szovjet kül­ügyminisztérium lOtUibara es Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság szovjetunió­beli rendkívüli es megnatal­mazotl nagykövete szerdán kicserélték a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 1971. március 20-an megkötött konzuli egyez­ineny ratifikációs okmányait. MAGYAR MESZMÜ IRAKNAK Európa és a Közel-Kelet számos országában műkőd­nek magyar építőanyag­gyárak. A NIKEX vallalat legfőbb vásarloja Jugoszlá­via, Csehszlovákia, Törökor­szág, Iran és Irak. A közel­múltban uj szerződést kötöt­tek egy iraki állami válla­lattal napi 100 tonna teljesít­ményű mészmü szállítására. A több mint másfél millió rubel értékű kombinátot a megrendelő kívánságára gáz­zal, olajjal, szilárd tüzelő­anyagai vagy akár szénpor­ral is működtethető fűtőbe­rendezésekkel szállítják majd. , VILLAMOSOK BALESETE Tegnap délután a 2-es vil­lamosvonalon egy időre le­állt a forgalom. - Ugyanis a Tisza-parti kitérőben két villamos egymásnak ütkö­zött. Szerencsére sérülés nem történt és a közlekedési aka­dályt is hamar sikerült el­hárítani. JÓVAHAGYTÁK A HALÁLOS ÍTÉLETET A Legfelsőbb Bíróság — fellebbezés folytán — szerdán hirdetett íteletet Koblar Ti­bor 28 éves szőkédi lakos és Demeter Lajos fiatalkorú, csongrádi lakos bűnügyében. Az elsőfokú ítélet helyben­hagyásával Koblár Tibort halálra, fiatalkorú társát pe­dig 12 évi szabadságvesztés­re ítélte. Ítéletében a többi között rámutatott: Koblár­ra korábbi büntetései sem­miféle nevelő itatással sem voltak, s megjavulására nincs remény. Személye olyan kiemelkedő fokban veszélyes a társadalomra, hogy azzal nem áll arányban más, csak a legsúlyosabb, a halálbüntetés. A GRAZI VASAR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A grazi vásár évente két alkalommal — tavasszal és ősszel — nyújt lehetőséget Ipari bemutatóra Az ez évi tavaszi vásárt április 29. és május 7-e között rendezik meg. Magyar részvételre is számítanak, ezért szerdán Győrött, a Hotel Rába kü­löntermében sajtótájékozta­tót tartott Josef Stöffler, a vásár igazgatója, Graz pol­gármestere. KUBA GEOGRÁFUS­SZEMMEL Ezzel a címmel tart vetí­tettképes előadást dr. Ja­ku£S László egyetemi tanár, az Akadémiai Bizottság So­mogyi utcai székházának klubjában holnap, pénteken délután 5 órai kezdettel. TEJPORGYÁR ÉPÜL KÖRMENDEN Húszméteres porlasztóto­rony építését kezdték meg Körmenden a hazai tápszer­gyártás készülő új bázisá­ban. Tejport gyártanak majd a savalló acélból való dupla­falú építményben. A Rába völgye kitűnő tejtermelő körzetének központjában, 262 millió forintos költség­gel létesül az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár uj üzeme. Hatvanezer liter steril tejet dolgoznak fel benne naponta. Ebből négy­féle tejport állítanak elő. A nyárra befejeződik a táp­szerüzem építésé s szeptem­berben megkezdik a próba­termelést. SZÍNES DIA AMATŐRÖKNEK Uj fordítós színes filmet készített a váci Forte ama­tőröknek. a 18 din érzé­kenységű Fortechrom első tekercseit mostanáijpn adta át kipróbálásra a gyár né­hány gyakorlott amatőrnek, hogy tapasztalataikat, vé­leményüket összegyűjthesse, mielőtt az új nyersanyag kereskedelmi forgalomba ke­rül. MEHESZEK TOVÁBBKÉPZÉSE A Szeged és Vidéke Mé­hészeti Áfész továbbképző tanfolyamot rendez méhé­szek számára. Az elsőt a kéthetenként sorra kerülő előadások közül január 21­én, pénteken rendezik, dél­után 5 órakor a MESZOV Deák Ferenc utca 22. alatti kultúrtermében. A tovább­képzésen minden érdeklő­dőt szívesen látnak. Ősi hiedelmek zenei feldolgozása Költészetben nem ritka je­lenség, hogy a sikeresebb, társadalmi közérdeklődésre jobban számottartó versek­hez zenét komponálnak. Szép példatárát mutatja ennek a XIX. század művészi termé­se, de napjainkban sem tűnt el ez a szokás az irodalom porondjáról. Balázs Árpád zeneszerző neve részben az ilyen feldol­gozásokkal lett ismertté. A mester nemrég Szolnokon műveivel több kategóriában pályázatot is nyert. Legutóbb £gy érdekes té­mához. a lassan feledésbe merülő népi babonáit, ősi hiedelmek világához nyúlt és ezt dolgozta fel. Ehhez ki­tűnő anyagot talált Polner Zoltán munkáiban. Hamaro­san a szegedi költő megzené­sített versei Varázslások so­rozatcímmel, Magyar nép­babonák és őshiedelmek 'Jeánykarra alcímmel kerül műsorra. Felavatták Karinthy Frigyes síremlékét Szerdán, a Mező Imre úti temetőben felavatták Ka­rinthy Frigyes új síremlékét. Az álló bronzalakot — Bor­sos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását — a fővárosi tanács adomá­nyozta. Az avató ünnep vé­gén dr. Benedek István író méltatta a nagy író mun­kásságát, emberi helytállá­sát, következetességét, eti­káját. A családtagok, írótársak, tisztelők által körülvett sír­emléket az írószövetség ne­vében Illyés Gyula és Si­mon István, a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság ne­vében Tolnai Gábor akadé­mikus koszorúzta meg. Ka­rinthy Ferenc, a család ke­gyeletét rótta le. Koszorúval tisztelgett a halhatatlan alkotó emléke előtt a fővárosi tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum is. SZÖVEG NÉLKÜL NAPÓLEON SZABLYÁJA Több mint harminc évig „lappangott' a moszkvai tör­ténelmi múzeumban az a fi­nomívű, damaszkuszi pengé­jű szablya, amelyről nem­régiben kiderült, hogy Na­póleon francia császáré volt. A felfedezés Georgij Kolo­mijecnek, a fegyverosztály vezetőjének érdeme, aki ala­posan megvizsgálta a fegy­vert, s megtalálta rajta a tu­lajdonos nevét, amely elmo­sódott, alig kivehető apró betűkkel volt a szablya mar­kolatába vésve: „Bonapar­te Napóleon, a Francia Köz­társaság első konzulja". LIPCáEI MAGYAR KIÁLLÍTÁS „Magyarország bemutatko­zik" címmel reprezentatív kiállítás nyílt szerdán Lip­csében, a berlini magyar kultúra rendezésében. A feb­ruár 12-ig nyitva tartó kiál­lításon Magyarország fejlő­dését a felszabadulástól nap­jainkig részletes fotódoku­mentáció mutatja be, könyv­bemutató ad keresztmetsze­tet a modern magyar iroda­lomról, s a látogatok 7ü mai magyar grafikát is láthatnak. HÓ NÉLKÜL TELEL A VADALLOMANY Téli vadszemlét tartottak a híres gemenci állami erdő-' és vadgazdaság területén. A még mindig hótakaró nélküli erdőben jol telel a vadál­lomány. A szabad mozgás és élelemszerzés lehetősége jó kondícióban tartja az őze­ket, szarvasokat, s így vár­hatóan a késve érkezett te­let sem sínylik meg. Az idén megmaradtak az újszülött téli vadmalacok is. Más években a hóba fulladt ilyentájt a korai szaporulat. Hol az ELFA-lmpulsa ? Evekkel ezelőtt írtunk róla először Szabó Antalné zá­kányszéki olvasonk levele nyomán, hogy a háztáji gazda­ságok nem nélkülözhetik sokáig a néhány lehen tartásá­nál is gazdaságosan használható fejőgépet. Örömmel ol­vastuk a Mag y gr Mezögazdasag legújabb szamában, hogy a Baranya megyei állattenyésztési felügyelőségnek sikerült az elmúlt év végéig tiz ELFA-lmpulsa típusú háztáji fe­jőgépet beszereznie. Örömünket az táplálja, hogy végre már van, hc^ csak tíz is, de lecsíp egy darabot a lelkese­désből az a tény, hogy nálunk még nincsen. Az illetéke­seknek mindenképpen jobban oda kellene figyelniük erre az állattenyésztési koncepciónkba élesen belevágó hiány­cikkre, és mihamarabb megoldási kell találniok. Szakem­berek véleménye szerint hazai gyártmánnyal lehetne az egyre növekvő igényt elfogadható áron kielégíteni. Nem kell félni a hidegtől l Szolgáltatás — pályázatra A Szolnok megyei tanács rendelkezésére álló negyven­ötmillió forintos szolgálta­tásfejlesztési alapot pályázat útján osztották el a válla­latok és ktsz-ek között. Azok kapták a támogatast, akik a negyedik ötéves terv idő­szakára saját erőből is je­lentős fejlesztést terveztek. Ezen belül is fontos szem­pont volt, hogy a legelma­radottabb területek helyze­tén javítsanak. Hatvannyolc pályázó kö­zül harminc kapott támoga­tást A megszavazott össze­gek — aranyos elosztásban — a gépkocsi és az elektro­mos háztartási eszközök ja­vítását, a lakáskarbantartas bővítését, valamint a textil­tisztító-hálózat szélesítését szolgálja. A negyvenötmillió forintos tanácsi támogatást az érintett vállalatok, szö­vetkezetek több mint száz­millió forinttal egészítik kl. A fejlesztés eredményeként a megyében öt év alatt százharmincötmillió forint­tal növekszik a lakossági szolgáltatások értéke, s megközelíti a négyszázmillió forintot A hidegebbre fordult idő­járással kapcsolatban köz­egészségügyi szakemberektől érdeklődött az MTI munka­társa: mit kell tennünk, hogy szervezetünk hűlés vagy más megbetegedés nélkül vészelj^ át a hideg ostromát > Nagyon fontos, hogy a hi­deg időjárás ne jelentsen elzárkózást a friss, szabad levegőtől. Még nagy hideg­ben is töltsünk megfelelő időt szabad levegőn, de jól öltözzünk fel hozzá, és főleg sokat mozogjunk. A mozgás nemcsak' hőt termel, hanem a vérkeringést is gyorsít­ja, és ezzel elejét veszi a kezek-lábak elfagyásának. Ennek a veszélynek különö­sen ki vannak téve a kerin­gési betegségekben szenve­dők. ök bélelt cipőben, kesz­tyűben induljanak a hideg időben is elengedhetetlen napi sétájukra. A kis gyerekektől se ve­gyük el a lehetőségeket, hogy szabadban, friss levegőn hancúrozzanak, mozogjanak, de jól rétegesen öltöztessük fel őket, és arra is legyen gondunk, hogy ne kiizzadva, íelhevülten menjenek ki a hidegbe. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a gyerekkocsikban a kis utasok melegben íek­hessenek, és nem árt, ha az apróságokat a közvetlen hi­degtől szájuk, orruk elé kö­tött kendővel védjük. Fontos egészségügyi ténye­ző a lakésok klímája. Itt két fő szabály érvényesítendő. Az egyik, hogy ne fűlsük túl a szobákat. A másik, hogy gyakori szellőztetéssel gon­doskodjunk az elhasznált szobalevegő kicseréléséről. A legegészségesebb a 20 fok körüli hőmérséklet. Szellőz­tessünk gyakran, de rövid ideig. A fölmelegedett leve­gő ugyanis a szélesre tárt ablakon kiáramolva gyorsan átadja helyét a friss, egész­séges levegőnek, A rövid ideig tartó szellőztetés alatt a falak és a bútorok nem hűlnek le, a lakás meleg marad. Szervezetünk kalóriaigénye egészen más téli időben, mint nyáron — hidegben sokkal nagyobb a hővesztc­ség Ezért télen kalóriadú­sabb, zsírosabb táplálkozás szükséges. A vitaminkérdés sokkal inkább előtérbe kerül mint más évszakokban, ami­kor elegendő a friss zöldség, a gyümölcs. A citromon, na­rancson kívül azonban télen is hozzáférhető, jó vitamin­forrás a savanyúkáposzta, az ecetespaprika, ami amúgyis megszokott kiegészítője a zsírosabb etrendnek. Nem is szólva a kisebb vitamintar­talmú, de egyéb szempont­ból — ásványi sók stb. — igen egészséges almáról, körtéről. Legyen bármilyen zord az időjárás, hideg elleni ellen­szerként nem jó az alkohol. Hiába érjünk jó meleget egy féldeci felhajtása után —­az ital csökkenti a szervezet ellenállóképességét, s amit melegben nyerünk a réven, emiatt elveszítjük a vámon. Sokkal hasznosabb tehát megelőzésként a jó forró citromos tea és a meleg láb­fürdő. EMBERRABLÁS SPANYOLORSZÁGBAN Szerdán reggel négy fegy­veres férfi elrabolta egy motorokat és kerékpárokat gyártó spanyol üzem igaz­gatóját Abadianóban. A tet­tesek két írásos üzenetet hagytak hátra — az egyi­ket a gyár irodájában, a másikat pedig a Hierro cí­mű lapnál. Ezekből kiderül, hogy az emberrablók az ETA baszk szeparatista szer­vezet tagjai. Azt követelik a gyár igazgatóságától, hogy vegyék vissza a tavaly, de­cemberben jogtalanul elbo­csátott 183 munkást, emel­jek fel a munkabéreket * és javítsák meg a munkakörül­ményeket. Ha nem teljesítik követeléseiket, akkor az igazgatót kivégzik. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szegud városi Bizottságának napilapja. — M-g1;lenlk lélfő kivételével mindennap, hétköznap ». vasárnap 11 oldalon — Főszerkesztő: F. Nagy István — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10 Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca tt. — Index: 20 05X — Clólizetésl díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents