Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK. 1972. JANUÁR 29. Budapesti sporttevéi SOROKBAN A Vasas tengerentúlon szereplő labdarúgócsapata keddre virradóra lejátszotta második chilei mérkőzését. A budapesti együttesnek ez­úttal a Deportes Coneepcion volt az ellenfele, és attól 3:1 (0:1) arányú vereséget szen­vedett­A beverwijki nemzetközi sakkverseny 7. fordulójában a magyar versenyzők közül Portisch játszmája függőben maradt, Adorján vesztett. A versenv élcsoportjának ÍWása Portisch 6 pont (1 függő), Browne és Pomar 5—5 pont, Benkő és Ivkov 4—4 pont, Donner, Hort, Ree, Timman, Smejkal 3.5—3,5 pont, Sza­von 3 pont (1 függő). Ador­ján 3 pont. A/. Ű. Dózsa—Celtic BEK negyeddöntő időpontjával kapcsolatban a skót együt­tes levélben értesítette a li­la-fehéreket, hogy megfelel nekik az eredetileg kisorsolt március 8-i (budapesti), il­letve március 22-i (glasgowl) terminus. A budapesti mér­kőzésre 17 óra 30-kor kerül sor, Glasgowbun 20 órakor kezd a két csapat. Kellemetlen helyzetbe ke­rül Angelo Domenghini, a Cagliari válogatott labdarú­gója. Egy 13 éves szardíniai kislány. „Lolita" ugyanis közzétette, hogy kellemes pasztororat töltött a neves futballistával, s a történetet töredelmesen bevallotta ap­jának, Mino Fodde festőnek is. Domenghini tagadja az esetet, amely, ha beigazolód­na, minden bizonnyal a ne­ves futballistának pályafutá­sa végét jelentené, hiszen legkevesebb kétéves börtön­büntetés várna rá. Az ügy már bíróság előtt van. Nemzetközi labdarugó­mérkőzések: Rio de Janeiro: Vasco de Garna (brazil)— Benfica (portugál) 0:2 (0:1). Sao Paulo: Palmeiras (bra­zil)—Zseijeznyicsar (jugo­szláv) 3:0 (1:0). Mostanaban naponta ta­lálkozom neves versenyzők­kel, edzőkkel és kapitányok­kal. Elhatároztam ugyanis, hogy az esztendő első felé­ben minden olyan sportoló­val és szakemberrel beszé­lek, akinek fontos szerepe lesz az olimpián. Hosszabb időt töltöttem el Csanádi Árpád társaságában, aki egyébként rendkívül elfog­lalt ember, mert köztudot­tan nemcsak az MTS elnök­helyettese és a Magyar Olimpiai Bizottság főtitká­ra, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja is. Kiderült, hogy sportolóink előkészülete alaposabb, mint Tokió vagy Mexikó előtt volt. — Rengeteg elemző mun­kát végeztünk — mondta Csanádi Árpád —. mielőtt konkrét terveinket kidolgoz­tuk. Feladataink szerteága­zóak, mert az aprónak lát­szó részletekre is gondol­nunk kell. Hogy csak egyet­kettőt említsek közülük: gondoskodnunk kell arról, hogy Dunavarsányban meg­felelő hajótároló legyen a kajakosok és kenusok sza­mára. Vagy arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy ha az időjárás miatt ez kell, akkor sózott pálya álljon Mátraházán a futók rendel­kezésére. Szóba kerül az is, hogy időnként a nagyközönség és nem ritkán a lapok sport­rovatai is vérmes reménye­ket táplálnak egy-egy sport­ág vagy valamelyik verseny­ző szereplésével kapcsolat­ban. — Van olyan szurkoló, aki azt hiszi, hogy a ma­gyar ökölvívók ellenállha­tatlanok lesznek majd az olimpián — mondja Csaná­di. — Azt hiszem, hogy ez túlzás. Ebben a sportágban is sok a tennivaló. Ügy gon­dolom, hogy Papp László ebben a kérdésben egyet ért velem. Beszélgetünk Békési Ilo­náról is. A tehetséges és szorgalmas tornásznő tavaly Minszkben valóban jól sze­repelt, de Münchenben ösz­szehasonlíthatatlanul erő­sebb és nagyobb lesz a me­zőny. Irreális lenne, ha va­laki azt várná, hogy Békési ezüstéremmel tér haza az olimpiáról. Találkoztam Rajki Bélá­val, a vízilabdázók kapitá­nyával is. ö közismerten nemcsak tapasztalt szakem­ber, hanem kiváló diploma­ta is. Az esélyekről nem szívesen beszél, annyit vi­szont azonnal közöl, hogy optimista. — Vállaltam a -fiatalítás­sal járó kockázatot, és az esetleges átmeneti népsze­rűtlenséget is — mondja Rajki. — Megnyertük tavaly a Jadran-kupát, azóta köny­nyebb a helyzetem, mert a kétkedők belátták, hogy ér­demes volt megfiatalítanom a csapatot. Bizakodó va­gyok. Előkészületeink jól ha­ladnak. Rajkinak egyébként nagy­szerű segítőtársa Kárpáti György, az egykori sokszo-' ros válogatott játékos. Beszélgettem Zsivótzky Gyulával is. A világhíres kalapácsvető jó hangulat­ban készülődik az esztendő legnagyobb sporteseményé­re. A téli edzések sok erő­feszítést kívánnak tőle, de ezeket szívesen vállalja. — Tavaly nagyon megló­dult a nemzetközi kalapács­vető-mezőny — mondja a magyar atlétika óriása. — A nyugatnémet Schmidt ijesz­tően nagyot dobott. A 76 méter 40 centiméteres világ­rekordja valóban tiszteletre méltó teljesítmény. Most már csak az a kérdés, hogy ezt meg tudja-e ismételni? Szerintem ez kétséges. Zsivótzkyt esztendők óta jól ismerem. A korábbi olimpiák előtt, mintha szűk­szavúbb lett volna, mint most. Más a felfogása is. Ügy érzem, hogy 1972-ben higgadtabb és bizakodóbb. Sok szó esik arról, hogy hány aranyérmet nyernek a magyar sportolók München­ben. Tíz kollégámmal be­szélgettem a közelmúltban erről, Mucha József, a Nép­szabadság munkatársa pél­dául ezt mondta: — Mindig a tízes szám jelenik meg előttem, amikor az olimpiára gondolok. Ügy vélem, amennyire ismerem a nemzetközi erőviszonyo­kat, ezúttal is lesz tíz ma­gyar győzelem. Sirokmány Lajos (Esti Hírlap), már nem ilyen de­rűlátó, mert mindössze nyolc aranyérmet vár. — Ha azt kérdeznék tő­lem, hogy mi lesz München­ben, akkor még ennyi ma­gyar első helyet sem jósol­nék — mondja Sirokmány kollégám. — Egyszerű a magyarázat, nagyon sok jó fiatal versenyzőnk van, de az igazán nagy klasszis vi­szonylag kevés. Hámori Tibor (Képes Üj­ság) abban reménykedik, hogy legalább nyolc magyar aranyérem lesz München­ben. — Lesz kellemes és kelle­metlen meglepetés is — ez a véleménye Hámorinak —, minden olimpián így tör­tént. Nyilván így lesz 1972­ben is. Kilenc éremben most rögtön kiegyeznék. El­sősorban a hagyományos sportágakban bízom. Kozák Mihály (MTI) sze­rencsés helyzetben van, mert a külföldi távirati irodák valósággal ontják az olimpiai anyagokat, és jós­latokat. — Minden eddigit felül­múl majd a színvonal Mün­chenben — mondja a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társa. — Káprázatos ered­mények várhatók. Jártam odakint, láttam az előké­születeket. Minden technikai előfeltétel meglesz az olim­piai-rekordesőhöz. Kár, hogy mi, magyarok az atlétikában és az úszásban viszonylag kis szerepet játszunk majd. Remélhetőleg azonban ka­jak-kenuban, birkózásban, öttusában, labdarúgásban, vívásban, vízilabdában és ökölvívásban kárpótoljuk magunkat. 8—10 aranyér­münk lesz. Tíz újságíró kollégával beszélgettem. Olimpiai jós­latuk csaknem azonos. A legpesszimistább hat első­ségre számít, a legoptimis­tább tizenkét aranyra. Ha engem kérdeznének, akkor azt válaszolnám, hogy egy hónappal München előtt reálisabban lehet majd jó­solni. Bár csodák a sport­ban sincsenek. Molnár Károly Szépség és sport E ket kategória hosszú időn át nem egyezett. A múlt ideálja a nőt szemérme­sen távol tartotta a sporttól, csipkefátyolba öltöztette tes­tét, és legfeljebb a bálterem­ben engedte kitombolni ma­gát. A régi ideál a sápadt bőrű, gyenge testű nő volt, ez azonban már a múlté. Az új ideál Dianához, a vadá­szó istennőhöz hasonlít. Tanmedence luMéir) áinlTat «l«Sí»*. íme. egy ügyes szerkezet. Nem újdonság, csupán Szegeden az. A SZEOL SC ka­jak-kenu szakosztálya készítette — Kemecsei Imre vezetőedző elképzelései alapján — az Ifjúsági Vízitelepen. Mit lehet kezdeni a tanmedencével? Pontosan úgy evez­ni, mint a szabadban, csiszolni a versenyzők technikáját, s előnye, hogy a hideg téli napokon sem szűnik meg a sportolók kapcsolata a vízzel. Felvételünkön elöl lát­ható négy lámpa és négy műszer. Ez utóbbiak egyszerű nyomásmérők, amelyek azt mutatják, hogy mennyi nyomóerőt ad át evezés közben a versenyző a hajónak, a fölötte levő lámpák pedig felvillanással jelzik, hogy a kívánt erővel húzott-e a ver­senyző. A tükör célja: abban ellenőrizni a helyes testtartást. A képen: Flórián— i-usztax—bzetíjyi hármas gyakorol. Egykor a sport és a szép­ség kategóriája nem volt messze egymástól. Az ókori görögök testi kultúrájában megfért egymás mellett a testedzés és a nő. Sportolt ő is, mégha a vallás szigorú szabályai távol tartották őket az olimpiai versenyektől. A mi századunk eljöttéig a j nő mozgásigényét egyedül a ' táncban élhette ki. A tánc valóban rokona a sportnak és így nem nehéz megérteni — miért szeret táncolni az ember. A tánc a testkultúra egyik népszerű, hasznos té­nyezője és a női alkat sajá­tos mozgásos kifejező módja. A mai női sport kifejezet­ten a szépség szolgálatiban áll. A fiatal kortól végzett rendszeres sportolás formál­ja a női alakot, különösen az úszás és a gimnasztika. Ki­fejlődött a szertornának egy speciális női ága, a modern gimnasztika, mely a táncot, a zenét köti egybe a moz­gással. Sok országban any­nyira népszerű, hogy minden üzemben létre kellett hozni. Csehszlovákiában a sport­egyesületek jazz, illetve beat gimnasztikai csoportokat működtetnek. Brünnben 28 ilyen csoport létezik, ezek­ben 12 évesektől egészen a nyugdíjas korúakig sportol­nak. A Szovjetunióban ha­sonlóan népszerűek a nők­nek szervezett egészségügyi szakosztályok, főleg a mo­lettebbek körében. De mű­ködtetnek karcsúsító és alak­formáló csoportokat is... Budapesten a XII. kerü­letben a Sportkórházban öt ilyen csoport működik. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének csoportjaiban vannak nők, akik nyolc éve egyfolytában részt vesznek a foglalkozásokon, miközben egy-két gyereket is világra hoztak már. A sport ugyanis nemcsak alakot formál, hanem elő­készít a nő legszebb hivatá­sára, az anyaságra is. Speciá­lis tornát dolgoztak ki. ame­lyet néhány szülőotthon, kórház már alkalmaz is. Az optimizmusnál csak gondtalan öregkor a szebb. Ezért mondja az egyik nyugdíjas a másiknak: sebai. kifizetjük húsz év múlva az utolsó lakásrészietet, s azután már be is rendezhetjük új otthonunkat A plovdivi nők így öltözködnek. Természetesen nem az utcán, hanem a farsangi bálo kon. Ez a hosszú, derek kö­rül csavart fátyollal ékesített estélyi ruha a bolgár divat­tervezők egyik idei új ötlete. A háttér nem tartozik a divatk reációhoz Ritka alkalom, amikor a szemorvosnál nem a szemüveg­gel van a baj. A táblán levő betűk leolvasása kitűnően sikerült volna — ha a delikvens nem visel szemüveget. A recept: szabad szemmel is szabad szemtelenkedni A gombnyomásra működő autóbusz állítólag nem vicc, hanem székesfővárosunk jövendő tömegközlekedési esz­köze. Az Ikarus újfajta au tóbuszán már meg is kezd­ték a tanulást a BKV autób uszvezetői. Ezek a járművek különleges kormányszerkezet tel és gombnyomással mű­ködő sebességváltóval vannak felszerelve. Ezt a gombot a vezető kezeli, az utasok feltehetően továbbra is egymás gombját tépik

Next

/
Thumbnails
Contents